Címszavak: statisztika, közbeszerzési statisztika, beszerzési tárgy, építési beruházás, közbeszerzési szerződés, szerződések száma, szerződések értéke
A 2025-ös év az építési beruházás tárgyú közbeszerzési szerződések körében a darabszámok csökkenése mellett a teljes érték emelkedését hozta. Darabszám tekintetében az új odaítélt beruházások száma évek óta tartó, folyamatos visszaesést mutat. Míg 2021-ben még csaknem 4900 közbeszerzési szerződést kötöttek, ez a szám 2025-re 3214 darabra csökkent, ami az elmúlt öt évben több mint egyharmados visszaesést jelent a volumen tekintetében. A szerződéskötések száma azonban az előző évhez képest is látványosan, mintegy 20 százalékkal mérséklődött.
A közbeszerzési szerződések összértéke ezzel szemben határozottan más képet mutat, a 2025-ös évben a szerződéses értékek az előző két év adataihoz képest jelentős növekedést mutattak. A mélypont 2023-ban volt, amikor a korábbi 2600 milliárd feletti szintről a beruházások értéke drasztikusan, 909,8 milliárd forintra zuhant vissza. Innen indult meg a növekedés, amelynek eredményeként az érték 2024-ben 1249,5 milliárdra, majd 2025-ben tovább emelkedve 1710,9 milliárd forintra emelkedett. Ez a legutóbbi évhez képest is jelentős, csaknem 37 százalékos növekedést jelent, ugyanakkor a teljes érték még így is elmarad a 2021–2022-es évek szintjétől.
A két mutató együttes vizsgálatából jól látszik, hogy az egy beruházásra jutó átlagos szerződéses összeg 2025-re látványosan megemelkedett, és gyakorlatilag visszatért a korábbi szintre. Ez azt mutatja, hogy a kevesebb megkötött szerződés ellenére az egy szerződésre jutó átlagos érték lényegesen magasabb lett.
Az idősorban látható csökkenést több tényező együttes hatása okozta. Egyfelől az építési költségek az ipari termelői árak növekedése miatt 2021-től kirívó mértékben megnőttek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017-től 2021-ig az építőalapanyag-ipari árindex az előző évhez viszonyított átlagos 6,4 százalékos értékről 2022-ben 23,5 százalékra emelkedett, így az árak 2021 és 2025 között összesen 48,8 százalékkal növekedtek. Ez a drágulás és az ellátási láncok akadozása forráshiányhoz, majd beruházások törléséhez vagy elhalasztásához vezetett az elmúlt években. A folyamatot az európai uniós források visszatartása is felerősítette.
Darabszám tekintetében az építési beruházások aránya a teljes közbeszerzési állományon belül folyamatosan csökkent: míg 2021-ben még az összes szerződés 28,8 százalékát tették ki, addig ez az arány 2025-re 20,7 százalékra mérséklődött. Ez a tendencia megerősíti, hogy a korábban bemutatott darabszámbeli visszaesés kifejezetten az építési beruházásokat érintette az egyéb beszerzési tárgyakkal szemben.
Az építési beruházások szerződéses értékeinek megoszlása még drasztikusabb átrendeződést tükröz, amely szorosan összefügg a 2023-as mélyponttal. Az időszak elején, 2021-ben és 2022-ben az építési beruházások adták a teljes közbeszerzési költés döntő részét, közel 60-62 százalékát. A 2023-as évben azonban az építési beruházások értékaránya szinte a felére, 31,7 százalékra zuhant vissza.
A 2025-ös adatok ezen a téren is fordulatot mutatnak: az építési beruházások értékbeni részesedése a mélypontról 2025-re 39,9 százalékra erősödött vissza. Ez a növekedés ráadásul úgy következett be, hogy közben a darabszám szerinti arány tovább süllyedt. Az eltérés egyértelműen bizonyítja, hogy az építési beruházások értékaránya gyorsabban növekedett, mint a számarányuk.
A 2025-ös év során megkötött 3214 darab építési beruházás tárgyú közbeszerzési szerződés havi megoszlásának tendenciája hullámzó volt. A szerződéskötések darabszáma az év folyamán októberben érte el a csúcspontját 452 darabbal, míg a legalacsonyabb aktivitás augusztusban volt tapasztalható, amikor mindössze 185 megállapodás született. Kiemelkedő volt még a júliusi hónap is a maga 383 darabos szerződésszámával, ami a tavaszi hónapok egyenletes, 250 körüli darabszáma után egy erős nyári megugrást jelentett.
A szerződéses értékek havi megoszlása határozottan eltért a darabszámok alakulásától, mivel a 2025-ös év teljes szerződéses értékének jelentős része egyetlen időszakra összpontosult. Az értékbeli csúcsot a május jelentette 626 milliárd forinttal, amelyet a június követett 365,7 milliárd forinttal, mely értéknövekedések erőművi fejlesztések megvalósításának voltak köszönhetőek. Ez a két hónap önmagában az éves szerződéses érték több mint a felét adta. Ezzel szemben a legkisebb értékű szerződéskötés februárban (41,1 milliárd forint) és augusztusban (43,5 milliárd forint) történt.
A két mutató összevetéséből jól látszik, hogy az egy szerződésre jutó átlagos értékek között rendkívül nagy különbségek voltak az év során. Míg októberben a kiemelkedő darabszámhoz viszonylag alacsony, 83,3 milliárd forintos érték társult – ami sok kisebb volumenű szerződés megkötésére utal –, addig májusban a 252 darabos volumenhez kirívóan magas szerződéses érték tartozott.
A 2025-ös évben az építési beruházáshoz kapcsolódó közbeszerzési szerződések eljárásrend szerinti megoszlása éles eltérést mutat az építési beruházásokhoz nem kapcsolódó szerződések belső arányaihoz képest. Darabszám tekintetében az építési beruházásokhoz kapcsolódó 3214 darab megállapodás túlnyomó része, 79,3 százaléka a nemzeti eljárásrend keretében valósult meg, és mindössze 20,7 százalékuk tartozik az uniós eljárásrend alá. Az építési beruházásokhoz nem kapcsolódó szerződések esetén ezzel szemben lényegesen magasabb az uniós eljárások részaránya: ez esetben a szerződések 76,1 százalékát az uniós eljárásrend szerint kötötték, és csupán 23,9 százalékuk tartozott a nemzeti eljárásrend alá. Az építési munkák darabszám szerint tehát sokkal erősebben kötődnek a nemzeti szintű eljárásokhoz, mint az árubeszerzések és a szolgáltatásmegrendelések.
A szerződéses értékek szintjén a darabszámokhoz képest egy teljesen más megoszlás rajzolódik ki. Bár az építési beruházás tárgyú szerződések túlnyomó részét a nemzeti eljárásrendben kötötték, az építési beruházások teljes értékének (1710,9 milliárd forint) döntő többsége, 84,3 százaléka az uniós eljárásrendhez kapcsolódik. Az építési beruházásokhoz nem kapcsolódó szerződéseknél ez az értékbeli eltolódás még határozottabb: itt az uniós eljárásrend értékaránya a 97,1 százalékot is eléri, míg a nemzeti eljárásrend mindössze 2,9 százalékot képvisel.
A két terület összevetése egy lényeges összefüggésre mutat rá: bár az építési beruházások körében darabszám tekintetében a kisebb értékű szerződések dominálnak, az ehhez kapcsolódó érték (268,2 milliárd forint) még így is megközelítőleg a négyszerese annak az összegnek, amelyet árubeszerzésre, illetve szolgáltatásmegrendelésre fordítottak a nemzeti eljárásrend keretén belül. Míg az áru- és szolgáltatási szerződések értékük alapján szinte teljes mértékben az uniós eljárásrend keretén belül valósulnak meg, addig az építési beruházások esetében a nemzeti eljárások aránya jelentősebb, annak ellenére, hogy a nagyobb értékű építési fejlesztések összegei itt is az uniós eljárásrendű közbeszerzésekhez kapcsolódnak.
A 2025-ös évben az építési beruházás tárgyú közbeszerzési szerződések egyes értékkategóriák szerinti eloszlása jelentős különbséget mutat a darabszámok és a szerződéses értékek aránya között. A darabszámok és a szerződéses értékek aránya közötti eltérés a legmagasabb sávban a legszembetűnőbb. Az 1 milliárd forint feletti értékkategóriába tartozó szerződések az összes darabszám mindössze 3,6 százalékát adják, miközben a teljes szerződéses érték elsöprő többségét, 78,5 százalékát képviselik. Ez az arányosság egyértelműen igazolja, hogy az építési beruházásokra fordított összegek döntő része néhány rendkívül nagy értékű megállapodásban összpontosul.
A közép- és kis értékű sávok ezzel szemben a darabszám szempontjából dominálják a megkötött megállapodások körét, miközben a teljes összegből jóval kisebb részt képviselnek. A 100 millió és 1 milliárd forint közötti értékkategória a darabszámok egyharmadát, 33,4 százalékát teszi ki, az értékbeli részesedése viszont csupán 16,9 százalék. A legalacsonyabb, 100 millió forintot el nem érő értékkategóriába tartozik a megállapodások messze legnagyobb hányada, a szerződések számarányának 63,0 százaléka, ám ezek együttesen az éves szerződéses érték mindössze 4,6 százalékát adják.
A megoszlás jól mutatja, hogy miközben a szerződések közel kétharmada a legalacsonyabb értékkategóriába tartozik, annak ellenére a teljes éves összeg közel négyötöde a legfelső, 1 milliárd forint feletti értékkategóriában jelenik meg. Ez megerősíti, hogy a magas számarány ellenére a kisebb értékű szerződések súlya elenyésző a teljes éves összértékhez képest.
Az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó közbeszerzések arányai jelentős eltérést mutatnak az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz nem kapcsolódó szerződések között 2025-ben. Darabszám tekintetében az építési beruházásokhoz kapcsolódó szerződések jóval nagyobb arányban támaszkodtak európai uniós forrásokra, mint az azon kívüli beszerzések. Az építési beruházások körében megkötött szerződések 34,5 százaléka kapcsolódik valamilyen uniós alaphoz, míg az építési beruházásokhoz nem kapcsolódó szerződések esetében ez a számarány mindössze 14,2 százalék. Az adatok alapján az építési beruházások darabszám szerinti uniós érintettsége több mint a kétszerese az áru- és szolgáltatásbeszerzésekének.
A darabszámokhoz képest a szerződéses értékek szempontjából azonban hasonló arányok láthatóak a szerződés tárgya szerint. Annak ellenére, hogy az építési beruházások esetén az EU finanszírozású szerződések darabszáma magasabb, az uniós forrású szerződések értékének aránya szinte teljesen megegyezik a két kategóriában. Az építési beruházások teljes összegéből az uniós forráshoz kapcsolódó szerződések értékaránya 16,4 százalékot tesz ki, miközben az építési beruházásokhoz nem kapcsolódó megállapodásoknál ez a mutató 15,9 százalék.
Míg az építési beruházások körében a megállapodások több mint egyharmadához (34,5%) mindössze 16,4 százalékos érték társul, ezzel szemben az egyéb beszerzési tárgyaknál a viszonylag alacsony, 14,2 százalékos számarányhoz csaknem azonos értékarány (15,9%) tartozik.
A 2025-ös évben az egyajánlatos közbeszerzési szerződések aránya jelentősen eltér az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz nem kapcsolódó szerződések körében. Darabszám tekintetében az építési beruházásokhoz kapcsolódó szerződések esetében az egyajánlatos eljárások részaránya rendkívül alacsony, mindössze 2,7 százalék. Ezzel szemben az építési beruházásokhoz nem kapcsolódó szerződések körében az egyajánlatos megállapodások számaránya lényegesen magasabb, 26,3 százalék, azaz az árubeszerzések és szolgáltatásmegrendelések esetén az egy ajánlattal lezárt szerződések aránya csaknem a tízszerese az építési beruházásokénak.
A szerződéses értékek szintjén szintén jelentős különbség látható a két beszerzési tárgy között. Az építési beruházások teljes összegéből az egy ajánlattal lezárt megállapodások értékaránya csupán 3,5 százalékot tesz ki. Az építési beruházásokhoz nem kapcsolódó beszerzéseknél viszont az egyajánlatos szerződések értékaránya a 36,7 százalékot is eléri.
Míg az árubeszerzések és szolgáltatásmegrendelések esetén a teljes szerződéses érték több mint egyharmada egyajánlatos eljárásokhoz kapcsolódik, addig az építési beruházások körében az egy ajánlattal megkötött szerződések mind a számarány, mind az értékarány alapján elenyésző részt képviselnek.
A 2025-ös évben a hirdetmény nélküli tárgyalásos (HNT) eljárásokhoz kapcsolódó közbeszerzési szerződések aránya jelentősen eltér az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz nem kapcsolódó szerződések körében. Darabszám tekintetében az építési beruházásokhoz kapcsolódó szerződések esetében a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások részaránya elenyésző, mindössze 0,1 százalék. Ezzel szemben az építési beruházásokhoz nem kapcsolódó szerződések körében a HNT megállapodások számaránya valamivel magasabb, 1,7 százalék. A szerződéses értékek tekintetében az építési beruházások teljes összegéből a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként kötött megállapodások értékaránya csupán 0,2 százalék, az építési beruházásokhoz nem kapcsolódó beszerzéseknél viszont a 4,1 százalékot is eléri.
Míg az árubeszerzések és szolgáltatásmegrendelések esetén a teljes szerződéses érték 4,1 százaléka hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokhoz kapcsolódik, addig az építési beruházások körében az így megkötött szerződések mind a számarány, mind az értékarány alapján elenyésző részt képviselnek.
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) által elnyert közbeszerzési szerződések aránya 2025-ben jelentős különbséget mutat az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz nem kapcsolódó szerződések körében. Darabszám tekintetében az építési beruházásokhoz kapcsolódó szerződések esetében a kkv-k részaránya kiemelkedően magas, 86,0 százalék. Bár a nyertes kkv-k számaránya az építési beruházásokhoz nem kapcsolódó szerződések körében alacsonyabb, a 72,0 százalékos értékkel az még szintén igen magas szintet képvisel. A szerződéses értékek tekintetében az építési beruházások körében a kkv-k által elnyert szerződések értékaránya 49,4 százalékot ér el – így mind a számarány, mind az értékarány alapján meghatározóbb részt képviselnek, és a teljes éves érték közel felét teszik ki –, míg az árubeszerzések és szolgáltatásmegrendelések esetén a teljes szerződéses érték 40,8 százaléka kapcsolódik kkv-khoz.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy a 2025-ös év építési beruházásait a darabszámok mérséklődése mellett határozott értékbeli növekedés jellemezte. Az új szerződések száma 3214 darabra csökkent, a teljes szerződéses érték viszont a korábbi mélypont után 1710,9 milliárd forintra emelkedett. A szerződéses értékek értékkategóriák szerinti eloszlása rendkívül aránytalan, mivel a teljes éves érték közel négyötöde az 1 milliárd forint feletti megállapodásokban összpontosul, ebből erednek a havi ingadozások is. Bár a szerződéskötések többsége a nemzeti eljárásrendhez tartozik, a szerződéses értékek döntő része az uniós eljárásrendű közbeszerzésekhez kapcsolódik, miközben az uniós támogatású szerződések aránya meghaladja a megállapodások egyharmadát. Az építési beruházások tekintetében az egyajánlatos szerződések és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya elenyésző maradt, illetve a hazai kkv-k szerepe is meghatározó volt.