Címszavak: eredményes eljárás, eljárások száma, eljárások értéke, eljárásrend, beszerzés tárgya, kkv, zöld szempont
2022-ben és 2021-ben az eredményesen zárult közbeszerzési eljárások[1] darabszáma csekély, kb. 3%-os növekedést mutatott az előző évhez viszonyítva, ugyanakkor 2020-ban hozzávetőlegesen negyedével csökkentek az eljárások darabszámot tekintve, amelyben szerepet játszott a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatás. 2019-ben a közbeszerzési eljárások 5%-kal csökkentek darabszámban, ugyanakkor értékük 4%-kal növekedett 2018-hoz képest. Habár 2020-ban 5%-os csökkenés volt megfigyelhető az közbeszerzések értékében az előző évhez viszonyítva, 2021-ben már jelentős, közel 30%-os értéknövekedés következett be, ami 2022-ben 8,7%-ra mérséklődött. Az 1. ábra adatai szemléltetik, hogy a pandémia következtében kialakult gazdasági válság inkább a közbeszerzési eljárások darabszámára fejtett ki negatív hatást, ami azóta is fennáll, miközben a közbeszerzések értéke csak enyhe visszaesést mutatott a pandémia kirobbanásakor, az elmúlt években azonban jelentősen növekedett.
A közbeszerzéseket eljárásrendenként vizsgálva megállapítható, hogy a 2018-2022 közötti időszakban folyamatosan, és jelentős mértékben nőtt az uniós eljárásrendhez tartozó közbeszerzések értéke (összesen 2364,1 Mrd Ft-ról 4073,9 Mrd Ft-ra, +72,3%-kal), miközben a nemzeti eljárásrendben ugyanebben az időszakban a közbeszerzések értéke majdnem a felére csökkent (930,1 Mrd Ft-ról 516,4 Mrd Ft-ra, -44,5%-kal). A közbeszerzési eljárások darabszámát tekintve az uniós és nemzeti eljárásrendben hasonló tendencia mutatkozott, mint az eljárások értékében, az előbbi esetén (uniós eljárásrend) kb. 40%-os növekedés volt megfigyelhető darabszám alapján (2534 db-ról 3537 db-ra), miközben az utóbbi esetén (nemzeti eljárásrend) kb. 44%-os csökkenés volt tapasztalható (7827 db-ról 4357 db-ra) a 2018-2022 közötti időszakban. Az egyes évekre
vonatkozó részletes adatokat eljárásrendek szerint az 1. táblázat tartalmazza:
A közbeszerzési eljárásokat a beszerzés tárgya szerint vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt öt évben (2018-2022) a szolgáltatás-megrendelésekhez kapcsolódó közbeszerzések számaránya folyamatosan növekedett (20%-ról 30%-ra), miközben az építési beruházás tárgyú közbeszerzések számaránya jelentősen csökkent (52,2%-ról 37,7%-ra), az árubeszerzések pedig enyhe növekedést mutattak számarány tekintetében (28,3%-ról 32,8%-ra), ahogy ezt a 2. ábra szemlélteti. A közbeszerzések értékének megoszlásában eltérő tendencia jelentkezett ugyanebben az időszakban, ugyanis az építési beruházások értékaránya folyamatosan magas szinten maradt egyértelműen a legjelentősebb kategóriát alkotva (kb. 50%-60% aránnyal), miközben az árubeszerzések és szolgáltatás-megrendelések értékaránya ingadozást mutatott (kb. 20%-30% közötti sávban), ami a 3. ábrán figyelhető meg. A koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatás tehát leginkább az építési beruházások darabszámát érintette – tartós visszaesést eredményezve – ami az árubeszerzések és szolgáltatás-megrendelések számarányának növekedésével járt együtt, miközben a pandémia az építési beruházások értékét is bizonyos mértékig negatívan érintette – átmenetileg –, így az árubeszerzések és szolgáltatás-megrendelések értékaránya volatilisebb (ingadozóbb) pályát követve összességében enyhén növekedett a 2018-2022 közötti időszakban. Az egyes évek részletes adatait beszerzési tárgyak szerinti bontásban, a közbeszerzések darabszámának és értékének változására vonatkozóan a 4. ábra tartalmazza:
A közbeszerzési eljárások során beérkezett ajánlatok átlagos száma az elmúlt öt évben enyhén növekvő tendenciát mutatott (5,9 db-ról 6,6 db-ra), ugyanakkor jelentős változást vagy negatív hatást ezen mutatóra a pandémia okozta gazdasági válság nem fejtett ki. Hasonló következtetés vonható le akkor is, amennyiben eljárásrendenként vizsgáljuk az átlagosan egy közbeszerzési eljárásra jutó ajánlatok darabszámát, ugyanis sem a nemzeti, sem az uniós eljárásrendben nem történt jelentős változás e tekintetben a 2018-2022 közötti időszakban, ahogy az 5. ábra adatai is mutatják. A nemzeti eljárásrendű közbeszerzésekben beérkezett ajánlatok átlagos száma kb. 5 db volt évente, miközben az uniós eljárásrendű közbeszerzéseknél ugyanezen mutató kb. 8-9 db ajánlatra vonatkozott átlagosan.
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) által elnyert közbeszerzések darabszámának és értékének aránya az elmúlt öt évben stabilan magas volt a nemzeti- és uniós eljárásrendben, valamint összességében is, tehát a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatás szintén nem befolyásolta jelentősen ezen mutatókat. A nemzeti eljárásrendben, amely jellemzően az alacsonyabb értékű közbeszerzésekre vonatkozik, a kkv-k nyertességének szám- és értékaránya kb. 90%-ot tesz ki évek óta, miközben a nagyobb értékű közbeszerzéseket magába foglaló uniós eljárásrendben a kkv-k nyertessége 75% körüli szinten mozog, értékarányuk pedig – tekintettel az eljárásrend imént említett jellemzőjére – általában alacsonyabb a nemzeti eljárásrendű értékarányhoz viszonyítva, kb. az 50% körüli szintet elérve (6. és 7. ábra). Érdemes megjegyezni, hogy a kkv-k által elnyert közbeszerzések darabszámát és értékét értelemszerűen jelentősen befolyásolja az összes eredményes közbeszerzési eljárás darabszáma és értéke (eljárásrendeken belül is), így az arányszámok elsősorban azt jelzik, hogy a kkv-k sikeresen részt tudtak venni a közbeszerzéseken függetlenül attól, hogy a közbeszerzési piac volumene miként változott (pl. a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatás következtében a kkv-k által elnyert közbeszerzések kb. csak akkora mértékben estek vissza, amekkora mértékben az összes eredményes eljárás is csökkent, tehát nem jött létre nagyobb mérséklődés, mint amekkora indokoltnak bizonyult – az uniós eljárásrendben egyébként csökkenés sem volt megfigyelhető a pandémia alatt a kkv-k által elnyert közbeszerzések vonatkozásában, ami valószínűsíthetően annak köszönhető, hogy az uniós eljárásrendű közbeszerzések jellemzően kisebb hányadot alkotnak az összes közbeszerzésen belül).
Az európai uniós forrást tartalmazó közbeszerzések darabszáma a 2018-2022 közötti időszakban összességében csökkenő tendenciát mutatott, amely az elmúlt évek gazdasági nehézségei mellett inkább az EU költségvetési ciklusának kifutására vezethető vissza, ugyanakkor az ilyen típusú közbeszerzések értékét tekintve[2] enyhe növekedés volt tapasztalható az említett időintervallumban. Miközben a mérséklődésre utaló tendencia egyértelműen fennállt az alacsonyabb értékű, de számosságát tekintve több közbeszerzést magába foglaló nemzeti eljárásrend esetén (8. ábra),
a darabszámban kevesebb, viszont nagyobb értékű közbeszerzéseket magába foglaló uniós eljárásrendben ez az irányvonal nem volt jellemző az elmúlt öt évben (9. ábra). Az európai uniós forrást tartalmazó közbeszerzések darabszáma és értéke a nemzeti eljárásrendben 2018-ról 2022-re jelentősen, kb. 70%-kal esett vissza (4251 db-ról 1363 db-ra, valamint 576,6 Mrd Ft-ról 185,6 Mrd Ft-ra), az uniós eljárásrendben viszont az ilyen típusú közbeszerzések darabszáma enyhén emelkedett (631 db-ról 824 db-ra, kb. 30%-kal) miközben értékük is közel 50%-kal növekedett (1020,2 Mrd Ft-ról 1551,7 Mrd Ft-ra) az elmúlt öt évben.
Amennyiben az eredményesen zárult közbeszerzések negyedévenkénti megoszlását vizsgáljuk a 2018-2022 közötti időszakban, megállapítható, hogy nem mutatkozott jelentős eltérés az egyes negyedévek között az eljárások darabszámát illetően. Legegyenletesebben 2022-ben oszlottak meg az eredményesen zárult közbeszerzések az egyes negyedévek között, miközben a legnagyobb eltérések e tekintetben a pandémia sújtotta 2020. évben voltak (10. ábra). Az eljárások értéke alapján nyilvánvalóan jóval nagyobb eltérések mutatkoztak a negyedéves megoszlás tekintetében az említett időszakra vonatkozóan, ahol a legnagyobb differencia az egyes negyedévek között 2021-ben volt (az I. és a IV. negyedév közti eltérés 25 százalékpontot tett ki), miközben a közbeszerzések értékének arányai a 2019. évben közelítettek leginkább egymáshoz a negyedéves összehasonlítások alapján.
A fenntarthatósági szempontot magába foglaló közbeszerzési eljárások alakulását a 11. ábra szemlélteti, amelynek adatai alapján megállapítható, hogy az elmúlt öt évben enyhén csökkent, ugyanakkor a külső gazdasági sokkhatások ellenére viszonylag stabil maradt mind a környezetvédelmi-, mind a szociális szempontot tartalmazó közbeszerzések szám- és értékaránya. A zöld szempontot tartalmazó közbeszerzések számának és értékének hányada 2018-ról 2022-re kb. 3 százalékponttal lett alacsonyabb, miközben a szociális szempontot tartalmazó közbeszerzések – amelyek jellemzően kisebb arányt alkotnak a környezetvédelmi szempontot tartalmazó eljárásokhoz képest – mindössze kb. 1 százalékpontos visszaesést mutattak szám- és értékarány tekintetében is az elmúlt öt évben a nemzeti eljárásrenden belül.
[1] A cikkben szereplő adatok és statisztikai kimutatások az eredményes közbeszerzési eljárásokra vonatkoznak, amelyek nem irányultak keretmegállapodás megkötésére.
[2] Az erre vonatkozó adatok – amelyek az eredménytájékoztató hirdetményekben található „a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos” mező alapján – azt mutatják, hogy a közbeszerzések összértékének mekkora részéhez kapcsolódott európai uniós forrás (az adatok tehát nem a közbeszerzési eljárásokban felhasznált európai uniós források támogatási intenzitását mutatják).