Címszavak: egyajánlatos közbeszerzések, versenyhelyzet, közbeszerzés, szerződések száma, szerződések értéke
A közbeszerzési piacon megvalósuló versenyhelyzet intenzitásának mérésére szolgáló egyik legfontosabb mérőszám az egyajánlatos eljárások alakulását vizsgálja. Az indikátor olyan közbeszerzési szerződések megkötésére vonatkozik, ahol a pályáztatás során egyetlen ajánlat érkezett be - függetlenül attól, hogy az ajánlattevők közösen nyújtották-e be az ajánlatot.
A mutatót azért fontos vizsgálnunk, mert a többszereplős, intenzív verseny minden esetben, így a közbeszerzések során is az árak csökkenéséhez vezet. Versenytársak hiányában az ajánlattevő szabadon határozhatja meg a beszerzési árakat, ami hosszú távon rontja a költségvetési források felhasználásának hatékonyságát, így pedig sérti a közérdeket is.
Az elmúlt években az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorítása érdekében több lépés is történt Magyarországon, többek között ennek jegyében született az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. (II.28.) Korm. rendelet, ezen kívül kiadásra került a Miniszterelnökség útmutatója az egyajánlatos közbeszerzések elkerülését segítő módszerekről és gyakorlatokról, illetve Magyarország Kormánya 2023 elején fogadta el a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedésekről (2023–2026) szóló cselekvési tervről szóló 1118/2023. (III. 31.) Korm. határozatot, majd az elfogadott cselekvési terv 2024-ben és 2025-ben is további intézkedésekkel bővült.[1]
Az új intézkedéseknek köszönhetően az összes közbeszerzési szerződés tekintetében az egy közbeszerzési szerződésre jutó ajánlatok átlagos száma az elmúlt öt évben emelkedésnek indult, míg 2020-ban átlagosan 2,9 darab ajánlat érkezett egy közbeszerzési szerződésre, addig 2024-ben már átlagosan 3,2 darab ajánlatból választhattak az ajánlatkérők. Az ajánlatok átlagos számának növekedése minden bizonnyal az egyajánlatos közbeszerzések csökkenésének is köszönhető.
[2]
A Közbeszerzési Hatóság az egyajánlatos közbeszerzések alakulására vonatkozó indikátort már a 2024. első félévétől használt új módszertan bevezetése előtt is a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó szerződések szerint is vizsgálta, az Európai Bizottság Belső Piaci Eredménytáblájánál alkalmazott módszertannak megfelelően.
Fontos kiemelnünk azonban, hogy az egyajánlatos szerződésekre vonatkozó mutatók számításának módszere az uniós statisztikai gyakorlat mintájára, eltér a Közbeszerzési Hatóság által publikált egyéb statisztikákban használt módszertantól. Míg az egyajánlatos közbeszerzési szerződések alakulására vonatkozó statisztikákban sem a keretmegállapodás megkötésére irányuló szerződések, sem az eredményes keretmegállapodások alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések adatai nem szerepelnek; addig a többi publikált mutató esetében csak a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések nem kerülnek szerepeltetésre, az eredményes keretmegállapodások alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések adatai azonban figyelembe vételre kerülnek. Cikkünk további részében az egyajánlatos szerződésekre vonatkozó mutatók számításának módszerét alkalmaztuk.
A megkötésre került egyajánlatos közbeszerzési szerződések darabszáma az elmúlt években jelentős mértékben csökkent. Míg 2021-ben 4620 darab olyan szerződést kötöttek az ajánlatkérők, amelyre egyetlen ajánlat érkezett be, 2024-re ezek száma már csak 2610 darabot ért el. Három év alatt a megkötött egyajánlatos szerződések száma 43,5 százalékkal csökkent.
A megkötött szerződések összértéke a szerződések darabszámához képest már egy évvel korábban, 2021-től csökkenésnek indult. A megkötött egyajánlatos közbeszerzési szerződések értéke 2020-ról 2024-re 739,6 milliárd forintos összértékről, 629,8 milliárd forint összértékre esett vissza, mely 14,8 százalékos csökkenést jelent.
2024-ben 1056 darabbal kevesebb olyan közbeszerzési szerződés megkötésére került sor, amelynél egyetlen ajánlattevő volt, mint 2023-ban. Ez összesen 28,8 százalékos csökkenést jelent az egyajánlatos szerződések esetében, míg azon szerződések esetében, amelyekre több ajánlat is érkezett, csupán csak 2,7 százalékos csökkenés volt tapasztalható az előző év viszonylatában.
2024-ben az összes közbeszerzési szerződés tekintetében a szerződések 19,6 százalékát tették ki az egyajánlatos szerződések, mely 5,4 százalékponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest.
2024-ben az egyajánlatos szerződések összértéke 17,7 milliárd forinttal emelkedett az előző évhez képest. Ez a 2,9 százalékos emelkedés azonban minimálisnak mondható, hiszen ugyanekkor az összes megkötött szerződés összértékét tekintetbe véve 35,3 százalékos emelkedés volt tapasztalható.
Ezáltal az egyajánlatos közbeszerzési szerződések értékének aránya 7 százalékponttal csökkent az előző évhez képest és így az összes megkötött szerződés 22,1 százalékában volt egyetlen ajánlattevő.
A 2024-es évet havi bontás szerint vizsgálva, a legtöbb egyajánlatos közbeszerzési szerződést 2024 januárjában kötötték (310 darab). Ebben a hónapban több, mint kétszer annyi szerződés megkötésére került sor, mint a legalacsonyabb értékkel rendelkező júniusi hónapban (145 darab).
2024-ben egyetlen hónap kivételével (március), mindegyik hónapban kevesebb egyajánlatos közbeszerzési szerződést kötöttek, mint 2023-ban.
Míg 2023-ban havi szinten átlagosan 305 darab szerződés megkötésére került sor, 2024-ben ez az érték már átlagosan 218 darabszámra csökkent.
Az egyajánlatos közbeszerzési szerződések értékét tekintve 2024-ben tizenkét hónapból hat hónapban magasabb, hat hónapban pedig alacsonyabb volt a megkötött szerződések értéke, mint 2023-ban.
2024-ben havi szinten átlagosan 52,5 milliárd forintnak megfelelő összegben kötöttek egyajánlatos közbeszerzési szerződést, ez az érték csupán 2,9 százalékkal magasabb az előző év havi átlagához képest.
2024-ben az egyajánlatos közbeszerzési szerződések értékének eloszlása egyenletlen. A legalacsonyabb értékű februári és legmagasabb értékű októberi adat között összesen 166,1 milliárd forint volt a különbség a megkötött szerződések értékének tekintetében.
A szerződések darabszámát az eljárásrendek szerinti megoszlás szerint vizsgálva, 2024-ben a megkötésre került egyajánlatos szerződések többségét a magasabb értékű uniós eljárásrend keretében (72,7%), míg kisebb hányadukat az alacsonyabb értékű nemzeti eljárásrendben (27,3%) kötötték. Szám szerint ez 1897 szerződést jelentett az uniós, és 713 szerződést a nemzeti eljárásrend keretében.
Amennyiben a szerződések értéke alapján vizsgáljuk a megoszlást, azt látjuk, hogy az egyajánlatos szerződések döntő többségét az uniós eljárásrend keretén belül kötötték, és csak jóval kisebb hányaduk született a nemzeti eljárásrend szerint. Az uniós eljárásrend keretén belül 606,4 milliárd forint összértékben került sor szerződéskötésre, mely az összes megkötött egyajánlatos közbeszerzési szerződés 96,3 százaléka, a nemzeti eljárásrend keretén belül pedig csupán összesen 23,4 milliárd forint értékben kötöttek szerződést, ami mindössze 3,7 százalékos hányadot jelentett.
2021 óta az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. 2024-ben a 6162 darab nemzeti eljárásrendben megkötött szerződésből csupán 713 darab tartalmazott egyetlen ajánlattevőt, azaz a nemzeti eljárásrendben megkötött szerződéseknek mindössze 11,6%-a volt egyajánlatos. Az uniós eljárásrendben 7129 darab szerződésből 1897 darab tartalmazott egyetlen ajánlattevőt, azaz a nemzeti eljárásrendben megkötött szerződéseknek 26,6%-a volt egyajánlatos.
Az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számának aránya 2024-ben a nemzeti eljárásrendben 3,5 százalékponttal, uniós eljárásrendben pedig 6,8 százalékponttal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.
2024-ben 400,4 milliárd forint összértékben került sor szerződéskötésre a nemzeti eljárásrendben. Ezekből a megkötésre került egyajánlatos szerződések értéke 23,4 milliárd forint volt, amely a nemzeti eljárásrendben megkötött összes szerződés értékéneknek mindössze csak 5,8 százaléka.
Az uniós eljárásrendben 2024-ben összesen 2446,1 milliárd forint értékben történt szerződéskötés, ebből az egyajánlatos szerződések értéke 606,5 milliárd forint volt, azaz az uniós eljárásrendben megkötött szerződéseknek 24,8 százaléka volt egyajánlatos.
Az egyajánlatos közbeszerzési szerződések értékaránya 2024-ben a nemzeti eljárásrendben 2,2 százalékponttal volt kevesebb, mint 2023-ban. Kiemelésre méltó az uniós eljárásrendben megkötött egyajánlatos közbeszerzési szerződések értékarányának csökkenése: közel 10 százalékponttal (9,8) kevesebb volt, mint egy évvel korábban.
2024-ben a legtöbb egyajánlatos közbeszerzés árubeszerzés volt, a beszerzések több, mint kétharmadát, 69,2 százalékát ebben a tárgyban bonyolították, míg a szolgáltatásmegrendelések a beszerzések közel egyharmadát tették ki 29 százalékkal, míg az építési beruházások aránya mindössze 1,8 százalék volt.
A közbeszerzési szerződések értékét tekintve a szolgáltatásmegrendelések értéke érte el a legmagasabb mértéket, összesen 376,4 milliárd forinttal, ami közel 60 százalékos aránynak felelt meg az összértéken belül. Ezt követték az árubeszerzések, melyek értéke 245,3 milliárd forint volt, amely közel 39 százalékos részesedést jelentett. Az építési beruházások a darabszámhoz hasonlóan minimális részt képviseltek, értékük mindössze 8,1 milliárd forint volt és csupán 1,3 százalékát tették ki az egyajánlatos közbeszerzéseknek.
2024-ben az egyajánlatos közbeszerzési szerződéseknek több, mint a felét árubeszerzés tárgyban az uniós eljárásrendben kötötték 54,1 százalékkal, a nemzeti eljárásrendben pedig a szerződések 15,1 százaléka született.
A szolgáltatásmegrendelés tárgyú egyajánlatos közbeszerzési szerződések esetén szintén az uniós eljárásrendben megkötött szerződések vannak többségben – megelőzve a nemzeti eljárásrendben megkötött árubeszerzéseket – 18,3 százalékkal. A nemzeti eljárásrend keretén belül az egyajánlatos szolgáltatásmegrendelés tárgyú közbeszerzési szerződések 10,7 százalékos részarányt képviseltek.
Az építési beruházások esetén az előbbi kettővel szemben a nemzeti eljárásrend szerint megkötött szerződések voltak többségben csekély 1,5 százalékkal az összes megkötött egyajánlatos szerződéseken belül, a nagyobb értékű közbeszerzéseket magában foglaló uniós eljárásrendben pedig mindössze 0,3 százalékát kötötték a szerződéseknek.
Az egyajánlatos közbeszerzési szerződések értékarányát tekintve 2024-ben, a számarányhoz hasonlóan itt is az árubeszerzés tárgyban az uniós eljárásrendben kötötték a legtöbb szerződést 57,9 százalékkal, viszont a nemzeti eljárásrend keretén belül kötött szerződések értékaránya már jóval kisebb hányadot képvisel, mint a számarány esetén, csupán csak 1,9 százalékot.
A szolgáltatásmegrendelések esetén az uniós eljárásrendben megkötött szerződések értékaránya jóval nagyobb hányadot képvisel, mint a számarány esetén és a nemzeti eljárásrendben megkötött szerződések értékhányada minimális. Előbbi 37,5 százalék volt, utóbbi 1,4 százalék.
Az építési beruházások esetén a számaránnyal ellentétben, az uniós eljárásrendben megkötött szerződések hányada magasabb, 0,8 százalék és a nemzeti eljárásrendben megkötött szerződéseké alacsonyabb, 0,5 százalék.
[1] 1082/2024. (III. 28.) Korm. határozat a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedésekről (2023–2026) szóló cselekvési terv felülvizsgálatáról; 1086/2025. (III. 31.) Korm. határozat a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedésekről (2023–2026) szóló cselekvési terv 2025. évi felülvizsgálatáról.
[2] Az 1. ábrán szereplő adatok a Hatóság által általában alkalmazott statisztikai számítási módszer alapján kerültek számításra, mely szerint a számítás során nem kerülnek szerepeltetésre a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések, azonban az eredményes keretmegállapodások alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések adatai figyelembe vételre kerültek.