Kérdések és válaszok

1. Egy ajánlatkérő három részes közbeszerzési eljárást indított. Mind a három részben ugyanolyan típusú épületfelújítási munkákat kell végrehajtani, különbség az egyes részek között csak az épületek földrajzi fekvésében, illetve alapterületében mutatkozik. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem tiltotta meg, hogy ugyanazt a referenciaigazolást mind a három részben be lehessen mutatni, de kifejezetten nem is rögzítette ennek lehetőségét a felhívásban. Elfogadhatja-e az ajánlatkérő ugyanazt a referenciát mind a három rész vonatkozásában az ajánlattevőtől, vagy nem fogadható el ugyanaz a referenciaigazolás akkor sem, ha ezt az ajánlatkérő kifejezetten nem tiltotta meg az ajánlati felhívásban?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a bemutatott esetben – azaz, ha azonos beszerzési tárgyat tartalmaznak az egyes részek és csak egyéb, különösen mennyiségi jellemzők térnek el – elfogadható, ha egy ajánlattevő az egyes részek tekintetében előírt referenciakövetelményeknek egyébként külön-külön is megfelelő, ugyanazon referenciát nyújtja be valamennyi rész tekintetében.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

Részajánlattétel lehetőségének biztosítása esetén az ajánlatkérőnek a Kbt. 61. § (5)-(6) bekezdéseinek megfelelően kell eljárnia. Ez alapján az ajánlatkérő egyrészről részenként meghatározza a közbeszerzés becsült értékét, tárgyát és mennyiségét – majd ehhez mérten a Kbt. 65. §-a szerint az alkalmassági követelményeket –, másrészről meghatározza, hogy egy gazdasági szereplő részéről ajánlat egy, több vagy minden rész tekintetében benyújtható-e. Arra vonatkozóan a Kbt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy adott körülmények esetén az ugyanazon gazdasági szereplőnek az egyes részek tekintetében előírt referenciakövetelményeknek miként kell megfelelnie. Ezt az ajánlatkérőnek a Kbt. alapelvi rendelkezései, továbbá a Kbt. 65. § (3) bekezdése alapján az adott közbeszerzés körülményeire is figyelemmel kell mérlegelnie.

A kérdés kapcsán vizsgálandó szempont lehet például azon jogalkotói szándék, ami a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételének elősegítésére irányul, ami egyúttal a közbeszerzési eljárások során megvalósuló versenyt minél szélesebb körben lehetővé teszi. Bizonyos esetben, ha az ajánlatkérő különböző referenciák benyújtását várja el egy ajánlattevőtől az egyes részek tekintetében, az súlyos versenykorlátozást eredményezhet tekintve, hogy az szűkítheti azon gazdasági szereplők körét, akik ajánlatot tudnak benyújtani.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. alapelveinek és a fentiekben hivatkozott jogalkotói szándéknak megfelelően – a közbeszerzési eljárásban meghatározott feltételek, követelmények függvényében – elfogadható, ha egy ajánlattevő az egyes részek tekintetében előírt referenciakövetelményeknek egyébként külön-külön is megfelelő, ugyanazon referenciát nyújtja be valamennyi rész tekintetében. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha az ajánlatkérő az egyes közbeszerzési részek vonatkozásában eltérő mértékű, de azonos közbeszerzési tárgyú referencia bemutatásának kötelezettségét írja elő.

Fentiekkel összefüggésben a Közbeszerzési Hatóság hangsúlyozza, hogy több részre történő ajánlattétel esetén az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményrendszer meghatározása során különös figyelemmel kell lennie arra, hogy az eljárást megindító felhívásban már előre meghatározza azokat a körülményeket, követelményeket, hogy az ajánlattevők az egyes részek tekintetében előírt alkalmassági követelményeknek miképpen felelhetnek meg. Ha az ajánlatkérő az egyes közbeszerzési részek vonatkozásában eltérő mértékű, de azonos közbeszerzési tárgyú referencia bemutatásának kötelezettségét írja elő, az ajánlatkérőnek a továbbiakban rendelkeznie szükséges például arról, hogy több részre történő ajánlattétel esetén elegendő, ha az ajánlattevő a magasabb értékű referenciakövetelménynek felel meg maradéktalanul. Ez a gyakorlat a közbeszerzési eljárásban attól függetlenül is irányadó, hogyha az ajánlatkérő erről konkrétan nem rendelkezik a felhívásban, és egyéb követelményt sem határoz meg a referenciák benyújtása tekintetében. Az adott közbeszerzés egyedi körülményei kivételes esetben ettől eltérő előírás alkalmazását is megalapozhatják, a lényeg e tekintetben az, hogy az ajánlatkérő egyértelműen és kellő alapossággal részletezze már az eljárást megindító felhívásban az erre vonatkozó előírásokat.

Utalni szükséges továbbá arra, hogy a Kbt. 2. § (3) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérők mellett a gazdasági szereplőknek is a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően kell eljárniuk. Ez magában foglalja – többek között – azt is, hogy az ajánlattevő a kapacitásaihoz mérten nyújtson be ajánlatot egy közbeszerzési eljárásban, különösen az egyidejű teljesítést igénylő, többrészes közbeszerzési eljárásokban való részvétel során.

Ez utóbbi esetben az ajánlatkérő a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében alkalmazhatja a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (8) bekezdésében foglaltakat, miszerint ha az ajánlat (részvételi jelentkezés) a Kbt. 61. § (6) bekezdése alapján több rész tekintetében is benyújtható, az ajánlatkérő a gazdasági szereplőktől elvárt minimális éves árbevételt a részek egyes csoportjaira vonatkozóan is meghatározhatja azon ajánlattevőkre (részvételre jelentkezőkre) vonatkozóan, akik több, ugyanabban az időben teljesítendő részre is tesznek ajánlatot (nyújtanak be részvételi jelentkezést).

2. 2.1. Helyes-e az az értelmezés, miszerint a műtárgyak tervezése, illetve kivitelezése (kivéve a közutakat) nem tartozik a közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet) 1. § (1) bekezdés m) pontja, 1. § (3) bekezdése, 13-14. §-ainak hatálya alá? Amennyiben egy műtárgy épületben kerül elhelyezésre, úgy magára az épületre vonatkozik a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet hatálya?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a közútnak nem minősülő műtárgyak tervezésére, illetve kivitelezésére irányuló közbeszerzésekre nem terjed ki a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet tárgyi hatálya függetlenül attól, hogy az adott műtárgy hol kerül elhelyezésre.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés m) pontja alapján a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet tárgyi hatálya új épületek és közutak tervezésének és kivitelezésének, valamint meglévő épületeket és közutakat érintő építési tevékenység tervezésének és kivitelezésének közbeszerzési eljárás útján történő beszerzésére terjed ki.

A 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet nem definiálja az épület, közút fogalmát, így azok értelmezésére ágazati jogszabályok adhatnak iránymutatást. E tekintetben irányadó lehet a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény – amely alapján az utak műtárgynak minősülnek –, vagy például a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény. Ágazati jogszabályok értelmezésére a Közbeszerzési Hatóságnak nincs hatásköre, azonban a Közbeszerzési Hatóság megítélése szerint minden olyan műtárgy, amely nem minősül közútnak, a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet tárgyi hatályán kívül esik, függetlenül attól, hogy épületben kerül-e elhelyezésre vagy sem. Az új épületek tervezése és kivitelezése, valamint meglévő épületeket érintő építési tevékenység tervezése és kivitelezése – a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésére is figyelemmel – minden esetben a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet tárgyi hatálya alá tartozik.

Szükséges utalni egyúttal a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdésére is, amely alapján az ajánlatkérő a beszerzés fő tárgyától függetlenül abban az esetben is köteles az (1) bekezdés szerinti beszerzési tárgyak tekintetében a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendeletben foglalt szabályok alkalmazására, ha a közbeszerzési eljárás nem kizárólag e beszerzési tárgyak beszerzésére irányul.

Az utakkal összefüggő fogalmi meghatározásokkal kapcsolatban a Közbeszerzési Hatóság felhívja továbbá a figyelmet „Az utak tervezésére, kivitelezésére és karbantartására vonatkozó uniós zöld közbeszerzési követelményekről” szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum 2-3. oldalán található definíciós meghatározásokra is. A munkadokumentum az alábbi linken érhető el: https://circabc.europa.eu/ui/group/44278090-3fae-4515-bcc2-44fd57c1d0d1/library/447d9b29-26f2-4b6c-b585-ac335c2ca9af?p=2&n=10&sort=modified_DESC

2.2. Amennyiben az építési termékek nem a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 13. §-a szerinti építési beruházásban kerülnek beszerzésre, hanem pl. árubeszerzésre irányuló eljárásban, úgy a nem épületek vagy közutak kivitelezéséhez felhasználásra kerülő építési termékek (pl. ivóvízvezeték hálózati csőanyagok, tűzcsapok, stb.) nem tartoznak a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés l) pontjának és 14. §-ának hatálya alá?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet szűkítő értelmezése hiányában a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés l) pont szerinti tárgyi hatálya értelmezhető akként, hogy az valamennyi, a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk. 1. pontja szerinti építési termékre kiterjed.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 2. § 14. pontjában hivatkozott 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk 1. és 3. pontja szerint: 1. „építési termék”: bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét. 3. „építmény”: épületek és műtárgyak.

A 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet megfogalmazása – sem az 1. § (1) bekezdés l) pontjában, sem a 2. § 14. pontjában, sem pedig a 14. §-ban – nem szűkíti le az építési termékek körét oly módon, hogy azok kizárólag a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 13. §-ában megvalósuló építési beruházásokhoz kapcsolódhatnak.

Tekintettel arra, hogy az építési termékek önálló pontban tartoznak a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet tárgyi hatálya alá, továbbá a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet megfogalmazásából szűkítő értelmezés nem következik, a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint valamennyi, a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk 1. pontja szerinti építési termék a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet tárgyi hatálya alá tartozhat, amelyekkel összefüggésben a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 14. §-a lesz az irányadó.

3. Egy ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként a nyertes ajánlattevővel vállalkozási szerződést kötött, az ajánlatkérő tulajdonában/üzemeltetésében álló valamennyi gépjármű garanciális és garanciális időn túli karbantartására, javítására és kapcsolódó szolgáltatások ellátására, valamint alkatrészek biztosítására. E szerződés időbeli hatálya alatt az ajánlatkérő új munkagépeket szerzett be, melyek adásvételi szerződése kifejezetten azt tartalmazza, hogy a jótállási idő tartama alatt a munkagépeket csak a garanciális szervizre jogosultakkal lehet megjavíttatni. Az eladó a garanciális szervizelésre jogosultak listáját átadta az ajánlatkérőnek. Az új, jótállással érintett munkagépeket szervizelni jogosultak személye azonban nem azonos azzal a szervizzel, amellyel az ajánlatkérő a közbeszerzési szerződést megkötötte. 3.1. Az újonnan beszerzett munkagépek esetében a jótállás körébe eső javításokat, és a jótállás fenntartása érdekében előírt kötelező karbantartásokat elvégezhetik-e azok a szervizek, melyeket az eladó az értékesítéskor írásban megnevezett, annak ellenére, hogy az ajánlatkérőnek hatályos közbeszerzési szerződése van a fenti tartalommal garanciális javításokra, karbantartásokra az ügyleten kívülálló szervizzel? 3.2. Amennyiben nem végezhetik el a kijelölt szervizek, akkor a jótállás elvesztése nélkül milyen megoldás mutatkozhat az új munkagépek jótállás körébe tartozó javításainak/karbantartásainak elvégzésére?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a kérdés pontos megítélése kapcsán a javításra, karbantartásra vonatkozó közbeszerzési szerződésben, illetve az új munkagépekre vonatkozó adásvételi szerződésben foglalt rendelkezések, előírások teljeskörű vizsgálatát szükséges elvégeznie az ajánlatkérőnek.

Az új munkagépek tekintetében a jótállás körébe tartozó javítási, karbantartási szolgáltatások – alapesetben – nem keletkeztetnek új beszerzési igényt az ajánlatkérő számára, ezek a munkálatok az adásvételi szerződés részeként megvalósíthatók az arra jogosult gazdasági szereplők által, amennyiben ez a körülmény a jótállás érvényesíthetőségének a feltételét képezi.

A jótállás körén túlmutató javítási, karbantartási feladatok tekintetében közbeszerzési jogi szempontból annak van jelentősége, hogy a javításra, karbantartásra vonatkozó korábban megkötött közbeszerzési szerződés tárgyi hatálya kiterjedhet-e az ajánlatkérő által később beszerzett munkagépekre is, vagy az az utóbb keletkezett beszerzési igényre tekintettel módosítható-e jogszerűen, és amennyiben nem módosítható, úgy az új beszerzési igényre tekintettel kell vizsgálni a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:171. § (1) bekezdése alapján, aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

Alapesetben az árubeszerzésre vonatkozó adásvételi szerződés tartalmába beletartozik a jótállás vállalása is, azaz a beszerzési ár kalkulál a jótállás körébe eső költségekkel is. A felek a jótállás érvényesíthetőségének feltételeként kiköthetik, hogy a jótállás időtartama alatt bekövetkező javítási, karbantartási munkákat a vevő mely gazdasági szereplőtől rendelheti meg. A jótállás körébe tartozó tevékenységeken túlmutató szolgáltatások ellátása azonban – főszabály szerint – az árubeszerzésnek már nem része, így az szolgáltatásmegrendelésre irányuló szerződés keretében szerezhető be.

Az ismertetett esetben a később beszerzett új munkagépek jótállás körében történő javítása, karbantartása során – alapesetben – az ajánlatkérőnek külön beszerzési igénye nem keletkezik. Ezek a munkálatok az adásvételi szerződés keretében – kapcsolódó szolgáltatásként – megvalósíthatók az arra jogosult gazdasági szereplők által attól függetlenül, hogy a korábban megkötött közbeszerzési szerződés garanciális javításokra is kiterjed. Ez utóbbival összefüggésben azonban vizsgálat tárgyát képezheti, hogy a később beszerzett munkagépek garanciális javításaival, karbantartási munkálataival a korábban megkötött közbeszerzési szerződés mennyiben számolhatott. Kérdéses lehet továbbá, hogy a közbeszerzési szerződés rendelkezései kiterjednek-e olyan esetkörre is, amikor előre meghatározott szerviz nyújthat javítási, karbantartási szolgáltatást egy adott gépjármű/munkagép tekintetében a jótállás időtartama alatt.

A jótállás körén túlmutató javítási, karbantartási szolgáltatások esetében elsősorban az erre vonatkozóan korábban megkötött közbeszerzési szerződés rendelkezései vizsgálandók a tekintetben, hogy annak tárgyi hatálya kiterjedhet-e az ajánlatkérő által később beszerzett munkagépekre is. Vizsgálandó lehet e körben egy esetleges szerződésmódosítás lehetősége a Kbt. 141. §-ában foglalt keretek között. Amennyiben a közbeszerzési szerződés jogszerű módosítására nincs lehetőség, úgy az ajánlatkérőnek új beszerzési igényként szükséges kezelnie az új munkagépek kapcsán a jótállás körén túlmutató javítási, karbantartási szolgáltatásokat, vizsgálva egyúttal a közbeszerzési kötelezettség fennállását.

4. A kérdés arra irányul, hogy a Kbt. 111. § c) pontja kétféle uniós értékhatár szerinti kivételi kört tartalmaz-e az alábbiak szerint: Egyrészről a Kbt. 3. számú mellékletébe tartozó szolgáltatásokat (egészségügyi szolgáltatások, szállodai és éttermi szolgáltatások, jogi szolgáltatások), melyek esetén az uniós értékhatár a 2025. évben nettó 287 137 500 Ft, másrészről a Kbt. 3. számú mellékletébe nem tartozó, de a Kbt. 111. § c) pontjában nevesített egyéb szolgáltatásokat (könyvtárkezelési szolgáltatások, pihenés, kultúra és sport területén nyújtott szolgáltatások, járulékos közbeszerzési szolgáltatások), amelyek esetében az uniós értékhatár a 2025. évben nettó 84 609 850 Ft. A Kbt. 111. § d) pont pedig a Kbt. 111. § c) pontban nem említett összes többi, a Kbt. 3. számú melléklet szerinti szolgáltatást tartalmazza, ahol a közbeszerzési kötelezettséget előíró nemzeti értékhatár nettó 50 000 000 Ft-tól kezdődik. Helytálló-e a fenti értelmezés, tekintettel arra, hogy olyan értelmezéssel is lehet találkozni, hogy a 92000000-1-től 92700000-8-ig tartó CPV kódok által meghatározott pihenés, kultúra és sport területén nyújtott szolgáltatások esetében a közbeszerzési kötelezettség nettó 287 137 500 Ft felett áll be, tehát addig lesznek mentesek a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól, holott ezek a szolgáltatások a Kbt. 3. számú mellékletében nem szerepelnek?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 3. melléklete magában foglalja a 79995000-5-től 79995200-7-ig tartó CPV kódok által meghatározott könyvtárkezelési, továbbá a 92000000-1-től 92700000-8-ig tartó CPV kódok által meghatározott pihenés, kultúra és sport területén nyújtott szolgáltatásokat is, ennélfogva a Kbt. 111. § c) pontjában nevesített valamennyi szolgáltatás a Kbt. 3. melléklete szerinti szolgáltatásnak minősül, így ezen szolgáltatások beszerzése 287 137 500 Ft becsült értékig a Kbt. 111. § c) pontja szerinti kivételi kör hatálya alá tartozik.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 111. § c) pontja szerint a Kbt.-t nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő, a 3. melléklet szerinti egészségügyi szolgáltatásra akkor, ha az ellátási kötelezettség körébe tartozó, részben vagy egészben közfinanszírozott közszolgáltatás teljesítését szolgálja, a 3. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra, a 79995000-5-től 79995200-7-ig tartó CPV kódok által meghatározott könyvtárkezelési szolgáltatásokra, a 92000000-1-től 92700000-8-ig tartó CPV kódok által meghatározott, a pihenés, kultúra és sport területén nyújtott szolgáltatásokra, 3. melléklet szerinti jogi szolgáltatásokra, valamint a járulékos közbeszerzési szolgáltatásokra.

A Kbt. 111. § d) pont szerint a Kbt.-t nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő, a 3. melléklet szerinti bármely szolgáltatásra, ha annak becsült értéke az ötvenmillió forintot nem éri el.

A Kbt. 3. melléklete nem kizárólag azokat a szolgáltatásokat tartalmazza, amelyek tekintetében a Kbt. 111. § c) pontja kifejezetten utalást tesz a 3. mellékletre [lásd: egészségügyi, szállodai és éttermi szolgáltatások, jogi szolgáltatások], hanem a 3. melléklet ’Közigazgatási, szociális, oktatási, egészségügyi és kultúrával kapcsolatos szolgáltatások’ csoportja felsorolja továbbá azokat a CPV kódokat is, amely CPV kódok által behatárolt szolgáltatásokra a Kbt. 111. § c) pontja is hivatkozik [a 79995000-5-től 79995200-7-ig tartó CPV kódok által meghatározott könyvtárkezelési, továbbá a 92000000-1-től 92700000-8-ig tartó CPV kódok által meghatározott pihenés, kultúra és sport területén nyújtott szolgáltatások]. Attól függetlenül tehát, hogy a Kbt. 111. § c) pontja nem valamennyi szolgáltatástípus tekintetében tesz utalást a Kbt. 3. mellékletére, az e kivételi körben hivatkozott valamennyi szolgáltatástípus megtalálható a Kbt. 3. mellékletében is. Ennélfogva valamennyi, a Kbt. 111. § c) pontjában szereplő szolgáltatás beszerzése tekintetében érvényesül az, hogy ezen szolgáltatások a rájuk irányadó magasabb mértékű becsült értékig (287 137 500 Ft) tartoznak a Kbt. 111. § c) pontja szerinti kivételi kör hatálya alá.

A Kbt. 111. § c) pontjában nem hivatkozott, de a Kbt. 3. mellékletében egyébként szereplő szolgáltatások a Kbt. 111. § d) pontja szerint tartoznak kivételi kör hatálya alá, azaz ezek a szolgáltatások nettó ötvenmillió forint becsült értékig mentesek a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól.

5. 5.1. Amennyiben egy nyílt közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött közbeszerzési szerződés teljesítése során derül fény arra, hogy a szerződés tartalma és a közbeszerzési dokumentumok között ellentmondás van, kijelenthető-e, hogy a közbeszerzési dokumentációban szereplő, de a szerződésben már meg nem jelenő rendelkezés nem alkalmazandó, vagy pedig a közbeszerzési dokumentációban szereplő, de a szerződésből hiányzó mondat a szerződés teljesítése során ugyanúgy a szerződés részét képezi? 5.2. A közbeszerzési dokumentumok közötti sorrendet mi határozza meg abban az esetben, ha maguk a dokumentumok a sorrendiségre, esetleges ellentmondásra vonatkozó előírást nem tartalmaznak?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint közbeszerzési szerződés megkötése során a feleknek a Kbt. 131. § (1)-(2) bekezdéseinek megfelelően kell eljárniuk a szerződéses rendelkezések megállapítása során. A Kbt. nem állít fel hierarchikus sorrendet a közbeszerzési szerződés tartalmával, értelmezésével összefüggésben vizsgálható közbeszerzési dokumentumok között.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A kérdés kapcsán közbeszerzési jogi szempontból annak van relevanciája, hogy a Kbt. nem tartalmaz olyan jogszabályi rendelkezést, amely rögzítené a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerződés, illetve a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok közötti „fontossági” sorrendet. Ugyanakkor a Kbt. a közbeszerzési szerződés tartalmára vonatkozó kógens rendelkezéseket állapít meg.

A Kbt. 131. § (1)-(2) bekezdései szerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. A szerződésnek tartalmaznia kell – az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel – a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.

Közbeszerzési eljárás során továbbá nem hagyható figyelmen kívül, hogy nyílt eljárás esetén kötöttség áll be az ajánlatkérő részéről a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek tekintetében, továbbá kötöttség áll be az ajánlattevő ajánlata tekintetében is [Kbt. 81. § (11) bekezdés].

A közbeszerzési szerződés megkötésére tehát a közbeszerzési eljárásban kialakított azon tartalommal, azokkal a feltételekkel kell, hogy sor kerüljön, amelyekre a felek kötöttsége beállt, azaz a közbeszerzési szerződést mindig a kötöttséggel terhelt, végleges közbeszerzési dokumentumok, illetve ajánlat feltételei szerint kell megkötni. Ilyen szempontból behatárolható, hogy a szerződésnek elsődlegesen milyen adattartalmat kell rögzítenie.

Az a körülmény, hogy a gyakorlatban az ajánlatkérő ezeket a feltételeket milyen módon teszi a szerződés részévé, eltérő lehet. Például kifejezett visszautalás történhet azokra a közbeszerzési dokumentumokra, amelyek a szerződés részévé válnak (pl. ajánlati felhívás, műszaki leírás, kiegészítő tájékoztatás), ezáltal is meghatározva a felek kötelezettségeit. A közbeszerzési dokumentumok tartalma tehát ilyen módon is a felek szerződéses megállapodásának részét képezheti, ennélfogva a szerződéses kötelezettségek tartalma a megelőző közbeszerzési eljárás dokumentumain keresztül is értelmezhető lehet. Ezen túlmenően a felek rendelkezhetnek arról is, hogy sorrendiséget állítanak fel az egyes dokumentumok között annak érdekében, hogy értelmezési kérdésekben az esetlegesen egymásnak ellentmondó tartalmi elemek tisztázhatók legyenek.

A D.10/33/2019. sz. döntőbizottsági határozatban például a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a kérelmezett a szerződés teljesítése során eltért-e az ajánlatkérő által előírt követelményektől.

A Döntőbizottság az ajánlatkérő által előírt követelmények vizsgálata során megállapította, hogy az ajánlatkérői előírások különböztek az egyes dokumentumokban: a felhívásban, a műszaki dokumentációban, a szerződés 2. számú mellékletében. A Döntőbizottság annak megítélésében, hogy mely előírásokat vegye alapul a döntése során, a szerződés „Előzmény” pontjában rögzítetteket tartotta szem előtt. Ezen pont szerint az ún. alapdokumentumok (a felhívás, a dokumentáció, ezek mellékletei és módosításai, a kiegészítő tájékoztatások, a kérelmezett ajánlata) a szerződés elválaszthatatlan részét képezik, egymást kiegészítik és kölcsönösen magyarázzák, de kétértelműség, eltérések és vita esetén elsősorban az alapdokumentumok, ezt követően a szerződés mellékletei az irányadók. Előbbi előírásból következően a Döntőbizottság a felhívásban és a műszaki dokumentációban szereplő ajánlatkérői előírásokhoz viszonyította a kérelmezett teljesítését [D.10/33/2019. sz. határozat 122. pont].

Attól függetlenül, hogy adott esetben a felek a dokumentumok sorrendiségére vonatkozó rendelkezéseket nem kötnek ki, ellentmondás felmerülése esetén minden esetben vizsgálandó a szerződés konkrét tartalma és az, hogy a felek adott esetben mely közbeszerzési dokumentumokra hivatkoznak a szerződés részeként. Amennyiben ugyanis maga a szerződés nem tartalmaz egy olyan feltételt/előírást, amely valamely – egyébként a szerződés részévé tett – közbeszerzési dokumentumban szerepel, ezen feltétel a szerződés tartalmi elemeinek vizsgálata, illetve a teljesítés jogszerűségének megítélése során figyelembe vehető lehet.

6. 6.1. Indíthat-e közszolgáltatói eljárásrendben közös ajánlatkérést egy klasszikus ajánlatkérő és egy közszolgáltató ajánlatkérő, amennyiben a beszerzési igény a közszolgáltató ajánlatkérő esetén közszolgáltatói beszerzésnek is minősül? 6.2. Amennyiben igen, ennek mik a feltételei, különösen erre irányadónak tekinthetőek-e a vegyes beszerzés szabályai, azaz a Kbt. 23. §-a alapján ebben az esetben a vegyes beszerzés esetén az ajánlatkérő a beszerzés „fő tárgya” szerinti eljárást köteles-e alkalmazni, és kisegítő szabályként a „magasabb mennyiségi igény” (becsült érték) dönt az eljárásrendről?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 29. § (2) bekezdése alapján közös ajánlatkérésre a kérdéses esetben nincs lehetőség.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 21. § (4) bekezdése alapján a közszolgáltatói szerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás sajátos, Kbt.-től eltérő szabályait külön jogszabály határozza meg. A Kbt.-t a közszolgáltatói szerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás során a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Kbt. 6. § szerinti ajánlatkérő a közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljától eltérő célból lefolytatott beszerzése során a Kbt. általános szabályai szerint jár el.

A fenti rendelkezés értelmében a Kbt. 6. §-a szerinti kettős alanyisággal rendelkező ajánlatkérő, amennyiben a közszolgáltató tevékenységét biztosító beszerzést valósít meg (közszolgáltatói szerződést köt), úgy a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet szabályaira is figyelemmel kell eljárnia. Ettől eltérő beszerzések esetében az általános szabályok szerint köteles eljárni.

A kérdéses esetben a közszolgáltató ajánlatkérő tekintetében közszolgáltató tevékenységet biztosító beszerzés valósul meg, így esetében a közszolgáltatókra vonatkozó sajátos szabályok lesznek kötelezően alkalmazandók. A külön jogszabály alkalmazásának kötelezettségén túl továbbá eltérő nemzeti és uniós értékhatárok vonatkoznak a közszolgáltató ajánlatkérőkre. A közszolgáltató ajánlatkérőkre alkalmazandó sajátos szabályok a klasszikus ajánlatkérőkre nem vonatkoztathatók, esetükben ennek feltételei értelemszerűen nem állnak fenn. Egy közbeszerzési eljárás keretében pedig mind a közszolgáltató, mind a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó szabályok együttes alkalmazására nincs lehetőség, a fennálló ellentmondást a Kbt. 23. §-ában szabályozott vegyes beszerzésekre vonatkozó szabályok sem oldják fel.

7. A Kbt. 80/A. § szerinti értékhatár elérése esetén kötelező-e az ajánlatkérőnek a felhívásban jelezni az (EU) 2022/1031 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: IPI rendelet) hatálya alá tartozást, vagy nem szükséges, mivel nincs hatályban jelenleg IPI intézkedés?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az IPI rendelet hatálya alá tartozás feltétele az Európai Unió Bizottsága (Bizottság) által elfogadott IPI intézkedés megléte.

Az első IPI intézkedés kihirdetésére 2025. június 20-án került sor. A „Kínai Népköztársaságból származó gazdasági szereplőknek és orvostechnikai eszközöknek az orvostechnikai eszközök európai uniós közbeszerzési piacához való hozzáférését korlátozó nemzetközi közbeszerzési eszköz szerinti intézkedésnek az (EU) 2022/1031 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő bevezetéséről” szóló (EU) 2025/1197 végrehajtási rendelet 10 nappal a kihirdetést követően, 2025. június 30-án lépett hatályba.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

Az IPI intézkedés értelmében az ajánlatkérő szervezeteknek ki kell zárniuk a Kínai Népköztársaságból származó gazdasági szereplők által benyújtott ajánlatokat, amennyiben a közbeszerzési eljárás tárgya orvostechnikai eszközök (CPV-kódok: 33100000-1 – 33199000-1) beszerzésére irányul, és a beszerzés becsült értéke eléri vagy meghaladja a nettó 5 millió eurót. A kizárás nem alkalmazandó az IPI rendelet 3. cikkében meghatározott kivételek esetén.

Az ajánlatkérő szervezeteknek emellett a közbeszerzési dokumentumokban szerződéses feltételeket kell előírniuk, amelyek – az IPI rendelet 8. cikke alapján – megakadályozzák az intézkedés megkerülését.

Az intézkedést alkalmazni kell minden olyan közbeszerzési eljárásra, amely 2025. június 30-ától közzétett hirdetménnyel indul, vagy előzetes hirdetmény nélküli eljárás esetén a tárgyalások megkezdése 2025. június 30-án vagy azt követően történik.

Az intézkedés szövege az alábbi linken keresztül érhető el:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32025R1197

A fentiek értelmében tehát az ajánlatkérőnek a Kbt. 80/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettsége fennáll, amennyiben az adott közbeszerzése eléri az IPI rendelet 6. cikk (4) bekezdés szerinti értékhatárt, és az a Bizottság részéről elfogadott IPI intézkedés tárgyi hatálya alá tartozik.

A Kbt. 187. § (2) bekezdés y) pontja alapján a Közbeszerzési Hatóság az IPI rendelet 6. cikk (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeképpen meghozott intézkedést közzétette honlapján.

https://www.kozbeszerzes.hu/kozbeszerzesek-az/europai-jogi-hatter/ipi-intezkedesek/

8. 8.1. A belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: 2022/2560 EU rendelet] 29. cikk (1) bekezdése alapján, amennyiben a pénzügyi hozzájárulások bejelentésére vonatkozó feltételek a 28. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban teljesülnek, akkor a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőknek be kell jelenteniük az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő számára a 28. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerinti összes külföldi pénzügyi hozzájárulást. Helyes-e az az értelmezés, miszerint a Kbt. 80/B. § (1) bekezdésében foglalt becsült érték kizárólag a közbeszerzés önálló becsült értéke, és nem a részekre bontás tilalmára tekintettel meghatározott – Kbt. 19. § (2)-(3) bekezdéseinek alkalmazásával számított – becsült értéket jelenti?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a 2022/2560 EU rendelet 28. cikk (1) bekezdés a) pontja, és a Kbt. 80/B. § (1) bekezdése alkalmazásában a közbeszerzés részekre bontás tilalmára tekintettel megállapított becsült értékét kell figyelembe venni.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A 2022/2560 EU rendelet 28. cikk (1) bekezdése alapján e rendelet alkalmazásában akkor tekintendő úgy, hogy egy közbeszerzési eljárásban bejelentési kötelezettség alá tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulás jelenik meg, ha

a) az adott közbeszerzési szerződésnek vagy keretmegállapodásnak – a 2014/23/EU irányelv 8. cikkében, a 2014/24/EU irányelv 5. cikkében, valamint a 2014/25/EU irányelv 16. cikkében megállapított rendelkezésekkel összhangban számított –, illetve a dinamikus beszerzési rendszer egy konkrét közbeszerzésének a héa nélküli tervezett értéke eléri a 250 millió EUR-t; és

b) a gazdasági szereplő – beleértve az üzleti autonómia nélküli leányvállalatait és a holdingtársaságait, továbbá adott esetben a közbeszerzési eljárás ugyanazon ajánlatában részt vevő fő alvállalkozóit és beszállítóit – a bejelentést, illetve adott esetben az aktualizált bejelentést megelőző három évben harmadik országonként összesen legalább 4 millió EUR teljes pénzügyi hozzájárulásban részesült.

A 2022/2560 EU rendelet 28. cikk (1) bekezdés a) pontjában hivatkozott jogszabályhelyek értelmében az Európai Unió közbeszerzési irányelvei azt követelik meg, hogy az ajánlatkérő – értékét tekintve – ne bontson részekre olyan közbeszerzéseket, amelyek egy egységes beszerzésnek minősülnek. Erre tekintettel a közbeszerzés részekre bontás tilalmára tekintettel megállapított becsült értékét kell figyelembe venni a 2022/2560 EU rendelet 28. cikk (1) bekezdés a) pontja, és ennélfogva a Kbt. 80/B. § (1) bekezdés alkalmazásában.

8.2. A 2022/2560 EU rendelet 28. cikk (2) bekezdésében foglalt értékhatár – nettó 125 millió EUR – kapcsán helyes-e az az értelmezés, miszerint az kizárólag abban az esetben irányadó, ha az adott közbeszerzési eljárás önálló – részenként összesített – becsült értéke eléri a 28. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott határértéket, és az adott rész értéke eléri a 28. cikk (2) bekezdése szerinti értéket, viszont nem irányadó abban az esetben, ha: a) az adott közbeszerzési eljáráson belül egy rész becsült értéke nem éri el a 28. cikk (2) bekezdése szerinti értéket; b) az ajánlatkérő külön-külön közbeszerzési eljárásokat indít akképpen, hogy azok Kbt. 19. § (2)-(3) bekezdéseinek alkalmazásával számított becsült értéke eléri a 28. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt értéket, és az adott közbeszerzési eljárás becsült értéke – és ezen közbeszerzési eljárásban egy adott rész becsült értéke – a Kbt. 28. cikk (2) bekezdésében foglalt értéket eléri, de a 28. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti értéket nem éri el?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a 2022/2560 EU rendelet 28. cikk (2) bekezdése szerinti rendelkezés alapján a közbeszerzés részekre bontás tilalmára tekintettel megállapított becsült értékét kell érteni a 28. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott határérték tekintetében, ami a közbeszerzés egészére vonatkozik. Az ilyen értelemben egy közbeszerzéshez tartozó azon – önálló közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött – szerződésnek (vagy több ilyen szerződés összértékének) kell elérnie a 125 millió EUR-t, amely szerződés (vagy szerződések) tekintetében a 28. cikk (1) bekezdés b) pont szerinti gazdasági szereplő nyújtott be ajánlatot.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A 2022/2560 EU rendelet 28. cikk (2) bekezdése alapján, amennyiben az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő úgy dönt, hogy a közbeszerzést részekre bontja, akkor úgy tekintendő, hogy egy közbeszerzési eljárásban bejelentési kötelezettség alá tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulás jelenik meg, ha a közbeszerzés héa nélküli tervezett értéke meghaladja a 28. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott határértéket, valamint azon rész értéke, illetve mindazon részek összértéke, amelyre vagy amelyekre az ajánlattevő ajánlatot nyújt be, eléri a 125 millió EUR-t és a külföldi pénzügyi hozzájárulás összege eléri a 28. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határértéket.

A 2022/2560 EU rendelet Preambulumának (49) bekezdése kiemeli, hogy az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők úgy határozhatnak, hogy a szerződést különálló részekben ítélik oda, különösen a 2014/24/EU irányelv 46. cikkével és a 2014/25/EU irányelv 65. cikkével összhangban, a szerződések mesterséges felosztása tilalmának tiszteletben tartása mellett. Azon ajánlattevőket illetően, amelyek az alkalmazandó határértéket meghaladó értékű részekre nyújtanak be ajánlatot, be kell jelenteni a külföldi pénzügyi hozzájárulásokat.

A kérdéssel kapcsolatban részletes válasz található a Bizottság által kiadott kérdések és válaszok között (11. kérdésre adott válasz): https://single-market-economy.ec.europa.eu/single-market/public-procurement/foreign-subsidies-regulation/questions-and-answers_en

8.3. Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumok részeként a Bizottság által a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján folytatott eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 2023/1441 végrehajtási rendelet (2023/1441 EU rendelet) II. sz. mellékletét képező formanyomtatványt, mint nyilatkozatmintát kell kötelező jelleggel kiadnia és megkövetelnie?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek arra vonatkozó kötelezettsége nem áll fenn, hogy a közbeszerzési dokumentumok részeként elérhetővé tegye a 2023/1441 EU rendelet II. sz. mellékletét képező formanyomtatványt.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 80/B. § (2) bekezdés a) pontja alapján, ha a közbeszerzés becsült értéke eléri az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt értéket, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban, valamint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén a közbeszerzési dokumentumokban feltünteti az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentési vagy nyilatkozattételi kötelezettséget.

A fentieken túl további követelményt nem támaszt a Kbt., javasolt azonban felhívni a gazdasági szereplők [bejelentő felek: lásd 2023/1441 EU rendelet 2. cikk 3. pont] figyelmét, hogy a bejelentésüket a 2023/1441 EU rendelet 5. cikk (1)-(2) bekezdései alapján a 2023/1441 EU rendelet II. mellékletében foglalt adattartalom szerint szükséges megtenniük [II. melléklet (8) bekezdés].

8.4. Többszakaszos eljárásban – pl. tárgyalásos – az ajánlattételi szakaszban a nyilatkozatot mely ajánlatban kell benyújtania az ajánlattevőknek, az alapajánlatban vagy a végleges ajánlatban, figyelemmel a 2022/2560 rendelet 28. cikk (1) bekezdésében foglaltakra?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint tárgyalásos eljárás esetén a részvételi jelentkezéssel együtt, majd az ajánlattételi szakaszban a végleges ajánlattal együtt kell a gazdasági szereplőnek a bejelentését vagy a nyilatkozatát megtennie.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A 2022/2560 EU rendelet 29. cikk (1) bekezdése alapján, amennyiben a pénzügyi hozzájárulások bejelentésére vonatkozó feltételek a 28. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban teljesülnek, akkor a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőknek be kell jelenteniük az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő számára a 28. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerinti összes külföldi pénzügyi hozzájárulást. Minden más esetben a gazdasági szereplőknek egy nyilatkozatban fel kell sorolniuk az összes kapott külföldi pénzügyi hozzájárulást, és meg kell erősíteniük, hogy a kapott külföldi pénzügyi hozzájárulások a 28. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban nem tartoznak bejelentési kötelezettség alá. Nyílt eljárásban elegendő a bejelentést vagy a nyilatkozatot egyszer, az ajánlattal együtt benyújtani. Többlépcsős eljárásban a bejelentést vagy a nyilatkozatot kétszer kell benyújtani, először a részvételi jelentkezéssel együtt, majd pedig a benyújtott ajánlattal vagy a végleges ajánlattal együtt aktualizált bejelentésként vagy aktualizált nyilatkozatként.

Fentiek értelmében meghívásos eljárás esetén a részvételi jelentkezéssel együtt, majd az ajánlattételi szakaszban a benyújtott ajánlattal együtt kell a gazdasági szereplőnek a bejelentését vagy nyilatkozatát megtennie. Tárgyalásos eljárás esetén pedig a részvételi jelentkezéssel együtt, majd az ajánlattételi szakaszban a végleges ajánlattal együtt kell a gazdasági szereplőnek a bejelentését vagy a nyilatkozatát megtennie.

8.5. A 2022/2560 EU rendelet 29. cikk (2) bekezdésben megjelölt továbbítás esetén hová és hogyan (milyen formában) kell eljuttatni a nyilatkozatot?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint főszabály szerint az ajánlatkérőnek elektronikus formában kell továbbítani a bejelentést a Bizottság felé.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A 2023/1441 EU rendelet 5. cikk (3) bekezdése értelmében a bejelentést és azzal együtt minden vonatkozó igazoló dokumentumot, illetve a nyilatkozatot az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek a 26. cikkel összhangban továbbítania kell a Bizottsághoz.

A 2023/1441 EU rendelet 26. cikk (1) bekezdése alapján a dokumentumoknak a 2022/2560 EU rendelet és e rendelet alapján közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a Bizottság részére és a Bizottságtól történő továbbítása digitális úton történik, kivéve, ha a Bizottság kivételesen engedélyezi a 26. cikk (5) és (6) bekezdésben meghatározott eszközök használatát.

A 2023/1441 EU rendelet 26. cikk (3) bekezdése alapján a továbbítás és az aláírás módjára vonatkozó műszaki előírások közzétehetők az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és elérhetővé tehetők a Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóságának honlapján.

A bejelentés benyújtásával kapcsolatos gyakorlati részletekkel kapcsolatban az alábbi linken is tájékozódhatnak a jogalkalmazók (lásd például a 14. kérdésre adott választ): https://single-market-economy.ec.europa.eu/single-market/public-procurement/foreign-subsidies-regulation/questions-and-answers_en

A bejelentéssel együtt az ajánlatkérő részéről további dokumentumok Bizottság felé történő továbbítása tekintetében a 2023/1441 EU rendelet 11. cikk (2) bekezdése is tartalmaz rendelkezéseket.

9. 9.1. Dinamikus beszerzési rendszer (DBR) esetén előírható-e, illetve bekérhetők-e a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti – ún. végleges – igazolások az eljárás részvételi szakaszában? 9.2. Amennyiben DBR esetén az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti – ún. végleges – igazolásokat az ajánlattételi szakaszban kéri be, és valamely ajánlattevő ajánlata – adott esetben hiánypótlást, felvilágosítás kérést követően – érvénytelen ezen végleges igazolások hiányossága / ellentmondása / nem megfelelősége miatt, ezen eljárás lezárását követően az ajánlatkérőnek a következő ajánlattételi felhívást ugyanúgy meg kell-e küldenie ezen ajánlattevőnek, vagy az érvénytelenné nyilvánítással az adott ajánlattevő a DBR-ből is ki kell, hogy kerüljön?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő a DBR részvételi szakaszában is bekérheti a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti igazolásokat a részvételre jelentkezőktől. Amennyiben az ajánlattételi szakaszban bekért igazolások tekintetében merül fel valamely ajánlat érvénytelensége, úgy az érintett gazdasági szereplő kikerül a DBR hatálya alól.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

DBR alkalmazása esetén főszabály szerint a DBR második szakaszában az ajánlattételre irányuló eljárás végén kerül sor a legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő – Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti – felhívására az igazolásainak benyújtására [Kbt. 107. § (1) bekezdés, Kbt. 84. § (1) bekezdés d) pont]. A DBR felállításakor az EEKD-t vagy – nemzeti rezsimben lefolytatott eljárás esetén – a Kbt. 114. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell benyújtaniuk a részvételre jelentkezőknek. A részvételre jelentkező csatolhat igazolást a részvételi jelentkezéséhez is, amelyet az ajánlatához alapesetben már nem kell csatolnia [Kbt. 84. § (3) bekezdés], továbbá a Kbt. 69. § (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő is bekérheti a részvételi szakaszban a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti igazolásokat.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak a dinamikus beszerzési rendszerről szóló útmutatója rögzíti, hogy a „gazdasági szereplők számára a részvételi jelentkezések benyújtására folyamatosan nyitva álló lehetőség a DBR fennállásának teljes idejére vonatkoztatható – mivel e tekintetben megszorító rendelkezést nem tartalmaz sem az Irányelv, sem a Kbt. – bármely gazdasági szereplő akár újonnan, akár – korábbi sikertelenség esetén – ismételten benyújthatja részvételi jelentkezését. Eszerint a DBR felállításakor valamilyen érvénytelenségi ok fennállása miatt kieső részvételre jelentkező a DBR felállítását követően ismételten élhet a DBR-hez való csatlakozás lehetőségével, melynek során lehetőségében áll felülvizsgálni és orvosolni a korábban fennálló érvénytelenségi okokat, és aszerint újból benyújtani a részvételre jelentkezését. Ez a lehetőség akkor is nyitva áll a gazdasági szereplő számára, ha a részvételi jelentkezése érvényes volt, a rendszerbe felvételt nyert, de az érvénytelenségi ok később, a DBR fennállása alatt következett be.”

Amennyiben az ajánlattételi szakaszban a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti igazolások tekintetében merül fel valamely ajánlat érvénytelensége, úgy az érintett gazdasági szereplő kikerül a DBR hatálya alól, azonban a DBR-hez történő ismételt csatlakozásra lehetősége van.

10. A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi ok alkalmazása esetén, amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 85. § szerinti tárgyalásos eljárást folytat le, az ajánlattételi határidőben beérkező, két ajánlatra vonatkozó követelmény kizárólag az első, azaz az alapajánlat vonatkozásában áll fenn? Tehát amennyiben csak egy ajánlattevő részéről kerül benyújtásra módosított, illetve végleges ajánlat annak ellenére, hogy az ajánlattételre kettő vagy több ajánlat érkezett, az ajánlatkérő helyesen értelmezi-e, hogy az eljárás nem eredménytelen a hivatkozott bekezdés szerint?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi ok az ajánlattételi határidőben beérkező, először benyújtott ajánlatok tekintetében vizsgálandó.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A tárgyalásos eljárásra vonatkozóan a Kbt. 87. § (2) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlattételi felhívás tartalmára a Kbt. 84. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy az ajánlattételi határidő alatt az első ajánlat benyújtásának határidejét kell érteni. A Kbt. 88. § (9) bekezdése a végleges ajánlatok tekintetében azok beadásának határidejéről, nem pedig ajánlattételi határidőről rendelkezik. Ennek megfelelően a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazása esetén az ajánlattételi határidőben beérkező, először benyújtott ajánlatok számát kell figyelembe venni, nem pedig a végleges ajánlatok számát, azaz amennyiben az eredeti ajánlattételi határidőben több ajánlat is benyújtásra került, míg végleges ajánlat csak egy ajánlattevő részéről került benyújtásra, úgy nem alkalmazható a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok.