Címszavak: környezetvédelmi, szociális, innovatív szempontok, zöld szempontok, hirdetményminta
A Közbeszerzési Hatóság évek óta kiemelt feladatának tekinti a fenntarthatósági célok képviselete érdekében, hogy ösztönözze a környezetvédelmi, szociális és innovatív szempontok közbeszerzési eljárásokban történő elterjesztését. Ezek közül a környezetvédelmi, röviden: zöld szempontok kapják a legnagyobb hangsúlyt a rendelkezésre álló adatok alapján, ezért lett ennek az elemzésnek a tárgya a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzések 2022. évi alakulásának vizsgálata.
A zöld közbeszerzési eljárást az Európai Bizottság a Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés című közleményében olyan eljárásként definiálja, amelynek alkalmazásakor az ajánlatkérők azoknak az áruknak, szolgáltatásoknak és építési beruházásoknak a beszerzését részesítik előnyben, amelyek más, azonos rendeltetésű árukhoz, szolgáltatásokhoz és építési beruházásokhoz képest kisebb mértékben terhelik a környezetet.
A hazai jogszabályi környezet a 2012. évtől kezdődően teszi lehetővé az értékelési, illetve egyéb követelményként a környezetvédelmi (zöld) és/vagy szociális szempontokat tartalmazó eljárások adatainak gyűjtését, amelyre csak a nemzeti eljárásrendben van lehetőség, miután a hirdetményminták hiányosságai miatt az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű eljárásokról nem állnak rendelkezésre az ilyen jellegű adatok. Előzőekre tekintettel a cikk a nemzeti eljárásrendben lebonyolított környezetvédelmi szempontokat tartalmazó közbeszerzéseket elemzi. Az adatgyűjtést azonban az új uniós hirdetményminták bevezetése a jövőben lehetővé teszi majd az uniós eljárásrendben is.
A környezetvédelmi szempontokat tartalmazó közbeszerzések alakulását 2012-2022 között az 1. ábra idősoros grafikonja szemlélteti.
2022-ben összesen 7894 közbeszerzési eljárást folytattak le az ajánlatkérők 4590,3 milliárd forint összértékben, melyből a nemzeti eljárásrenden belül 470 db tartalmazott zöld szempontokat, értékük összesítve 61,7 milliárd forintot tett ki. Az 1. ábra grafikonjából látható, hogy 2018-ban tapasztalható lokális maximumhoz viszonyítva 2019-ben mind a zöld eljárások számában, mind az eljárások értékében kismértékű csökkenés következett be, 2020-ban pedig jelentős mértékűvé vált a visszaesés, ekkor a zöld eljárások száma közel a felére csökkent, az általuk képviselt összérték pedig 60% körüli értékre esett vissza és a rá következő években, azaz 2021-ben és 2022-ben sem történt számottevő változás, sőt a 2022. évben a zöld eljárások száma a 2020-as adat szintjére csökkent, míg a zöld eljárások értéke majdnem 10 százalékkal alacsonyabb lett a 2 évvel korábbi adatnál is.
Az 1. táblázat számadatai a 2021-ről 2022-re bekövetkező változásokat mutatják be részletesebben a zöld közbeszerzési eljárások szempontjából. Az adatokból látható, hogy csökkent kissé a zöld közbeszerzések száma is és értéke is, hasonlóan a nemzeti eljárásrendű közbeszerzésekhez, amellett, hogy az összes eredményes közbeszerzési eljárásra vonatkozóan ezek a főbb mutatók növekedtek, pédául az értékadat majdnem 10 százalékkal. Egyetlen pozitív változás a zöld közbeszerzések értékarányában következett be, de csupán minimálisan, 0,7 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbi arányhoz képest.
A 2. és 3. ábrák az eljárások arányait szemléltetik: 2022-ben a nemzeti eljárásrenden belül lefolytatott közbeszerzési eljárások közelítőleg 11 százaléka tartalmazott környezetvédelmi szempontot mind az eljárások számának, mind összértékének esetében, ami megfelel nagyjából az előző évi arányoknak, tehát igazából stagnálás történt.
A 4. és az 5. ábra a nemzeti eljárásrenden belüli zöld szempontot tartalmazó közbeszerzések számának és értékének alakulását szemlélteti a főbb beszerzési tárgyak szerinti csoportosításban (építési beruházás, árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés). Ennek alapján elmondható, hogy az ajánlatkérők, hasonlóan az előző évekhez, 2022-ben is leginkább az építési beruházások esetében tartották szem előtt a környezetvédelmi szempontokat. Az oszlopdiagramokon látható, hogy a nemzeti eljárásrendben lefolytatott építési beruházások számának körülbelül 15 százaléka, értékének 13 százaléka tartalmazott környezetvédelmi szempontokat, amely mindkét esetben közelítőleg 1 százalékponton belüli változást jelent az egy évvel korábbi arányszámokhoz képest. Az árubeszerzések, illetve a szolgáltatások esetében ez az arány mind a számukat, mind az értéküket tekintve csupán 5 százalék körül volt, tehát elmondható, hogy az árubeszerzés, illetve szolgáltatásmegrendelés tárgyú közbeszerzések esetében a zöld szempontok nem játszottak jelentősebb szerepet.
A zöld szempontot tartalmazó közbeszerzési eljárások beszerzési tárgyak szerinti megoszlását szemlélteti a 6. ábra. Ezt a 7. ábra kördiagramjával összehasonlítva, mely a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések megoszlását mutatja ugyanazon csoportosításban, szembetűnő a különbség: 2022-ben a zöld szempontú közbeszerzési eljárások esetében jóval nagyobb az építési beruházások aránya az eljárások számának tekintetében, mint a nemzeti eljárásrendű közbeszerések esetében. Míg a zöld eljárásoknak több, mint a háromnegyede (78,5%) építési beruházás tárgyú volt, addig a nemzeti eljárásrendű közbeszerzéseknek csak mintegy a fele, pontosan 55,9 százaléka.
Az értékarányok tekintetében már kisebb az eltérés: míg a nemzeti eljárásrendben az építési beruházások az eljárások összértékének közelítőleg 86 százalékát tették ki, addig a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások összértékének 94 százalékát adják az építési beruházások.
Viszont az árubeszerzésekhez, illetve szolgáltatásmegrendelésekhez köthető zöld szempontú közbeszerzési eljárások arányai számban és értékben is jelentősen elmaradtak az összes nemzeti eljáráson belüli arányokhoz képest, kevesebb, mint a felét tették ki azoknak: számarányban 10 százalék körüli, értékarányban csupán 3 százalék körüli hányadot képviselve.
A 2022. évi adatokat az előző évi arányokhoz viszonyítva nagymértékű hasonlóságot tapasztalhatunk mind a nemzeti, mind a zöld közbeszerzések arányai tekintetében: csupán 3 százalékponton belüli eltérések figyelhetőek meg.
Az ajánlatkérők típusa (regionális/helyi szintű szervezetek; központi szintű szervezetek; közjogi szervezetek; közszolgáltató szervezetek; támogatott szervezetek; és egyéb szervezetek) szerinti adatvizsgálat során az állapítható meg, hogy hasonlóan 2021-hez és a korábbi évekhez, 2022-ben is a regionális/helyi szintű intézmények vették a legtöbbször figyelembe a környezetvédelmi szempontokat a közbeszerzéseik során mind az eljárások számát, mind pedig értékét tekintve. A 8. és 9. ábra kördiagramjaiból jól látható, hogy a zöld közbeszerzéseknek szinte pontosan háromnegyedét a regionális/helyi szintű ajánlatkérők bonyolították le az eljárások számarányát és az értékarányát illetően is. Az előző évi arányokhoz képest ez 3-5 százalékpontos növekedést jelent. A többi szervezethez köthető közbeszerzések mind a számarány, mind az értékarány tekintetében 10% alatt maradtak. Az előző évhez, 2021-hez viszonyítva a támogatott szervezetek zöld eljárásainak adataiban történt a legtöbb változás: mindamellett, hogy a számuk közel 60 százalékra lecsökkent, az értékük közel a harmadával megnőtt. Ezenkívül az egyéb kategóriába tartozó szervezetek zöld közbeszerzéseinek értéke is a felére esett vissza és a központi szintű szervezetekhez köthető zöld eljárások értéke is jelentősen, a kétharmadára csökkent.
A zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások negyedévenkénti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mind a közbeszerzések számának és értékének alakulási tendenciájában, mind a szám-, és értékarányokban nagyon nagy hasonlóságot mutatott a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések negyedéves megoszlásával (lásd 10. és 11. ábra). Egyetlen szembetűnő különbség talán az utolsó negyedévben az eljárások értékében történt ellentétes előjelű változás volt: annak ellenére nőtt a zöld közbeszerzések értéke a 2022. október-december időszakban – és ráadásul elég jelentősen, több, mint 10 százalékkal –, hogy emellett a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések összértéke csökkenést mutatott.
A zöld közbeszerzések értéke a második negyedévben tetőzött körülbelül 18 milliárd forinttal, mindamellett, hogy ebben a negyedévben viszonylag kevés volt az ilyen jellegű eljárások száma (110 db). Ez nyilván annak a következménye, hogy ekkor zajlott néhány nagyobb, milliárdos összértékű olyan közbeszerzés, melyek a zöld szempontokat figyelembe vették. A legkisebb összértéket a zöld eljárások az év első 3 hónapjában realizálták, ez kevéssel haladta csak meg a 10 milliárd forintot, így az első két negyedév között történt a legmarkánsabb változás, majdnem háromnegyedével nőtt az eljárások értéke a második negyedévben az elsőhöz képest, ami arányaiban is több, mint 10 százalékpontos (12,4) különbséget jelentett.
A legtöbb zöld közbeszerzési eljárást, 141 darabot, a harmadik negyedévben, a legkevesebbet, 104 darabot pedig az első negyedévben bonyolították le az ajánlatkérők, de az eljárások számában nincs olyan nagy mértékű szórás a negyedévek között, mint az eljárások értékének tekintetében és az is elmondható, hogy szinte teljesen hasonlóan alakult a grafikon, mint a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések esetében.
A zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások értékkategóriák szerinti megoszlását szemlélteti a 12. ábra. Megvizsgálva az adatokat, az a következtetés vonható le, hogy hasonlóan az előző évekhez, 2022-ben is az eljárások túlnyomó többsége, közel 60 százaléka, 100 millió forintnál kisebb összértéket képviselt. Tehát a zöld szempontok sok, viszonylag kis értékű közbeszerzéshez kapcsolódtak, értékük összesen a zöld eljárások összértékének nagyjából az ötödét tette ki (13,6 milliárd forint, 22 %). A 100 millió és 500 millió forint közötti összértékű zöld eljárások csoportja mutatkozott a legjelentősebb kategóriának, mert 174 darab eljárás esett ide 33,5 milliárd forint összértékben, ami az összes zöld eljárások számának több, mint a harmadát (37%), és összértékének pedig több, mint a felét jelentette (54,3%). Az 500 millió forint feletti halmazba mindössze 16 zöld eljárás tartozott, ami az összes zöld közbeszerzés számának kevesebb, mint 5 százaléka (3,4%), viszont ezek az eljárások igen számottevő összértéket képviseltek, összesen közelítőleg 15 milliárd forintot (14,6 Mrd Ft), ami majdnem egynegyedes részesedést testesített meg a zöld közbeszerzések összértékén belül (23,7%). Amennyiben az előző évhez, azaz a 2021-es megoszláshoz viszonyítjuk a 2022-es arányokat, maximum 3,5 százalékpontos eltérést tapasztalhatunk.
A közbeszerzési eljárások európai uniós támogatása mindig valamilyen tényleges operatív programhoz/projekthez kapcsolódik.[1] A 13. és 14. ábrán a legjelentősebb operatív programok szerinti bontásban kerültek ábrázolásra a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások. Amint azt a grafikonok is mutatják, 2022-ben a zöld közbeszerzések többsége a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) nyert uniós támogatást, hasonlóan, mint 2021- ben, ez közel 100 eljárást (93 db) foglalt magában 15 milliárd forint értékben. A számarányt és az értékarányt tekintve is ez azt jelenti, hogy a zöld eljárások közelítőleg a felét finanszírozták ebből a programból. Az egy évvel korábbi arányokhoz képest, amikor is a zöld eljárások több mint kétharmada (67,6%), az értékét tekintve pedig majdnem a háromnegyede (73,3%) kapcsolódott a TOP programhoz, így valamelyest kiegyenlítettebb lett a megoszlás. Második helyen a Vidékfejlesztési Programhoz (VP) köthető eljárások szerepelnek, egynegyedes hányadot képviselve mindkét arány esetében, míg az előző évben, 2021-ben a második helyen az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programhoz (EFOP) köthető zöld eljárások álltak. A többi operatív programhoz, nevezetesen: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programhoz (GINOP), Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programhoz (VEKOP), Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programhoz (EFOP), Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programhoz (KEHOP), és az Egyéb programokhoz tartozó zöld eljárások 10% alatt maradtak mind a számarány, mind értékarány tekintetében. Az „Egyéb” kategória alatt azok az operatív programok kerülnek összevontan elszámolásra, melyeknek nem számottevő a súlyuk, általában 1-1% alatti mind a számarányuk, mind az értékarányuk, jelen esetben ilyenek pl. az Interregionális operatív programok, a MAHOP: Magyar Halgazdálkodási Operatív Program vagy a Horizont 2020, az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramja.
A 2. táblázat a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások számának és értékének adatait tartalmazza az ajánlatkérők vármegyéje szerint a 2022. évben,[2] a 15-16. ábra térképei pedig ezen eljárások számának illetve értékének területi megoszlását ábrázolják. A táblázat adataiból és a térképekről egyértelműen Közép-Magyarország dominanciája figyelhető meg. A zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások számának körülbelül 30 százaléka, az eljárások értékének 35 százaléka, tehát a zöld közbeszerzések közelítőleg harmada budapesti, illetve Pest vármegyei ajánlatkérőkhöz volt kapcsolható. Észrevehető még az észak-dunántúli és keleti megyék jelentősebb szerepe is, a sorban következő Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyével együtt ez az öt vármegye kiteszi a zöld közbeszezések számának több, mint a felét. Tolna és Győr-Moson-Sopron vármegyék is említést érdemelnek, viszont a többi vármegyében 5% alatt maradt a zöld közbeszerzések számaránya 2022-ben.
Ami a zöld eljárások értékarányait illeti, méginkább koncentráltabb volt a területi megoszlás: Budapest, Pest és Komárom-Esztergom vármegyében emelkedett csak 10 százalék fölé az értékarány, ehhez a három vármegyéhez tartozó zöld eljárások együttesen értéke majdnem kitette a felét (47%) az összesen értéknek. 20 vármegyéből 14-ben 5% alatti értékarányt tapasztalhattunk, volt olyan vármegye is, nevezetesen Baranya, ahol az 1 százalékot sem érte el ez a számadat. A 16. ábra térképéről az is jól látszik, hogy hasonlóan a számarány megoszlásokhoz (15. ábra) a nyugati és déli megyékben nem annyira volt gyakori a zöld szempontok figyelembevétele a közbeszerzések során, mint az északi és keleti megyékben.
Elmondható az is, hogy a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások területi megoszlása 2022-ben sok tekintetben hasonlóan alakult, mint 2021-ben, de persze azért akadtak különbségek is, pl. az Észak-Magyarországi régió vármegyéi kevésbé töltöttek be kiemelkedő státuszt: Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben közelítőleg feleannyi közbeszerzés zajlott 2022-ben, mint az előző évben, ugyanakkor Tolna, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyék szerepe felértékelődött.
[1] Ezek az információk nem az uniós támogatás nagyságára vonatkoznak, ugyanis az adatforrásként felhasznált eredménytájékoztató hirdetményekből csak az derül ki, hogy az adott közbeszerzés kapcsolatos-e európai uniós alapokból finanszírozott programmal, de a támogatás konkrét összegére nincs adatunk.
[2] Az ábra és a táblázat nem tartalmazza azon eljárások adatait, amelyeknél több ajánlatkérő szerepel, mert azokhoz általában több vármegye is tartozna, így nem lenne egyértelmű a besorolásuk.