A Közbeszerzési Értesítő Plusz 2026. év augusztusában megjelenő nyolcadik számában a Közbeszerzési Hatóság legfrissebb állásfoglalásait bemutató rovat – egyebek mellett – a következő témákkal összefüggésben felmerült kérdésekben nyújt eligazítást a jogalkalmazók számára: becsült érték meghatározása rendszeres jelleggel vagy időszakonként visszatérően felmerülő beszerzések estében, Tao törvény szerinti felajánlások és források az ajánlatkérői minőség feltételei fennállása tekintetében, részekre bontás tilalma, ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása, valamint az üzleti titok védelme.
A jogorvoslati aktualitásokat bemutató rovatban ismertetett egyik jogeset azt mutatja be, hogy ha a nyertes ajánlattevő határozatlan idejű keret felelősségbiztosítással kívánja igazolni az előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosítás fennállását, akkor a vonatkozó jogszabály alapján, az ajánlatkérő által előírt követelmény igazolását jogszerűen csak akkor teljesíti, ha a felelősségbiztosítás fennállásának igazolása mellett feltárja a keretbiztosításba bevont valamennyi projektjét, de legalábbis az azokkal érintett biztosítási limiteket, hogy ezáltal a keretbiztosítási limit adott projektre vonatkozó megfelelősége – a teljes fedezet biztosítása – megállapítható legyen. A másik elemzett jogeset kapcsán ismertetésre kerül, hogy az ajánlatkérőnek milyen módon kell jogszerűen teljesíteni a Kbt. 45. § (2)-(3) bekezdések szerint fennálló tájékoztatási kötelezettséget.
A Közbeszerzési iránytű rovatban két szakcikk kerül publikálásra. Az első szakcikk az aránytalanul alacsony ár jogintézményével foglalkozó szakcikk-sorozat tizedik része. A második írás az Európai Unió Bíróságának a C-298/15. Borta ügyben hozott ítéletét mutatja be a Kbt. 55. § (6) bekezdésének értelmezésével összefüggésben. Mivel a Kbt. nem ad taxatív felsorolást a közbeszerzési dokumentumok jogszerű, illetve nem megengedett módosításainak köréről, ezért a közbeszerzési dokumentumok módosításait mindig a jogalkotói indokolással, az EUB joggyakorlattal és a hatályos közbeszerzési irányelvvel összhangban szükséges vizsgálni. A Kbt. 55. § (6) bekezdésének értelmezésével összefüggésben a jogalkalmazók jelenleg általában a Borta ügyben hozott ítéletre hivatkoznak, – amely még a közszolgáltatók közbeszerzéseire irányadó korábbi, 2004/17 irányelvre, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésre épül – azonban az ítélet értelmezését illetően nem egységes a joggyakorlat. Magyarországon még nincs kialakult gyakorlata annak, hogy a közbeszerzési dokumentumok módosításai milyen körben és milyen mértékben jogszerűek. A cikk ismerteti az ítélet értelmezésének eltérő megközelítéseit.
A Statisztika rovat az építési beruházás tárgyú közbeszerzési szerződések adatairól nyújt tájékoztatást a 2025. év vonatkozásában.