Címszavak: közbeszerzés, statisztika, mikro-, kis- és középvállalkozások, kkv., nyertes kkv.
A mikro-, kis- és középvállalkozások, azaz a kkv-k eddig is meghatározó szereplői voltak a hazai közbeszerzési piacnak és ez 2025-ben is érvényben maradt, bár történtek súlypontváltozások. Az alábbi elemzésben ezekre próbálok rávilágítani.
2025-ben az ajánlatkérők összesen 6923 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, ami a bevezetett új, szerződésalapú módszer szerint 15511 közbeszerzési szerződés[1] megkötését jelentette 4292,5 milliárd forint értékben. A 2024. év adatához képest a megkötött szerződések száma 5,7 százalékkal csökkent, azonban a szerződések értéke szignifikánsan, közel hatodával (16,3 százalékkal) emelkedett. Az öszes szerződés közül 11611 esetében szerepelt kkv a nyertesek[2] között, ezeknek az összértéke 1899,0 milliárd forintot tett ki, így a nyertes kkv-t tartalmazó szerződések száma mintegy 8,3 százalékkal maradt el az előző év adatától, az ezekhez kapcsolódó összérték körülbelül ötödével, kicsivel több, mint 20 százalékkal emelkedett.
Az elmúlt 3 év összehasonlításában az látható (1. ábra), hogy a kkv nyertest tartalmazó szerződések száma 2025-ben ugyan a legalacsonyabb szintre került, ugyanakkor az összértékük a legmagasabb összeget érte el. Ennek következtében az egy szerződésre jutó átlagos érték 2025-ben maximális lett (163,6 millió forint), ami az egy évvel korábi adathoz képest közel egyharmados, 31,2 százalékos növekedést jelentett. Összefoglalva: a kis- és középvállalkozások bár kevesebb darabszámú, ugyanakkor nagyobb értékű közbeszerzési szerződést kötöttek, mint az előző két évben, tehát a kkv szektor egyre nagyobb értékű közbeszerzéseket tudott elnyerni.
A nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzéseknek az összes szerződéshez viszonyított darabszám- és értékarányát a 2. ábra szemlélteti. A kkv-k által elnyert közbeszerzési szerződések számaránya 2025-ben háromnegyedes (74,9%) hányadot ért el, értékaránya pedig megközelítette a 45 százalékot (44,2%), más megfogalmazásban ez annyit jelent, hogy 2025-ben 100 közbeszerzési szerződésből 75-höz kapcsolódott nyertes kkv, valamint minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 44 forintot kkv-k nyertek el. A 2. ábráról az is leolvasható, hogy 2023 óta a kkv nyertes közbeszerzések számaránya kis mértékben ugyan, de folyamatosan mérséklődött, 2025-ben a kkv-k által elnyert közbeszerzési szerződések számának aránya az előző évhez képest 2,1 százalékponttal lett kevesebb, miközben a szerződések értékarányában 1,4 százalékpontos emelkedés következett be az egy évvel korábbi adathoz képest, de így is jelentősen elmaradt a 2023-as 60 százalékos aránytól.
A nyertes kkv-t tartalmazó szerződések számának és értékének negyedéves megoszlása teljesen hasonló tendenciát követett, mint az összes közbeszerzési szerződés negyedévenkénti megfelelő arányai (3. ábra). 2025-ben mind a nyertes kkv-t tartalmazó szerződések, mind az összes szerződés számaránya viszonylag egyenletes megoszlást produkált a negyedévek között, csupán pár százalékpont eltérést lehetett tapasztalni, maximum 3,5 százalékpontnyit. 2025-ben a legtöbb szerződést az összes közbeszerzés és a kkv-k által elnyert szerződések vonatkozásában is az I. negyedévben kötötték meg, míg a legkevesebb szerződést 2025 II. negyedévben nyerték el a kkv-k és ekkor volt a minimális az összes szerződés száma is.
A szerződések összértékének tekintetében már jelentősebb szórás mutatkozott az egyes negyedévek között mind az összes közbeszerzés, mind a kkv nyertest tartalmazó szerződések esetében, de ugyanúgy, mint a számarányok tekintetében, a két grafikon nagyon hasonló tendenciát követett. 2025 II. negyedévében érte el a maximumát a szerződések értéke mindkét függvénynél és a harmadik negyedévében volt minimumon, az összes közbeszerzésnél ez több, mint 23 százalékpont eltérést okozott, a kkv nyertes szerződéseknél pedig közel 19 százalékpontra rúgott a különbség.
A nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzési szerződéseket a nemzeti és az uniós eljárásrend szerint vizsgálva (4. ábra) az állapítható meg, hogy 2025-ben ezeknek a szerződéseknek közel 60 százaléka (58,6%) a nagyobb értékű közbeszerzéseket magába foglaló uniós rezsim alá tartozott, ebből következően a kisebb értékű eljárásokat felölelő nemzeti eljárásrendű közbeszerzések száma 40 százalék körüli értéken maradt (41,4%). A szerződések értékét tekintve, a 4. ábra 2. oszlopa mutatja, hogy még jobban érvényesül az uniós eljárásrendű szerződések dominanciája, mert a kkv nyertes szerződések összértékének 84 százaléka az uniós eljárásrendhez kapcsolódott, míg a nemzeti eljárásrendű szerződések értéke 16 százalék volt csupán.
A megelőző évhez, 2024-hez képest 2025-re a kkv nyertest tartalmazó szerződések számaránya 4 százalékponttal, az értékarányuk pedig még nagyobb mértékben, 7 százalékponttal tolódott el az uniós eljárásrendű közbeszerzések javára, tehát egyértelműen növekedett az uniós eljárásrend súlya.
Ugyanez a trend látszódott az összes közbeszerzési szerződés körében is, azzal a különbséggel, hogy ott még jobban érvényesült az uniós eljárásrend erőteljesebb szerepe: a szerződések számának közel kétharmada az uniós rezsimben került megkötésre, az értéküknek pedig több, mint kilencven százaléka (92%) kapcsolódott az uniós rezsimhez.
Amennyiben a kkv-k által elnyert közbeszerzési szerződéseket a beszerzés tárgya (építési beruházás, árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés) szerint szemléltetjük (5. ábra) nagyon hasonló megoszlást kapunk, mint az összes szerződés esetében mind a számarányok, mind az értékarányok tekintetében. A legtöbb kkv nyertest tartalmazó közbeszerzés árubeszerzés volt (5637 db), ami közel a felét (48,5%) tette ki a szerződéseknek, a 3211 db szolgáltatásmegrendelés aránya megközelítőleg 28 százalékot ért el, míg a 2763 db építési beruházás a közbeszerzések negyedét sem adta ki (23,8%).
A kkv nyertest tartalmazó közbeszerzések értékét tekintve 2025-ben az építési beruházás tárgyú szerződések összege lett a legmagasabb, annak ellenére, hogy a legkevesebb szerződés kapcsolódott hozzájuk. Összesen közel 850 milliárd forint értékben nyertek el építési beruházásokat a kkv-k, ami közel 45 százalékos aránynak felelt meg az összértéken belül. 540 milliárd forint összértékkel második helyre kerültek a szolgáltatás-megrendelések, pedig egy évvel korábban, 2024-ban még az ilyen tárgyú közbeszerzések adták ki a legnagyobb összértéket. Ugyanakkor a legtöbb megkötött szerződést magában foglaló árubeszerzés tárgyú közbeszerzések értékaránya lett a legalacsonyabb (27,1%) az 500 milliárd forintot kevéssel meghaladó összértékkel (514 Mrd Ft).
Ez annak a következménye, hogy 2025-ben a kkv-k nagy értékű építési beruházásokat nyertek el, míg az árubeszerzés tárgyában inkább kisebb értékű szerződéseket kötöttek. Konkrétan az egy szerződésre jutó építési beruházások értéke a kkv nyertes szerződések esetén több, mint háromszorosa volt az árubeszerzések fajlagos értékének.
A 6. ábra a kkv nyertest tartalmazó építési beruházás tárgyú szerződések számának és értékének változását mutatja az elmúlt 2 évben. Látható, hogy a szerződések száma csökkent, mégpedig mintegy 20 százalékkal, vele egyidejűleg viszont az értékük szignifikánsan, több, mint másfélszeresére növekedett, így az egy szerződésre jutó érték 2024-ről 2025-re szinte megduplázódott ebben a beszerzési tárgyban.
Az ajánlatkérő szervezetek típusa szerint (regionális/helyi szintű-, központi szintű-, közjogi-, közszolgáltató, támogatott- és egyéb szervezetek) elemezve a nyertes kkv-t tartalmazó szerződéseket (7-8. ábra), azt figyelhetjük meg, hogy a legtöbb közbeszerzést 2025-ben már nem a regionális/helyi szintű ajánlatkérők bonyolították le, mint a korábbi években, hanem a közjogi típusú ajánlatkérők, szám szerint közel 4000 darabot, mely a szerződések számának mintegy 35 százalékát tette ki, míg a regionális ajánlatkérőkhöz a szerződéseknek csupán kb. a negyede kapcsolódott közel 3000 darabbal.
Az ajánlatkérő szervezetek szerinti megoszlást illetően nagyon hasonló számarányokat lehetett mérni az összes szerződés és a kkv nyertest tartalmazó szerződések esetén is, csupán pár százalékpont körüli eltérések adódtak.
A szerződések értékének ajánlatkérők szerinti csoportosítása (8. ábra) viszont más sorrendet eredményezett a kkv-k által elnyert közbeszerzések és az összes szerződés körében, kivéve a támogatott szervezeteket, melyek aránya mindkét esetben elhanyagolható volt és mindkét vonatkozásban a közszolgáltató szervezetekhez kapcsolódott a legnagyobb összérték. A közjogi ajánlatkérőkhöz tartozott az összérték mintegy negyede, a központi szintű, a helyi szintű és az egyéb szervezetek pedig közel azonos arányban, 12-14 százalékban részesedtek a kkv nyertes szerződések összértékéből.
A fenntarthatósági, azaz a környzetvédelmi és/vagy szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzések adatainak gyűjtésére a régi hirdetményminták alapján csak a nemzeti eljárásrendben volt lehetőség, miután az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű eljárásokról nem álltak rendelkezésre az ilyen jellegű információk. A 2023. október végén bevezetett új e-Forms mintákban már elvileg szerepelnek a stratégiai szempontú közbeszerzésekre vonatkozó kérdések, de mivel ezek opcionálisak, a gyakorlat eddig azt mutatta, hogy szinte teljes mértékben kitöltetlenek maradtak. Ennek következményeképpen az uniós eljárásrendben továbbra sem áll rendelkezésre a fenntarthatósági szempontok alkalmazásával kapcsolatosan kellően teljes körű és megbízható adat, ezért a fenntarthatósági szempontokat tartalmazó közbeszerzésekre vonatkozó statisztikákat a nemzeti eljárásrendre korlátozva mutatjuk be.
2024-ről 2025-re mind a kkv-k által elnyert környezetvédelmi (zöld), mind a szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzések főbb mutatóinak értékei is lecsökkentek, az összes közbeszerzési szerződés körében tapasztalt változáshoz hasonlóan, folytatva a 2023 óta érvényesülő tendenciát. Ugyanakkor a 9. ábráról azt láthatjuk, hogy a zöld szempontú közbeszerzéseknek mind a számaránya, mind pedig az értékaránya pár százalékponttal növekedett, ez annak a következménye, hogy a nemzeti eljárásrenden belül a kkv nyerteseket tartalmazó közbeszerzések száma és értéke nagyobb arányban csökkent, mint a zöld szempontokat figyelembevevő szerződéseké.
A kkv nyertességen felül szociális szempontokat is tartalmazó szerződések számaránya és értékaránya viszont csökkent az egy évvel korábbi arányokhoz képest, pontosan azért, mert a szociális szempontú közbeszerzések a nemzeti eljárásrenden belüli aránya jóval jelentősebb mértékben kisebbedett, mint a kkv nyertes szerződéseké.
A 10. ábráról leolvasható, hogy 2025-ben a nemzeti eljárásrendű kkv-k által elnyert közbeszerzések több, mint hatoda (17,8%) tartalmazott környezetvédelmi és/vagy szociális szempontokat (egy évvel korábban ez az arány 16,6% volt). Ezeknek a szerződéseknek közel 90 százaléka (87,4%) kizárólag környezetvédelmi szempontokat vett figyelembe és 6,2 százaléka csak szociális szempontokat. 55 darab olyan közbeszerzési szerződés volt, melyekben mindkét fajta szempont érvényre jutott, ez utóbbiak aránya 6,4 százalékot tett ki.
A 11. ábra a nyertes kkv-khoz köthető szerződések megoszlását mutatja 2025-ben értékkategóriák szerint. Látható, hogy túlnyomó többségben kisértékű közbeszerzéseket nyertek el a kkv-k, a 7675 darab 50 millió forint és az alatti összértékű közbeszerzés szinte pontosan a kétharmadát tette ki a nyertes kkv-t tartalmazó szerződéseknek. A kkv-k 3412 darab 50 millió és 500 millió forint közé eső összértékű szerződésben szerepeltek nyertesként, ami az összes ilyen szerződés közel 30 százalékát jelentette. Az 500 millió forint és afeletti összértékű szerződések között csak mindösszesen 524 darab olyan közbeszerzés volt, amit a kkv-k nyertek el, ez 5 százalékát sem érte el az összes kkv-khoz köthető szerződéseknek.
A szerződések értékét vizsgálva azonban, majdnem fordított helyzet állt elő. A nagyértékű, azaz az 500 millió forint és az azt meghaladó közbeszerzések értéke a kkv nyertes szerződések összértékének kétharmadát (67,9%) alkották, a közepes értékű, 50 millió és 500 millió forint közötti szerződések az összértékből egynegyed részben, pontosan 26 százalékos arányban részesedtek és a legkisebb értékű, 50 millió forint és az azt el nem érő összegű közbeszerzések az összértéknek csak közelítőleg 6 százalékát tették ki.
Mindemellett a 2024. év értékkategóriák szerinti megoszlásával összehasonlítva a kkv nyertest tartalmazó szerződések 2025-ös arányait, elmondhatjuk, hogy több, mint 10 százalékponttal nőtt a nagyértékű, azaz 500 millió forint feletti szerződések értékaránya. Ez összhangban áll azzal a korábban már levont következtetésünkkel, hogy a kis- és középvállalkozások bár kevesebb darabszámú, viszont nagyobb értékű közbeszerzési szerződést kötöttek 2025-ben, mint az azt megelőző évben.
A közbeszerzési piacon fennálló verseny intenzitásának mérésére szolgáló mutatók közül az egyik a beérkezett ajánlatok átlagos száma. A 12. ábra a kkv nyertest tartalmazó közbeszerzések körében a 100 darab szerződésre jutó ajánlatok számát mutatja be eljárásrendek szerint és összesítve az elmúlt három év folyamán és a szaggatott vonalak jelzik az egyes kategóriákhoz tartozó trendvonalakat. Látható, hogy a 100 közbeszerzési szerződésre jutó ajánlatok átlagos száma a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzések esetében határozottan emelkedő tendenciát mutatott az elmúlt három év során, míg az uniós eljárásrendű közbeszerzések körében a trendvonal enyhe süllyedése rajzolódott ki, annak ellenére, hogy 2024-ről 2025-re 3,3 százalékkal nőtt az ajánlatok fajlagos száma ebben az eljárásrendben. Az összes, kkv nyertes szerződés halmazára vonatkozóan viszont stagnálást lehetett tapasztalni az ajánlatok fajlagos számát illetően az elmúlt 3 évben. 2025-ben a nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzési szerződésekre átlagosan 3-4 ajánlat jutott, tehát ez azt jelenti, hogy a versenyhelyzet a kkv-k körében is teljes mértékben biztosított volt. Sőt az is kijelenthető, hogy a nyertes kkv-khoz köthető szerződések esetén mindkét eljárásrendben és összesen is fajlagosan több ajánlat érkezett, mint az összes közbeszerzési szerződésre. 2025-ben 100 közbeszerzési szerződésre átlagosan 324 darab ajánlat futott be, ez a szám a nemzeti eljárásrendben 424, az uniósban pedig 269 volt.
A közbeszerzési piacnak sok szempontból az egyik legfontosabb statisztikai indikátora az egyajánlatos közbeszerzések alakulása. A nyertes kkv-t tartalmazó egyajánlatos szerződések[3] szám- és értékarányának változását mutatják be a 13-14. ábrák, eljárásrendek szerint.
A nemzeti eljárásrendben a kkv nyertességhez köthető egyajánlatos szerződéseknek mind a számaránya, mind pedig az értékaránya 1-2 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva, hasonlóan az összes egyajánlatos közbeszerzési szerződéshez.
Az Európai Bizottság által is célkeresztben lévő uniós eljárásrendben a megkötött kkv nyertes egyajánlatos közbeszerzési szerződések számának aránya 2024-ről 2025-re csak minimálisan, 1 százalékponttal lett magasabb, viszont az értékarányuk 1,3 százalékponttal mérséklődött. Összességében az fogalmazható meg, hogy a nyertes kkv-t tartalmazó szerződések körében alcsonyabb az egyajánlatos szerződések aránya, a nemzeti eljárásrendben 1-2 százalékponttal, az uniós rezsimben pedig a szerződések számaránya 2,7 százalékponttal, az értékarány több, mint 4 százalékponttal kisebb értéket vett fel.
A közbeszerzési piacon fennálló versenyhelyzet harmadik fontos mérőszáma az eredményesen lezárult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokhoz (HNT-k) kapcsolódó közbeszerzési szerződések alakulását mutatja. Az összesen megkötött közbeszerzési szerződéshez mérten a HNT-khez kapcsolódó szerződések szám- és értékaránya 2025-ben is nagyon alacsony maradt, tulajdonképpen stabilizálódott egy 1-2 százalékos egyensúlyi szint körül. A nyertes kkv-t tartalmazó HNT eljárások szerződéseinek arányai pedig még ezeknél is kisebb értékeket vettek fel, ezeket az adatokat tünteti fel az alábbi, 1. táblázat.
2025-ben a nyertes kkv-t tartalmazó HNT eljáráshoz kapcsolódó szerződéseknek az összes kkv nyertes szerződésen belüli számaránya szinte változatlanul elhanyagolható nagyságrendű volt, sőt ebben az évben 1% alá süllyedt. Ez a számarány a nemzeti eljárásrendben 0,7 százalékon stagnált, az uniós eljárásrendben pedig 0,3 százalékponttal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.
Az HNT eljárásokhoz tartozó kkv nyertes közbeszerzési szerződések értékaránya a nemzeti eljárásrendben ugyan 0,1 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbi adatot, de ez volt az egyetlen eset, hogy nem csökkenést mértünk, míg az uniós eljárásrendben 0,9 százalékponttal kisebb lett az értékarány, a szerződések összesített adatait tekintve pedig 0,6 százalékponttal mérséklődött a HNT-k hányada.
[1] 2024 első félévétől kezdődően a Közbeszerzési Hatóság a statisztikáit szerződésalapon készíti és publikálja, azaz az egyes, szerződéssel eredményesen lezárult részekhez kapcsolódó eredménytájékoztató hirdetmények alapján. A statisztikában – az Európai Bizottság által alkalmazott statisztikai gyakorlatnak megfelelően – figyelembe vételre kerülnek az eredményes keretmegállapodások alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések adatai, azonban a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések (keretmegállapodások) nem kerülnek szerepeltetésre.
[2] A ‘kkv nyertesség’ közbeszerzésekben alkalmazott definíciója szerint egy megkötött szerződés akkor felel meg ennek a kritériumnak, amennyiben a nyertesei között szerepel a kkv szektorhoz tartozó cég.
[3] Az Európai Bizottság módszertana alapján az egyajánlatos közbeszerzési szerződésekre vonatkozó statisztikákban sem a keretmegállapodás megkötésére irányuló szerződések (KM1), sem az eredményes keretmegállapodások alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések (KM2) adatait nem vesszük figyelembe.