A jogorvoslati üggyel érintett tárgyak: Az ajánlatkérő és a kérelmezett jogszerűen nem alapíthatta a szerződésmódosítást a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontjára, a szerződésmódosítással az eredeti tervek részleges átdolgozása történt, az eredeti beszerzési igény kielégítéséhez való szükségesség nem volt megállapítható. A teljesítéshez szükséges speciális anyagok beszerzésének nehézségei nem indokolták a szerződésmódosítás jogszerűségét a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja tekintetében.
Tényállás
Az ajánlatkérő (önkormányzat) 2019. augusztus 12. napján a Kbt. Harmadik Része – a Kbt. 115. § (1) bekezdése – szerinti hirdetmény nélküli nyílt közbeszerzési eljárást indított az ajánlattételi felhívás öt gazdasági szereplőnek történő egyidejű megküldésével bölcsőde kialakítása építési beruházás tárgyában, két részajánlati körben.
Az ajánlatkérő a felhívásban megadta a közbeszerzés mennyiségét, az ajánlatok bírálati szempontjaként a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja szerinti legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontrendszert jelölte meg, rögzítette, hogy a szerződés időtartama 95 nap.
Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok részeként dokumentációt is készített, melyben meghatározta, hogy „Az ajánlattevőnek ajánlatában az ajánlati ár alátámasztására részajánlatonként külön-külön részletes árajánlatot kell tennie és benyújtania aláírással ellátva, nem szerkeszthető (pl. pdf), továbbá szerkeszthető (pl. xls) formátumban is a kiadott árazatlan költségvetések kitöltésével, tételes beárazásával, melyek mintáját ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok IV. Műszaki fejezetében bocsátotta rendelkezésre. Az árazatlan költségvetések valamennyi tételét be kell árazni. A részenkénti felolvasólapon a részletes árajánlat nettó végösszegét kell feltüntetni. Az árazatlan költségvetésben megnevezett anyagokkal, építési termékekkel kizárólag egyenértékűek vagy annál jobb termékek ajánlhatók meg.”
Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban műszaki terveket és árazatlan költségvetést bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére.
Az ajánlattételi határidőre két ajánlat került benyújtásra. A jelen ismertetés szerint G Kft. (továbbiakban: kérelmezett) ajánlati ára: nettó 5.605.407.-Ft volt.
Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésében az eljárást a 2. rész tekintetében eredményesnek, a kérelmezett ajánlatát érvényesnek nyilvánította.
Az ajánlatkérő és a kérelmezett a vállalkozási szerződést 2019. szeptember 19. napján megkötötték, amelyben többek között az alábbiakról rendelkeztek.
A szerződés 4. pontja a vállalkozói díj tekintetében az alábbiakat tartalmazta:
„4.1.A 2. pontban meghatározott építés-kivitelezési munka vállalkozói díja átalányáron:
Vállalkozói díj összesen nettó 5.605.407.-Ft
27% ÁFA 1.513.460.-Ft
Vállalkozói díj mindösszesen: bruttó 7.118.867.-Ft. ”
A szerződés 6.3. pontja a teljesítési határidő tekintetében az alábbiakat tartalmazta:
„6.3. A teljesítés véghatárideje: a szerződéskötés napjától számított 95 naptári nap. A műszaki átadás -átvételnek e teljesítési határidőn belül, hiány- és hibamentes jegyzőkönyvvel lezártan be kell fejeződnie.”
Az építési napló bejegyzése szerint az ajánlatkérő átadta a munkaterületet a kérelmezett számára, a kérelmezett a munkákat 2019. október 28. napján kezdte meg.
A kérelmezett 2019. novemberében rendelt meg árukat, mely megrendelésekre azt a választ kapta, hogy a megrendelt áruk nincsenek készleten.
Az ajánlatkérő 2019. november 21. napján ajánlatot kért a kérelmezettől a külső munkákkal kapcsolatos pótmunkákra.
Az ajánlatkérő a kérelmezett által 2019. november 30. napján benyújtott költségvetés alapján 2019. december 2. napján a pótmunkákat megrendelte.
A műszaki ellenőr 2019. december 2. napján nyilatkozatot tett, melynek értelmében „a pótmunka szükségessége a beruházás megkezdését követően vált ismertté és azt „műszaki okból a létesítmény rendeltetésszerű használatához elengedhetetlenül szükséges elvégezni.”
A kérelmezett 2019. december 17. napján akadályközlő nyilatkozatot tett az ajánlatkérő irányába, melyben kérte a teljesítési határidő módosítását, mely módosítás szükségességét „az átalakítási, építési munkákhoz szükséges speciális (akadálymentesítéshez előírt) anyagok, eszközök beszerzésének tolódása, továbbá a téli időjárási viszonyok” eredményezik indokolása szerint. A műszaki ellenőr ezt követően 2019. december 18. napján nyilatkozatot tett, melyben az akadályközlő levél és a csatolt alátámasztó dokumentumok alapján megállapította, hogy „a teljesítési határidő 99 naptári nappal történő meghosszabbításának jogossága igazolt, alátámasztott.”
A felek az előállt körülményekre tekintettel a 2. rész tekintetében megkötött szerződésüket 2019. december 20. napján módosították a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) és c) pontjai alapján. A felek a szerződésmódosítás indokolása körében az alábbiakat rögzítették:
„3. A szerződésmódosítás indoka:
3.1. Vállalkozó a 2019. december 17. napján kelt, Megrendelőnek írt levelében a kivitelezési folyamatot akadályozó, előre nem látható körülményekről számolt be, illetőleg jelentett be: az átalakítási, építési munkákhoz szükséges speciális (akadálymentesítéshez előírt) anyagok, eszközök beszerzésének teljesítése késedelembe esik, tekintve, hogy az alapanyaggyártók nagyfokú leterheltségük miatt nem vállalják a határidőben történő anyagbeszállítást. Az akadályközlő levél a jelen szerződésmódosítás 1. számú mellékletét képezi. Vállalkozó kérte a fenti indokokra tekintettel a vállalkozási szerződés szerinti teljesítési határidő 99 naptári nappal történő meghosszabbítását.
A Megrendelőt képviselő műszaki ellenőr nyilatkozatában jóváhagyta a Vállalkozó által előirányzott 99 naptári nappal történő teljesítési határidő hosszabbítási igényt. A műszaki ellenőri nyilatkozat jelen szerződésmódosítás 2. számú mellékletét képezi.
3.2. Megrendelő a szerződés szerinti munkák megkezdését követően további építési munkák (pótmunka) beszerzésének igényét jelezte a Vállalkozó felé. A kivitelezési munkálatok során felmerült, műszakilag indokolt, a rendeltetésszerű használatot biztosító pótmunkák részletes kimutatását a jelen szerződésmódosítás 3. számú melléklete tartalmazza, miszerint a felmerült pótmunkák vállalkozói díja összesen nettó 2.802.701.-Ft+ÁFA összeget tesz ki. A Megrendelő és a Megrendelőt képviselő műszaki ellenőr a Vállalkozó pótmunkákra vonatkozóan elkészített árazott költségvetését megvizsgálta, melyet a 2019. december 2. napján kelt, megrendelővel közösen tett nyilatkozatában megalapozottnak talált.
A szerződés 4.1. és 6.3. pontját érintő módosítás az alábbi volt:
„4. Módosuló szerződéses feltételek:
4.1. A szerződés 6.3. pontja az alábbiakra módosul:
6.3. A teljesítés véghatárideje: a szerződéskötés napjától számított 194 naptári nap (2020.03.31.). A műszaki átadás-átvételnek e teljesítési határidőn belül, hiány- és hibamentes jegyzőkönyvvel lezártan be kell fejeződnie.
4.2. Megrendelő a fentiek alapján megrendeli Vállakozótól a jelen Szerződésmódosítás 4. számú mellékletét képező pótmunkákat nettó 2.802.701.-Ft+ÁFA ellenszolgáltatási összegben, amely alapján a Szerződés 4. pontja az alábbiakra módosul:
A Szerződés pótmunkával növelt szerződéses értéke: (…)
4. Vállalkozói díj
Vállalkozói díj összesen nettó 8.408.108.-Ft
27% ÁFA 2.270.189.-Ft
Vállalkozói díj mindösszesen: bruttó 10.678.297.-Ft”
A szerződésmódosításhoz mellékelt pótmunka költségvetés az ajánlatkérő által kért árazatlan költségvetéshez képest további tételeket is tartalmazott.
A hivatalbóli kezdeményezés
A kezdeményező szerint a műszaki tartalmat érintő módosítással összefüggésben a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja szerinti jogalap feltételei nem állnak fenn.
A kezdeményező a teljesítési határidő módosításával összefüggésben előadta, hogy a 99 napos módosítás szükségessége nem nyert igazolást, a módosítás a Kbt. 141. § (6) bekezdése mellett a Kbt. 142. § (3) bekezdésébe is ütközhet.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés alapján a határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő és a kérelmezett megsértették a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) és c) pontját, valamint a Kbt. 141. § (6) bekezdését.
A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 400.000.-Ft, a kérelmezettel szemben 400.000.-Ft bírságot szabott ki.
A határozat indokolása a következőket tartalmazta:
Az ajánlatkérő a vizsgált közbeszerzési eljárását 2019. augusztus 12. napján indította meg, így a Döntőbizottság a jelen jogorvoslati eljárás során a Kbt. ezen a napon hatályos anyagi jogi rendelkezéseit alkalmazta.
A Döntőbizottságnak a hivatalbóli kezdeményezés keretei között eljárva abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő és a kérelmezett a tárgybani eljárás keretében megkötött közbeszerzési szerződésük módosításával megsértették-e a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) és c) pontjaiban, valamint a Kbt. 141. § (6) bekezdésében foglaltakat.
A Döntőbizottság a határozatában rámutatott, hogy a közbeszerzési szerződések módosítására szigorú szabályok vonatkoznak annak érdekében, hogy a felek a módosítás által ne kerüljék ki a közbeszerzési szabályokat. A Kbt. 141. §-a foglalja össze a szerződésmódosítással kapcsolatos feltételeket, mely szabályrendszer a 2014/24/EU irányelv mentén került kialakításra. Ennek értelmében a közbeszerzési szerződések módosítása három esetkörben lehetséges: a Kbt. 141. § (2) bekezdésében megjelenő „de minimis” jogalapra tekintettel, a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti nem lényeges módosítások körére, illetve a Kbt. 141. § (4) bekezdésében meghatározott körülmények fennállására alapítottan.
Lényeges, hogy a Kbt. szerződésmódosításról szóló 141. §-a nem a szerződésmódosítás korlátait, hanem azokat a jogalapokat rögzíti, amelyek fennállása esetén a szerződés jogszerűen módosítható. A Döntőbizottság gyakorlata egységes abban, hogy a Kbt.-ben meghatározott jogalapok fennállta ténykérdés, az nem függ attól, hogy az ajánlatkérő azt helyesen állapítja-e meg. Amennyiben a szerződés jogszerű módosításának bármelyik, Kbt. szerinti jogcíme fennáll, úgy a szerződés módosítása nem tekinthető jogszerűtlennek. Mindezek alapján a Döntőbizottságnak azt kell vizsgálnia, hogy jelen esetben jogszerűnek tekinthető-e a kezdeményezéssel érintett szerződésmódosítás.
A rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő az óvoda kialakítása tárgyában a 2019. szeptember 19. napján (a közbeszerzési eljárás 2. részét érintően) vállalkozási szerződést kötött a kérelmezettel, mely vállalkozási szerződés az átalakítást követően létrejött új/átalakított udvari külső terek építési munkáit (ezen belül is akadálymentesítést) foglalta magába. Az ajánlatkérő és a kérelmezett szerződésüket a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) és c) pontjaira alapítottan 2019. december 20. napján módosították. A felek indokolása alapján a módosítás hátterében egyrészt az építési munkákhoz szükséges speciális anyagok beszerzésének nehézsége, másrészt a rendeltetésszerű használatot biztosító pótmunkák megrendelésének szükségessége állt. A felek a módosítással az alapanyagszállítás késedelmessége miatt a 95 napban meghatározott teljesítési határidőt további 99 nappal meghosszabbították, illetve a pótmunka felmerülése okán a nettó 5.605.407.-Ft összegben meghatározott vállalkozói díjat nettó 8.408.108.-Ft összegre módosították.
A Döntőbizottság a kezdeményező hivatkozására tekintettel elsőként a szerződésmódosítás lényegességének kérdéskörében foglalt állást. A Döntőbizottság rámutatott, hogy a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerint a közbeszerzési szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges, és mindig lényegesnek kell tekinteni a módosítást, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. Hangsúlyos, hogy a Kbt. 50. § (2) bekezdés g) pontja szerint a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét olyan lényeges érdemi körülménynek minősíti, amelyet a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban rögzíteni szükséges. Mindezek okán a közbeszerzési szerződésben megjelenő teljesítési határidő lényeges érdemi feltételnek minősül. A jelen ügyben megállapítható volt, hogy a felek által 2019. szeptember 19. napján megkötött szerződés – igazodva a közbeszerzési dokumentumokhoz – 95 napban határozta meg a teljesítés határidejét, így a kérelmezettnek a teljesítését legkésőbb 2019. december 23. napjával el kellett látni. A felek ezen időpontot a módosítással további 99 nappal, azaz az eredeti teljesítési határidőt meghaladó időtartammal hosszabbították meg, ezáltal a teljesítési határidő 2020. március 31. napjára módosult, így a kérelmezettnek a korábban 95 napra tervezett teljesítési határidő helyett mindösszesen 194 nap állt rendelkezésére a teljesítéshez. A Döntőbizottság töretlen gyakorlata szerint mindez azt jelentette, hogy a felek a szerződés lényeges feltételét változtatták meg, azaz a szerződés módosítása nem volt nem lényegesnek tekinthető. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy a felek által megjelölt két jogalapra alapítottan helye lehetett-e a felek szerződésmódosításának.
A Döntőbizottság elsőként a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja szerinti jogalap fennálltának lehetőségét vizsgálta meg.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja alapján csak kivételesen, a törvényben tételesen meghatározott feltételek fennállása esetén módosíthatja a szerződését.
A Döntőbizottság a törvényi feltételek közül elsőként azt vizsgálta meg, hogy a szerződésmódosítással érintett építési munkák megvalósítása valóban szükséges volt-e. A Döntőbizottság egységes joggyakorlata szerint a szükségességet úgy kell érteni, hogy az az ajánlatkérő eredeti beszerzési igényének kielégítéséhez kell, hogy szükséges legyen.
A rendelkezésre álló dokumentumból megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok részeként kiadott akadálymentesítési tervfejezetben azt rögzítette, hogy az épületrészt akadálymentes használatra alkalmassá kell tenni, melynek keretében a megfelelő megközelítést ki kell alakítani. Ennek részeként a gépkocsival történő megközelítés akadálymentesítése érdekében az épület előtt közterületen akadálymentes parkoló kerül kialakításra, és az épület akadálymentes megközelíthetőségét az akadálymentesen kialakított parkolótól, illetve a közterületről (kaputól) biztosítani szükséges. Így a gyalogos útvonalat a kaputól az épület bejáratáig egyenletes, szilárd, folyamatos és csúszásmentes felülettel, megfelelő kivilágítással kell kialakítani, illetve a kapu és az épület közötti szintkülönbséget kétkarú rámpával kell áthidalni. Az ajánlatkérő emellett jelezte, hogy a bejárat előtt a merőleges járdaszakaszon kerül sor egy babakocsitároló kialakítására. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok részeként kiadott tervrajzon jelölte a tervezett akadálymentes parkoló helyét, továbbá a meglévő kapun keresztül megvalósítandó akadálymentes megközelítés útvonalát, a rámpa, illetve a tervezett babakocsitároló helyét.
A szerződésmódosítás mellékletét képező műszaki ellenőri nyilatkozat értelmében az ajánlatkérő olyan további pótmunkát rendelt meg a kérelmezettől, melyet a felek a megvalósításhoz elengedhetetlenül szükségesnek ítéltek. Áttekintve ugyanakkor a hivatkozott ajánlatkérést, nem nyert bizonyítást, hogy az ajánlatkérő által megrendelni kívánt pótmunka valóban szükséges volt a rendeltetésszerű használathoz. Különös tekintettel arra, hogy az ajánlatkéréshez csatolt két tervlap az eredeti tervdokumentációból származott, azokon a felek semmilyen módosítást nem végeztek, így információt sem tartalmaztak a pótmunka műszaki tartalmát illetően.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során az ajánlatkérőtől bekérte a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdését megelőzően benyújtott megvalósulási tervet, mely már a további építési munkákat (pótmunkát) is magába foglalta. Ezen dokumentumból szintén az volt megállapítható, hogy az akadálymentes parkoló az eredeti tervek szerinti helyen és kialakítással készült el, hiszen a megvalósulási terv nem jelez változást az eredetileg is tervezett állapothoz képest. Megváltozott ugyanakkor az épület bejáratának akadálymentes megközelítését biztosító gyalogos nyomvonal, a tervezett rámpa más helyre (az utcai bejárattól távolabb) került, továbbá egy nagyobb burkolt felületet (térkő) is kialakítottak a felek, és az eredeti terveken nem szereplő kerítés készült. Változott emellett a babakocsi tároló kialakítása, ugyanakkor ezzel kapcsolatos tételt a pótmunka nem tartalmazott.
A felek a szerződésmódosítás körében műszaki indokoltságra és a rendeltetésszerű használat biztosítottságára egyaránt hivatkoztak, melyek a szükségesség körében értendő indokok. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján ugyanakkor az volt látható, hogy az ajánlatkérő a kivitelezés során műszakilag kedvezőbb megoldást választott, lényegében az eredeti tervek részleges átdolgozása történt meg, mely azonban a szükségesség feltételének nem feleltethető meg.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy abban az esetben, amennyiben a felek az akadálymentes parkoló tekintetében végeztek volna további munkákat pótmunka címén, szintén nem lett volna megfelelő a módosítás. E körben lényeges, hogy az ajánlatkérő a pótmunka szükségessége vonatkozásában maga is arra hivatkozott, hogy annak oka az akadálymentes parkoló „optimálisabb kialakítása”.
A felek a szerződésmódosításuk indokoltsága körében a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja szerinti további feltételek fennálltára is hivatkoztak. Figyelemmel arra, hogy a Döntőbizottság a fentebb kifejtettek értelmében megállapította, hogy az ajánlatkérő által megrendelt pótmunka a rendeltetésszerű használathoz nem volt szükséges, a Döntőbizottság a továbbiakban nem vizsgálta a b) pont szerinti további feltételek fennálltának lehetőségét.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő és a kérelmezett jogszerűen nem alapíthatta volna szerződésmódosítását a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontjára.
A Döntőbizottság a következőkben a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti jogalap fennálltának lehetőségét vizsgálta meg.
A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont ca) alpontja két együttes feltételt kíván meg a jogalap alkalmazhatóságához. Az ajánlatkérőnek a szerződésmódosítás jogszerűsége alátámasztására egyrészt olyan körülményeket kell igazolnia, amelyek szükségessé teszik a szerződésmódosítást, másrészt ezeknek a körülményeknek – általa, kellő gondossággal eljárva – előre nem láthatóknak kell lenniük.
A felek szerződésmódosításuk szükségességét egyrészt a további építési munkák beszerzésének igényével, másrészt a teljesítéshez szükséges speciális anyagok beszerzésének nehézségével indokolták.
A Döntőbizottság a további építési munkák tekintetében kifejtette, hogy azok szükségessége nem volt megítélhető, a felek az eredeti tervekhez képest az ajánlatkérő számára kedvezőbb kialakítást valósítottak meg, mely nélkül a rendeltetésszerű használat ugyanúgy megvalósítható lett volna az eredeti tervek szerint is. E körben lényeges kiemelni, hogy az elrendelt pótmunkának az alapszerződés szerinti műszaki tartalom megvalósításához kell szükségesnek lennie, azaz a nélkül az eredeti műszaki tartalom nem valósulhat meg. Ez jelen esetben nem volt megállapítható. A felek emellett előre nem láthatóságra nem hivatkoztak, e körben dokumentumokat nem csatoltak, így a Döntőbizottság a rendelkezésre álló közbeszerzési dokumentumok és a felek szerződésmódosításának alapjául szolgáló dokumentumok vizsgálata alapján az előre nem láthatóságot sem látta igazoltnak. Mindebből eredően a felek által hivatkozott további építési munkák beszerzése nem szolgálhatott megfelelő hivatkozási alappal a felek szerződésmódosításához a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja tekintetében. A Döntőbizottság a továbbiakban a felek által hivatkozott anyagbeszerzéssel kapcsolatos indokot vizsgálta meg, mellyel kapcsolatosan az alábbi megállapítást tette.
A teljesítéssel összefüggő munkálatok és az ahhoz szükséges alapanyagok beszerzése a kérelmezett felelősségi körébe tartozik, annak időben való rendelkezésre állásának biztosítása a teljesítés egyik alapfeltétele. A módosítás alátámasztásául szolgáló iratok közül az egyik szállító visszaigazolása nem volt figyelembe vehető, ugyanis abból nem derült ki, hogy az milyen áru(k) megrendelésével kapcsolatos. A polikarbonát lemezek, térkövek és taktilis vezetőkövek megrendelésére vonatkozó dokumentumból pedig az volt látható, hogy a megrendelésre csak 2019. november 11. napján került sor, holott a felek a szerződést már 2019. szeptember 19. napján megkötötték, és így a szerződésben meghatározott 95 napos teljesítési határidő szerint a kérelmezettnek a műszaki átadás-átvételi eljárással együtt a munkákat 2019. december 23. napjára be kellett volna fejeznie. Mindezek értelmében megállapítható volt, hogy a teljesítéshez rendelkezésre álló 95 napból a hivatkozott megrendelésig 53 nap telt el, mire a kérelmezett a szükséges anyagokat, eszközöket megrendelte, valamint további 31 napot várt, mire a kereskedő visszaigazolta a megrendelését.
A Döntőbizottság lényegesnek tartotta azt a körülményt, hogy sem a kérelmezett, sem az ajánlatkérő nem mutatott be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a kérelmezett bármely más beszerzési lehetőséget vizsgált volna, nem került arra vonatkozóan semmilyen értékelhető dokumentum benyújtásra, hogy a kérelmezett ténylegesen több szállítót is megkeresett volna. Hangsúlyos ugyanakkor, hogy a szerződés módosításának előre nem láthatósági feltételének alátámasztásaként az ajánlatkérőnek és/vagy a kérelmezettnek azt kell bizonyítania, hogy kellő gondossággal járt el, megtett minden tőle elvárhatót, hogy a fennálló helyzetet elkerülje. Jelen esetben tehát annak igazolása lett volna szükséges, hogy a kérelmezett ténylegesen meggyőződött arról, hogy az építési beruházás megvalósítására alkalmas alapanyag beszerzése több forrásból sem lehetséges. Ezzel szemben a becsatolt e-mailben történt visszaigazoláson kívül más beszerzési forrás ellenőrzését, más – egyenértékű – termékek beszerzésének vizsgálatát a felek nem igazolták. A kereskedő pillanatnyi készlethiányára történő hivatkozása ugyanis nem teszi minden kétséget kizáróan elfogadható indokolássá, hogy „az alapanyaggyártók nagyfokú leterheltséggel” küzdenek – ahogy arra a felek a szerződésmódosítás körében hivatkoztak.
A Döntőbizottság hangsúlyozta, hogy az építőipari termelésben – az építési tevékenységhez szükséges alapanyagok tekintetében – előfordulhatnak olyan időszakok, amelyek alatt bizonyos termékek, alapanyagok nem elérhetők, akár a megnövekedett igények, akár a gyártói kapacitás valamilyen okból adódó lecsökkenése miatt. Ezen körülmények megalapozhatnak egy esetleges határidőre vonatkozó szerződésmódosítást, azonban ennek alátámasztására azt szükséges igazolni, hogy pillanatnyilag más forrásból sem tudja a kivitelezést végző partner az adott terméket, vagy alapanyagot beszerezni. Jelen esetben azonban a kérelmezett kizárólag azt igazolta, hogy az a forrás, ahonnan bizonyos alapanyagokat kíván beszerezni, pillanatnyilag nem tud szállítani, mégpedig azért, mert a megrendelt termékek nincsenek az adott kereskedőnél raktári készleten. Arra vonatkozóan pedig további dokumentum nem került csatolásra, hogy a kérelmezett más beszerzési forrás megkeresése céljából tett-e lépéseket. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság megítélése szerint a felek az egyes alapanyagok késedelmes szállítására sem alapíthattak jogszerűen módosítást, ugyanis a jelen körülmények között a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont ca) alpontjának igazoltsága nem volt megállapítható.
A fentiek alapján az ajánlatkérő és a kérelmezett jogszerűen nem alapíthatta volna a szerződésmódosítást a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjára.
A Döntőbizottság a fentieket követően vizsgálta, hogy a szerződésmódosítás megfeleltethető-e a Kbt. 141. § (2) és (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek valamelyikének. A szerződésmódosítás körülményeire tekintettel megállapítható volt, hogy a módosítás jelen esetben a Kbt. 141. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem volt megfeleltethető, figyelemmel arra, hogy a felek a szerződéses értéket nem egészen 50%-kal megnövelték. A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel fennállta sem volt megállapítható, figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban nem vetítette előre a szerződésmódosítás pontos feltételeit és tartalmát.
Az ismertetett határozatok véglegesek, ellenük kereset nem került benyújtásra.