Szaklapunk 2022. évi 7. száma – hasonlóan az előző évihez – a szakcikkek terjedelmét és mennyiségét tekintve hosszabb a megszokottnál. A lap Közbeszerzési Hatóság legfrissebb állásfoglalásait bemutató népszerű rovata is nagyobb terjedelemben jelenik meg e számban. Bízom benne, hogy e hónapban is újabb hasznos szakmai háttérinformációkkal gazdagodnak a Közbeszerzési Értesítő Plusz olvasói.
A Közbeszerzési Hatóság legfrissebb állásfoglalásait bemutató rovata – egyebek mellett – a következő témákkal összefüggésben nyújt eligazítást a jogalkalmazók számára: a tervezői összeférhetetlenség, egyes kivételi esetek alkalmazhatósága, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonása, a becsült érték meghatározásával összefüggésben a műszaki-gazdasági funkció egysége, valamint az Üvegkapurendelet alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdések.
A jogorvoslati aktualitásokat bemutató rovatban ismertetett határozat és a Döntőbizottság ezen határozatának bírósági felülvizsgálata során született bírósági ítélet a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálatának akadályát képező elkésettség kérdésével foglalkozik. A jogorvoslati jog a jogszabályi követelmények betartása mellett gyakorolható, a jogsértésről való többszörös tudomásszerzés nem lehetséges, a jogvesztő jogorvoslati határidő elmulasztásának jogkövetkezményét a Döntőbizottság köteles levonni.
A Közbeszerzési iránytű rovatban négy írás kerül publikálásra. Az első a körforgásos közbeszerzés témakörét vizsgálja. Bemutatja azt a társadalmi-gazdasági folyamatot, amely a téma fontosságát egyre inkább előtérbe helyezi, majd részletesen kifejti a témát érintő eddigi szakpolitikai intézkedéseket és azon főbb területeket, amelyek a beszerzési szemléletmód átalakítására a leginkább hatással vannak. A második, „A zöld értékelési szempontok alkalmazásának lehetőségei a közbeszerzésben” című szakcikk célja a közbeszerzési eljárások keretében az uniós jogszabályi környezet által biztosított keretek között a zöld-környezetvédelmi szempontokat érvényesítő közbeszerzési eljárások keretében ajánlatkérő szervek által alkalmazható környezetvédelmi odaítélési szempontok alkalmazási lehetőségeinek, valamint korlátainak bemutatása. A harmadik tanulmány az Európai Unió Bíróságának a C‑927/19. sz., Klaipėdos ügyben hozott ítéletét mutatja be és elemzi abból a szempontból, hogy a Bíróság következtetései mennyiben gyakorolhatnak hatást a magyar közbeszerzési szabályozásra és joggyakorlatra. A negyedik cikk célja annak bemutatása, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés megszegésének milyen jogkövetkezményei lehetnek. A közbeszerzési törvény mögöttes jogszabályként rendeli alkalmazni a Ptk.-t a közbeszerzési szerződések tekintetében, a szerződés megszegésének azonban felmerülhetnek közbeszerzési, polgári (kártérítési) jogi és büntetőjogi következményei is.
A Statisztika rovat az európai uniós finanszírozáshoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások 2021. évi főbb adatait elemzi.