Címszavak: építési beruházás, közbeszerzés, eredményes eljárás, építőipar, visszaesés, áremelkedés
Az építési beruházások területén lefolytatott eredményes közbeszerzések[1] száma 2022. év folyamán a 2021-es 2987 eljárásról 2975 eljárásra csökkent, amely sem számában, sem arányában nem tekinthető jelentős változásnak. Értékét tekintve 69 milliárd forinttal nőtt az összeg, a 2021-es 2636,5 milliárdról 2705,5 milliárd forintra változott. (1-2. ábra) Ez az értéknövekedés nem tükrözi a 2022. év során az építőiparban tapasztatalt 24,5 százalékos inflációt, így az értéknövekedés ellenére a számok visszaesést jeleznek.
Az építőipart, az áremelkedésen túl, nagy mértékben visszavetette, hogy a 2022. év második felében 284 tervezett állami beruházás felfüggesztéséről döntött a kormány. Ennek hatása kimutatható a közbeszerzések értékének alakulásában is.
Ha az építőipari beruházások egy eljárásra jutó értékének alakulását figyeljük meg (3.ábra), azt tapasztaljuk, hogy ez az érték hónapról-hónapra csökkent. A januári kimagasló érték az év elején beérkezett keretmegállapodásokhoz kapcsolódó negyedéves eredménytájékoztatók, és a december végére jellemző „még év vége előtt be kell nyújtani” gondolkodás által vezérelt eljárások áthúzódó hatását tükrözi. A keretmegállapodások részteljesítésének negyedévenként beküldött eredménytájékoztatóiból eredő többlet, ha kisebb mértékben is, minden negyedév első hónapjában megfigyelhető. A nyári jelentős visszaesést feltehetően az okozta, hogy a háború és az infláció megjelenése az ajánlatkérőket arra sarkallta, hogy a bizonytalan gazdasági helyzetben, csak a legszükségesebb közbeszerzések esetében hirdessenek eredményt. A negyedik negyedévben már egyértelművé vált, hogy milyen beruházások indulhatnak el, és ez megkönnyítette az ajánlatkérők döntését is.
A 2022. év során egy-egy hónapra általában a lebonyolított eredményes eljárások számának 7-9 százaléka esett, és ez megfelel a 2021. év tendenciájának is. Ha ezeket az értékeket hónapról-hónapra összeadjuk, az ábránk egy egyenes vonalat rajzol fel, mind a 2021-es, mind a 2022-es évben (4. ábra).
Ha ezt a változást az eredménytájékoztatók alapján az értékek esetében vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy míg 2021-ben a közbeszerzések értékének felére szeptember végéig kötöttek szerződést, addig 2022-ben ez az érték április végére teljesült. A közbeszerzések összegzett értéke 2022-ben júliusra elérte az egész éves érték háromnegyedét, az utolsó négy hónapra az értékek 5-5 százaléka jutott. Az 5. ábra szemléletesen mutatja be, hogy az értékek összege a vizsgált két évben más tendenciát mutat.
A közbeszerzések eljárásrend szerinti megoszlását figyelembe véve több mint száz eljárással nőtt az uniós eljárásrendben lebonyolított közbeszerzések száma, de ez mindössze 3,5 százalékpontos növekedést jelentett. Arányaiban ennél kisebb mértékben – 2,5 százalékponttal – nőtt a közbeszerzések értéke az uniós eljárásrenden belül.
Az első táblázat azt mutatja, hogy az építőipar területén az uniós eljárásrendben lebonyolított közbeszerzések között a nyílt eljárások száma 501 darab volt (93,1%), ezek az eljárások értékben 2185,2 milliárd forintot (96,6%) jelentettek. A számát tekintve második helyen a 18 db tárgyalásos eljárás állt (3,4%), ez értékben 41,7 milliárd forintot (1,8%) ért el. Az ettől eltérő formában lebonyolított eljárások sem számukban, sem értékükben nem képviseltek jelentős részt.
A második táblázatból látható, hogy az építőipar területén a nemzeti eljárásrendben lebonyolított közbeszerzések között a nyílt eljárás volt a legjelentősebb, ehhez az 1155 eljáráshoz (47,9%) 264,3 milliárd forint érték (59,7%) tartozott. A második helyen a Kbt. 115. § szerinti eljárás (nyílt eljárás szabályai szerint) állt, 1009 db (41,4%) 115,1 milliárd forint értékben (26,0%). Ezek az értékek annyiban változtak a 2021-es évhez képest, hogy megfordult a sorrendjük, de mindkét évben a nemzeti, építési beruházásra irányuló közbeszerzéseknek számarányát tekintve körülbelül 90, értékarányát tekintve körülbelül 85 százaléka tartozott ebbe a két eljárástípusba. Megközelítőleg tíz százalékot ért el a Kbt. 117. § szerinti saját beszerzési szabályok szerinti eljárásban lebonyolított eljárások száma (8,9%), melyek értéküket tekintve 11,5 százalékot jelentettek.
A 8-9. ábra azt szemlélteti, hogy a finanszírozás tekintetében hogyan alakultak az építőipari közbeszerzések 2021-ben és 2022-ben. Számát és számarányát tekintve az értékek mindkét évben szinte teljesen megegyeznek. A pénzösszeget tekintve 300 milliárd forinttal nagyobb összeget ért el az uniós forrásból is megvalósuló közbeszerzések értéke, 2022-ben már meghaladta az aránya az ötven százalékot, amely tíz százalékpontos növekedést jelentett.
A kis- és középvállalkozások szerepe az elnyert építőipari közbeszerzések körében számarányát tekintve alig változott, 2021-ben 91,9 százalék volt, 2022-ben pedig 90,5 százalék. Értékarányát tekintve azonban tíz százalékponttal csökkent az az összeg, amelyből kis- és középvállalkozások segítségével megvalósuló építési beruházások valósultak meg (10. és 11. ábra).
Az egyajánlatos közbeszerzések esetében 2022. év során a Közbeszerzési Hatóság a korábban alkalmazott módszertan alapján elkészített statisztika mellett, az Európai Bizottság által közzétett Belső Piaci Eredménytábla módszertana alapján is megjelenítette a közbeszerzések adatait. A Közbeszerzési Hatóság beszámolóiban eljárásalapon készített statisztikák az eredményesen zárult közbeszerzésekről készült eredménytájékoztatókból készülnek. Annak érdekében, hogy a közbeszerzések összértékében ugyanaz az összeg ne jelenjen meg kétszer, kimaradnak azok a közbeszerzések, amelyek keretmegállapodás megkötéséről szólnak. Ezeknek az eljárásoknak az adatai a részteljesítésről szóló eredménytájékoztatókon keresztül kerülnek be a statisztikába. A Belső Piaci Eredménytábla módszertana ettől több ponton eltér. A statisztikát a megkötött szerződések alapján kell elkészíteni, kihagyva belőle a keretmegállapodásoknak mind a megkötéséről, mind a részteljesítéséről szóló eredménytájékoztatókat, illetve a hirdetmény közzététele nélkül lefolytatott eljárásokat. Korábban a Közbeszerzési Hatóság nem hozott nyilvánosságra szerződésalapon készült statisztikákat, hogy az évek során kiadott tájékoztatók összehasonlíthatóak legyenek.
Az eltérő módszertan több pontban is érinti a statisztikai adatokat. Az eljárás alapon a Közbeszerzési Hatóság által készített statisztika esetében az eljárásokhoz egy bizonyos számú szerződés tartozik, de a közbeszerzések összértéke – akár szerződés, akár eljárásalapon vizsgáljuk az adatokat – megegyezik. Ha az Európai Bizottság által közzétett Belső Piaci Eredménytábla módszertana alapján készítjük el a statisztikát, akkor azok az eljárások, amelyek keretmegállapodáshoz vagy hirdetmény nélküli eljáráshoz kapcsolódnak kikerülnek a statisztikában figyelembe vehető eredményes közbeszerzések közül, ezáltal nem csak a szerződések, hanem az eljárások száma is csökken, és a közbeszerzések összeértéke is kevesebb lesz a korábbi értéknél. Ezek a különbségek az adatok arányaiban is változást okoznak.
A keretmegállapodások részteljesítésének (keret2) beazonosítását, amely szükséges ahhoz, hogy a Belső Piaci Eredménytábla módszertana alapján készítsük el a statisztikát, több tényező nehezíti. A rendelkezésünkre álló adatokból az ajánlatkérők által megadott szabadszöveges hirdetménytartalmak alapján választjuk ki azokat az eredménytájékoztatókat, amelyek keretmegállapodás részteljesítéséről szólnak. Ezért ebben a tekintetben adataink csak hozzávetőleges (becsült) értéknek tekinthetők.
Egyajánlatos közbeszerzések esetén a közbeszerzések értéke, szerződésalapon vizsgálva az adatokat nem egyezik meg az eljárás alapon megállapított értékkel, függetlenül attól, hogy a keretmegállapodásokat figyelembe vesszük vagy sem. Ennek az az oka, hogy a közbeszerzési eljárások esetében az ajánlattevők számát úgy állapítjuk meg, hogy az egyes eredményes eljárásrészekre érkezett ajánlatok számát összegezzük. Emiatt egy eljárás csak abban az esetben lehet egyajánlatos, ha az egy eredményes részt tartalmaz. A szerződések alapján készített statisztikába azonban az összes olyan közbeszerzésrész belekerül, amelyre egy ajánlat érkezett, ami az előzőekhez képest egy bővebb kört jelent, ezért ezt a módszert alkalmazva nagyobb értéket és magasabb értékarányt kapunk.
A 12. és 13. ábrán az adatok a Közbeszerzési Hatóság módszertana alapján mutatja be a 2022. és a 2021. évben eredményesen lefolytatott építési beruházás tárgyú közbeszerzések között az egyajánlatos eljárások arányát. Látható, hogy az ilyen eljárások számának aránya 2021 és 2022 között nem változott, értékét tekintve 0,8 százalékponttal (20 Mrd Ft-tal) csökkent.
A 14. és 15. ábra egymás mellett mutatja az eredményes közbeszerzések számának és értékének arányát abban az esetben, ha a keretmegállapodások részteljesítéséről szóló eredménytájékoztatók adatait figyelembe vesszük, illetve, ha kihagyjuk a statisztikából. 2022-ben a 2975 az építőipar területén lefolytatott eljáráshoz 4 569 szerződés tartozott. Az eljárások között 93 darab olyan eljárás volt, amely keretmegállapítás részteljesítéséről számolt be.
Leginkább a 14. ábrán látható, hogy milyen nagy jelentősége van a keretmegállapodásoknak az egyajánlatos eljárások vizsgálatánál. A keretmegállapodások esetében az eredménytájékoztatót beküldők rendszerint a keretmegállapodás megkötéséről szóló eredménytájékoztatóban mutatják be, hogy melyek azok az ajánlattevők, akik részt vettek a közbeszerzésen. A keretmegállapodás teljesítési szakaszáról megjelentetett eredménytájékoztatóban legtöbbször már csak a nyertes ajánlattevő szerepel, így az eredménytájékoztatóból azt a következtetést lehet levonni, hogy az eljárás egyajánlatos volt. Ez az építési beruházásoknál azt jelentette, hogy a keretmegállapodások részteljesítéséről megjelent eredménytájékoztatókban tízből hat esetben egy ajánlattevőt találtunk. Ha kivesszük ezeket a „keret2” szerződéseket, akkor az egyajánlatos szerződések aránya 13,0 százalékról 7,3 százalékra csökken, a változás számszerűen azt jelenti, hogy közel fele akkora az egyajánlatos szerződések száma (593 helyett 301).
A 15. ábra az értékek változását mutatja be. Ha az egyajánlatos eljárásokat hasonlítjuk össze, azt látjuk, hogy a 78,4 milliárd forintos érték 61,6 milliárd forintra csökkent, ha eltekintünk a keret2-ről szóló eredménytájékoztatóktól. Ugyanez szerződések esetében azt jelentette, hogy az egyajánlatos részek értéke keretmegállapodással együtt 105,1 milliárd forintot, anélkül 67,8 milliárd forintot tett ki.
Ha azt vizsgáljuk, hogy az egyajánlatos szerződések esetén, milyen szerepet kapnak az Európai Unióból származó forrást is tartalmazó megrendelések, akkor a keretmegállapodás részteljesítésével együtt 77 szerződést 6,9 milliárd forint értékben, míg anélkül 75 szerződést 6,2 milliárd forint értékben kapunk.
Az építési beruházásokhoz kapcsolódóan 2022-ben a legtöbb közbeszerzést a regionális és helyi szintű ajánlatkérők bonyolították le, 3 százalékkal többet, mint az azt megelőző évben, amelyhez közel 60 milliárd forinttal nagyobb érték tartozott. A közjogi szervezetek szerepe 2 százalékponttal csökkent, szám szerint 71 közbeszerzéssel kevesebb tartozott ide, mint 2021-ben. Az előző évi 61 százalékos értékarány 53,4 százalékra változott, amely 170 milliárdos értékcsökkenést jelentett. A magukat egyéb kategóriába sorolt ajánlatkérők körében az eredményes közbeszerzések száma 0,8 százalékponttal nőtt, melyhez közel öt százalékos értékarány változás tartozott. A közszolgáltatók építési beruházásainak száma 100 eljárásról 117 eljárásra nőtt, míg értéke közel megkétszereződött, a 2021-es 70 milliárd forintos értékről 126,2 milliárd forintra nőtt. A központi szintű és a támogatott szervezetek eljárásainak számaránya együttesen öt, értékaránya három százalék volt. (16-17. ábra)
Az 18-19. ábrából[2] látható, hogy az ajánlatkérők székhelye[3] szerint a legtöbb építőipari beruházás Budapest önkormányzataihoz köthető (470 db, 17,8%; 696,6 Mrd Ft, 42,8%), ezzel messze kiemelkedik a többi régióból. Második helyen Pest vármegyét találjuk, ahol 253 eljáráshoz 106 milliárd forint tartozott. A Dunától keletre elterülő régiók együttesen számarányukat tekintve az eljárások 39,9 százalékát, értékarányát tekintve 30,8 százalékát bonyolították le. Ebből Észak-Alföld régióhoz számarányát tekintve 14,7 százalék, értékarányát tekintve 12,1 százalék tartozott. Dél-Alföld régió számaránya 13,6, értékaránya 9,7 százalékot tett ki. Észak-Magyarország régió számarányában 11,5, értékarányában 9,0 százalékkal járult hozzá a Dunától keletre meghirdetett közbeszerzésekhez. A Dunántúl három régiójában a közbeszerzések számarányában 32,6, értékarányában 19,9 százalékát bonyolították le. Számarányát tekintve a Nyugat-Dunántúl régió 11,3, a Közép-Dunántúl régió 10,9 és a Dél-Dunántúl régió 10,4 százalékát tették ki a közbeszerzéseknek. Értékarány tekintetében a legkisebb részaránya a Dél-Dunántúl régiónak volt (5,2%), míg a Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl régió közel egyforma mértéket ért el (7,5%, 7,2%).
A 20-21. ábra bemutatja, hogyan alakult az építőipari eljárások száma és értéke a különböző értéksávokban. A közbeszerzési eljárások közel felét az 50-200 millió Ft közötti értéktartományban folytatták le (48,8%), ide tartozott az eljárások értékének 5,9 százaléka. Kicsit több mint a negyedét (26,2%) a 200 millió és 1 milliárd Ft közötti csoportban találjuk, melyhez 11,5 százaléka tartozott a közbeszerzések értékének. Értékben a legnagyobb részt az egy milliárd forint felett meghirdetett közbeszerzések alkották, összességében 82,2 százalékot. Az egy eljárásra jutó érték ebben a kategóriában 7,1 milliárd forintot tett ki.
A Közbeszerzési Hatóság kiemelt figyelmet fordít az ötven legnagyobb építési beruházásra. A 22-23. ábrákból látható, hogy milyen épület, illetve építmény valósult meg ezekben a közbeszerzésekben. A legnagyobb értékű beruházásokat gyorsforgalmi utak megépítésére folytatták le. Az oktatási beruházások keretében új általános és középiskolák épültek, egyetemi épületek újultak meg. A víziközmű beruházások nagyobbik részét a szennyvízelvezetés korszerűsítése, és a vízellátás bővítése alkotta. Az egészségügy területén mind a kórházak bővítése, mind a rehabilitációs központok kialakítása megtalálható. A sport területén találhatunk helyi önkormányzatok és sportegyesületek által megvalósított közbeszerzéseket is.
Az 50 legnagyobb építési beruházáshoz 82 szerződésrész tartozott, melyekben 52 vállalkozást találunk a nyertesek között. 31 eljárás esetében tartalmazott a közbeszerzés értéke uniós finanszírozást is, melyek összértéke 788,5 milliárd forint volt. Az ajánlatok átlagos száma, ha a szerződések alapján vizsgáljuk a kérdést, 3,2 db. Mindössze négy olyan szerződésrész volt, amelyre csak egy ajánlat érkezett, ezek Balaton parti vasútállomások felújítására, akadálymentesítésére kiírt pályázatok voltak.
[1] Eredményes közbeszerzések a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárások nélkül.
[2] A 18-19. ábrán csak a fővárosi és a kerületi önkormányzatokhoz köthető közbeszerzések jelennek meg budapesti adatként. A budapesti székhelyű ajánlatkérők esetében a teljes adat 818 eljárás, amelyhez 1773,4 milliárd forint tartozik.
[3] A közbeszerzési eljárások (építési beruházások) teljesítésének helye nem minden esetben egyezik meg az ajánlatkérők székhelyével.