Címszavak: közbeszerzési eljárás, közös közbeszerzési szójegyzék, CPV, CPV kód, CPV főcsoport[1]
2023-ban az ajánlatkérők összesen 7964 eredményes közbeszerzési eljárást bonyolítottak le. Az eljárások száma lényegében változatlan maradt, mindössze 1%-kal haladta meg az előző év szintjét. Az eredményes közbeszerzések végleges összértéke 2869,1 milliárd forint volt, ami hozzávetőlegesen a 2022-es érték kétharmadát jelenti.
A továbbiakban a 2023. évi közbeszerzési eljárások főbb mutatói a közös közbeszerzési szójegyzék[1] (Common Procurement Vocabulary, CPV) főcsoportjai szerinti bontásban kerülnek bemutatásra.
A közös közbeszerzési szójegyzék a közbeszerzésre vonatkozó egységes osztályozási rendszer, amely az ajánlatkérők által a közbeszerzési szerződések tárgyának meghatározására szolgál a szerződések tárgyát képező árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás típusát leíró szövegezéssel.
Az elemzés során a 2% alatti szám- és értékarányt képviselő CPV főcsoportok "Egyéb összesen" kategóriában kerültek összevonásra.
Hasonlóan a 2022. évhez, a legtöbb lezárult közbeszerzési eljárás az "Építési munkák" elvégzését célozta 2023-ban, ismét jelentősen felülmúlva a többi beszerzési kategóriát. Az építési munkákra kiírt és sikeresen lezárult közbeszerzések összes eljáráshoz viszonyított számaránya több, mint 30 százalékponttal haladta meg a második leggyakoribb "Orvosi felszerelések, gyógyszerek és testápolási termékek" beszerzésére kiírt eljárások számarányát. 2023-ban az "Építési munkák" súlya kismértékben, 0,9 százalékponttal csökkent 2022-höz képest. A következő "Orvosi felszerelések, gyógyszerek és testápolási termékek" kategóriába tartozó eljárások számaránya 6,3% volt, amely 0,6 százalékpontos növekedést jelentett a 2022. évhez képest. Az „IT-szolgáltatások” kategória számaránya 5,4 százalék, amely pontosan megegyezik az egy évvel korábbival. A közbeszerzések számarányában jelentős átrendeződés nem ment végbe az előző évhez képest, a többi beszerzési kategória esetében az említetteknél kisebb mértékű elmozdulás következett be.
A közbeszerzési eljárások értékarányát vizsgálva, az első két helyen ugyanaz a CPV főcsoport kategória állt 2022-ben és 2023-ban, azonban az egyes kategóriák értékaránya jelentősen módosult 2022-höz képest. Ennek hátterében az állt, hogy 2023-ban az uniós források elmaradására és a világgazdasági helyzetre tekintettel számos jelentős állami építési beruházás halasztásra került. 2023-ban az "Építési munkák" kategóriába sorolt eljárások értékarányában így jelentős, 27,2 százalékpontos csökkenés következett be az előző évi értékarányhoz képest.
Ezzel szemben a második helyen álló „Kőolajtermékek, tüzelőanyagok, villamos energia és egyéb energiaforrások” kategória értékaránya 18,0 százalékot tett ki, amely 12,5 százalékpontos növekedést jelentett a 2022. évi értékhez képest. Nem ilyen jelentős, de szintén számottevő, 3,5 százalékpontos növekedés volt megfigyelhető 2022-ről 2023-ra az „IT-szolgáltatások: tanácsadás, szoftverfejlesztés, internet és támogatás” CPV főcsoportban is (3,2%-ról 6,7%-ra).
Összességében a közbeszerzések legnagyobb szeletét jelentő, az építési munkák beszerzésére irányuló eljárások összes közbeszerzésen belüli számaránya változatlanul magas, azonban hozzájárulásuk az évi összes beszerzés értékéhez az állami nagyberuházások átütemezése miatt jelentősen csökkent.
A sikeresen lebonyolított közbeszerzések tárgy szerinti megoszlása jelentősen eltér a nemzeti és az uniós eljárásrendben. A nemzeti eljárásrendben, ahogyan arról előzőleg már szó esett, az "Építési munkák" CPV főcsoportjának számaránya volt a legmeghatározóbb, míg az uniós eljárásrendben lefolytatott közbeszerzések sokkal diverzifikáltabbak voltak.
A nemzeti eljárásrendben az eljárások több, mint fele (57,1%) továbbra is építési munkák megrendelésére irányult. Ahogyan a korábbi években, úgy 2023-ban is az látható, hogy a kisebb értékű állami beszerzések jelentős része továbbra is a hazai infrastruktúra fejlesztésére, a meglévő infrastrukturális hiányok megszüntetésére irányult, így útfelújításokat, középületek építését és egyéb infrastrukturális beruházásokat célzott.
Ezzel szemben az uniós eljárásrendben az "Építési munkák" aránya mindössze 9,5 százalék volt, ami lényegesen alacsonyabb, mint a nemzeti eljárásrendben. Az uniós eljárásrendben a legnagyobb részt az "Orvosi felszerelések" kategória tette ki 11,0 százalékkal, míg ez a nemzeti eljárásrendben csupán 2,7 százalék volt. Hasonlóképpen, az "IT-szolgáltatások" aránya az uniós eljárásrendben 8,2 százalék, míg a nemzetiben mindössze 3,3 százalék volt. Az "Üzleti szolgáltatások" beszerzése nagyobb súllyal volt jelen a nemzeti eljárásrendben (5,5%), mint az uniós eljárásrendben, ahol ez az arány csak 3,6 százalékot tett ki.
Az eljárások értékének tárgy szerinti megoszlását vizsgálva még szembetűnőbb a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzések koncentráltsága, 2023-ban az építési beruházások az összes nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzés értékének 84,0 százalékát adták. Ezen kívül egyedül az üzleti szolgáltatások megrendelésére indított közbeszerzések értékaránya haladta meg a 2 százalékos küszöböt.
Az uniós eljárásrendben jóval kiegyensúlyozottabb az eljárások összértékének tárgy szerinti megoszlása, azonban itt jóval több kategória is meghaladta a 2 százalékos értékarány küszöböt. Az "Építési munkák" (22,2%), valamint a "Kőolajtermékek és energiaforrások" (21,2%) értékaránya közel azonos volt az uniós eljárásrendben. Ezek mellett számos más kategória is jelentős értékarányt képviselt, például az "IT-szolgáltatások" (7,7%), "Orvosi felszerelések" (6,3%), valamint az "Üzleti szolgáltatások" (6,2%).
Az EU-finanszírozást tartalmazó eljárások esetében a közbeszerzések megoszlásának szerkezete jóval összpontosítottabb, mint az EU finanszírozást nem tartalmazóké. Ennek természetes oka az, hogy az uniós forrásoknak a Partnerségi Megállapodásban és az Operatív Programokban rögzített felhasználási céljai az EU kohéziós politikájának céljain alapulnak, és a rendelkezésre álló kohéziós források felhasználását ezekhez a specifikus célokhoz köti. Az EU finanszírozást tartalmazó eljárások több, mint hattizede (61,8%) az "Építési munkák" beszerzésére irányult 2023-ban, míg az EU finanszírozást nem tartalmazó eljárásokban a számarányuk ennél jóval alacsonyabb, 25,4 százalék volt. A beszerzés tárgya alapján a további CPV főcsoportok ennél jóval alacsonyabb arányt képviseltek. Az "Orvosi felszerelések" beszerzéseinek számaránya mindkét eljárásrendben közel azonos volt, azonban az EU finanszírozású eljárásoknál 1 százalékponttal magasabb (7,0%). Az EU támogatást tartalmazó beszerzések között ezt követően jelentősebb súllyal szerepelt a "Bútorok (beleértve irodai bútorok), lakberendezési cikkek, háztartási berendezések (kivéve világítás) és tisztítótermékek" (4,4%) kategória, valamint az "IT-szolgáltatások: tanácsadás, szoftverfejlesztés, internet és támogatás" (4,2%) beszerzése.
2023-ban az EU finanszírozást nem tartalmazó eljárások a hazai gazdaságpolitikai célokkal összhangban sokkal diverzifikáltabbak voltak, számos különböző gazdasági szektorban valósultak meg. Az EU finanszírozást nem tartalmazó projektek több, mint negyede (25,4 %) az "Építési munkák" beszerzésére irányuló beruházásokból állt, azonban az EU finanszírozott projektekkel szemben az arányuk jóval alacsonyabb volt. A "Kőolajtermékek, tüzelőanyagok, villamos energia és egyéb energiaforrások" (6,2%), a "Szállítófelszerelések és kiegészítő szállítási cikkek" (6,2%), az "Orvosi felszerelések, gyógyszerek és testápolási termékek", valamint a "Javítási és karbantartási szolgáltatások" beszerzése egyaránt jelentős, 6,0 százalékos számarányt képviseltek.
Az értékarányok vizsgálatánál azEU finanszírozást tartalmazóeljárások esetében a legnagyobb értékarányt 2023-ban a "Építési munkák" (45,0%) képviselte, ezt követte 3 közel azonos értékarányt képviselő CPV főcsoport: az "IT-szolgáltatások: tanácsadás, szoftverfejlesztés, internet és támogatás" (11,0%), az "Irodai és számítástechnikai gépek, berendezések és kellékek, a bútorzat és a szoftvercsomagok kivételével" (10,9%) és a "Szoftvercsomag és információs rendszerek" (10,5%).
2023-ban azEU finanszírozást nem tartalmazó eljárások tárgy szerinti értékmegoszlásában a legnagyobb hozzájárulást közel azonos értékarányban – a számarányokhoz hasonlóan – az "Építési munkák" (26,5%), valamint a "Kőolajtermékek, tüzelőanyagok, villamos energia és egyéb energiaforrások" (25,1%) beszerzése tette ki. Emellett kiemelkedő még az "Üzleti szolgáltatások: jog, marketing, tanácsadás, munkaerő-felvétel, nyomtatás és biztonság" (7,8%), valamint az "IT-szolgáltatások: tanácsadás, szoftverfejlesztés, internet és támogatás" (5,0%) CPV főcsoportjaiban lebonyolított közbeszerzések értékaránya.
Azok az eredményes közbeszerzések, amelyekben kis- és középvállalkozások (KKV) is részt vesznek, tárgyuk szerint sokkal diverzifikáltabbak, sokszínűbbek, mint azok, amelyek nyertesei között kizárólag nagyvállalkozások szerepelnek. A KKV-t tartalmazó eljárások között is kiugróan magas az "Építési munkák" számaránya (41,5%), ezt követte az "Orvosi felszerelések, gyógyszerek és testápolási termékek" (6,5%) és az "IT-szolgáltatások: tanácsadás, szoftverfejlesztés, internet és támogatás" (5,0%) beszerzései.
Általában a nagyobb értékű beszerzések azok, amelyekben a KKV-nak kisebb szerep jut. Nem véletlen, hogy azon közbeszerzések között, ahol a nyertesek között nem találunk KKV-kat, a "Kőolajtermékek, tüzelőanyagok, villamos energia és egyéb energiaforrások" beszerzését célzó eljárások számaránya volt a legnagyobb (20,1%) 2023-ban. Az "Építési munkák" beszerzéseinek számaránya szintén magas (16,6%) a KKV-t nem tartalmazó eljárások között. Jelentős volt a 2 százalékos számarányt nem elérő összevont "Egyéb összesen" kategória is, ezek a KKV-kat nélkülöző közbeszerzések több, mint egynegyedét tették ki (26,0%).
Azon nyertes közbeszerzésekben, amelyekben mikro-, kis-, és középvállalkozások is szerepeltek nyertes ajánlattevőként, a legnagyobb összértéke az építési munkáknak volt, ezek tették ki a KKV-kat tartalmazó eljárások összértékének 37,8%-át. Az értékarányok megoszlásánál azon eljárások tekintetében, melyekben KKV-k is részt vettek, az "IT-szolgáltatások: tanácsadás, szoftverfejlesztés, internet és támogatás" (9,5%), az "Orvosi felszerelések, gyógyszerek és testápolási termékek" (7,5%), valamint az "Üzleti szolgáltatások: jog, marketing, tanácsadás, munkaerő-felvétel, nyomtatás és biztonság" (7,3%) terén volt a legaktívabb a KKV-szektor, de a szoftverek, irodai berendezések, gépek, kellékek beszerzéseiben is sikerrel tudtak részt venni.
A KKV-kat nem tartalmazó közbeszerzési eljárások esetében a "Kőolajtermékek, tüzelőanyagok, villamos energia és egyéb energiaforrások" értékaránya ezeknek a beszerzéseknek kétötödét (41,6%) tette ki. Emellett magas volt az "Építési munkák" (23,3%) értékaránya is. A jogszabályi és iparági standardok miatt a "Pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokat" is általában csak nagyvállalkozások képesek nyújtani, így ezek ebben az összevetésben viszonylag nagy súllyal szerepelnek, értékarányuk 4,7% volt 2023-ban.
A kis- és középvállalkozások kisebb értékű építési munkákban, IT beszerzésekben, üzleti, vagy mérnöki szolgáltatások területén indulnak sikerrel. Ez nemzetgazdasági szempontból kifejezetten kedvező, hiszen azokban a magas hozzáadott értéket előállítani képes szektorokban aktívak a hazai KKV-k, amelyek a gazdasági növekedés szempontjából kiemelten fontosak. Természetesen a nagyobb értékű közbeszerzésekben is jelen vannak a KKV-k, igaz ezekben általában alvállalkozóként jelennek meg. A nagyvállalkozások hazánkban is a nagyértékű közbeszerzések köré összpontosulnak, hiszen az ilyen közbeszerzések által támasztott igényeknek, erőforrásaik és technológiai kapacitásaik révén kizárólag a nagyvállalkozások képesek megfelelni. Ez a megoszlás biztosítja a közbeszerzési piac dinamizmusát és változatosságát, amely a közszolgáltatások és fejlesztések hatékony megvalósításához elengedhetetlen. Mindkét csoport jelenléte egyaránt fontos a gazdaság különböző szektorainak fejlesztésében. A KKV-k részvétele segíti a lokális fejlődést és a helyi közösségek gazdasági megerősödését, míg a nagyobb vállalatok szerepe elengedhetetlen a nagyszabású, országos és nemzetközi projektek sikeres lebonyolításához.
Végezetül a CPV főcsoportok szerinti bontásban az egyajánlatos eljárások mutatóit vizsgáljuk. Ezek az eljárások a közbeszerzési folyamat azon típusai, ahol csak egy ajánlat érkezik be, és ennek megfelelően verseny hiányában nagyobb kockázatot hordozhatnak a költségek hatékonysága és a piac versenyképessége szempontjából. A nemzeti és uniós eljárásrend közötti különbségek az egyajánlatos eljárások megoszlásában rávilágítanak arra, hogy mely típusú beszerzések azok, amelyek feltételei kevesebb ajánlattevő számára relevánsak, illetőleg melyek vonzzák kevésbé a versenytársakat.
A nemzeti eljárásrendben az egyajánlatos eljárások számarányát elemezve, az "Egyéb összesen" kategória (28,1%) az egyajánlatos eljárások több, mint a negyedét tette ki. Ez a számarány jóval magasabb, mint az uniós eljárásrendben (19,0%). Bár kisebb értékű beszerzések esetében kevésbé várható, hogy mindössze egyetlen vállalkozás adjon ajánlatot, azonban gyakran előfordul, hogy a közbeszerzést az ajánlatkérő speciális termék, vagy szolgáltatás beszerzésére írja ki, ezért a kisebb érték ellenére kevés ajánlattevő képes a felhívás tartalmának megfelelni. Illetve számos esetben a földrajzi távolság jelentősen befolyásolja egy ilyen kisebb léptékű beszerzés jövedelmezőségét, így csak helyi vállalkozás képes azt hatékonyan elvégezni. Az összevont kategórián kívül a nemzeti eljárásrendű egyajánlatos eljárások közül a legnagyobb számarányú az "IT-szolgáltatások: tanácsadás, szoftverfejlesztés, internet és támogatás" (13,1%) volt, emellett a "Javítási és karbantartási szolgáltatások" (10,0%) beszerzései is kiemelkedően magas számarányt képviselnek.
Az uniós eljárásrendben a 10 és 20 százalék közötti számarányt képviselő CPV főcsoportok közül első helyen a "Kőolajtermékek, tüzelőanyagok, villamos energia és egyéb energiaforrások" (17,7%) álltak. Ezt követték az "IT-szolgáltatások: tanácsadás, szoftverfejlesztés, internet és támogatás" beszerzései 13,6 százalékos számaránnyal, és a szintén jelentős arányt kitevő "Javítási és karbantartási szolgáltatások" (10,3%).
Az egyajánlatos eljárások értékének megoszlása a nemzeti és uniós eljárásrendek között jelentős különbségeket mutatott 2023-ban.
Az egyajánlatos eljárások értékének megoszlása a nemzeti eljárásrendben főként az "Építési munkák" (27,8%), a "Javítási és karbantartási szolgáltatások" (13,5%) és az "IT-szolgáltatások: tanácsadás, szoftverfejlesztés, internet és támogatás" (10,9%) kategóriákra koncentrálódott.
2023-ban az uniós eljárásrendben az egyajánlatos eljárások értékének több, mint a felét a "Kőolajtermékek, tüzelőanyagok, villamos energia és egyéb energiaforrások" (55,3%) tették ki. Ennek oka, hogy az említett termékek piaci koncentrációja magas, valamint államilag erősen szabályozott. A Közbeszerzési Hatóság 2023. évi gyorsjelentésében[2] is vizsgálta, hogy a 2023. évben lefolytatott uniós eljárásrendű egyajánlatos közbeszerzések értékarányának növekedését (2022-ről 2023-ra 12,2%-ről 26,1%-ra) javarészt az energiatermékek beszerzését célzó eljárások tették ki, melyre az energiahordozók világpiacán bekövetkező koncentráció és ezzel együtt a beszerzési források szűkülése adhat magyarázatot.
[1] A közbeszerzési eljárás alatt az eredményes, keretmegállapodás megkötésére nem irányuló eljárásokat értjük.
[2] Közös közbeszerzési szójegyzék: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32008R0213
[3]https://kozbeszerzes.hu/media/documents/KH_20230213_gyorsjelentes.pdf