A jogorvoslati üggyel érintett tárgyak: Az ajánlatkérő a fedezet konkrét összegének és rendelkezésre bocsátásának feltételei ismerete hiányában indította meg a közbeszerzését, a közbeszerzési eljárás előkészítése nem volt megfelelő.
Tényállás
A Magyar Közlönyben 2021. június 10-én megjelent, huszonötezer fő feletti települési önkormányzatokat érintő, a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése kapcsán szükséges további intézkedésekről szóló 1369/2021. (VI. 10.) Korm. határozat a települési önkormányzatok támogatása érdekében támogatási fejezetek közötti átcsoportosítást rendelt el.
A jelen ismertetés szerint N Város Közgyűlése 2023. augusztus 30-án határozatot hozott az 1369/2021. (VI. 10.) Korm. határozat alapján biztosított 588 m Ft vissza nem térítendő támogatás Támogatói Okiratának részét képező Adatlap módosításáról víztorony felújítása szerepeltetésével.
Az ajánlatkérő az elektronikus közbeszerzési rendszerben (a továbbiakban: EKR) 2023. szeptember 11-én rögzítette a tárgyi közbeszerzési eljárás becsült értékét és fedezetét, nettó 79.919.825.-Ft értékben, továbbá, hogy a becsült érték meghatározására a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült költségbecslés szolgált. Az EKR-ben rögzített, a közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó döntésről készült, 2023. szeptember 11-én kelt dokumentumban rögzítette az ajánlatkérő, hogy a „fedezetre szerződést köt az Önkormányzattal.”
Az ajánlatkérő a jogorvoslattal érintett, Kbt. Harmadik Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárását 2023. szeptember 14-én indította meg víztorony homlokzat felújítás építési beruházás tárgyában, EKR001624292023 számon.
A felhívás VI.3.1) Feltételes közbeszerzés pontban az ajánlatkérő felhívta a gazdasági szereplők figyelmét, hogy az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, ha valamely meghatározott, ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli esemény az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát követően következik be. Ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli esemény meghatározása: Ajánlatkérő a fő tulajdonosával a jelen ismertetés szerint N Önkormányzatával szerződést fog kötni a jelen szerződés tárgyi munkáit is tartalmazó építési beruházási tevékenységekre. A jelen közbeszerzés forrását/fedezetét a megkötésre kerülő szerződésből biztosítja. N Önkormányzatával aláírandó szerződés aláírásának elutasítása az eljárás eredménytelenségét, az esetlegesen már aláírt szerződés hatálybalépés nélküli megszűnését eredményezheti.
A közbeszerzési dokumentáció részét képező szerződéstervezet az alábbi előírásokat is tartalmazta:
3. Műszaki tartalom:
A kivitelezési munka két fő részre bontható:
Külső homlokzat betonfelületeinek felújítása.
Nyílászárók, egyedi acélszerkezetek beépítése.
A kivitelezési munkát a jelen ismertetés szerint A Kft. által készített, 2023. augusztus 31. keltezésű, a kapcsolódó közbeszerzési eljárás során átadott dokumentáció alapján kell elvégezni, az ajánlatban megadott árazott költségvetés, valamint a terv III. Munkavédelmi kockázatértékelésben maghatározottak szerint.
5. Fizetési feltételek:
Megrendelő előleget nem biztosít. A Vállalkozó 1 db végszámla benyújtására jogosult. Megrendelő a Vállalkozó szerződésszerű teljesítésének Megrendelő teljesítésigazolásra jogosult képviselője általi - a Kbt. 135. § (1) bekezdése szerinti - elismeréséről szóló igazolás (teljesítési igazolás) kiadását követően, formai és tartalmi szempontból szabályszerűen kiállított számla alapján, a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdéseiben a Kbt. 135. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti eltérésekkel, Vállalkozó által megjelölt bankszámlára történő átutalással teljesíti a számla kézhezvételétől számított 30 napon belül. Vállalkozó a számla kiállítására akkor jogosult, ha a műszaki átadás-átvétel hiba- és hiánymentesen lezárul és Megrendelő a szerződés szerinti építési tevékenység megfelelő, maradéktalan elvégzését teljesítésigazolás kiállításával elismeri. […]
6. Kivitelezési határidő:
Kivitelezési határidő a munkaterület átadástól számított 50 nap. Vállalkozó köteles a kivitelezési munkát a műszaki átadás-átvétel kitűzésének időigényét, és az esetleges hiánypótlásokat is figyelembe vett határidővel készre jelenteni. A teljesítés napja az a nap, amikor a hiánymentes műszaki átadás-átvételi eljárás lezárul. Megrendelő előteljesítést elfogad.
7. Szerződés hatálybalépése:
Megrendelő a kapcsolódó közbeszerzési eljárás során feltételes közbeszerzési eljárást bonyolított le. Megrendelő közölte Ajánlattevőkkel, hogy a közbeszerzési eljárás megindításakor nem rendelkezett a szükséges forrással, melyre szerződést fog kötni a tulajdonosi körébe tartozó többségi tulajdonos Önkormányzattal.
N Önkormányzata 2023. szeptember 28-án megküldött levelével kért árajánlatot az ajánlatkérőtől a tárgyi építési beruházás megvalósítására, mely dokumentumban az alábbi előírások is szerepeltek:
„2. A beszerzés tárgya, műszaki tartalma:
- Megrendelő a Vállalkozó igazolt számláinak összegét a kézhezvételtől számított 30 napon belül átutalással egyenlíti ki.
- Vállalkozó a számla kiállítására akkor jogosult, ha a műszaki átadás-átvétel hiba- és hiánymentesen lezárul és a Megrendelő a szerződés szerinti építési tevékenység megfelelő maradéktalan elvégzését az erről szóló teljesítésigazolás kiállításával elismeri.
- A szerződésben vállalt munka forrása az 1369/2021. (VI. 10.) Korm. határozat szerint nyújtott állami támogatás, melynek felhasználására a Megrendelő 2023. december 31. napjáig kötelezett és jogosult. A támogatás felhasználása a vállalkozó részére kiadott teljesítésigazolás után kiállított számlával és annak 2023. december 31. napját megelőző kifizetését igazoló bizonylattal igazolható a támogató felé. Amennyiben a támogatás felhasználása az előbbiek szerinti módon és határidővel nem történik meg, úgy a Megrendelő, mint a hivatkozott támogatási szerződés kedvezményezettje köteles a szerződésben vállalt munkára vonatkozó támogatási összeget és annak az Önkormányzat részére történt átutalása időpontjától számított késedelmi kamatát a támogató részére visszafizetni.
- Megrendelő tájékoztatja a Vállalkozót, hogy a teljesítésigazolást és a számla kifizetését 2023. december 21. napja után nem áll módjában elvégezni, amennyiben a Megrendelő munkaszervezeteként működő N Polgármesteri Hivatalánál elrendelt igazságügyi szünet miatt a munkavégzés szünetel.
4. A szerződés teljesítésének határideje: 2023. december 8.
10. Fizetési feltételek: Fizetés átutalással történik a teljesítési igazolás kiállítását követően, a számla kézhezvételét követő 30 napon belül.
12. Ajánlattételi határidő: 2023. október 6. (péntek)
14. A szerződéskötés tervezett időpontja: 2023. október 15-ig.”
Az ajánlatkérő jogorvoslattal érintett EKR001624292023 számú eljárásában három ajánlatot nyújtottak be az ajánlattételi határidőig, melyben az ajánlati árak 92.224.110.-Ft és 108.250.075.-Ft között mozogtak, az ajánlatok bontásáról az EKR által készített jegyzőkönyvben szerepelt a fedezet összege is. Az ajánlatkérő a 2023. október 11-én elküldött összegezésében a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította az alábbi indokolással:
„Az eljárás eredménytelen, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 75. § (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható, rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel [Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pont]. Ajánlatkérő az EKR-ben a felhívás feladása előtt rögzítette a rendelkezésre álló tervezett fedezetet, mely a bontáskor kihirdetésre került. A kihirdetett fedezet mértéke: nettó 79 919 825 Ft. Az ajánlatok nem kerültek elbírálásra.”
Az ajánlatkérő a 2023. október 11-én kelt levelével tájékoztatta az önkormányzatot, hogy igazgatósága a vonatkozó határozatával a társaság által indított […] közbeszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánította, melynek alapján a fenti árajánlatkérésben foglalt felhívásnak nem tud eleget tenni, az ajánlatkérőnek nem áll módjában árajánlatot adni a kivitelezési munkákra.
A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: KH) honlapján megjelent 2023. november 20-án meghozott és e napon közzétett, a Döntőbizottság által az önkormányzat polgármestere bejelentése visszautasításának tárgyában hozott D.482/7/2023. számú végzés az alábbiakat is tartalmazta:
„1. Az ajánlatkérő a fenti tárgyban nyílt közbeszerzési eljárást folytatott, amely az elektronikus közbeszerzési rendszerben az EKR001624292023 szám alatt zajlott. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, amelyről 2023. október 16-án a Közbeszerzési Értesítőben történő megjelentetése céljából tájékoztató hirdetményt adott fel. A bejelentő 2023. november 3-án a Döntőbizottság elektronikus elérhetőségére a Közbeszerzési Hatóság részére címzett közérdekű bejelentés tárgyú beadványt nyújtott be, amelyben a tárgyi közbeszerzés eredménytelenné nyilvánításának jogszerűségét vitatta.
2. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegének megállapítása céljából beszerezte az ajánlatkérőtől a tárgyi beszerzés becsült értékét, majd, tekintettel arra, hogy a beadványt jogorvoslati kérelemnek minősítette, a bejelentés előterjesztőjét, mint kérelmezőt a 2023. november 9-én kelt és e napon elektronikusan elküldött D.482/5/2023. számú végzésében – öt napos határidő tűzésével – hiánypótlásra szólította fel.
3. A bejelentés előterjesztője a Döntőbizottság részére 2023. november 17-én megküldött hiánypótlásában többek között igazolta 399.599.-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díj megfizetését, ugyanakkor nyilatkozott, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás vonatkozásában közérdekű bejelentést kívánt benyújtani a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény alapján a Közbeszerzési Hatósághoz, mint eljárásra jogosult szervhez.
5. A Döntőbizottság a bejelentés előterjesztője nyilatkozata alapján a bejelentést, mint jogorvoslati kérelmet az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján visszautasította, mivel nem áll fenn az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott egyik feltétele, jogorvoslati kérelem nem került előterjesztésre.
9. A Döntőbizottság rögzíti továbbá, hogy a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény 2. § (2) bekezdése alapján a közérdekű bejelentést áttette az annak kivizsgálására jogosult Közbeszerzési Hatósághoz.”
A hivatalbóli kezdeményezés
A Közbeszerzési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: kezdeményező) a Kbt. 152. § (1) bekezdés a) pontja alapján benyújtott kezdeményezésében kérte annak megállapítását, hogy a közbeszerzési eljárás a Kbt. 53. § (5) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja alapján sem volt eredménytelenné nyilvánítható.
Az ajánlatkérő észrevétele
Kérte a jogsértés hiányának a megállapítását.
A jogorvoslati eljárás hivatalbóli kiterjesztése
A Döntőbizottság végzésével a Kbt. 158. § (1) bekezdés első és második mondata alkalmazásával a jogorvoslati eljárást kiterjesztette annak vizsgálatára, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítésekor megsértette-e a Kbt. 2023. szeptember 14-én hatályos 28. § (1) bekezdés első mondatát, tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárást úgy indította meg, hogy erre vonatkozó konkrét megrendelés hiányában nem volt tisztában az építési beruházás irányadó feltételeivel (rendelkezésre álló fedezet mértéke, rendelkezésre bocsátásának módja, pontos műszaki tartalom, teljesítési, munkakezdési határidő, fizetési feltételek).
Az ajánlatkérő hivatalbóli kiterjesztésre benyújtott észrevétele
Előadta, hogy a fedezet megállapítását a rendelkezésre álló tervezői költségbecslésre alapozta, amely dokumentum feltöltésre került az EKR-ben.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a határozatában a jogorvoslati eljárás hivatalbóli kiterjesztése körében megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 28. § (1) bekezdés első mondatát, a kezdeményezés tekintetében megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontját.
A Döntőbizottság megsemmisítette az ajánlatkérő által 2023. szeptember 14-én feladott ajánlati felhívást, a közbeszerzési dokumentumokat és valamennyi, a jelen közbeszerzési eljárásban hozott ajánlatkérői döntést.
A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 1.000.000.-Ft bírságot szabott ki.
A határozat indokolása a következőket rögzítette:
A Döntőbizottság először vizsgálta az ajánlatkérő eljárásjogi kifogásait.
A Döntőbizottság eljárásjogi kifogással kapcsolatos álláspontja szerint az ajánlatkérő nem adott elő olyan körülményeket, amelyek azt támasztották alá, hogy a tárgyi jogorvoslati eljárás valamely jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és ezért az eljárás megszüntetésének van helye az Ákr. 47. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Tényszerűen megállapítható, hogy a jelen kezdeményezés alapját képező bejelentés a KH-hoz 2023. december 23-án érkezett meg, míg az ajánlatkérő által hivatkozott, D.482/2023. iktatószámon nyilvántartásba vett bejelentés a D.482/7/2023. számú végzés szerint nem ekkor, hanem 2023. november 20-án került áttételre a KH részére. Az, hogy a kezdeményezés alapjául szolgáló panaszbejelentés a részére nem került a jelen jogorvoslati eljárásban továbbításra, érdemi védekezését, észrevételezési jogát nem csorbította, hiszen a tárgyi eljárás alapját nem a KH részére 2023. december 23-án benyújtott panaszbejelentés, vagy az abban megfogalmazottak, hanem a kezdeményezés képezte. Az pedig nem volt vitatott, hogy az ajánlatkérő részére maga a kezdeményezés kézbesítésre került.
A Döntőbizottság ezt követően, eljárásjogi akadály hiányában, érdemben a Kbt.-nek a tárgyi közbeszerzési eljárás megkezdésekor hatályos előírásai alapján először a hivatalbóli kiterjesztés körében hozta meg döntését az alábbiak szerint.
A Kbt. 2. § (4) bekezdése szerinti alapelvi előírásból következően az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor – a verseny biztosításával – úgy kell eljárnia, hogy a rendelkezésére álló pénzügyi keretek között beszerzési igényét minél kedvezőbben valósítsa meg. A közbeszerzés során megvalósítani kívánt beszerzést úgy kell végrehajtania, hogy abban valamennyi előre látható feladat elvégzésre kerüljön, mindaz, amit a rendelkezésre álló fedezet lehetővé tesz. Az alapelvből következően ugyanakkor az ajánlatkérőnek beszerzését felelősen kell megvalósítania, mind a közbeszerzési eljárásban, mind az azt követő szerződéskötéskor és a szerződés teljesítési fázisában biztosítania kell a Kbt. tételes előírásainak érvényesülését, és arra is tekintettel kell lennie, hogy a vele közölt ajánlat alapján a szerződés határidőben teljesíthető, teljesített legyen. A fenti alapelvi előírásból következően a Kbt. 28. § (1) bekezdés első mondata azt a kötelezettséget rója az ajánlatkérőre, hogy a közbeszerzési eljárást megfelelő alapossággal készítse elő, melynek során legyen figyelemmel a beszerzés tárgyára és becsült értékére. Az ismertetett rendelkezések összevetése alapján rögzíthető, hogy az ajánlatkérő akkor képes előkészíteni a Kbt. 2. § (4) bekezdése és a Kbt. 28. § (1) bekezdés első mondata által megkövetelt módon, vagyis hatékonyan és felelősségteljesen a közbeszerzést, ha ismeri a közbeszerzés feltételrendszerét, azt, hogy pontosan mit kíván beszerezni, milyen fizetési feltételekkel és határidővel, továbbá konkrét tudomással bír a rendelkezésére álló fedezet összegéről.
Hangsúlyos, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás ún. „in house” beszerzés megvalósítására irányult, ahol a megrendelő az önkormányzat lett volna. Mindezt a Döntőbizottság tényként fogadta el, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő így nyilatkozott a felhívás VI.3.1) pontjában, a jogorvoslati eljárásban, továbbá mindezt az önkormányzat 2023. szeptember 28-án az ajánlatkérő részére megküldött árajánlat-kérés tárgyú megkeresése is alátámasztja. Tényként kell figyelembe venni azt is, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindításakor nem volt tisztában azzal, hogy a megrendelő önkormányzat pontosan milyen mértékű forrást fog a rendelkezésére bocsátani, mindezt az ajánlatkérő nyilatkozatai is alátámasztják. A Döntőbizottság továbbá az ajánlatkérő nyilatkozatai alapján azt is megállapította, hogy az ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárás megindításakor nem volt tisztában a beszerzés műszaki és jogi feltételrendszerével sem, mindezek a közbeszerzési eljárás megindítását követően, az önkormányzat árajánlatkérés tárgyú megkeresésekor váltak számára egyértelművé.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés feltételei ismerete nélkül indította meg a közbeszerzési eljárást 2023. szeptember 14-én. Az önkormányzat ezt követően, vagyis 2023. szeptember 28-án küldte meg a részére az árajánlatkérés tárgyú dokumentumot, amelyből az ajánlatkérő nyilatkozata szerint megismerhette a műszaki és finanszírozási feltételrendszert. Rögzítette, hogy a beszerzés fedezetének pontos összegéről az árajánlatkérés alapján sem szerzett tudomást, ugyanakkor olyan lényeges körülményekről, mint hogy az önkormányzat részére 2023. október 6-ig kell ajánlatot adnia, továbbá, hogy a beruházás határideje 2023. december 8. napja, valamint, hogy az ellenértéket képező fedezetet a közbeszerzési szerződés teljesítését követő műszaki átadás-átvétel után 30 nappal kapja kézhez, igen. Az ajánlatkérő ekkor, jóval a tárgyi közbeszerzés megindítását követően szerzett tudomást arról is, hogy a teljesítésigazolást az önkormányzat 2023. december 21-ig állítja ki és a számla ellenértékét valójában eddig az időpontig fizeti ki a részére. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás hivatalbóli kiterjesztése körében megállapította, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés feltételrendszere részletes ismerete hiányában indította meg a közbeszerzési eljárását, ezzel megsértette a Kbt. 28. § (1) bekezdés első mondatát, ugyanis nem felel meg a közbeszerzés gondos előkészítésének az ajánlatkérő azon eljárása, amikor a fedezet és a pontos műszaki és finanszírozási feltételek ismerete hiányában indítja meg a közbeszerzési eljárást.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő azon álláspontját, amely szerint azért nem állapítható meg a terhére a közbeszerzés előkészítését érintő jogsértés, mert a közbeszerzési eljárás egyik résztvevője sem emelt kifogást a közbeszerzési dokumentációval, illetve az eredménytelenségi döntéssel szemben. Az érdeklődő gazdasági szereplők, ajánlattevők nem voltak ugyanis azzal tisztában, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindításakor még nem ismeri a beszerzés teljes feltételrendszerét, mert az önkormányzat részéről nem kapta még kézhez a konkrét elvárásokat megfogalmazó dokumentumot. Az ajánlatkérő által előadott azon körülményeket sem vitatja a Döntőbizottság, hogy a fedezet - helyesen a becsült érték - a vonatkozó előírások alapján, tervezői költségbecslés alapján került meghatározásra, valamint azt sem, hogy a határidők tekintetében figyelembe vették a Korm. határozat és a KGY határozat előírásait. A Döntőbizottság szerint a jogsértés megállapításának alapjául nem a becsült érték meghatározásának módja szolgál, hanem az, hogy a fedezet konkrét összegének és rendelkezésre bocsátásának feltételei ismerete hiányában indította meg az ajánlatkérő a közbeszerzését, mint az fentebb kifejtésre került. A Döntőbizottság végül nem vette figyelembe az ajánlatkérő által a hivatalbóli kiterjesztés körében hivatkozott döntőbizottsági határozatot, mert annak tényállása a jelenlegitől eltérő.
Ezt követően a Döntőbizottság az alábbiak szerint vizsgálta meg a kezdeményezést, amelynek tárgyát az képezte, hogy az ajánlatkérő jogszerűen alkalmazta-e a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eredménytelenségi okot.
A Kbt. 75. § (1) bekezdéséhez képest a Kbt. 75. § (2) bekezdésében szerepelnek azon okok, amelyek fennállása esetén az ajánlatkérőnek nem kötelező jelleggel, hanem belátása szerint van lehetősége a közbeszerzési eljárás eredménytelenségének kimondására. Hangsúlyos, hogy az eredménytelenségi ok alkalmazhatóságát az ajánlatkérőnek kell alátámasztani. A jelen jogorvoslattal érintett Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja hivatkozik a Kbt. 75. § (4) bekezdésére. Eszerint a jelen eredménytelenség alkalmazásáról akkor dönthet az ajánlatkérő, ha
- az ajánlatok bontásáig rögzítette az EKR-ben a rendelkezésre álló fedezetet,
- amely fedezet nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel. Mindezek egyébként megegyeznek az ajánlatkérő által is hivatkozott döntőbizottsági határozatokon alapuló joggyakorlattal.
A Döntőbizottság hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazhatóságához az szükséges, hogy a legelőnyösebb ajánlat a „rendelkezésre álló” anyagi fedezet összegét haladja meg, és a Kbt. 75. § (4) bekezdése is a „rendelkezésre álló” fedezet összegének igazolására vonatkozó szabályt tartalmaz. A jelen jogorvoslat tárgyát képező közbeszerzési eljárás során azonban nem vitatottan nem állt az ajánlatkérő rendelkezésére az anyagi fedezet, így a Döntőbizottság egyetértett a kezdeményezővel abban, hogy ezen a tényhelyzeten nem változtatott, hogy az EKR felületén az ajánlatkérő a becsült értéket rögzítette. Függetlenül tehát attól, hogy az ajánlatkérő az EKR-ben fedezetként rögzített egy bizonyos összeget, miután az nem vitatottan nem a rendelkezésre álló fedezet volt, az általa alkalmazott eredménytelenség esetén nem hivatkozhatott arra, hogy ezt az összeget meghaladták az ajánlati árak. Így nem foghatott helyt az ajánlatkérő azon hivatkozása sem, hogy mivel a fedezet valójában 0.-Ft volt kezdettől fogva, és ez a tény nem változott a közbeszerzési eljárásban, az eredménytelenség helytálló. Egyrészt azért nem, mert az ajánlatkérő nem 0.-Ft-ot rögzített az EKR-ben rendelkezésre álló fedezetként, másrészt, mert az, hogy a tényleges fedezet összegszerűsége, rendelkezésre bocsátásának feltételei ismerete hiányában indította el a közbeszerzést, fentebb a Kbt. 28. § (1) bekezdése első mondatába ütközőnek bizonyult. A Döntőbizottság nem osztotta azon ajánlatkérői hivatkozást sem, amely arra vonatkozott, hogy függetlenül a valós, rendelkezésre álló fedezet mértékétől, amennyiben az ajánlatkérő rögzít valamely összeget az EKR-ben ilyen minőségben, azt az eredménytelenné nyilvánításkor automatikusan figyelembe kell venni. A Kbt. szabályrendszere tekintetében, különösen a Kbt. 2. § (4) bekezdése szerinti közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás elvéből következően az ajánlatkérőnek tisztában kell lennie a rendelkezésére álló fedezet összegével és annak rendelkezésre bocsátásának feltételeivel már a közbeszerzési eljárás megindításakor, és a közbeszerzést is erre tekintettel kell megkezdenie.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontját.