Címszavak: kkv, közbeszerzés, közbeszerzési szerződés, nyertes kkv, számarány, értékarány, ajánlatkérő, ajánlattevő
A mikro-, kis- és középvállalkozások, azaz a kkv-k meghatározó szereplői a hazai közbeszerzési piacnak. A ‘kkv nyertesség’ a közbeszerzésekben alkalmazott definíciója szerint, egy megkötött szerződés akkor felel meg ennek a kritériumnak, amennyiben a nyertesei között szerepel a kkv szektorhoz tartozó cég.
2024-ben az ajánlatkérők összesen 7592 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, ami a bevezetett új, szerződésalapú módszer szerint 16441 közbeszerzés szerződés[1] megkötését jelentette 3691,6 milliárd forint értékben. A 2023. év adatához képest a megkötött szerződések száma 6,8 százalékkal csökkent, azonban a szerződések értéke szignifikánsan, közel 30 százalékkal emelkedett. Az öszes szerződés közül 12663 esetében szerepelt kkv a nyertesek között, melyek összértéke 1578,7 milliárd forintot tett ki, így a nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzések száma 11,6 százalékkal, összértékük pedig 8,4 százalékkal lett kevesebb az előző év adatához képest. Az elmúlt 3 év összehasonlításában az látható (1. ábra), hogy mind a kkv nyertest tartalmazó szerződések száma, mind az értéke 2024-ben minimumot ért el.
A nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzéseknek az összes szerződéshez viszonyított darabszám- és értékarányát a 2. ábra szemlélteti. A kkv-k által elnyert közbeszerzési szerződések számaránya 2024-ben 77 százalékot ért el, értékaránya pedig 42,8 százalékot tett ki, ami közérthetően annyit jelent, hogy 2024-ben 100 közbeszerzési szerződésből 77-hez kapcsolódott nyertes kkv, valamint minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 43 forintot kkv-k nyertek el. A 2. ábráról az is leolvasható, hogy 2023-ról 2024-re csak enyhén, 4,2 százalékponttal mérséklődött a kkv nyertes közbeszerzések számaránya. Ugyanakkor a nyertes kkv-t tartalmazó szerződések értékaránya már jelentős mértékben, 17,2 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbi adathoz képest. A visszaesés oka, hogy az összes közbeszerzési szerződés értéke számottevően, majdnem 30 százalékkal emelkedett, míg a kkv-k által elnyert közbeszerzések értéke több, mint 8 százalékkal esett vissza, amely csökkentette a kkv-k összes közbeszerzésen belüli értékarányát.
A nyertes kkv-t tartalmazó szerződések számának és értékének negyedéves megoszlását ábrázolva, a 3. ábráról szembetűnik, hogy a vizsgált 2 év tendenciái egyáltalán nem mutatnak hasonlóságot sem a számadatok, sem az értékadatok változásának tekintetében. 2024-ben a nyertes kkv-t tartalmazó szerződések számaránya viszonylag egyenletes megoszlást produkál a negyedévek között, csupán pár százalékpontnyi eltérést lehet tapasztalni. 2024-ben a legtöbb kkv-k által elnyert szerződést az I. negyedévben kötötték meg (igaz ez csak kettő darabbal több, mint a III. negyedéves számadat), és az is elmondható, hogy a szerződések száma csak ekkor haladta meg az előző, 2023-as év adatát. A legkevesebb szerződést 2024 IV. negyedévben nyerték el a kkv-k.
A szerződések összértékének tekintetében is ki lehet jelenteni, hogy a 2024-es értékadatok minden negyedévben alulmaradnak az előző év azonos időszakához képest, kivéve 2024 II. negyedévét, ahol a maximumát éri el a 2024-es érték. Legjobban a IV. negyedévben nyílik szét a 2 év grafikonja, de a számaadatokban is ebben az időszakban mérhető a legnagyobb különbség: 2024 utolsó negyedévében a kkv nyertes szerződések száma csak kb. a háromnegyede az előző év azonos időszaki adatának, az értéke pedig csak kicsivel több, mint 80 százaléka.
A nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzési szerződéseket a nemzeti és az uniós eljárásrend szerint vizsgálva (4. ábra) az állapítható meg, hogy 2024-ben ezeknek a szerződéseknek több, mint a fele (~55%) a nagyobb értékű közbeszerzéseket magába foglaló uniós eljárásrend alá tartozott, ebből következően a kisebb értékű eljárásokat felölelő nemzeti eljárásrendű közbeszerzések száma közelítőleg 45 százalékot tett csak ki. Amennyiben a szerződések értékét vesszük alapul, a 4. ábra 2. oszlopán látható, hogy még jobban érvényesül az uniós eljárásrendű szerződések dominanciája, mert a kkv nyertes szerződések összértékének több, mint a háromnegyede (77%) az uniós eljárásrendhez kapcsolódott, míg a nemzeti eljárásrendű szerződések értéke 23 százalék volt csupán.
A megelőző évhez képesti változást tekintve kijelenthető, hogy 2024-re a kkv nyertes szerződések számaránya pár százalékponttal eltolódott a kisebb értékű eljárásokat magában foglaló nemzeti eljárásrendű közbeszerzések javára. Emögött a nagyobb értékű eljárásokat felölelő uniós eljárásrendű, kkv nyertest is tartalmazó közbeszerzési szerződések darabszámának több, mint 15 százalékos csökkenése áll: míg 2023-ban még 8190 darab uniós eljárásrendbe tartozó közbeszerzési szerződést nyertek el a kkv-k, addig 2024-ben ez a szám 6920 darabra csökkent. Ugyanakkor a kkv nyertes szerződések értékaránya szinte százalékra pontosan megegyezik a vizsgált 2 évben, ugyanis ahogy 2023-ban, úgy 2024-ben is ezeknek a szerződéseknek az uniós-nemzeti aránya 77%-23% volt.
Ennek ellenére elmondható, hogy a kkv-k által elnyert közbeszerzési szerződések esetén mind a darabszám, mind pedig az érték tekintetében egyértelműen az uniós eljárásrend bizonyult jelentősebbnek.
Amennyiben a kkv-k által elnyert közbeszerzési szerződéseket a beszerzés tárgya (építési beruházás, árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés) szerint szemléltetjük (5. ábra), látható, hogy sem a szerződések számát, sem az értékét illetően nem az építési beruházások domináltak, mint a közbeszerzési eljárások esetében. Az eljárásrészeket, azaz a szerződéseket tekintve a legtöbb kkv nyertes közbeszerzés árubeszerzés volt (5698 db), ami közel a felét (45%) tette ki a szerződéseknek, hasonlóan, mint egy évvel korábban, azaz 2023-ban. A maradék 55 százalékon kb. fele-fele arányban osztoztak a szolgáltatás-megrendelés, ill. építési beruházás tárgyú szerződések.
A kkv nyertest tartalmazó közbeszerzési szerződések értékét tekintve 2024-ben a szolgáltatás-megrendelések összege lett a legmagasabb, összesen 588,2 milliárd forint, ami több, mint 37 százalékos aránynak felelt meg az összértéken belül. 540 milliárd forint összértékkel csak második helyre kerültek az építési beruházások, egy évvel korábban, 2023-ban még az ilyen tárgyú közbeszerzések adták ki a legnagyobb összértéket. Az árubeszerzések, annak ellenére, hogy ezekhez kapcsolódott a legtöbb közbeszerzési szerződés megkötése, érték tekintetében alulmaradtak, az 1000 milliárd forintot sem érték el. Ez annak a következménye, hogy ebben a tárgyban inkább kisértékű szerződések köttettek, konkrétan az egy szerződésre jutó árubeszerzési szerződések értéke kb. fele akkora (~80 millió forint) volt, mint a szolgáltatás-megrendelések vagy az építési beruházások esetében.
A 6. ábra a kkv nyertest tartalmazó építési beruházás tárgyú szerződések számának és értékének változását mutatja az elmúlt 2 évben. Látható, hogy mind a szerződések számában, mind az értékében csökkenés következett be, ráadásul jelentős, mindkét esetben mintegy 15%-ot meghaladó mértékben.
Az ajánlatkérők típusa szerint (regionális/helyi szintű-, központi szintű-, közjogi-, közszolgáltató, támogatott- és egyéb szervezetek) elemezve a nyertes kkv-t tartalmazó szerződéseket (7. ábra), azt figyelhetjük meg, hogy a legtöbb közbeszerzést 2024-ben a regionális/helyi szintű ajánlatkérők bonyolították le, szám szerint 3832 darabot, mely a szerződések számának mintegy 30 százalékát tette ki, de ez szinte megegyezik a közjogi ajánlatkérők részesedésével, melyekhez kapcsolható szerződések száma csupán mintegy 30 darabbal marad el a regionális szintű ajánlatkérőkétől. Az összes közbeszerzési szerződésen belül viszont a közjogi ajánlatkérők kötötték meg a legtöbb szerződést, így ezek tettek szert a legnagyobb részesedésre. A többi ajánlatkérő szervezet esetében nagyon hasonló számarányokat lehetett mérni az összes szerződés és a kkv nyertest tartalmazó szerződések vonatkozásában, csupán 1-2 százalékpont körüli eltérésekkel.
A kkv-k által elnyert közbeszerzési szerződések értékének ajánlatkérők szerinti csoportosítása (8. ábra) viszont egyenletesebb megoszlást mutat, szinte minden tipusú ajánlatkérőhöz a szerződéses összérték ötöde kapcsolható (17-23 %), kivéve a támogatott szervezeteket, melyek aránya ebben az esetben is elhanyagolható, csakúgy, mint a szerződések számának esetében. Nagyobb mértékű eltérések figyelhetőek meg viszont az összes szerződés ajánlatkérők szerinti megoszlásához képest, ugyanis ez utóbbi esetben a központi szintű ajánlatkérők testesítették meg a legnagyobb súlyú kategóriát, több, mint 30 százalékos részesedéssel, valamint a közszolgáltató szervezetekhez kapcsolódó összérték is jelentős volt a maga 28 százalékával.
A fenntarthatósági, azaz a környzetvédelmi és/vagy szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzések adatainak gyűjtésére a régi hirdetményminták alapján csak a nemzeti eljárásrendben volt lehetőség, miután az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű eljárásokról nem álltak rendelkezésre az ilyen jellegű információk. A 2023. október végén bevezetett új e-Forms mintákban már elvileg szerepelnek a stratégiai szempontú közbeszerzésekre vonatkozó kérdések, de mivel opcionálisak, a gyakorlat eddig azt mutatta, hogy ezek szinte teljes mértékben kitöltetlenek maradtak. Ennek következményeképpen továbbra sem áll rendelkezésre az uniós eljárásrendben a fenntarthatósági szempontok alkalmazásával kapcsolatosan megbízható adat.
2023-ról 2024-re mind a kkv-k által elnyert környezetvédelmi, mind a szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzések főbb mutatóinak értékei is jelentős mértékben lecsökkentek, az összes közbeszerzési szerződés körében tapasztalt változáshoz hasonlóan. A szám- és értékarányokat illetően inkább stagnálást tapasztalhattunk, amint azt a 9. ábra szemlélteti: a zöld szempontokat és nyertes kkv-t is tartalmazó szerződések számaránya 1,1 százalékponttal mérséklődött, értékarányuk is csak minimálisan, 0,2 százalékponttal lett több az egy évvel korábbi adathoz képest. A kkv nyertességen felül szociális szempontokat is tartalmazó szerződések számaránya pedig 0,9 százalékponttal, értékaránya 2 százalékponttal csökkent a megelőző év számított hányadosaihoz képest.
A 10. ábráról leolvasható, hogy 2024-ben a nemzeti eljárásrendű kkv-k által elnyert közbeszerzések hatoda (16,6%) tartalmazott környezetvédelmi és/vagy szociális szempontokat (egy évvel korábban ez az arány közelítőleg 20% körül volt). Ezeknek a szerződéseknek közel 80 százaléka kizárólag környezetvédelmi szempontokat vett figyelembe, 13,5 százaléka csak szociális szempontokat és 63 darab olyan közbeszerzési szerződés volt, melyekben mindkét fajta szempont érvényre jutott, ez utóbbiak aránya 6,6 százalékot tett ki.
A 11. ábra a nyertes kkv-khoz köthető szerződések megoszlását mutatja 2024-ben értékkategóriák szerint. Látható, hogy túlnyomó többségben kisértékű közbeszerzéseket nyertek el a kkv-k, a 8285 darab 50 millió forint és az alatti összértékű közbeszerzés közel a kétharmadát tette ki a nyertes kkv-t tartalmazó szerződéseknek. A kkv-k 3905 darab 50 millió és 500 millió forint közé eső összértékű szerződésben szerepeltek nyertesként, ami az összes ilyen eljárás több, mint 30 százalékát jelentette. Az 500 millió forint és afeletti összértékű szerződések között csak mindösszesen 473 darab olyan közbeszerzés volt, amit a kkv-k nyertek el, ez 4 százalékát sem érte el az összes kkv-khoz köthető szerződéseknek.
A szerződések értékét vizsgálva azonban, majdnem fordított helyzet áll elő. A nagyértékű, az 500 millió forint és az az meghaladó értékű közbeszerzések a kkv nyertes szerződések összértékének több, mint a felét, majdnem 60 százalékát (57,8%) alkották, a közepes értékű, 50 millió és 500 millió forint közötti szerződések az összértékből is kb. egyharmad részben, pontosan 34,4 százalékos arányban részesedtek és a legkisebb értékű, 50 millió forint és az azt el nem érő közbeszerzések az összértéknek csak közelítőleg 8 százalékát tették ki.
A közbeszerzési piacon fennálló verseny intenzitásának mérésére szolgáló mutatók közül az egyik a beérkezett ajánlatok átlagos száma. A 12. ábra a kkv nyertest tartalmazó közbeszerzések körében a 100 darab szerződésre jutó ajánlatok számát mutatja be eljárásrendek szerint és összesítve az elmúlt három év folyamán.
100 közbeszerzési szerződésre jutó ajánlatok átlagos száma a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzések esetében erősen emelkedő tendenciát mutatott az elmúlt három év során, míg az uniós eljárásrendű közbeszerzések esetében a trendvonal enyhe süllyedése adódott. 2023-ról 2024-re az uniós eljárásrendben közel 10 százalékkal csökkent az ajánlatok átlagos száma, míg a nemzeti eljárásrendű szerződések esetében közel ekkora volt a növekmény, így az összes kkv nyertes szerződés körére vonatkozóan szinte változatlan maradt az ajánlatok fajlagos száma az elmúlt 2 évben (3,5), és egyúttal az is elmondható, hogy ez az érték magasabb lett a 3 éves átlagnál (3,4). 2024-ben a kkv nyertest tartalmazó közbeszerzési szerződéseket illetően átlagosan 3-4 ajánlatból kellett kiválasztani a legmegfelelőbbet, tehát ez azt jelenti, hogy a versenyhelyzet a kkv-k körében is biztosított volt.
Sok szempontból az egyik legfontosabb statisztikai indikátor az egyajánlatos közbeszerzések alakulása. A nyertes kkv-t tartalmazó egyajánlatos szerződések[2] szám- és értékarányának változását mutatják be a 13.-14. ábrák, eljárásrendek szerint. Szembetűnő, hogy 2023-ról 2024-re minden esetben csökkenés figyelhető meg. A nemzeti eljárásrendben a kkv-nyertességhez köthető egyajánlatos szerződéseknek mind a számaránya, mind pedig az értékaránya zsugorodott, az előbbi 3,7 az utóbbi 1,7 százalékponttal esett vissza. Az Európai Bizottság által is célkeresztben lévő uniós eljárásrendben a megkötött kkv-nyertes egyajánlatos közbeszerzési szerződések számának aránya 2024-ben számottevő mértékben, 7,2 százalékponttal lett kevesebb, mint egy évvel korábban, az értékarány viszont csak pár tized százalékponttal kisebbedett.
A közbeszerzési piacon fennálló versenyhelyzet harmadik fontos mérőszáma az eredményesen lezárult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokhoz (HNT-k) kapcsolódó közbeszerzési szerződések alakulását mutatja. 2024-ben az összesen megkötött közbeszerzési szerződéshez mérten a HNT-khez köthető szerződések szám- és értékaránya továbbra is nagyon alacsony szinten maradt. A nyertes kkv-t tartalmazó HNT eljárások szerződéseinek arányai pedig még ezeknél is kisebb értékeket vettek fel, ezeket az adatokat tünteti fel az alábbi, 1. táblázat.
2024-ben a kkv nyertest tartalmazó HNT eljáráshoz kapcsolódó szerződéseknek az összes kkv nyertes szerződésen belüli számaránya szinte változatlanul elhanyagolható nagyságrendű, 1% körüli volt, hasonlóan mint 2023-ban. Ez a számarány a nemzeti eljárásrendben 0,1 százalékponttal, az uniós eljárásrendben pedig 0,2 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az HNT eljárásokhoz tartozó kkv nyertes közbeszerzési szerződések értékaránya a nemzeti eljárásrendben 0,2 százalékponttal csökkent, míg az uniós eljárásrendben 0,6 százalékponttal emelkedett, de még így se haladta meg a 2,5 százalékot, az eljárások összesített adatait tekintve pedig csak a 2 százalékot érte el (lásd: alsó sor).
[1] 2024 első félévétől kezdődően a Közbeszerzési Hatóság a statisztikáit szerződésalapon készíti és publikálja, azaz az egyes, szerződéssel eredményesen lezárult részekhez kapcsolódó eredménytájékoztató hirdetmények alapján. A statisztikában – az Európai Bizottság által alkalmazott statisztikai gyakorlatnak megfelelően – figyelembe vételre kerülnek az eredményes keretmegállapodások alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések adatai, azonban a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések (keretmegállapodások) nem kerülnek szerepeltetésre.
[2] Az Európai Bizottság módszertana alapján az egyajánlatos közbeszerzési szerződésekre vonatkozó statisztikákban sem a keretmegállapodás megkötésére irányuló szerződések (KM1), sem az eredményes keretmegállapodások alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések (KM2) adatait nem vesszük figyelembe.