Kérdések és válaszok

1. Egy egyesületi formában működő szervezet (továbbiakban: Egyesület) tevékenységei közé tartozik egyes szociális és közhasznú intézmények üzemeltetése. Ezen feladat ellátásához az Egyesület normatív támogatásban részesül központi költségvetési támogatás, illetve helyi önkormányzati költségvetési támogatás formájában. Az ilyen jellegű, intézményfenntartásra biztosított normatív támogatás megalapozhatja-e a Kbt. 2025. március 1-jétől hatályos 5. § (1) bekezdés e) pontja „többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza” fordulat fennállását, abban az esetben, ha éves szinten ezen normatív támogatások meghaladják az Egyesület bevételének az 50%-át? Azaz az intézményi normatív támogatás, mint bevételi forrás megalapozhatja-e az Egyesület Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ajánlatkérői minőségét, amennyiben a további törvényi feltételek fennállnak?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a közfinanszírozás arányának meghatározásakor figyelembe kell venni az Egyesület valamennyi bevételét, így a többségi részben történő normatív költségvetési támogatás is megalapozhatja a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pont szerinti ajánlatkérői minőséget, amennyiben annak a további jogszabályi feltételei is fennállnak.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjának 2025. március 1. napjától hatályos szövegét az online csalások elleni további hatékony fellépés érdekében szükséges és egyéb törvények módosításáról szóló 2024. évi LXIV. törvény 48. §-a módosította[1], melynek végső előterjesztői indokolása (továbbiakban: Indokolás) az alábbiakat írja: „Továbbá, a „működés” finanszírozására vonatkozó feltétel szűkítő értelmezése és gyakorlata audit kockázatot jelent. A finanszírozási kritérium nem megfelelő alkalmazását jelenti különösen, ha egy szervezet az ajánlatkérői minőség megítélésekor csupán az operatív működésre biztosított állami finanszírozást veszi figyelembe, viszont figyelmen kívül hagyja az egyes projektekhez kapott uniós, illetve hazai forrásból biztosított támogatásokat.”

Az Európai Unió Bíróságának az University of Cambridge ügyben (C-380/98) hozott ítélete elsősorban arra vonatkozóan tesz megállapításokat, hogy mely finanszírozási módokat, milyen finanszírozási forrásokat kell figyelembe venni a közfinanszírozás megállapíthatóságához, azaz milyen szempontokat kell mérlegelni ahhoz, hogy valamely finanszírozási mód közfinanszírozásnak legyen tekinthető. Az ítélet rögzíti, hogy „közfinanszírozásnak” azok az állami juttatások minősülhetnek, amelyek semmilyen szerződéses ellenszolgáltatáshoz nem kapcsolódnak. A közjogi szervezet fogalmi elemét képező finanszírozási kapcsolat nem foglal magában minden állami pénzjuttatást, csak azokat, amelyek függőségi kapcsolatot eredményeznek vagy megerősítik azt. Az ítélet kiemeli, hogy a közfinanszírozás arányának meghatározásakor figyelembe kell venni az adott szerv valamennyi bevételét, beleértve a kereskedelmi jellegű tevékenységből származó bevételt is.

Az Indokolás a C-380/98. számú ítélettel, illetve az Irányelvvel összhangban kiemeli, hogy a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pont szerinti ajánlatkérői minőség megítélésénél, a közfinanszírozás arányának megállapításához minden bevételt, tehát mind a működésre kapott finanszírozást, mind a célhoz kötötten nyújtott támogatásokat, mind a kereskedelmi tevékenységből származó bevételt figyelembe kell venni, így az Egyesületnek nyújtott normatív költségvetési támogatást is.

---

^[1] Bár a 25/2025. (II.27.) Korm. rendelet a módosítás alkalmazását kitolta, a feltett kérdésben foglalt helyzet megítélését ez nem érinti.

2. Átalánydíjas elszámolású építési beruházás esetében ajánlatkérőnek kötelező minden egyes költségvetési tétel vonatkozásában elvégezni azon vizsgálatot, hogy az a Kbt. – 2025. március 1-jétől hatályos – 72. § (1) bekezdés szerint aránytalanul alacsonynak minősül-e? Vagy a 2025. március 1. napját megelőző szabályozásnak megfelelően csak az értékelési szempontra tett megajánlás vonatkozásában szükséges vizsgálni az aránytalanul alacsony árat átalánydíjas elszámolású építési beruházás esetében? Az „ajánlattevő ajánlata” átalánydíjas elszámolású építési beruházás esetében miként értelmezendő: a teljes ajánlati árra vagy bármely költségvetési tételre?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. – 2025. március 1-jétől hatályos – 72. § (1) bekezdése szerint a 2025. március 1. napján vagy azt követően megkezdett közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérőnek az átalánydíjas költségvetés egyes tételeit nem kell vizsgálat alá vonnia, ha a megajánlott átalányár nem látszik aránytalanul alacsonynak a közbeszerzés tárgyát képező építési beruházáshoz képest. Az „ajánlattevő ajánlata” alatt mind a teljes ajánlati ár, mind annak egyes tételei értendők, azonban az átalánydíjas elszámolású építési beruházás esetén az átalánydíjas jelleg miatt nem szükséges az egyes tételek árvizsgálata.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 72. § (1) bekezdését az online csalások elleni további hatékony fellépés érdekében szükséges és egyéb törvények módosításáról szóló 2024. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Mód8. tv.) 54. §-a módosította. A módosításhoz fűzött előterjesztői indokolás szerint: „Átalánydíjas építési szerződés esetén ugyanakkor, ha a megajánlott átalányár egyébként nem vet fel gyanút, az ajánlatkérőnek nem kell az árazott költségvetés egyes tételeit egyenként vizsgálnia, hiszen az adott szerződéses konstrukció, az átalányáras jelleg miatt azok eltérései nem teszik a teljesítendő építési beruházáshoz képest aránytalanná a szerződéses árat.”

3. Tételes elszámolású beszerzés (pl.: árubeszerzés) vonatkozásában a Kbt. 2025. március 1-jétől hatályos módosított szövegezése alapján minden egyes tétel vonatkozásában szükséges megvizsgálnia ajánlatkérőnek, hogy az a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján aránytalanul alacsonynak minősül-e? Az „ajánlattevő ajánlata” tételes elszámolás esetében miként értelmezendő: a teljes ajánlati árra vagy bármely tételre?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a 2025. március 1. napján vagy azt követően megkezdett közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérőnek tételes elszámolású szerződés esetén azon tételek árvizsgálatát szükséges elvégeznie, amelyek jelentőségüknél fogva kétségessé tehetik a szerződés adott áron történő teljesíthetőségét. Az „ajánlattevő ajánlata” alatt mind a teljes ajánlati ár, mind annak egyes tételei értendők, azonban a tételes elszámolású építési beruházás esetén szükséges lehet az egyes tételek árvizsgálata is, az összár vizsgálata mellett.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

Az ajánlatkérőnek a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján azokat a tételeket (egységárat vagy összárat) szükséges vizsgálnia az ár szempontjából, amelyek aránytalanul alacsonynak látszanak. Nincs arra kifejezett kötelezettsége az ajánlatkérőnek, hogy minden tétel egységárát megvizsgálja, azonban azon tételek esetén mindenképp szükséges a vizsgálat elvégzése, amelyek jelentőségüknél fogva kétségessé tehetik a szerződés adott áron történő teljesíthetőségét. Az egyes tételek vizsgálatának például keretszerződések, keretmegállapodások esetén lehet jelentősége, amikor egy-egy tétel önállóan is megrendelésre kerülhet, mint ahogy erre a Mód8. tv. előterjesztői indokolása is utal: „Nem zárható ki azonban az az eset sem, elsősorban a keret jellegű szerződéseknél, hogy valamely, az ajánlatban foglalt olyan ár- vagy költségelem látszik túlzottan alacsonynak, amely nem önálló értékelési szempont, de alkalmas arra, hogy az ajánlat komolyságát kétségbe vonja.”

4. Opció alkalmazása esetén az opció nem feltétlenül képezi a közbeszerzés tárgyát, tekintettel arra, hogy annak lehívása még kétséges, ajánlatkérő jövőbeni döntésétől függ annak felhasználása. A módosított, 2025. március 1-jétől hatályos szövegezésű Kbt. 72. § (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy: ”... az adott közbeszerzés tárgyát képező... „. Tekintettel arra, hogy az opció nem feltétlenül képezi a közbeszerzés tárgyát, ebben az esetben az opcióra kell árindokolást kérnie ajánlatkérőnek, ha az aránytalanul alacsonynak látszik?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az opciós tételek is az adott közbeszerzés tárgyát képezik, így azokkal kapcsolatban is szükséges lehet a Kbt. 72. § szerinti árindokolás kérése, ha az opció ellenértéke aránytalanul alacsonynak látszik.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

Tekintettel arra, hogy az opció is a szerződés része lesz és nem zárható ki, hogy annak megrendelésére, igénybe vételére is sor kerül a szerződés teljesítési időszaka alatt, így ez esetben is szükséges vizsgálnia az ajánlatkérőnek az ellenértéket. Abban az esetben, ha ajánlatkérő nem így tenne, adott esetben az opció lehívásának a pillanatában szembesülne azzal, hogy az adott áru vagy szolgáltatás a megajánlott áron nem teljesíthető, mert aránytalanul alacsony árú.

5. Helyes-e azon értelmezés, hogy ajánlatkérőnek 2025. március 1-jét követően továbbra sem áll fenn árindokolás kérési kötelezettsége őrzés-védelmi beszerzés esetén, amennyiben a rezsióradíjnál alacsonyabb valamely ajánlattevő megajánlása, viszont a becsült értéknél és a beérkezett ajánlatok átlagánál nem?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek akkor kell vagyonvédelmi szolgáltatás esetén a megajánlott rezsióradíjról is tájékoztatást kérnie, ha a szolgáltatásra tett megajánlás aránytalanul alacsonynak látszik, és ajánlatkérő árindokolást kér az ajánlattevőtől a Kbt. 72. § (1) bekezdés alapján.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény – 2025. március 1-jétől – módosított 72/B. §-a alapján az ajánlatkérőnek vagyonvédelmi szolgáltatás esetében akkor kell a rezsióradíj összegére és annak hátterében álló költségelemekre vonatkozóan tájékoztatást kérnie, ha a Kbt. 72. § (1) bekezdés szerinti árindokolást alkalmazza. Tehát amennyiben a vagyonvédelmi szolgáltatásra tett ellenérték megajánlás nem látszik aránytalanul alacsonynak, akkor az ajánlatkérőnek nem kell árindokolást kérni, így ez esetben a rezsióradíj összegére, a mögöttes költségekre sem kell rákérdeznie.

6. A Kbt. – 2025. március 1-jétől hatályos – 197. § (28) bekezdésében hivatkozott „keretmegállapodások és létrejött dinamikus beszerzési rendszerek esetében is” kifejezés, különösen az „is” kötőszó alapján nem csak a keretmegállapodásra és dinamikus beszerzési rendszerre értendő, hanem azon kívüli bármely típusú közbeszerzési eljárásra? A folyamatban lévő és 2025. március 1. napjáig még le nem zárt közbeszerzési eljárások esetében is szükséges alkalmazni a módosított szövegezésű Kbt. 72. § (1) bekezdését vagy az csak a 2025. március 1. napja után megindított eljárások esetében alkalmazandó?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. Mód8. tv.-el módosított 72. § (1) bekezdését a 2025. március 1. napján vagy azt követően megkezdett közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni, kivéve a Kbt. Mód8. tv.-el bevezetett 197. § (28) bekezdésében említett eseteket.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. – 2025. március 1-jétől hatályos – 197. § (28) bekezdése értelmében a 2025. március 1. előtt indult és már megkötött keretmegállapodással, felállított dinamikus beszerzési rendszerrel (továbbiakban: DBR) rendelkező eljárások esetén alkalmazni kell a Kbt. 2025. március 1-jétől hatályba lépett 72. § (1) bekezdését, azonban nem kell alkalmazni a Kbt. Mód8. tv.-el módosított 72. § (1) bekezdését a március 1-jén folyamatban lévő – már megkötött keretmegállapodások, felállított DBR-ek alapján megvalósított – egyedi beszerzésekre.

Tekintettel arra, hogy a Kbt. – fent idézett – 197. § (28) bekezdése kizárólag a keretmegállapodások és DBR-ek esetén fogalmaz meg speciális szabályokat, így a többi közbeszerzési eljárás esetén a Kbt. 197. § (14) bekezdésének rendelkezései az irányadók, miszerint a Kbt. módosításait a Mód8. tv hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni. Tehát alapvetően a 2025. március 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárások esetén kell alkalmazni a Kbt. Mód8. tv.-el módosított 72. § (1) bekezdését, azonban a Kbt. 197. § (28) bekezdése a keretmegállapodások és DBR-ek esetén eltérő szabályokat állapít meg és a korábban megkötött keretmegállapodásokra, DBR-re is alkalmazandóvá teszi a módosított rendelkezést.

7. Adott esetben jogi személy kijelölhető-e a bírálóbizottság tagjaként? Amennyiben igen, az ajánlatkérőnek milyen további szabályokra kell figyelemmel lennie?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint bírálóbizottsági tagként jogi személy nem jelölhető ki. Azonban a Kbt. 27. § (1) bekezdése alapján annak nincs akadálya, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésébe az ajánlatkérő a természetes személyek mellett szervezeteket, vagyis jogi személyeket vonjon be, viszont a bírálóbizottságba ez esetben is a jogi személy – Kbt. 27. § (3) bekezdése szerinti szakértelemmel rendelkező – természetes személy tagját, vezető tisztségviselőjét, munkavállalóját kell bevonni.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 27. § (1) és (3) bekezdése – a Kbt. 27. § (4) bekezdésével ellentétben – kifejezetten használja a szervezet kifejezést a tekintetben, hogy az ajánlatkérőnek a természetes személyek mellett lehetősége van a közbeszerzési eljárás előkészítésébe, lefolytatásába szervezeteket is bevonni. A Kbt. 27. § (4) bekezdése azonban csak a szükséges szakértelem tekintetében utal vissza a Kbt. 27. § (3) bekezdésére, de nem hivatkozza annak a szervezetek igénybevételi lehetőségére vonatkozó fordulatát.

A bírálóbizottság feladata, hogy az ajánlatok bírálatában részt vegyen és egy döntési javaslatot készítsen a döntéshozó részére. Továbbá a Kbt. 25. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő nevében az eljárással kapcsolatos bármely tevékenységbe bevont személyeknek, így a bírálóbizottsági tagoknak is összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük. Valamint a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak az összeférhetetlenséggel kapcsolatban kiadott útmutatója (továbbiakban: Összeférhetetlenségi útmutató; 2024. május 9.) alapján javasolt érdekeltségi nyilatkozatot is kérnie az ajánlatkérőnek az eljárásba bevont személyektől. Amennyiben a bírálóbizottság tagjának nem adott személy, hanem szervezet kerülne kijelölésre, nem lenne értelmezhető sem az összeférhetetlenségi, sem az érdekeltségi nyilatkozat, mivel azt kizárólag természetes személy tudja megtenni, jogi személy pedig nem.

Abban az esetben, ha a bírálóbizottság tagjaként egy szervezet járna el, akkor annak bármely munkavállalója, vagy legalábbis bármely vezető tisztségviselője képviselhetné az adott szervezetet a bírálóbizottságban, adott esetben egymást váltva is, ami az ajánlatkérő számára nem tenné lehetővé az összeférhetetlenség megelőzése érdekében a Kbt. 25. § (1) bekezdésében elvárt kötelezettségek feltétlen teljesítését. Továbbá a bírálóbizottsági tagoktól elvárt szakértelem is nehezen értelmezhető egy szervezet tekintetében, hiszen az adott szaktudással, végzettséggel, gyakorlattal nem maga a szervezet rendelkezik, hanem annak természetes személy tagjai, munkavállalói.

Fentiek alapján annak nincs akadálya, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása során szervezeteket vonjon be, de a bírálóbizottságnak nem a szervezet, hanem annak a releváns szakértelmet képviselő természetes személy tagja, vezető tisztségviselője, munkavállalója kell, hogy a résztvevője legyen, és neki kell megtennie az összeférhetetlenségi és - az ajánlatkérő előírása alapján adott esetben - az érdekeltségi nyilatkozatot.

8. Egy központi hivatalként működő központi költségvetési szerv (a továbbiakban: Hatóság) takarítás beszerzési igényének közbeszerzési megítélésében kérik az állásfoglalást. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KEF Korm. rendelet) 3. § (4) bekezdésének a) pontja alapján „a Főigazgatóság az 1. és 2. mellékletben meghatározott szolgáltatások nyújtására – az (1) bekezdésben meghatározott személyi, illetve szolgáltatási kört meghaladóan – szabad kapacitás rendelkezésre állása esetén központi költségvetési szervekkel (…) megállapodást köthet. A megállapodásban rendelkezni kell a Főigazgatóságnál a nyújtott szolgáltatásokkal összefüggésben felmerülő közvetlen és közvetett kiadások ellentételezéséről.” A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (továbbiakban: KEF), mint központi beszerző szerv és a Kbt. 5. § (1) bekezdése alá tartozó ajánlatkérő közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötött egy gazdasági társasággal az üzemeltetési és/vagy ellátási körébe tartozó ingatlanokban történő takarításra. A KEF szabad kapacitással rendelkezik a költségvetési szervként működő Hatóság székhelyén a takarítási feladatok ellátására vonatkozóan. A takarítási szolgáltatás a KEF Korm. rendelet 1. melléklet I. 3.1. pontjában szerepel. A KEF és a Hatóság között takarítási szolgáltatásra kötendő megállapodásra a Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontja vagy a (8) bekezdés k) pontja alkalmazható-e, amelyek valamelyikének alkalmazhatósága esetén az ajánlatkérőnek nem kell a takarítási szolgáltatás vonatkozásában közbeszerzési eljárást lefolytatnia abban az esetben sem, ha a beszerzési igényének becsült értéke az irányadó nemzeti értékhatárt meghaladja.

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint nincs jogszabályi akadálya annak, hogy az ajánlatkérő Hatóság a Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontja alapján a KEF-től rendelje meg a szükséges takarítási szolgáltatást a KEF Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése szerinti megállapodás keretében, amennyiben az adott szolgáltatás beszerzésére közbeszerzési eljárás keretében került sor a KEF részéről és a megállapodásban a szolgáltatás ellentételezéséről is rendelkeznek a felek.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A KEF Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésének a) pontja lehetővé teszi, hogy a KEF a szabad kapacitásai terhére megállapodásokat kössön bizonyos szolgáltatások nyújtására olyan központi költségvetési szervekkel, amelyek alapvetően nem tartoznak a KEF által kötelezően ellátandók körébe a KEF Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján. A megállapodások alapján az üzemeltetési szolgáltatásokat a KEF vagy saját maga vagy a szerződéses partnerei útján biztosítja. A megállapodásban rendelkezni kell a nyújtott szolgáltatásokkal összefüggésben felmerülő közvetlen és közvetett kiadások ellentételezéséről is. Az így igénybe vehető szolgáltatások körét a KEF Korm. rendelet 1. és 2. mellékletei tartalmazzák, melyek között az állásfoglalás kérésben említett takarítási szolgáltatás az 1. melléklet I. üzemeltetési szolgáltatások 3.1. pontjában felsorolásra került.

Tekintettel arra, hogy a Közbeszerzési Hatóság nem rendelkezik információval arról, hogy azon takarítási szolgáltatási szerződés megkötésére – amelyre vonatkozóan a Hatóság megállapodást kíván kötni a KEF-el –, valóban közbeszerzési eljárás lefolytatását követően került-e sor, ezért az állásfoglalás kérésben írottakat, a Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontjának első fordulata (központi beszerző szerv által közbeszerzési eljárás eredményeként beszerzett szolgáltatás) fennállta tekintetében elfogadta. A Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pont szerinti kivétel alkalmazhatóságának másik feltétele, hogy olyan szervezet beszerzésére alkalmazható, amely javára is kötötte a KEF az érintett szerződést. Miután a KEF Korm. rendelet értelmében a KEF-nek lehetősége van az általa beszerzett szolgáltatást továbbadnia, továbbértékesítenie, így az általa kötött szerződések sem kizárólag a saját, illetve a jogszabály alapján kötelezően ellátandók javára, hanem azon szervezetek javára is köttetnek, akiknek a KEF Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése alapján lehetőségük van megállapodás keretében igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat.

9. 9.1. Hogyan kell értelmezni „az alvállalkozói teljesítést követően” előírást? Jogszerű-e az a megoldás, hogy az ajánlattevői teljesítés lezárását követően „egyszerre, valamennyi alvállalkozóra” adja meg az adatokat az ajánlattevő? Vagy minden egyes alvállalkozó esetében az adott alvállalkozói befejezett teljesítést követően egyenként kell megadni, pl. akár naponta egy-egy munkafolyamat befejezését követően? 9.2. Az „ellenszolgáltatás teljesítésének időpontjá”-val kapcsolatos adatszolgáltatás elhagyható, ha az ajánlattevő az adott közbeszerzési szerződés teljesítését követően fizeti ki vagy egyáltalán nem fizeti ki az alvállalkozót? 9.3. Hogyan kell számolni az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát, különösen abban az esetben, ha az adott közbeszerzési szerződésre vonatkozó alvállalkozói teljesítés nem számszerűsíthető (pl. keretszerződés, keretmegállapodás, naturális mutatót tartalmazó szerződés)? 9.4. Mi az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányának vetítési alapja (becsült érték, ajánlati ár, szerződéses érték)? 9.5. A tartalékkeretet, opciót eleve figyelembe kell venni vagy a tényleges felhasználást követően kell újraszámoltatni az arányt az ajánlattevővel? 9.6. Mi az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányának vetítési alapja azon közbeszerzési szerződések esetében, ahol az ajánlatkérő és az ajánlattevő között forint alapú szerződés, de az ajánlattevő és az alvállalkozó között más deviza-alapú szerződés van érvényben? Mi a jogszerű eljárásrend, ha az ajánlattevő az alvállalkozót nem forintban, hanem valamilyen devizában fizeti ki, vagy forintban és devizában vegyesen. Milyen ellenértéket kell megadni? Milyen árfolyammal kell számolni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

9.1. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 138. § (3) bekezdésének utolsó mondata „az alvállalkozói teljesítést követően” fordulatot használja az ajánlattevői adatszolgáltatás tekintetében, de nem tartalmaz konkrét rendelkezést arról, hogy az ajánlattevőnek az alvállalkozói teljesítésről szóló nyilatkozatát a teljesítést követően mikor kell benyújtania, így megfelelő a szerződés teljesítését követően egyszerre megadott adatszolgáltatás is. Abban az esetben, ha építési beruházásról van szó, célszerű az ajánlattevőnek ezt a nyilatkozatát legalább az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 32. §-ában meghatározott részszámlázás esetén olyan időpontban benyújtani, hogy az megelőzze, és ezáltal alátámassza a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő adatokat.

9.2. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben az alvállalkozó kifizetésére nem került sor, akkor az ellenszolgáltatás teljesítési időpontjára vonatkozóan nem tud adatot szolgáltatni az ajánlattevő, azonban ez esetben is célszerű az ajánlatkérőt arról tájékoztatni, hogy milyen okból nem került sor az alvállalkozó kifizetésére. Amennyiben építési beruházás volt a beszerzés tárgya, akkor az ajánlattevő kizárólag a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint jogosult az alvállalkozói kifizetést részben visszatartani. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben az alvállalkozó kifizetésére sor kerül, azt olyan időpontban javasolt megtenni, hogy az ajánlatkérő felé az adatszolgáltatás határidőben teljesíthető legyen, különösen azért, mert az ajánlattevőnek az alvállalkozókkal kötött megállapodásai, szerződései során tekintettel kell lennie többek között a kifizetések rendjére vonatkozó közbeszerzési előírásokra is.

9.3. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint egy keretmegállapodás, keretszerződés esetén az ajánlattevő az alvállalkozó teljesítésének várható százalékos arányát és az ehhez tartozó ellenszolgáltatást egy hozzávetőleges becslés alapján köteles megadni a Kbt. 138. § (3) bekezdés szerinti előzetes adatszolgáltatás keretében. Azonban az alvállalkozói teljesítést követően, vagy adott esetben a szerződés teljesítését követően a tényleges teljesítés pontos meghatározásának nincs akadálya még keretmegállapodás, keretszerződés esetén se.

9.4.A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, tekintettel arra, hogy az alvállalkozói teljesítés tényleges arányát már a szerződés megkötését/teljesítését követően kell bejelenteni, így a vetítési alap a szerződéses ellenérték.

9.5. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, tekintettel arra, hogy a tartalékkeret, illetve az opció nem kerül biztosan lehívásra, így ezeket nem szükséges csak akkor és olyan mértékben beleszámítani az ellenértékbe, amennyiben és amilyen értékben valóban felhasználásra kerültek, így az alvállalkozói teljesítés aránya a szerződés teljesítését követően és az összesen kifizetésre kerülő ellenérték ismeretében határozható meg ténylegesen.

9.6. Ha az ajánlattevő és az ajánlatkérő forint alapú szerződést kötött, akkor a szerződés forintban kifejezett ellenértékéhez viszonyítva kell meghatározni az alvállalkozói teljesítés százalékos arányát, melyet előtte szintén „forintosítani” szükséges.

Célszerű az alvállalkozónak történő átutalás napján átváltani a kifizetés összegét forintra az MNB devizaárfolyama alapján és ezt a forintban meghatározott értéket – vagy a több hasonló módszerrel meghatározott forint érték összegét – kell megadni az ajánlatkérő felé.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

9.1. A Kbt. 138. § (3) bekezdése a Kbt. 43. § (2) bekezdés e) pont szerinti ajánlatkérői közzétételi kötelezettséghez kapcsolódóan követeli meg azt, hogy az ajánlattevők adatot szolgáltassanak az alvállalkozói kifizetésekről. Tehát a Kbt. 138. § (3) bekezdés utolsó mondatával elérni kívánt jogalkotói cél abban az esetben is teljesülhet, ha az ajánlattevő egyszerre, valamennyi alvállalkozó tekintetében adja meg az adatokat a szerződés teljesítését követően. Azonban építési beruházás esetén figyelemmel kell lenni a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § rendelkezéseire is.

9.2. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak az alvállalkozókkal kapcsolatos kérdésekről szóló útmutatója (2023. május 25.) is kiemeli, hogy „Bár az ajánlatkérő és az alvállalkozó egymással nem áll szerződéses jogviszonyban, az ajánlattevőnek és az alvállalkozónak az egymással történő szerződéskötésük során tisztában kell lenniük azzal a speciális jogi helyzettel, amelyet egy közbeszerzési eljárás során megkötött szerződés teljesítése jelent. Az ajánlattevő, mint fővállalkozó és az ajánlatkérő jogviszonya szükségképpen kihat az ajánlattevő és az alvállalkozó jogviszonyára is. A Ptk. 1:4. § (1) bekezdése szerint, ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Emiatt azáltal, hogy egy gazdasági szereplő közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz, egyúttal arra is kötelezettséget vállal, hogy csak megfelelő alvállalkozókkal köt szerződést (például olyannal, amelyik nem áll a közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt), és megfelelő tartalommal (olyannal, amely például nem teszi alkalmazhatatlanná a speciális kifizetési szabályok érvényesülését).”

9.3. Keretmegállapodás, keretszerződés esetén jellemzően nem lehetséges a teljesítés pontos várható adatait előre jelezni, a teljesítés a keretmegállapodás, keretszerződés megkötésével még nem kezdődik meg. Az ajánlattevőnek ilyenkor – az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban megadott mennyiségi adatok, valamint a keretmegállapodás, keretszerződés előre látható időtartama ismeretében – egy hozzávetőleges becslésen alapuló tájékoztatást kell adnia a már ismert alvállalkozók tekintetében az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányáról. Azonban a szerződés teljesítését, az alvállalkozók kifizetését követően már pontos számadatok állnak az ajánlattevő rendelkezésére keretszerződés, keretmegállapodás esetén is, így ezen adatok ismeretében tudja az ajánlatkérő felé az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát megadni.

9.6. Amennyiben az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel forint alapú szerződést kötött, akkor az ajánlatkérő felé a Kbt. 138. § (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatást is forint alapon kell megadnia az ajánlattevőnek. Arra vonatkozóan a Kbt. nem tartalmaz kifejezett rendelkezést, hogy a vegyes devizában kötött alvállalkozói szerződéseket hogyan kell átváltani, de a Közbeszerzési Hatóság megítélése szerint célszerű az átutalás napi MNB árfolyamon forintosítani a kifizetések értékét.

10. Önkormányzat ajánlatkérő uniós forrásból építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárást folytatott le, mely már kivitelezési fázisban van. (A beruházás nem tartozik az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény hatálya alá.) A nyertes ajánlattevő az ajánlatában nem tett eltérő megajánlást a kiírásban szereplő termékek vonatkozásában, azonban a megvalósítás során felmerült több esetben a termékcsere, illetve műszaki megoldás változtatásának szükségessége. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése helyettesítő termékről szól, így helyes-e azon értelmezés, hogy amennyiben a nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő helyettesítő termékben állapodik meg, akkor szükséges a szerződést módosítani és nem elég egyéb alátámasztó dokumentum (pl. műszaki ellenőri és tervezői nyilatkozat, költségkimutatás és megvalósulási tervek)? Illetve helyes-e azon értelmezés, hogyha nem helyettesítő, hanem egyenértékű termékről van szó (azonosság áll fenn), akkor nem szükséges a szerződést módosítani? Konkrétan az alábbi változtatások szükségessége merült fel a kivitelezés során, melyekkel kapcsolatban kérdés, hogy köteles-e ajánlatkérő a megkötött szerződést módosítani, vagy elegendő a pályázati változásbejelentő, műszaki ellenőri és tervezői nyilatkozat, költségkimutatás és megvalósulási tervek, amely dokumentumok lekövetnék a változásokat: a) műanyag tüzivíz tartályok helyett acél tartályok kerülnének elhelyezésre, mert a katasztrófavédelmi egyeztetés szerint nem lehet bevinni az autót az udvarra romveszély miatt (tűzeset miatti épületomlás) és kívül csak a parkoló alatt van hely. b) falon kívüli acél fűtéscsövek helyett, falba vésett műanyag csövezés lenne az óvodai helyiségekben használati előnyök miatt, megrendelői kérésre.

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben az ajánlatban/szerződésben megnevezett terméktől eltérő termékkel szeretne teljesíteni az ajánlattevő, abban az esetben szükséges a szerződés módosítása is függetlenül attól, hogy helyettesítő termékről vagy egyenértékű termékről van-e szó. Abban az esetben nem kell a szerződést módosítani, ha a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja alapján a változás feltételei és tartalma előre pontosan rögzítésre kerültek a szerződésben.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A 322/2015. Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő a szerződés megkötését követően az árazott költségvetés tételei tekintetében egyeztetést tartson, amely során a beépítésre kerülő egyes tételeket véglegesíthetik. Az egyeztetésen a feleknek a műszaki egyenértékűség és a legjobb ár-érték arány szempontjának figyelembe vételével kell eljárnia. A felek csak az ajánlattevő által az ajánlatában megjelölt építőanyagokkal, termékekkel műszakilag egyenértékű vagy magasabb minőségű helyettesítő termékben egyezhetnek meg. Ha a felek az előzőekben leírtaknak megfelelő helyettesítő termék beépítéséről állapodnak meg, akkor a 322/2015. Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése értelmében a szerződés módosítására a Kbt. 141. §-ának szabályait megfelelően alkalmazni kell.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak az építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások szabályairól szóló útmutatója [2023. május 25.] is kiemeli, hogy „A jogszabály előbbi rendelkezései egy jellemző esetét írják le az építési beruházások esetén felmerülő módosítási igényeknek és ennek kereteit pontosítják. Fontos ugyanakkor, hogy nem jelentenek eltérést a Kbt. szabályaitól, a 322/2015. Korm. rendelet nem teremt a Kbt. 141. §-ában foglaltakhoz képest új jogalapot a szerződés tartalmának módosítására.”

Fontos azonban kiemelni, hogy a 322/2015. Korm. rendelet nem tesz különbséget az egyenértékű és a helyettesítő termék között a 28. §-ában, mivel a „műszakilag egyenértékű vagy magasabb minőségű helyettesítő termék” kifejezést használja, amelynek értelmében akkor is helyettesítő termékről van szó, ha az műszakilag egyenértékű, hiszen ez esetben sem az a termék kerül beépítésre, ami az ajánlatban/szerződésben eredetileg szerepelt. Tekintettel arra, hogy mindkét esetben változik a szerződés tartalma az ajánlathoz, eredetileg megkötött szerződéshez képest, így a szerződés módosítása szükséges.

Amennyiben a felek a szerződésben a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjában írott feltételeknek megfelelően előre megismerhető módon, egyértelműen rögzítik a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának pontos feltételeit és tartalmát, akkor nincs szükség a felek általi szerződésmódosításra, mivel a szerződés ez esetben automatikusan módosul a feltételek bekövetkezésekor. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutatója [2023. május 25.] is kiemeli, hogy „Ez esetben azonban előre szükséges rögzíteni, hogy mely termékekkel kapcsolatban lehetséges helyettesítő termékre történő csere, illetve fontos azt is rögzíteni, hogy milyen paramétereknek való megfelelés esetén állapítható meg a korábbi és az új termék egyenértékűsége. Szükséges kiemelni, hogy amennyiben egy adott cseretermék kapcsán az előzetes előírásoknak megfelelő egyenértékűség nem, vagy nem hiánytalanul állapítható meg, akkor nincs lehetőség a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont szerinti automatikus szerződésmódosulásra.”

A műszaki egyenértékűség igazolására egyebekben a beépítésre kerülő tételek vonatkozásában objektív módon kerülhet sor, például gyártói terméklap, teljesítménynyilatkozat, egyedi műszaki dokumentáció, megfelelőségértékelő szerv által készített vizsgálati jelentés vagy ilyen szerv által kiállított tanúsítvány, felelős műszaki vezető/műszaki ellenőr nyilatkozata, azaz bármely olyan dokumentum becsatolásával, amely mérhető és műszakilag összehasonlítható módon bizonyítja az ajánlatkérő által előírt műszaki paramétereknek való megfelelőséget.

11. Amennyiben a telephely, azaz a működési egység a saját érdekében felhasznált pénzeszközök nem teljes köre felett rendelkezik irányítással, azaz bizonyos költségtételeket a „központ” áll, amely felett a működési egységnek nincs rendelkezési joga, ugyanakkor a működéshez szükséges források egy része felett rendelkezik, az megfelel-e Kbt. 16. § (4) bekezdésben foglalt „működési költségvetése felett önálló rendelkezési jog” követelményének? Továbbá Kbt. 16. § (4) bekezdésben meghatározott „működési költségvetése felett önálló rendelkezési jog” fogalma teljes körű, végleges döntési jogosultságot foglal-e magában (figyelemmel arra, hogy az egység nem lehet önálló jogi személy) vagy valamilyen jóváhagyáshoz való kötöttség is megalapozhatja a rendelkezés fogalmát? A „saját gazdasági szervezet” milyen előírást jelent egy működési egység tekintetében?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az önálló rendelkezési jognak elegendő adott beszerzések, beszerzési kategóriák tekintetében fennállnia, nincs arra vonatkozó jogszabályi kötelezettség, hogy minden beszerzés tekintetében fenn kell álljon az önálló rendelkezési jog. Azonban adott beszerzés tekintetében teljes önállóság, minden külső befolyástól (jóváhagyástól) mentes önálló rendelkezési, döntési jog az elvárás.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint mivel a „saját gazdasági szervezet” fogalma nincs definiálva a Kbt.-ben, így ajánlatkérő felelősségi köre, hogy a szervezeti és működési szabályzatában, vagy egyéb belső rendelkezésben ezzel kapcsolatban előírásokat, elvárásokat fogalmazzon meg, továbbá az Irányelv előírásai alapján az szükséges, hogy az önállóan működő szervezeti egység ezen a gazdasági szervezeten keresztül finanszírozza a kérdéses szerződést a rendelkezésére álló költségvetésből.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelv (továbbiakban: Irányelv) 5. cikkének (2) bekezdése értelmében amennyiben egy különálló működési egység önálló módon felelős a saját beszerzéséért vagy annak egyes kategóriáiért, az értékek becsülhetők az adott egység szintjén is.

Mind az Irányelv, mind a Kbt. 16. § (4) bekezdése kimondja, hogy azok a különálló működési vagy szervezeti egységek, amelyek saját gazdasági szervezettel és működési költségvetésük felett önálló rendelkezési joggal bírnak, és amelyeknek ebből kifolyólag önálló döntési joguk van, a beszerzésekkel kapcsolatban a beszerzések becsült értékét ezen működési vagy szervezeti egységek tekintetében külön-külön jogosultak meghatározni ezen önálló rendelkezési jogra tekintettel. Az Irányelv 5. cikk (2) bekezdése ezen felül kifejezetten megengedi, hogy az önálló működési egység önálló felelősségének, rendelkezési jogának nem kell feltétlenül az összes beszerzése tekintetében, hanem elegendő akár egyes beszerzési kategóriák tekintetében is fennállnia.

Bár sem az Irányelv, sem a Kbt. nem ad kifejezett definíciót arra vonatkozóan, hogy az önálló rendelkezési jog mit takar, azonban a rendelkezés célját tekintve a Közbeszerzési Hatóság megítélése szerint nem tekinthető teljes önállóságnak, önállóan meghozott döntésnek egy olyan döntés, amely valamely felettes szerv jóváhagyásához kötött. A fentieket támasztja alá az Irányelv (20) preambulumbekezdése is, mely kiemeli, hogy akkor lehet indokolt „például a szerződés értékét az ajánlatkérő szerv egy különálló működési egységének - például iskolának vagy óvodának - a szintjén megbecsülni, amennyiben a szóban forgó egység önálló felelősséget visel saját közbeszerzési eljárásáért. Ez abban az esetben vélelmezhető, ha a különálló működési egység önállóan folytatja le a közbeszerzési eljárást és dönt a beszerzésekről, külön költségvetési sor felett rendelkezik az érintett közbeszerzés céljára, önállóan köti meg a szerződést és finanszírozza azt a rendelkezésére álló költségvetésből. A részekre osztáson alapuló értékbecslés nem indokolt, ha az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárást csupán decentralizált módon folytatja le.” Az Irányelv önálló felelősséget, önálló eljárás lefolytatást, önálló döntést, önálló szerződéskötést említ, amit kizárólag úgy lehet értelmezni, hogy ez esetben a szervezeti egység minden befolyástól, akár felettes szerv jóváhagyásától függetlenül saját hatáskörben, saját szervezeti egysége szintjén jogosult az adott közbeszerzési eljárással kapcsolatban minden szükséges tevékenységet megtenni, döntést meghozni.

Ajánlatkérő feladata és felelőssége olyan belső szervezeti struktúra kialakítása, amely megfelel a Kbt. 16. § (4) bekezdésében írott előírásoknak. Erre tekintettel javasolt a szervezeti és működési szabályzatban, vagy egyéb belső jogi szabályozóban egyrészt az önállóan működő és gazdálkodó szervezeti egységeket feladat- és hatáskörrel, gazdálkodási jogkörrel, irányítási renddel elkülönítetten feltüntetni, másrészt ezen szervezeti egységekhez a gazdálkodási, pénzügyi feladatok tekintetében külön gazdasági szervezetet, egységet is szükséges delegálni.

12. Ajánlatkérő DBR-t állít fel 36 hónapos időtartamra. Helyes-e azon értelmezés, hogy a 36 hónapos időszakot a részvételi szakaszt lezáró összegezés megküldésének napjától kell számítani? Amennyiben ajánlatkérő a DBR keretében keretszerződéseket köt, mert a megrendelni kívánt szolgáltatás jellege ezt indokolja (pl. rendszeresen felmerülő, de előre nem meghatározható mennyiségű feladatok, területi lehatárolásokkal), akkor helyes-e azon értelmezés, miszerint a DBR lejárta előtt megkötött keretszerződés időtartama túlnyúlhat a DBR lejáratának időpontján (pl. a DBR lejár május 31-jével, a keretszerződést a felek február 01-jén kötnék meg július 31-i lejárattal)? A kérdés alapja a dinamikus beszerzési rendszerről a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács által kiadott útmutató (2022. február 11.; továbbiakban: DBR útmutató) 13. oldalán található álláspont, amely szerint „Az ajánlattevői teljesítés és az ajánlatkérő ellenszolgáltatás teljesítésének határideje a DBR fennállásának időtartamán túlnyúlhat.”

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint helyes a fenti értelmezés, miszerint a DBR időtartamát az összegezés megküldésétől kell számítani.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a DBR fennállása alatt megkötött szerződés/keretszerződés időtartama túlnyúlhat a DBR időtartamán.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

Az eljárást megindító vagy – előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban az ajánlatkérőnek fel kell tüntetnie a DBR fennállásának időtartamát. A Kbt. 107. § (6) bekezdés értelmében a DBR felállítására a részvételi jelentkezések elbírálásáról szóló összegezés kiküldésével kerül sor, így ezen időponttól lehetséges a DBR létrejöttéről beszélni, tehát annak időtartamát is ezen időponttól, vagyis az összegezés megküldésének időpontjától lehet számítani.

A Kbt. 106. § (3) bekezdése alapján a DBR-hez, annak teljes időtartama alatt bármely olyan gazdasági szereplő csatlakozhat, amely megfelel az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági feltételeknek, továbbá a Kbt. 107. § (7) bekezdése alapján a rendszer fennállása alatt minden, a rendszerbe felvett gazdasági szereplőt fel kell hívni ajánlattételre. Tehát a Kbt. DBR tekintetében arról kifejezetten nem rendelkezik, hogy a DBR alapján megvalósított szerződések teljesítésére is csak a DBR időtartamán belül kerülhetne sor.

A DBR útmutató kiemeli, hogy a DBR fennállása alatt az adott közbeszerzés megvalósításának oly módon kell teljesülnie, hogy a szerződés megkötése a DBR fennállása alatt kell megtörténjen. A szerződés teljesítésének határidejét (a szerződés időbeli hatályát) az adott ajánlattételi felhívás megküldésekor kell pontosan meghatározni, ebből következően az ajánlattevői teljesítés és az ajánlatkérő ellenszolgáltatás teljesítésének határideje a DBR fennállásának időtartamán túlnyúlhat.

13. Helyes-e azon értelmezés, hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (továbbiakban: FAKSZ) vagy állami közbeszerzési szaktanácsadó (továbbiakban: ÁKSZ) és a bírálóbizottsági tagok aktívan részt vesznek az eljárás eredményéről szóló döntési folyamatban? Helyes-e azon értelmezés, hogy a közbeszerzési eljárásban eljáró FAKSZ, ÁKSZ és a bírálóbizottsági tagok részéről szükséges a Kbt. 25. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozat megtétele az eljárás eredményéről szóló döntési szakasz vonatkozásában? Amennyiben a tervezővel kötött szerződés nem tartalmazza azt, hogy a tervezőnek részt kell vennie a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban, csak lényegében az előkészítési szakaszban kell részt vennie (becsült érték meghatározása, műszaki dokumentáció összeállítása) abban az esetben kötelező-e a tervező részéről is megtenni az eljárás előkészítési szakaszára vonatkozó összeférhetetlenségi nyilatkozatot a Kbt. 25. § (2) bekezdése alapján?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Kbt. nem határozza meg, hogy a Kbt. 27. § (4) bekezdése szerinti döntés előkészítési feladatok ellátása a bírálati szakaszhoz vagy a döntés meghozatalához kapcsolódik, azonban a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács által kiadott Összeférhetetlenségi útmutató értelmében a„bírálati cselekmények az eljárást lezáró döntési javaslat elkészüléséig tartanak”. Fentiek alapján a FAKSZ/ÁKSZ vagy a bírálóbizottsági tagok a döntési szakaszban nem vesznek részt, így erre a szakaszra vonatkozóan nem szükséges összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenniük.

A Kbt. 25. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése olyan eljárási szakasznak minősül, amely tekintetében szükséges összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenniük az abban résztvevőknek. A Kbt. 3. § 22. pontja értelmében a közbeszerzési eljárás előkészítésének körébe tartozik a közbeszerzés becsült értékének felmérése, a közbeszerzési dokumentumok előkészítése. Tekintettel arra, hogy a kérdés szerinti tervező a becsült érték meghatározásában, illetve a műszaki dokumentáció összeállításában, tehát az eljárás előkészítésében vesz részt, így neki az eljárás előkészítési szakaszára vonatkozóan szükséges összeférhetetlenségi nyilatkozatot tennie.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 27. § (4) bekezdése értelmében a bírálóbizottság feladata az ajánlatoknak – szükség esetén a hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás megadását követő – elbírálása és értékelése, továbbá írásbeli szakvélemény és döntési javaslat készítése az eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. Az Összeférhetetlenségi útmutató kiemeli, hogy a Kbt. 25. §-át módosító 2022. évi XXVII. törvény 81. §-ához fűzött jogalkotói indokolás alapján a többszöri nyilatkozat alapvetően ahhoz kötődik, hogy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők személyének ismertté válása után is nyilatkozzanak a résztvevők. Fentiek alapján sem a Kbt.-ből, sem az Összeférhetetlenségi útmutatóból, illetve a jogalkotói indokolásból nem vezethető le az, hogy a döntési szakaszban a bírálóbizottsági tagoknak, vagy a FAKSZ-nak, ÁKSZ-nak újabb összeférhetetlenségi nyilatkozatot kellene tennie, hiszen egyrészt ebben a szakaszban nekik már nincs szerepük, másrészt pedig ebben a szakaszban nem várható újabb gazdasági szereplő ismertté válása sem, ami indokolhatná az ismételt összeférhetetlenségi nyilatkozatot.

Nem kizárt, hogy a Kbt. 27. § (1)-(2) bekezdése szerinti szabályzat az egyes felelősségi köröket érintő eljárási cselekményeket [például a Kbt. 27. § (4) bekezdése szerinti tevékenységet] eleve összekapcsolja azokkal a Kbt. 25. § (2) bekezdésében nevesített eljárási szakaszokkal (eljárás előkészítése, ajánlatok és részvételi jelentkezések bírálata, a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló döntés meghozatala), amelyekhez az érintett cselekmények az ajánlatkérő értelmezése szerint tartoznak, vagy adott esetben tartozhatnak. Annak sincs jogszabályi akadálya, hogy ajánlatkérő előírja, hogy a bírálóbizottsági tagoknak, FAKSZ-nak, ÁKSZ-nak a döntési szakasz vonatkozásában is szükséges összeférhetetlenségi nyilatkozatot tennie.

A Közbeszerzési Hatóság továbbá felhívja a figyelmet, hogy ha a közbeszerzési eljárás előkészítésében részt vett a tervező, aki utóbb akár ajánlattevőként is megjelenhet, a Kbt. 25. § (8) bekezdése szerint kell eljárnia az ajánlatkérőnek.

14. Helyes-e azon értelmezés, hogy a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak a közbeszerzési eljárások előkészítésével kapcsolatban kiadott útmutatójában (továbbiakban: Előkészítési útmutató; 2025. május 29.) szereplő „jellemzően jogi diplomával” fordulat nem azt jelenti, hogy kizárólagosan jogi diploma fogadható el a jogi szakértelem meglétének igazolásául? Helyes-e azon értelmezés, hogy egy igazgatásszervező végzettséggel, közigazgatási szakvizsgával rendelkező, évek óta jegyzőként dolgozó személy eljárhat jogi szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tagként? Az ajánlatkérőnek miként áll módjában az adott (akár pénzügyi, akár jogi) szakértelem rendelkezésre állásának igazolása, vagyis milyen végzettség, képzettség, tapasztalat alapján ítélheti meg a megfelelő szakértelem fennállását?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint mivel a Kbt. nem határozza meg, hogy pontosan milyen végzettség/képzettség minősül megfelelő jogi vagy akár pénzügyi szakértelemnek, ezért ennek megítélése az ajánlatkérő felelőssége. Az ajánlatkérőnek az eset összes körülményének, az adott személy végzettségének, tapasztalatának, egyéb szakmai ismeretének tudatában kell megítélnie azt, hogy az adott szakember alkalmas-e arra, hogy a közbeszerzési eljárásban bírálóbizottsági tag legyen.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 27. § (3) bekezdése az eljárás előkészítése és bírálata során többek között a jogi szakértelem meglétét írja elő az ajánlatkérők részére, de ezt nem szűkíti le jogi diplomával rendelkező szakemberekre. Sem a Kbt., sem az Előkészítési útmutató nem tartalmaz arra vonatkozó előírást, illetve utalást, hogy a Kbt. szerinti jogi tevékenységet kizárólag jogi diploma birtokában lehetne végezni, ezért bármely megfelelő végzettség, képzettség, szakirányú tudás elfogadható ez esetben. A Kbt. 27. § (3) bekezdése a „szakértelem” – és nem a „végzettség” – szót használja, azonban nem ad további támpontot arra vonatkozóan, hogy milyen végzettséget/képzettséget igazoló okirat igazolhatja az előírt szakértelem meglétét. Így minden esetben az ajánlatkérőnek kell azt megítélnie, hogy az adott – a közbeszerzési eljárásba bevonni kívánt – szakember szakértelme megfelelő-e, garantálja-e azt az ajánlatkérő számára, hogy az adott kérdésben – legyen az jogi vagy pénzügyi – az adott szakember adekvát tanáccsal tud szolgálni az ajánlatkérő számára a közbeszerzési eljárás során.