A jogorvoslati üggyel érintett tárgyak: A nyertes ajánlattevő nem kalkulálta, és nem is indokolta meg azon költségelemeket, amelyek ugyan közvetetten, de kapcsolódnak az ajánlati árának meghatározásához, az ajánlata emiatt érvénytelen.
Tényállás
Az ajánlatkérő (önkormányzat) a Kbt. Harmadik Rész 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti közbeszerzési eljárást indított képzések, tréningek, workshopok szolgáltatásmegrendelés tárgyában.
A felhívás rögzítette a kötelező tartalmi elmeket, a közbeszerzés ismertetését, az értékelési szempontokat, a teljesítés határidejét.
A felhívás előírta, hogy «Az ajánlatnak tartalmaznia kell a közbeszerzési dokumentumok szerinti ártáblázatot, megfelelően kitöltve, Excel és cégszerűen aláírt pdf formátumban is. Az ártáblázat szakmai ajánlatnak minősül. »
Az ajánlattételi határidőig tizenhét ajánlat érkezett.
Ajánlatkérő a bontás során tájékoztatást adott, hogy a jelen eljárás során rendelkezésre álló anyagi fedezet összege: nettó 107.143.800.-Ft.
A jogorvoslati eljárásban releváns ajánlattevők az alábbi ajánlatot nyújtották be:
A jelen ismertetés szerint Ny Kft. (későbbi nyertes):
Nettó ajánlati ár (HUF): 66.900.000
M1.) alkalmassági követelmény pontban előírt számú képzési referenciák számán felüli, az M1.) pontban előírtaknak mindenben megfelelő képzési referenciák száma (min. 0 db, max. 10 db képzés): 10
M2.) alkalmassági követelményre megajánlott szakember képzési területen 12 hónapot meghaladó szakmai többlettapasztalata (min. 0 hónap, max. 24 hónap): 30
A jelen ismertetés szerint K Kft. (továbbiakban: kérelmező)
Nettó ajánlati ár (HUF): 105 000 000
M1.) alkalmassági követelmény pontban előírt számú képzési referenciák számán felüli, az M1.) pontban előírtaknak mindenben megfelelő képzési referenciák száma (min. 0 db, max. 10 db képzés): 10
M2.) alkalmassági követelményre megajánlott szakember képzési területen 12 hónapot meghaladó szakmai többlettapasztalata (min. 0 hónap, max. 24 hónap): 24
Az ajánlatkérő az ajánlatokkal kapcsolatban a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolásra szólította fel az ajánlattevőket.
A Ny Kft.-től kérte többek között, hogy a közbeszerzési dokumentumok részeként kiadott ártáblázat struktúrájában, soronként külön-külön részletesen ismertesse, hogy az ajánlatában szereplő ártáblázatban (szakmai ajánlat) szereplő értékek hogyan kerültek megállapításra, különös figyelemmel arra, hogy miként kívánja ellátni a közbeszerzés tárgya szerinti feladatot (munkavállalók, alvállalkozói feladatok ismertetése), a feladat ellátásához milyen időszükségletet (hány munkaórát vagy munkanapot) kalkulált, mekkora a teljesítéshez szükséges élőmunka-ráfordítás költségigénye (pl. munkabérek, esetleges bérpótlékok, járulékok, közterhek, dokumentáció készítés költségei, egyéb költségek, mint adott esetben a munkába járás költségei, szabadságolás költségei, utazási költségek, telefon-, iroda-, adminisztrációs költségek), milyen mértékű alvállalkozói költségekkel számoltak, milyen mértékű a teljesítéshez szükséges összes eszköz- és anyagköltség, milyen mértékű a figyelembe vett nyereség adott esetben, milyen mértékű egyéb felmerülő költségekkel számolt.
Felhívta az ajánlattevő figyelmét, hogy az indokolás során térjen ki a teljesítés gazdaságosságának bemutatására. Ennek tekintetében részletes számításokat mutasson be arról, hogyan tudja a közbeszerzés szerinti szerződéses feladatokat (szolgáltatásokat) ellátni az ajánlatában szereplő áron.
Az Ny Kft. benyújtotta az indokolását.
Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (3) bekezdése alapján kiegészítő árindokolások megadására szólította fel az ajánlattevőket.
Az Ny Kft. esetében többek között kérte az élőmunka munkadíjak részletes indokolását.
Az Ny Kft. benyújtotta a kiegészítő árindokolását.
Az eljárás eredményéről szóló összegezés szerint az eljárás eredményes lett, nyertesként az Ny Kft.-t hirdette ki az ajámnlatkérő.
A kérelmező iratbetekintést követően előzetes vitarendezést kezdeményezett, mely többek között tartalmazta a jogorvoslati kérelemben megjelölt jogsértéseket.
Az ajánlatkérő a Kbt. 80. § (4) bekezdése, illetve a Kbt. 72. § (3) bekezdése alapján az aránytalanul alacsony árra vonatkozó további kiegészítő indokolás benyújtására szólította fel az Ny Kft.-t az anyag jellegű kiadások munkabérköltség keretében való elszámolása, az általános költségek bemutatásának hiánya körében.
Az Ny Kft. a kiegészítő indokolást benyújtotta.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmező 10 kérelmi elemmel vitatta az eljárást lezáró döntés jogszerűségét. Az 1-9. kérelmi elemek tekintetében kérte annak megállapítását, hogy az ajánlatkérő megsértette az Ny Kft. ajánlatának bírálata során a Kbt. 72. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 73. § (2) bekezdését és a 69. § (1) és (2) bekezdéseit. A kérelmező a 10. kérelmi elem tekintetében kérte annak megállapítását, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 72. § (3) bekezdését az Ny Kft. ajánlatának bírálata során.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a határozatában a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adott, és megállapította, hogy az ajánlatkérő a 2-8. kérelmi elemek vonatkozásában megsértette a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését, ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, valamint az azt követően az eljárásban hozott valamennyi döntését megsemmisítette.
A Döntőbizottság az 1. kérelmi elem tekintetében a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a 9-10. kérelmi elemek tekintetében a jogorvoslati eljárást megszüntetette.
A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 1.500.000.-Ft bírságot szabott ki.
A határozat indokolása az érdemben vizsgált 1-8. kérelmi elemek körében a következőket tartalmazta:
A kérelmező kérelmében az 1-8. kérelmi elemek vonatkozásában azt kérte megállapítani, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdéseit és a Kbt. 73. § (2) bekezdését, figyelemmel a Kbt. 72. § (3) bekezdésére.
A Döntőbizottságnak az 1. kérelmi elem tekintetében abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a nyertes ajánlattevő az „Egyéni fejlesztési tervek elkészítése” „Innovatív programok tematikájának kidolgozása” elnevezésű feladatokkal kapcsolatban a kiegészítő árindokolásaiban megváltoztatta-e az ajánlatát.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy a kérelmező a jogsértést abban látta megvalósultnak, hogy a nyertes ajánlattevő a második kiegészítő árindokolásában úgy nyilatkozott az „Egyéni fejlesztési tervek elkészítése”, valamint az „Innovatív programok tematikájának kidolgozása” elnevezésű feladatokkal kapcsolatban, hogy 4.000 Ft. helyett azért számolt az emelt 5.000 Ft. óradíjjal, mert a feladatoknak a képzések szakmai leírása Leírás / tartalom mezőjében meghatározottak szerinti elvégzéséhez tananyag vagy bármilyen egyéb, a 3. pontban szereplő dokumentum átadása nem szükséges, az emelt óradíj tartalmazza a felmérésekhez, interjúkhoz, tesztekhez felhasználásra kerülő anyagok előállításának költségeit. Ebből következően az « Egyéb, költségek » a. és b. pontjai nem tartalmaznak adatokat. Az Innovatív programok tematikájának kidolgozása esetében az Egyéb költségek a., b. és c. pontjai sem tartalmaznak adatokat. Ezzel szemben a kiegészítő árindokolás során a nyertes ajánlattevő úgy nyilatkozott, hogy a magasabb összegű óradíjat nem az indokolja, hogy bármi olyan elemet is magában foglalna, amely nem munkabérnek minősül, hanem az a körülmény, hogy ezen tevékenységek irodai háttérmunkát igényelnek, amelyhez más típusú felkészültségre, magasabban kvalifikált munkavállalókra van szükség, így ezen feladatok elvégzése többe kerül, a szakembereket jobban meg kell fizetni. Dokumentációs költség, amely valóban anyagi jellegű ráfordítást jelentene, egyáltalán nem merült fel, hiszen sehol nem került előírásra, hogy ezen dokumentumokat kizárólag papír alapon kinyomtatva várná el az ajánlatkérő.
A Döntőbizottság először azt vizsgálta, hogy valóban van-e tartalmában különbség a nyertes ajánlattevő által a második és a negyedik árindokolásban leírtak között a jogsértőnek állított tétel esetében.
A Döntőbizottság konkrétan azt vizsgálta, hogy amennyiben tartalmában különbség van, úgy az módosításnak minősül-e, amennyiben módosításnak minősül, úgy az olyan módosítás volt-e, amellyel a nyertes ajánlattevő megsértette a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontját.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy elsőként a nyertes ajánlattevő által a második árindokolás során tett nyilatkozatot vizsgálta meg. Ennek alapján arra a megállapításra jutott, hogy amennyiben önmagában csak azt értelmezi a jogalkalmazó, akkor abban ellentmondás van. Az ellentmondás abban nyilvánul meg, hogy egyik oldalon úgy nyilatkozott a nyertes ajánlattevő, hogy „az emelt óradíj tartalmazza a felmérésekhez, interjúkhoz, tesztekhez felhasználásra kerülő anyagok előállításának költségeit”, míg a másik oldalon úgy nyilatkozott, hogy „a feladatoknak a képzések szakmai leírása Leírás/tartalom mezőjében meghatározottak szerinti elvégzéséhez tananyag vagy bármilyen egyéb, a 3. pontban szereplő dokumentum átadása nem szükséges”, illetőleg az Egyéb, költségek a., b., valamint az Innovatív programok tematikájának kidolgozása esetében a c. pontjai nem tartalmaznak adatokat.
A fentiek alapján egyrészt a nyertes ajánlattevő azt állította a második kiegészítő árindokolásában, hogy az emelt óradíj tartalmazza az anyagok előállításának költségeit is, másrészt ezzel ellentétesen szintén ezen második kiegészítő árindokolásban úgy nyilatkozott, hogy nincsenek adminisztratív költségek és egyéb anyagi jellegű kiadások sem.
A nyertes ajánlattevő a negyedik kiegészítő árindokolásában oldotta fel ezt az ellentmondást azáltal, hogy úgy nyilatkozott, hogy a második árindokolásban szereplő emelt ár nem foglal magában semmilyen anyagi jellegű tételt, az emelt összeg abból adódik, hogy annak a feladatnak az elvégzéséhez kvalifikáltabb munkaerőt kell alkalmaznia, tehát nekik magasabb munkabért kellett kalkulálnia.
A nyertes ajánlattevő a második kiegészítő árindokolásban leírt ellentmondást feloldotta a negyedik kiegészítő árindokolásában leírtakkal, így az ajánlatát ezzel nem változtatta meg, az csak pontosításra került, mivel a negyedik kiegészítő árindokolásban szereplő indok már a második árindokolásban is szerepelt.
Mivel a második kiegészítő árindokoláshoz képest a negyedik kiegészítő árindokolásban lényegét tekintve nincs újdonság, így a második kiegészítő árindokolás tartalma nem került megváltoztatásra a nyertes ajánlattevő által, erre tekintettel az ajánlatkérő jogszerűen járt el a bírálata során, amikor nem nyilvánította érvénytelennek a nyertes ajánlattevő ajánlatát ezen oknál fogva.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő az 1. kérelmi elem tekintetében nem sértette meg a Kbt. 73. § (2) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdéseit.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy a 2-8. kérelmi elemekkel kapcsolatban a kérelmező az általános költségek bemutatásával és azok bemutatásának hiányával kapcsolatosan feltett ajánlatkérői kérdésekre történő érdemi válaszok hiányát állította, vagyis a nyertes ajánlattevő ajánlata érvényességét vonta kétségbe, erre tekintettel a nyertes ajánlattevő által a negyedik kiegészítő árindokolásban adott válaszokat a Döntőbizottság együttesen és külön-külön is vizsgálta, mivel azok egymással szoros összefüggésben állnak, és így kerülhet megállapításra, hogy az ajánlatkérő jogsértést követett-e el az elfogadásukkal.
A kérelmező a 2-8. kérelmi elemekben arra alapozta az ajánlatkérő által elkövetett jogsértést, hogy az ajánlatkérő által a nyertes ajánlattevő részére az előzetes vitarendezésre tekintettel kibocsátott negyedik kiegészítő árindokolás során feltett ajánlatkérői kérdésekre a nyertes ajánlattevő elmulasztott érdemi választ adni, vagyis nem kalkulált a hivatkozott költségelemekkel, így ennek következtében az ajánlatkérőnek nem lehetett volna más lehetősége, minthogy a bírálat során a nyertes ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné nyilvánítsa, de mivel ezt nem tette meg, így az általa elvégzett bírálat jogsértő volt.
A Döntőbizottság hangsúlyozta a kérelem azon lényeges részét, hogy a kérelmező a jogsértések indokaként azt adta elő, hogy a nyertes ajánlattevő nem adott érdemi választ az ajánlatkérő által a negyedik kiegészítő árindokolásban részére feltett kérdésekre, és ennek következtében nem került érvénytelenné nyilvánításra az ajánlata.
A Döntőbizottság a 2-8. kérelmi elemek egyenkénti vizsgálatát megelőzően az alábbiakat rögzítette.
A Kbt. 73. §-a taxatív módon szabályozza az ajánlatok, részvételi jelentkezések érvénytelenségi eseteit. Az ajánlatok érvénytelenné nyilvánítására csupán a Kbt.-ben meghatározott esetekben kerülhet sor, ezért garanciális jelentősége van annak, hogy az ajánlatkérő csak az ezen szakaszokban meghatározott okokból nyilvánítson érvénytelennek egy ajánlatot.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy a Kbt. 73. § (2) bekezdése szerint az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz. A Kbt. 73. § (2) bekezdése visszautal a Kbt. 72. §-ára, amely az aránytalanul alacsony ár és egyéb lehetetlen vállalások esetére irányadó eljárást szabályozza. A 72. § (3) bekezdése harmadik mondata kimondja, hogy „Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető”. A 72. § (7) bekezdése második mondata értelmében az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy az adott kötelezettségvállalás teljesíthető.
Tehát amennyiben az ajánlatkérő részére az aránytalanul alacsony ár, vagy teljesíthetetlen kötelezettségvállalás vizsgálata körében az ajánlattevő által megadott információk alapján az ajánlatkérő nem tud meggyőződni a szerződés teljesíthetőségéről, úgy az ajánlatot érvénytelenné kell nyilvánítania. A Kbt. 73. § (2) bekezdése tartalmazza a vonatkozó érvénytelenségi okot. A Kbt. 73. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségi ok alkalmazására tehát akkor van lehetőség, ha az ellenszolgáltatás aránytalanul alacsony, vagy ha más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz.
Az indokolás elfogadhatóságának kérdését elsődlegesen a konkrét beszerzés egyedi tárgyának specifikumaira, az adott beszerzési piacon érvényesülő árviszonyokra, a teljesítés releváns feltételeire tekintettel kell vizsgálni. Az irreális ár vizsgálatát az ajánlatkérőnek az indokoláskérése alapján elsősorban az ajánlattevő által biztosított adatokra kell alapítania.
A Kbt. 72. § (2)-(6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell az ajánlatkérőnek az indokolás tartalma alapján vizsgálnia a beszerzés tárgyának a megajánlott áron való teljesíthetőségét, a vállalás gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét, melynek alapján kerül az ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy döntsön az érintett ajánlat érvényességéről vagy érvénytelenségéről.
Az ajánlatkérő kötelessége az árajánlat megalapozottságáról való meggyőződés, és ha ehhez az indokolás nem elégséges, annak elfogadhatósága kétséges, kiegészítő indokolást kérhet, mely szükség esetén több ízben is alkalmazható, illetve – a Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján – alkalmazandó mindaddig, míg az ajánlatkérő megalapozott döntést nem tud hozni.
Az indokolásra illetve kiegészítő indokolásra felhívott ajánlattevőnek akként kell benyújtania indokolását, kiegészítő indokolását, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által az indokolás-, illetve kiegészítő indokoláskérésben foglalt követelményeknek. Az ajánlatkérőnek a részére benyújtott indokolásban és kiegészítő indokolás(ok)ban foglaltak alapján kell megítélnie az ajánlat érvényességét.
A Kbt. 73. § (2) bekezdése ismeretében feltételezhető, hogy a kérelmező a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján azért állítja azt, hogy az ajánlatkérőnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítania a nyertes ajánlattevő ajánlatát, mert a nyertes ajánlattevő a negyedik kiegészítő árindokolásnak nem a felhívásban foglaltaknak megfelelően tett eleget, valamint nem adott megfelelő választ a kifogásolt tételek árának megalapozottsága vonatkozásában a Kbt. 73. § (2) bekezdése szerint, vagyis hiányzott az érdemi válasz a feltett kérdésekre.
A jelen jogorvoslati eljárásban az minősülhet érdemi válasznak, ami a nyertes ajánlattevő által az ajánlatkérő részére olyan egzakt megállapításokat tartalmaz, amely levezeti és alátámasztja a kérdésekben szereplő egyes költségtételek esetében, külön-külön az azokkal való kalkuláció hiányának esetleges indokát, aminek ismeretében az ajánlatkérő jogszerű döntést tudott volna hozni.
A Döntőbizottságnak a 2-8. kérelmi elemek tekintetében abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a nyertes ajánlattevő által benyújtott, a kiegészítő negyedik árindokolásában szereplő válaszok érdemi válasznak minősülnek-e azon kérdésekre, hogy
-a 2. kérelmi elem tekintetében az ajánlatának megtétele során az ajánlatában kalkulált-e az irodahasználat közüzemi költségeivel, amennyiben nem, azt mivel indokolja,
-a 3. kérelmi elem tekintetében az ajánlatának megtétele során az ajánlatában kalkulált-e a biztosítási díjak költségeivel, amennyiben nem, azt mivel indokolja,
-a 4. kérelmi elem tekintetében az ajánlatának megtétele során az ajánlatában kalkulált-e a kamarai tagdíj költségeivel, amennyiben nem, azt mivel indokolja,
-az 5. kérelmi elem tekintetében az ajánlatának megtétele során az ajánlatában kalkulált-e az általa alkalmazott könyvvizsgáló költségével, amennyiben nem, azt mivel indokolja,
-a 6. kérelmi elem tekintetében az ajánlatának megtétele során az ajánlatában kalkulált-e az általa alkalmazott könyvelő költségeivel, amennyiben nem, azt mivel indokolja,
-a 7. kérelmi elem tekintetében az ajánlatának megtétele során az ajánlatában kalkulált-e a tulajdonában álló eszközök értékcsökkenésének költségeivel, amennyiben nem, azt mivel indokolja,
-a 8. kérelmi elem tekintetében hogy az ajánlatának megtétele során az ajánlatában kalkulált-e a helyi iparűzési adó költségeivel, amennyiben nem, azt mivel indokolja,
és a megadott válaszra tekintettel az ajánlatkérő jogszerűen nem nyilvánította-e érvénytelenné a nyertes ajánlattevő ajánlatát a bírálat során.
A nyertes ajánlattevő a 2. kérelmi elem tekintetében a negyedik kiegészítő árindokolásban úgy nyilatkozott, hogy „a saját tulajdonú irodák használatához kapcsolódó közüzemi költségek nagysága semmilyen mértékben és formában nem függ a tárgyi közbeszerzéstől: így is, úgy is fizetnünk kell, ezzel együtt és enélkül is ugyanakkora összegekről beszélünk, emiatt sem több, sem kevesebb nem lesz: azért nem fognak magasabb összegű áramszámlát vagy éppen vízdíjat megállapítani a szolgáltatók, mert elnyertük a tárgyi feladat megvalósításának lehetőségét, azoknak semmi köze az árbevétel alakulásához.”
A nyertes ajánlattevő a 3. és 4. kérelmi elemek tekintetében a negyedik kiegészítő árindokolásban úgy nyilatkozott, hogy „a biztosítások, kamarai tagdíjak nagysága semmilyen mértékben és formában nem függ a tárgyi közbeszerzéstől: így is, úgy is fizetnünk kell, ezzel együtt és enélkül is ugyanakkora (éves szinten fix) összegekről beszélünk, emiatt sem több, sem kevesebb nem lesz: azért nem fognak magasabb összegű díjakat megállapítani a biztosítók vagy az iparkamara, mert elnyertük a tárgyi feladat megvalósításának lehetőségét, azoknak semmi köze az árbevétel alakulásához.”
A nyertes ajánlattevő az 5. kérelmi elem tekintetében a negyedik kiegészítő árindokolásban úgy nyilatkozott, hogy „a könyvelőink munkabére semmilyen mértékben és formában nem függ a tárgyi közbeszerzéstől: így is, úgy is fizetnünk kell, ezzel együtt és enélkül is ugyanakkora (havi fix) összegekről beszélünk, emiatt sem több, sem kevesebb nem lesz, azoknak semmi köze az árbevétel alakulásához.”
A nyertes ajánlattevő a 6. kérelmi elem tekintetében a negyedik kiegészítő árindokolásban úgy nyilatkozott, hogy „a könyvvizsgálónk díjazása semmilyen mértékben és formában nem függ a tárgyi közbeszerzéstől: így is, úgyis fizetnünk kell, ezzel együtt és enélkül is ugyanakkora (éves szinten fix) összegről beszélünk, emiatt sem több, sem kevesebb nem lesz: azért nem fog díjat emelni, mert elnyertük a tárgyi feladat megvalósításának lehetőségét, annak semmi köze az árbevétel alakulásához.”
A nyertes ajánlattevő a 7. kérelmi elem tekintetében a negyedik kiegészítő árindokolásban úgy nyilatkozott, hogy „a nyertes ajánlattevő tulajdonában lévő eszközök értékcsökkenésének költsége semmilyen mértékben és formában nem függ a tárgyi közbeszerzéstől: így is, úgy is felmerül, ezzel együtt és enélkül is ugyanakkora (százalékos formában meghatározható) tételről beszélünk, emiatt sem több, sem kevesebb nem lesz, a jogszabályban meghatározott kulcs nem függ az árbevétel alakulásától.”
A nyertes ajánlattevő a 8. kérelmi elem tekintetében a negyedik kiegészítő árindokolásban úgy nyilatkozott, hogy „a helyi iparűzési adót nem azért kellene megfizetni, mert elnyertük a tárgyi feladat megvalósításának lehetőségét, annak semmi köze ezen körülményhez; hanem önmagában a vállalkozás fennállásának ténye miatt, hiszen adott esetben a jogszerű működés egyik alapfeltétele a sok közül.”
A Döntőbizottság rámutatott, hogy egy gazdasági társaságnál minden esetben merülnek fel különböző költségek, amelyek az adott közbeszerzéssel kapcsolatban lehetnek közvetlenek, vagy közvetettek. Közvetlennek azok a költségek minősülnek, amelyek konkrétan kapcsolódnak az adott közbeszerzéshez, közvetettek, amelyek magához az adott közbeszerzéshez szorosan nem kapcsolódnak, azonban mivel működési költségek, így azokkal, de legalábbis egy részükkel az ajánlat összeállítása során számolni, kalkulálni kell.
A 2-8. kérelmi elemekben felsorolt költségelemek közül valamennyi elem közvetettnek minősül.
A nyertes ajánlattevő 2-8. kérelmi elemeket felölelő költségelemek negyedik kiegészítő árindokolásában bemutatott indokolásából nem következik olyan körülmény sem, amely arra mutatna, hogy a nyertes ajánlattevő bármelyik támadott költségelem vonatkozásában, annak bármekkora részét jelen közbeszerzési eljárás során elszámolta volna. Az tény, hogy a nyertes ajánlattevőnek, mint jogi személyiséggel rendelkező gazdasági szereplőnek több párhuzamosan folyó projektje lehet (valószínűleg van is) és a hivatkozott költségelemek több projektnél is felmerülnek, ebből eredően nem lehetséges a támadott költségelemek vonatkozásában az általuk keletkezett kiadást egyetlen – jelen közbeszerzés eredményeként megvalósuló – projektnél elszámolni. A Döntőbizottság rámutatott, hogy attól lesz megalapozatlan a nyertes ajánlattevő ajánlati ára, illetve lehetetlen az a kötelezettségvállalása (Kbt. 73. § (2) bekezdése), hogy a valóságnak nem megfelelően nyilatkozik abban a kérdéskörben, hogy ajánlati ára képzésekor egyáltalán, semmilyen mértékben sem vette figyelembe a támadott költségelemeket, amelyek az adott projekt teljesítésekor közvetetten, de felmerülnek.
A 2-8. kérelmi elemben található költségelemek tekintetében a negyedik kiegészítő árindokolás alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő nem kalkulált azokkal. A nyertes ajánlattevő által a negyedik kiegészítő indokolásban hivatkozottak, hogy ezeket a költségelemeket a nyereségéből is tudná teljesíteni, nem fogadható el objektív, megalapozott indokolásként. Ez az indokolásadások során visszaélésre adhatna okot, ha egy ajánlattevő egy-egy költségtényezőt beleérthetne egy másik költségelembe, vagy akár a nyereségbe. Épp ezért fontos az, hogy a felmerülő költségeket abban az árelemben kell kalkulálni, feltüntetni és bemutatni, ahol azok felmerülnek. Ha az egyes árelemek nem egyértelműen kerülnek bemutatásra az ajánlattevő részéről, illetve ha az ajánlattevő nem ott kalkulálja az egyes költségeket, ahol azok felmerülnek, nem mutatja be konkrétan, hogy mekkora összeggel számolt, akkor az az ajánlatkérő számára nem ellenőrizhető és nem tud meggyőződni az ajánlati ár megalapozottságáról, teljesíthetőségéről. Az ilyen tartalmú indokolás nem alapozza meg az ajánlati ár objektív alátámasztását, a teljesíthetőség igazolását, pedig az indokolásnak erre kell szolgálnia.
A Döntőbizottság a fentiekben kifejtettek alapján arra a megállapításra jutott, hogy a nyertes ajánlattevő a negyedik kiegészítő árindokolásában nem tudta megalapozottá tenni azt, hogy az ajánlati ára minden kötelezően felmerülő költségtényezőt a megfelelő mértékben tartalmaz. Nem tudta a nyertes ajánlattevő az indokolásával minden kétséget kizáróan igazolni, alátámasztani, hogy az ajánlati ára ténylegesen minden árelemet tartalmaz, így a megajánlott áron a szerződés teljesíthető. A Döntőbizottság ezért nem látta elfogadhatónak a nyertes ajánlattevő negyedik kiegészítő indokolásában foglaltakat az aránytalanul alacsony ár megalapozottságának, teljesíthetőségének alátámasztására.
A nyertes ajánlattevő a 2-8. kérelmi elemekben kifogásolt költségelemekre vonatkozóan, a fentiekben leírt módon válaszolt, vagyis nem kalkulálta, és nem is indokolta meg konkrétan azon költségelemeket, amelyek ugyan közvetetten, de kapcsolódnak az ajánlati árának meghatározásához.
A Döntőbizottság a fentiek alapján a 2-8. kérelmi elemek körében megállapította, hogy az ajánlatkérőnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítania a nyertes ajánlattevő ajánlatát, amelynek elmulasztásával megsértette a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését.