Címszavak: közbeszerzés, statisztika, fenntarthatóság, fenntarthatós közbeszerzés, környezetvédelem
A fenntartható fejlődés érdekében végzett tevékenységek keretén belül a Közbeszerzési Hatóság kiemelt céljai között szerepel, hogy a fenntarthatósági szempontok (környezetvédelmi-, szociális-, és innovatív szempontok) közbeszerzési eljárásokban történő alkalmazásának fontosságára felhívja az érintettek figyelmét és ezt többek között az ilyen típusú közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információk terjesztésével próbálja megvalósítani.
A közbeszerzési eljárásokban[1] szereplő fenntarthatósági szempontok közül a környezetvédelmi, azaz zöld szempontok kapják a legnagyobb hangsúlyt a rendelkezésre álló adatok alapján, ezért lett ennek az elemzésnek a tárgya a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzések 2021. évi alakulásának vizsgálata.
A zöld közbeszerzési eljárás olyan eljárás, amelynek alkalmazásakor az ajánlatkérők azoknak az áruknak, szolgáltatásoknak és építési beruházásoknak a beszerzését részesítik előnyben, amelyek más, azonos rendeltetésű árukhoz, szolgáltatásokhoz és építési beruházásokhoz képest kisebb mértékben terhelik a környezetet, az Európai Bizottság: Környezetevédelmi szemléletű közbeszerzés c. közleményének definíciója alapján.
A hazai jogszabályi környezet a 2012. évtől kezdődően teszi lehetővé az értékelési, illetve egyéb követelményként a környezetvédelmi (zöld) és/vagy szociális szempontokat tartalmazó eljárások adatainak gyűjtését, amelyre csak a nemzeti eljárásrendben van lehetőség, miután a hirdetményminták hiányosságai miatt az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű eljárásokról nem állnak rendelkezésre az ilyen jellegű adatok. Az adatgyűjtést azonban az új uniós hirdetményminták bevezetése a jövőben lehetővé teszi majd.
A környezetvédelmi (zöld) szempontokat tartalmazó közbeszerzések alakulását 2012-2021 között az 1. ábra grafikonja szemlélteti.
2021-ben összesen 7676 db közbeszerzési eljárást folytattak le az ajánlatkérők, 4221,8 milliárd Ft összértékben, melyből 501 db tartalmazott zöld szempontokat, értékük összesítve 63,7 Mrd Ft-ot tett ki. Az 1. ábra grafikonjából látható, hogy 2018-ban tapasztalható lokális maximumhoz viszonyítva 2019-ben mind az eljárások számában, mind az eljárások értékében kismértékű csökkenés következett be, 2020-ban pedig, elsősorban a koronavírus-járvány negatív hatása miatt, jelentős mértékűvé vált a visszaesés, ekkor a zöld eljárások száma közel a felére csökkent, az általuk képviselt összérték pedig 60% körüli értékre esett vissza. Ehhez képest 2021-ben a zöld közbeszerzési eljárások számában már kis mértékű növekedés következett be, 5,7%-kal meghaladva az előző éves adatot, ugyanakkor az értékük visszaesett 7 százalékkal.
Az 1. táblázat számadatai a 2020-ról 2021-re bekövetkező változásokat mutatják be részletesebben. Az adatokból látható, hogy annak ellenére csökkent kissé a zöld közbeszerzések összértéke, hogy az összes eredményes közbeszerzési eljárás értéke összességében jelentősen, megközelítőleg 30 százalékkal megnőtt és a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések értéke is emelkedett 8 százalékkal. Ugyanakkor a zöld közbeszerzések száma még az összes közbeszerzés számánál is nagyobb, majdnem kétszer akkora mértékben növekedett 2020-ról 2021-re. Az is megfigyelhető, hogy a zöld közbeszerzések alakulásában a nemzeti eljárásokhoz képest ellentétes előjelű változás következett be mind az eljárások számának, mind az értékének tekintetében.
A 2. és 3. ábrák az eljárások arányait szemléltetik: 2021-ben a nemzeti eljárásrenden belül lefolytatott közbeszerzési eljárások 11 százaléka tartalmazott környezetvédelmi szempontot mind az eljárások számának, mind összértékének esetében. Így elmondható, hogy a zöld közbeszerzések számaránya 0,8 százalékponttal növekedett a 2020. évi arányhoz (10,3%) képest, viszont az eljárások összértékét tekintve a zöld közbeszerzések 11,3%-os aránya 1,8 százalékpontos csökkenést jelent a megelőző évi arányszámhoz (13,1%) viszonyítva.
A 4. és a 5. ábra a nemzeti eljárásrenden belüli zöld szempontot tartalmazó közbeszerzések számának és értékének alakulását szemlélteti a főbb beszerzési tárgyak szerint csoportosítva (építési beruházás, árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés). Ennek alapján elmondható, hogy az ajánlatkérők hasonlóan az előző évekhez 2021-ben is leginkább az építési beruházások esetében tartották szem előtt a környezetvédelmi szempontokat. Az adatokból látható, hogy a nemzeti eljárásrendben lefolytatott építési beruházások számának 16 százaléka, értékének 12,3 százaléka tartalmazott környezetvédelmi szempontokat (amely mindkét esetben közelítőleg 1 százalékponttal meghaladja az egy évvel korábbi arányszámot). Az árubeszerzések, illetve a szolgáltatások esetében ez az arány mind a számukat, mind az értéküket tekintve csupán 3-5 százalék körül volt, tehát a nemzeti eljárásrendű árubeszerzés, illetve szolgáltatás-megrendelés tárgyú közbeszerzéseknek csak ilyen elenyészően kis százalékában szerepelt zöld szempont.
A zöld szempontot tartalmazó közbeszerzési eljárások beszerzési tárgyak szerinti megoszlását szemlélteti a 6. ábra. A 7. ábra kördiagramjával összehasonlítva, mely a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések megoszlását mutatja ugyanazon csoportosításban, szembetűnő a különbség: 2021-ben a zöld szempontú közbeszerzési eljárások esetében jóval nagyobb az építési beruházások aránya - mind az eljárások számának, mind értékének tekintetében -, mint a nemzeti eljárásrendű közbeszerések esetében. Míg a zöld közbeszerzési eljárások több, mint 80 százaléka (81,4%) építési beruházás tárgyú volt, addig a nemzeti eljárásrendű közbeszerzéseknek csak mintegy a fele, pontosan 56,4%-a. Az értékarányok tekintetében már kisebb az eltérés, de még így is jelentős: míg a nemzeti eljárásrendben az építési beruházások az eljárások összértékének 87,5 százalékát tették ki, addig a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások összértékének 95,8 százalékát adják az építési beruházások. Az árubeszerzésekhez, illetve szolgáltatás-megrendelésekhez köthető közbeszerzési eljárások esetében viszont azt mondhatjuk, hogy a zöld szempontok figyelembevétele nem túl gyakori, arányuk számban és értékben is jelentősen elmarad az összes nemzeti eljáráson belüli arányokhoz képest. Amennyiben a 2020. évi arányokhoz hasonlítjuk a 2021. évi adatokat, nagymértékű hasonlóságot tapasztalhatunk: legfeljebb 3-3,5 százalékpontnyi eltéréseket figyelhetünk meg mind a nemzeti, mind a zöld közbeszerzések arányainak tekintetében.
Az ajánlatkérők típusa (regionális/helyi szintű szervezetek; központi szintű szervezetek; közjogi szervezetek; közszolgáltató szervezetek; támogatott szervezetek; és egyéb szervezetek) szerinti adatvizsgálat során az állapítható meg, hogy mind az eljárások számát, mind pedig értékét tekintve a regionális/helyi szintű intézmények vették a legtöbbször figyelembe a környezetvédelmi szempontokat a közbeszerzéseik során 2021. évben is. A 8. és 9. ábra kördiagramjaiból jól látható, hogy a zöld közbeszerzések közelítőleg háromnegyedét (73%-át) a regionális/helyi szintű ajánlatkérők bonyolították le, és az összérték 70 százaléka is ezekhez a szervezetekhez kapcsolódott. Ezek az értékek, az előző évi arányokhoz képest 4-5 százalékpontos csökkenést jelentenek. A többi szervezethez köthető közbeszerzések mind a számarány, mind az értékarány tekintetében 10% alatt maradnak, kivételt képeznek ez alól az « Egyéb » kategóriába tartozó szervezetek, melyek számaránya 2021-ben majdnem elérte a 10 százalékot (9,6%), értékarányuk pedig meg is haladta azt (12,6%), pedig egy évvel korábban csupán 5 százalék körül volt a részesedésük a zöld közbeszerzésekből (mind a számuk, mind az összértékük tekintetében).
A zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások negyedévenkénti megoszlását vizsgálva 2021-ben (lásd: 10. ábra), megállapíthatjuk, a III. negyedéves kiugró értékadattól eltekintve többé-kevésbé hasonló tendenciát mutat - mind az eljárások számát, mind értékét tekintve -, mint a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések negyedéves megoszlása, amit a 11. ábra szemléltet. A zöld közbeszerzések összértéke a harmadik negyedévben tetőzött 19 Mrd Ft-tal, annak ellenére, hogy ebben a negyedévben a legkevesebb volt az ilyen jellegű eljárások száma (111 db). Ez annak a következménye, hogy ekkor, tehát július-szeptember időszakban zajlott néhány nagyon nagy, milliárdos összértékű olyan közbeszerzés, melyeknél a zöld szempontokat figyelembe vették értékelési szempontként. A legkisebb összértéket a zöld eljárások a negyedik negyedévben realizálták (12 Mrd Ft), így több, mint 10 százalékpontra rúg a különbség az utolsó előtti és az utolsó negyedév összértéke között. A legtöbb zöld közbeszerzési eljárást, 142 db-ot, a II. negyedévben bonyolították le az ajánlatkérők, de az eljárások számában nincs olyan nagy mértékű szórás a negyedévek között, mint az eljárások értékének tekintetében és az is elmondható, hogy hasonlóan alakult a grafikon, mint a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések esetében.
A zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások értékkategóriák szerinti megoszlását szemlélteti a 12. ábra. Megvizsgálva az adatokat, az a következtetés vonható le, hogy hasonlóan a 2020-as évhez, 2021-ben is a 100 millió Ft-nál kisebb összértékű eljárásokból volt a legtöbb (287 db), közel 60%-os arányt alkotva az összes zöld eljárás számán belül. Tehát a zöld szempontok sok, viszonylag kis értékű közbeszerzéshez kapcsolódtak, értékük összesen a zöld eljárások összértékének az ötödét tette ki (13,5 Mrd Ft). A 100 millió és 500 millió forint közötti összértékű zöld eljárások mutatkozott a legjelentősebb kategóriának, mert 195 db eljárás esett ebbe a halmazba 36,9 Mrd Ft összértékben, ami a zöld eljárások számának közel 40 százalékát (38,9%), és összértékének majdnem 60 százalékát jelentette (57,9%). Az 500 millió forint feletti kategóriába mindössze 19 db zöld eljárás tartozott, ami az összes zöld közbeszerzés számának kevesebb, mint 5 százaléka (3,8%), viszont igen számottevő, 13,3 Mrd Ft összértéket képviseltek, ami több, mint egyötödös részesedést testesített meg a zöld közbeszerzések összértékén belül.
A közbeszerzési eljárások európai uniós támogatása mindig valamilyen tényleges operatív programhoz/projekthez kapcsolódik. A 13. ábrán a legjelentősebb operatív programok szerinti bontásban kerültek ábrázolásra a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások. Amint azt a grafikon is mutatja, 2021-ben a zöld közbeszerzések túlnyomó többsége a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) nyert uniós támogatást, hasonlóan, mint 2020-ban, ez pontosan 140 db eljárás volt 20,6 Mrd Ft értékben. Az arányokat tekintve ez azt jelenti, hogy a zöld eljárások több mint kétharmadát (67,6%-át) finanszírozták ebből a programból, az értéket tekintve pedig majdnem a háromnegyedét (73,3%), ezzel még számottevőbb arányt képviselve, mint egy évvel korábban, pedig akkor is messze a legjelentősebb operatív program volt a TOP. Második helyen mind számban, mind értékben az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programhoz (EFOP) köthető zöld eljárások álltak (27 db, 2,6 Mrd Ft). A többi operatív programhoz, nevezetesen: a Vidékfejlesztési Program (VP), Interregionális (országok közötti) együttműködési programok, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) és az Egyéb programokhoz tartozó zöld eljárások nagyjából 5-6% alatt maradtak mind a számarány, mind értékarány tekintetében. Az „Egyéb” kategória alatt azok az operatív programok kerülnek összevontan elszámolásra, melyek nem számottevő súllyal szerepelnek, általában 1-1% alatti mind a számarányuk, mind az értékarányuk.
A 2. táblázat a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások számának és értékének adatait tartalmazza az ajánlatkérők megyéje szerint 2021. évben[2] és a 14. ábra térképe ezen eljárások számának megyei megoszlását ábrázolja. Amint az a táblázatból kiolvasható és a térképről látható, a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások túlnyomó többsége, az északi és keleti megyékre koncentrálódott 2021-ben, konkrétan mind a számarányt, mind az értékarányt illetően elmondható, hogy 70%-ban 8 db megyéhez kapcsolódtak: Borsod-Abaúj-Zemplén-; Hajdu-Bihar-; Szabolcs-Szatmár-Bereg-; Heves-; Győr-Moson-Sopron-; Komárom-Esztergom-; Pest megye és Budapest. Ebből a szempontból is nagyon releváns a Közép-magyarországi régió, azaz Budapest és Pest megye, ahova a zöld közbeszerzések több, mint a negyede, pontosabban 28%-a százaléka kapcsolódott. 20 megyéből 12-ben 5% alatt maradt a zöld eljárások számaránya és értékaránya is. A térképről az is jól látszik, hogy a nyugati és déli megyékben nem annyira volt jelentős a zöld szempontok figyelembevétele a közbeszerzések során, mint az északi és keleti megyékben. Elmondható az is, hogy a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások megyei megoszlása 2021-ben sok tekintetben hasonlóan alakult, mint 2020-ban, de persze azért akadtak különbségek is, pl. Bács-Kiskun megye 2020-ban jelentős szerepet játszott, ugyanakkor Komárom-Esztergom- és Heves megyék kevésbé.
[1] Az adatok nem tartalmazzák azon eljárások adatait, amelyek keretmegállapodások megkötésére irányulnak. A továbbiakban eljárás/közbeszerzési eljárás alatt mindig az eredményes, keretmegállapodás nélküli eljárásokat értjük.
[2] Az ábra és a táblázat nem tartalmazza azon eljárások adatait, amelyeknél több ajánlatkérő szerepel, mert azokhoz általában több megye is tartozna, így nem lenne egyértelmű a besorolásuk.