Kérdések és válaszok

1. Az ajánlatkérő árubeszerzés tárgyban a Kbt. Harmadik Része szerinti nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytat le. Az eljárásban a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdéseiben felsorolt kizáró okok kerültek előírásra. Az eljárásban egy belga székhelyű ajánlattevő is benyújtotta ajánlatát, aki az ajánlatok értékelését követően a legkedvezőbb ajánlatot tevő gazdasági szereplőnek minősült. Az ajánlattevő ajánlatában benyújtotta nyilatkozatát a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet) 17. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, miszerint nem állnak fenn vele szemben az eljárásban előírt kizáró okok. Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (a továbbiakban: EEKD) alkalmazása a tárgyi eljárásban nem releváns. A bírálat során a Kbt. 114. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlatkérő ellenőrzi a kizáró okok hiányát és az alkalmassági követelmények teljesülését a Kbt. 69. § (11) bekezdés szerinti adatbázisok alapján. A belga székhelyű ajánlattevő az ajánlatkérő által ellenőrzött magyarországi nyilvántartásokban nem szerepelt. Az e-Certis rendszerben a vonatkozó belga nyilvántartások tekintetében az ajánlatkérő nem talált releváns információkat, elérhetőségeket. A kizáró okok vonatkozásában tett ajánlattevői nyilatkozatban foglaltak ellenőrzése tekintetében az ajánlatkérőnek milyen további konkrét ellenőrzési lépéseket kell tennie, és milyen nyilvántartásokban kell az ellenőrzéseket végeznie? Szükséges-e a belga nyilvántartásokban történő ellenőrzés, és ha igen, akkor ezen nyilvántartások elérhetőségéről az ajánlatkérő honnan szerezhet információkat, ha az e-Certis rendszerben a vonatkozó belga nyilvántartások tekintetében nem található adat?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben a vonatkozó nyilvántartások feltüntetésének hiányában az e-Certis rendszerből nem nyerhető ki érdemi információ valamely kizáró ok ellenőrzése során, úgy elsősorban a felvilágosítás kérés jogintézménye alkalmazható.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 114. § (2) bekezdésének vonatkozó rendelkezései alapján a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat tekintetében az Európai Bizottság által meghatározott egységes formanyomtatvány nem alkalmazandó, ahol a Kbt. Második Része „egységes európai közbeszerzési dokumentumot” említ, az alatt a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell érteni. A Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjára vonatkozóan kormányrendeletben meghatározottak szerint kell a részletes adatokat megadnia. […] Az igazolások benyújtására kötelezett ajánlattevő ajánlata vonatkozásában az ajánlatkérő ellenőrzi a kizáró okok hiányát és az alkalmassági követelmények, valamint – adott esetben – a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok teljesülését a Kbt. 69. § (11) bekezdés szerinti adatbázisok alapján.

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés első mondata alapján az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban egyszerű nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá, valamint a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) pontját a 8. § i) pont ib) alpontja és a 10. § g) pont gb) alpontjában foglaltak szerint kell igazolnia.

A Kbt. 69. § (11) bekezdése alapján nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő az Európai Unió bármely tagállamában működő, – az adott tagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra alkalmas adatbázisként feltüntetett – ingyenes elektronikus adatbázisba belépve közvetlenül hozzájuthat az igazoláshoz vagy egyéb releváns információhoz. Nem magyar nyelvű nyilvántartás esetén az ajánlatkérő kérheti a releváns igazolás vagy információ magyar nyelvű fordításának benyújtását. A magyarországi nyilvántartások közül a hatósági nyilvántartások, valamint a külön jogszabályban nevesített nyilvántartások tekintendőek az igazolás benyújtásának kiváltására alkalmas nyilvántartásnak. A magyarországi ilyen nyilvántartások listájának az e-Certis rendszerben való közzétételéről a Közbeszerzési Hatóság gondoskodik.

Fentiek alapján a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban tehát a nyilatkozati elvre tekintettel a kizáró okok hiányának igazolása (előzetes és tényleges igazolása is) egyszerű nyilatkozattal történik, amit az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján köteles elfogadni.

Az ajánlatkérőnek a nyilatkozat mellett a Kbt. 114. § (2) bekezdése szerint ellenőriznie kell a kizáró okok hiányát a rendelkezésére álló elektronikus nyilvántartásokból is, ami az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező – jelen esetben belga illetőségű – ajánlattevő tekintetében – többek között – az e-Certis rendszerben feltüntetett ingyenes elektronikus adatbázisokat jelenti.

A fentieken túl a hivatkozott jogszabályhelyek további követelményt nem írnak elő a kizáró okok ellenőrzése tekintetében. Abban az esetben, ha a vonatkozó nyilvántartások feltüntetésének hiányában az e-Certis rendszerből nem nyerhető ki érdemi információ valamely kizáró ok ellenőrzése során, az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (1) bekezdésének megfelelően a felvilágosítás kérés jogintézményét alkalmazhatja, amelynek keretében például tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől az adott kizáró okra vonatkozó nyilvánosan elérhető adatbázis elérhetőségéről, vagy az adott kizáró ok tekintetében felmerülő további releváns információkról. Ezen túlmenően az ajánlatkérő – különösen a Kbt. 2. § (3) bekezdésére tekintettel – az „általában elvárhatóság” mértékéig kísérletet tehet az ingyenesen elérhető publikus nyilvántartások keresésére is, amelynek eredményét a kizáró ok ellenőrzése érdekében végzett eljárási cselekményei körében dokumentálhatja.

Egyebekben az e-Certis rendszerben az alábbi két ingyenes belga nyilvántartás érhető el:

https://ec.europa.eu/tools/ecertis/#/evidence/detail/22683

https://ec.europa.eu/tools/ecertis/#/evidence/detail/20923.

2. A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet) 7. § (1)-(2) bekezdés, a 8. § b) pont és a 9. § alapján mihez kell viszonyítani az előírt %-os értékeket, mi a százalékos érték számításának a vetítési alapja? Ha a beszerzés mennyisége a vetítési alap, akkor azt milyen módon kell figyelembe venni, ha például a mennyiség nem darabszámban, hanem más mértékegységben (pl. munkaoldat, liter, gramm) van meghatározva? Vetítési alapként a beszerzés értéke, becsült értéke is figyelembe vehető-e? Ha egy termékféleségből több fajta kerül beszerzésre, akkor a fajták száma figyelembe vehető-e vetítési alapként?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet tárgyi hatálya alá tartozó beszerzési tárgyaknak elsősorban mennyiségi szempontból kell teljesíteniük a meghatározott %-os aránynak való megfelelés követelményét. A mennyiség mértékegységének a meghatározása a beszerzési tárgy függvényében az ajánlatkérő mérlegelési körébe tartozik.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

Az Európai Unió által közzétett zöld közbeszerzési követelményeket elsősorban az uniós GPP-kritériumok tartalmazzák, mely követelmények beépíthetők az adott közbeszerzési eljárásba a beszerzés környezeti hatásának csökkentése érdekében.

A 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendeletben szereplő beszerzési tárgyakra vonatkozó környezetvédelmi követelmények – többek között – az uniós zöld közbeszerzési követelményeken alapulnak.

A feltett kérdések kapcsán az Európai Unió honlapján közzétett, a zöld közbeszerzési kritériumokra és követelményekre vonatkozó dokumentumok adhatnak eligazítást. Jelen esetben ez elsősorban „A beltéri takarítási szolgáltatásokra vonatkozó uniós zöld közbeszerzési követelményekről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum” vizsgálatát jelenti, ami az alábbi linken érhető el: https://circabc.europa.eu/ui/group/44278090-3fae-4515-bcc2-44fd57c1d0d1/library/0c979e87-6286-4a8a-bc2b-ccb290ba50e0/details

A munkadokumentum 3.2.1 pontja a tisztítószerekkel összefüggésben, a 3.2.4. pontja pedig egyéb fogyasztási cikkekkel (pl. szappan, egészségügyi és háztartási papírtermékek) összefüggésben a beszerzéskori mennyiség tekintetében állapít meg %-os mértéket.

A Közbeszerzési Hatóság megítélése szerint az állásfoglalás kérésben hivatkozott %-os értékek alapvetően a mennyiség tekintetében értelmezhetők, egyrészről a munkadokumentum megfogalmazására is figyelemmel, másrészről pedig ez az értelmezés áll leginkább összhangban azon jogalkotói célokkal is, amelyek a fenntarthatóság, a környezettudatos gondolkodás előtérbe helyezésével a zöld technológiák és megoldások alkalmazására ösztönzik az ajánlatkérőket, hogy beszerzéseik során olyan megoldásokat részesítsenek előnyben, amelyek a teljes életciklus során a lehető legkisebb hatást gyakorolják a környezetre. Ennek megfelelően a %-os értékek vetítési alapjaként nem javasolt figyelembe venni a beszerzés becsült értékét, valamint a beszerzendő termékféleségek típusainak számát sem.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint továbbá a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében foglaltak, miszerint „az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy az e rendelet szerinti azon környezetvédelmi követelmények tekintetében, amelyek alkalmazását a rendelet a közbeszerzés mennyiségének adott százalékos arányára írja elő, ennél nagyobb mértékben vagy a beszerzés teljes mennyiségére alkalmazza a követelményt”, valamennyi beszerzési tárgyra vonatkoztathatók, amelyekkel kapcsolatban a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet meghatározott %-os arányt ír elő.

Azt, hogy az ajánlatkérő valamely beszerzése tekintetében milyen mennyiségi egységet (pl. darabszám, liter, kg) határoz meg, az a beszerzési tárgy függvényében az ajánlatkérő mérlegelési körébe tartozik. E körben arra kell elsősorban figyelemmel lenni, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban pontosan meghatározza a mennyiségre vonatkozó számszaki és mértékegységre vonatkozó adatokat és ehhez mérten határozza meg pl. az alkalmassági követelményeket is.

3. 3.1. A számítási hiba jogintézménye vonatkozásában helyes-e az az értelmezés, miszerint az ajánlatkérő a számítási hiba javítását alkalmazhatja akként, hogy az általa a közbeszerzési dokumentáció részeként kiadott átalánydíjas, árazatlan költségvetésben már eredetileg rosszul szereplő képletezéseket utólag javíttassa az ajánlattevőkkel? A számítási hiba javítása az ajánlatkérő részéről alapulhat-e a matematika általános szabályain abban az esetben, amikor az ajánlatkérő ugyan előírta, hogy a kiadott költségvetéstől eltérni nem lehet, de a képletezés nem látható nyomtatott formában, és egyes ajánlattevők ajánlati árait befolyásolná a számítási hiba, más ajánlattevőkét azonban nem? Az értékelési sorrend a számítási hiba javításával nem változna, valamint az egyes tételek teljeskörűen szerepelnek a beadott ajánlatokban. 3.2. Az érvénytelenség vonatkozásában helyes-e az az értelmezés, miszerint az ajánlatkérő azon ajánlattevők ajánlatát, akik az ajánlatkérő által a közbeszerzési dokumentáció részeként kiadott átalánydíjas, árazatlan költségvetésben lévő képlethibát javították az ajánlatukban, nem érvényteleníti, tekintettel arra, hogy a költségvetésben olyan mérvű módosítást végeztek, ami a matematika általános szabályainak megfelelő, ami a közbeszerzés tárgyának tételes értékeire és ekként az értékelésre nincsen kihatással?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek fő szabály szerint el kell végeznie a bírálati cselekményeket annak érdekében, hogy megállapítást tehessen az ajánlatok érvényessége vagy érvénytelensége kérdésében, azonban mindig az egyedi ügy specifikumaira tekintettel, valamennyi releváns információ birtokában szükséges döntést hoznia arra vonatkozóan, hogy a felmerülő hiányosság, hiba mely, a Kbt. által biztosított jogintézmény keretei között orvosolható jogszerűen.

A Kbt. 71. § (11) bekezdésében szabályozott számítási hiba javítás kizárólag az alapadatokkal végzett matematikai műveletek hibás elvégzésének korrigálására szolgálhat. Számítási hiba javítása esetén az ajánlatban hibásan alkalmazott matematikai műveletre tekintettel az ajánlatkérő az ajánlattevő által megadott alapadatokból kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot és felhívja az ajánlattevőt annak javítására.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő mulasztásából eredő hiba (pl. az árazatlan költségvetés hibája, a képletezés hiánya) nem eshet az ajánlattevő terhére, illetve ezen okból nem vezethet az ajánlata érvénytelenségéhez.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 71. § (11) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel – a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével –, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.

A Közbeszerzési Hatóság az ismertetett esetre vonatkozóan az alábbi megállapítások figyelembevételét javasolja.

A D.948/14/2016. sz. döntőbizottsági határozat rögzíti, hogy a számítási hiba javítására vonatkozó jogintézmény alkalmazásának több együttes feltétele van, melyek közül az ajánlatkérőnek mindenek előtt azt kell megvizsgálnia, hogy az adott ajánlatban felmerülő probléma számítási hibának minősül-e. Amennyiben nem, az ajánlatkérő ezen jogintézményt jogszerűen nem alkalmazhatja. [D.948/14/2016. határozat 15. oldal]

Az ajánlatkérő részéről csak olyan számításon alapuló adat javítható, amely a számítási hiba fogalma alá esik. A számítási hiba egy olyan téves matematikai művelet eredményeképpen létrejött eredmény, amelynek során téves matematikai számítással helytelen adat keletkezik. A számítási hiba mindig egy művelet eredményeként keletkezik, ami lehet szorzás, osztás, összeadás, kivonás, hatványozás, százalékszámítás, illetőleg más matematikai művelet. A számítási hiba tehát akkor állapítható meg, ha az alapadatokból egy megadott matematikai művelet alapján hibás adat keletkezik. A számítási hiba javítására tehát a matematikai művelet során vétett számítási hiba esetén van lehetőség. [13.K.27.101/2017/6. számú bírósági ítélet 10. oldal]

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlat hibája esetén tehát az ajánlatkérőnek főszabály szerint élnie kell a Kbt.-ben biztosított valamely korrekciós lehetőséggel. Az érvényes ajánlattételt a hiánypótlás és a felvilágosítás kérés jogintézménye mellett a számítási hiba javítása is megteremtheti, azonban ennek jogszerű alkalmazásához az ajánlat egésze vizsgálandó az ajánlatkérői előírásokat is figyelembe véve. Az ajánlatkérőnek az ajánlatok érvényességi vizsgálatát a Kbt. 66. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott előírások szerint kell elvégeznie, és megállapítania, hogy azok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban és a jogszabályokban meghatározott előírásoknak.

Szükséges továbbá felhívni a figyelmet arra is, hogy a Kbt. 28. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel – megfelelő alapossággal előkészíteni. Az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumoknak biztosítaniuk kell, hogy az eljárásban a gazdasági szereplők képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni.

A D.129/12/2024. sz. döntőbizottsági határozat rögzíti, hogy a tárgyi esetben a nyertes ajánlattevő ajánlatában a „Kőburkolat” munkanem megajánlott árai az építész költségvetés munkanem összesítőjében 0 összeggel szerepeltek, melynek oka az volt, hogy a „Kőburkolat” munkalapon szereplő három költségvetési tétel H oszlopa (Anyag összesen) és I oszlopa (Díj összesen) nem tartalmaztak képleteket, amelyek a tételek mennyiségét és egységárait összeszorozták volna, azonban a hivatalbóli kezdeményező erre vonatkozóan nem állította az ajánlatkérő jogsértését, ezen hiányosságot nem rótta fel az ajánlatkérőnek a hivatalbóli kezdeményezésében. Mindezek alapján megállapítható volt, hogy a képletezés valóban hiányzott az ajánlat ezen részében, ugyanakkor a rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumok biztosították, hogy az eljárásban a gazdasági szereplők képesek voltak műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni. [D.129/12/2024. sz. határozat 69. pont]

A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet, hogy abban az esetben, ha az ajánlatkérő előkészítési hibája arra az eredményre vezet, hogy az ajánlatok nem tehetők meg megfelelően, továbbá az ajánlatok között emiatt olyan eltérés is tapasztalható, ami okán azok nem lesznek összehasonlíthatók, úgy a Kbt. 148. § (5) bekezdés második mondatát alkalmazva az ajánlatkérő saját maga ellen indított jogorvoslattal tudja orvosolni a jogsértő helyzetet.

4. Az ajánlatkérő a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény, illetve a kiberbiztonsági audit végrehajtására jogosult auditorok nyilvántartásáról és az auditorral szemben támasztott követelményekről szóló 7/2024 (VI. 24.) SZTFH rendelet hatálya alá tartozó érintett szervezet. A jogszabályi környezet meghatározott információbiztonsági kötelezettségeket ír elő az ajánlatkérő számára, többek között a rendszer- és szolgáltatásbeszerzés, valamint az ellátási lánc kockázatkezelése kapcsán. Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a megindítani tervezett közbeszerzési eljárásai során: - műszaki-szakmai alkalmassági minimumkövetelményként, vagy - szerződéskötési feltételként (a nyertes ajánlattevőtől „megkövetelve”) előír meghatározott (pl. ISO/IEC 27001 Információbiztonság Irányítási Rendszerre (IBIR) vonatkozó) szabvánnyal (vagy az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítvánnyal, vagy az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések hitelt érdemlő, egyéb bizonyítékával) való rendelkezést és egyidejűleg rögzíti a szerződéstervezetben, hogy a nyertes ajánlattevőnek a szerződés teljesítése során meg kell felelnie a vonatkozó – uniós és hazai – kiberbiztonsági előírásoknak?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek az adott beszerzése pontos tárgyának ismeretében szükséges mérlegelnie, hogy az információbiztonsági kötelezettségek körében vele szemben támasztott követelményeknek a közbeszerzési eljárás során műszaki-szakmai alkalmassági minimumkövetelmények előírásával, vagy szerződéskötési/szerződésteljesítési feltételek előírásával tud megfelelni a Kbt. és a vonatkozó végrehajtási rendeletek szabályozási keretei között.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint – tekintettel arra, hogy az alkalmassági követelmények előírásának rendeltetése nem a szerződés teljesítésének biztosítása, hanem az ajánlattevők teljesítési képességének előzetes felmérése –, amennyiben valamely követelmény olyan többlet igényt vár el, ami túlmutat a szerződés teljesítésére való képesség minimális alkalmassági követelményein, azaz ha szakmailag nem indokolható valamennyi ajánlattevőtől előzetesen elvárni például a tanúsítványokkal való rendelkezést, úgy célszerű az adott feltétel szerződéskötési feltételként történő előírása.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Közbeszerzési Hatóság az ismertetett esetre vonatkozóan az alábbi szempontok figyelembevételét javasolja.

A Kbt. 65. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását az esélyegyenlőségre, az egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak az alkalmassági feltételek előírásával kapcsolatos szabályokról szóló útmutatója (2023. november 16.) rögzíti, hogy az alkalmassági követelményekkel kapcsolatos általános, az auditok során tapasztalt elvárás szerint a közbeszerzési eljárásokban az alkalmassági követelményeknek az a szerepe, hogy előzetesen megszűrje a jelentkezőket, olyan módon, hogy kiderüljön, mely gazdasági szereplők nem alkalmasak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződés teljesítésére. Ezért az alkalmassági követelményeknek egy olyan minimum elvárás-rendszert kell képviselniük, amelyek segítenek kiszűrni a feladat teljesítésére nem képes gazdasági szereplőket. Az alkalmassági követelmények előírása során a lehető legszélesebb körben kell érvényesülnie a verseny követelményének és ennek megfelelően az alkalmassági követelményeknek a szükséges minimumra kell korlátozódniuk. Az ajánlatkérő erre tekintettel a szerződéses feltételekkel, a szakmai ajánlatra vonatkozó előírásokkal (pl. ütemterv) és a szakmai értékelési szempontokkal tudja biztosítani a szerződésre vonatkozó magasabb elvárások tényleges teljesülését.

Az alkalmassági feltételek előírása során tehát az ajánlatkérő meghatározza, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. Az alkalmassági követelmények alapvetően a szerződés teljesítésére vonatkozó azon minimális képességeket jelentik, amelyek hiányában egy gazdasági szereplőnek a szerződés teljesítésére vonatkozó képessége jogosan kétségbe vonható.

Az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie továbbá arra, hogy a közbeszerzési eljárásokban a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben – szolgáltatás megrendelése esetén a 21. § (3) bekezdés alapján – taxatíve felsorolt alkalmassági követelmények keretei között lehet az ajánlatkérőnek alkalmassági minimumkövetelményt előírnia, azaz a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet meghatározza a közbeszerzés tárgya szerint előírható alkalmassági feltételek körét, amelyek igazolási módját szintén a hivatkozott Korm. rendelet rögzíti.

A szerződéskötési feltételekre vonatkozóan a Kbt. nem ad konkrét szabályozást, azonban az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy bizonyos követelményeket szerződéskötési feltételként írjon elő, amelynek alapján a szerződéskötési feltételnek való megfelelésről, illetve ennek igazolásáról kizárólag a nyertes ajánlattevőként szerződő félnek kell gondoskodnia. A szerződéskötési feltételek tekintetében a konkrét ajánlatkérői előírásnak van elsősorban jelentősége, mely előírásokra vonatkozóan az ajánlatkérőnek – a Kbt. 2. §-ában foglalt alapelvi követelmények mellett – többek között a Kbt. 28. § (1) bekezdés, 50. § (4) bekezdés, 58. § (2) bekezdés, 131. § (1) bekezdés, 132. § (1) bekezdés rendelkezéseire figyelemmel kell eljárnia.

A tanúsítás megkövetelésére vonatkozó általános szabályokat a Kbt. 60. §-a határozza meg, amelynek (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő megkövetelheti, hogy a gazdasági szereplők a műszaki leírásban, vagy az értékelési szempontok vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételek keretében meghatározott követelményeknek vagy kritériumoknak való megfelelés igazolására nyújtsanak be megfelelőségértékelő szerv által készített vizsgálati jelentést vagy ilyen szerv által kiállított tanúsítványt. Ha az ajánlatkérő megköveteli egy konkrét megfelelőségértékelő szerv által kiállított tanúsítvány benyújtását, a más elismert megfelelőségértékelő szervek által kiállított, ezzel egyenértékű tanúsítványt is el kell fogadnia.

A D.230/17/2020. számú döntőbizottsági határozat szerinti jogesetben például az ajánlatkérő szerződéskötési feltételként írta elő az információbiztonsági irányítási rendszerre vonatkozó ISO/IEC 27001 tanúsítvány, vagy ezzel egyenértékű dokumentum meglétét, mely szerződéskötési feltételt a Döntőbizottság határozatával megsemmisített. A közbeszerzés tárgya takarítási szolgáltatás megrendelése volt.

A Döntőbizottság megállapította a Kbt. 58. § (2) bekezdésének második mondata alapján, hogy a közbeszerzés tárgya tekintetében az ajánlatkérő által megkövetelt jellemzőket kifejező előírások összessége a műszaki leírás. Ebből következően a jogalkotó minden olyan követelményt a műszaki leírás részének minősített, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgya teljesítésével szemben támasztott. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kifogásolt előírás a közbeszerzés tárgya teljesítésével szemben támasztott követelmény volt, mert az ajánlatkérő a szerződés megkötésének és teljesítésének feltételéül szabta meg. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a jogalkotó a Kbt. 58. § (2) bekezdésének harmadik mondatában – egyebek mellett – egy olyan követelményt támasztott a műszaki leírást alkotó jellemzőkkel szemben, hogy a szerződés céljaihoz képest arányosaknak kell lenniük. Ebből következően a Döntőbizottság megállapította a Kbt. 58. § (2) bekezdésének harmadik mondata alapján, hogy a kifogásolt előírás akkor jogszerű, ha a szerződés céljaihoz képest arányos [D.230/17/2020. sz. határozat 40-41. pontjai].

A tárgyi esetben a Döntőbizottság megállapította, hogy a kifogásolt előírás nem arányos a szerződés céljával, mivel az ajánlatkérői épületek takarításának megfelelő teljesítéséhez nincs rá szükség, továbbá a jogorvoslati eljárásban kifejtett ajánlatkérői célok megvalósítása érdekében sem indokolható, mivel a vállalkozási szerződés-tervezetben és az adatvédelmi szabályzatban foglalt előírások önmagukban képesek a megvalósítására. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 58. § (2) bekezdésének harmadik mondatát, mert jogsértően írta elő szerződéskötés feltételeként az eljárást megindító felhívás VI.3) 22) pontjában és a vállalkozási szerződéstervezet VI.9) pontjában az információbiztonsági irányítási rendszerre vonatkozó MSZ ISO/IEC 27001:2014 tanúsítvánnyal, vagy azzal egyenértékű irattal rendelkezést [D.230/17/2020. sz. határozat 76. és 78. pontjai].

Az előzőekben kifejtettek alapján tehát valamely követelmény alkalmassági feltételként történő előírása a beszerzés tárgyának függvényében adott esetben versenykorlátozó hatással bírhat, mert túlmutat azokon a minimumkövetelményeken, amelyekkel egy ajánlattevő szükségszerűen megfelelhet a beszerzés tárgya szerinti feladatok teljesítésének. Ebben az esetben azonban az ajánlatkérő élhet a szerződéskötési/szerződésteljesítési feltételként történő előírás lehetőségével, mely esetben az ajánlatkérő csak a nyertes ajánlattevőtől várja el az adott követelménynek való megfelelést, illetve annak teljesítését. Ezeknek a feltételeknek a beszerzés tárgyához kell kapcsolódniuk, a beszerzés céljával arányosnak kell lenniük, nem eredményezhetik a Kbt. alapelveinek sérelmét, illetve azt, hogy az eljárásban résztvevő gazdasági szereplők ne legyenek képesek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni. Az ajánlatkérő felelőssége, hogy az eljárást megindító felhívásban, illetve a közbeszerzési dokumentumban foglalt feltételek, követelmények összességükben biztosítsák, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.

A szerződéskötési, illetve teljesítési feltételek előírása adott esetben nagyobb mozgásteret biztosíthat az ajánlatkérőnek a tekintetben is, hogy a rá vonatkozó egyéb jogszabályi kötelezettségeknek a közbeszerzési eljárás keretei között is érvényt tudjon szerezni.

A Közbeszerzési Hatóság megítélése szerint az állásfoglalás kérés azon megállapítása, miszerint az ajánlatkérő rögzíti a szerződéstervezetben, hogy a nyertes ajánlattevőnek a szerződés teljesítése során meg kell felelnie a vonatkozó – uniós és hazai – kiberbiztonsági előírásoknak, nem elegendő. Javasolt a közbeszerzési dokumentumokban pontosan feltüntetni, hogy az ajánlatkérő a rá irányadó jogszabályi kötelezettségek alapján pontosan mit vár el a nyertes ajánlattevőtől akár a szerződéskötés feltételeként, akár a szerződés teljesítése során. Javasolt ezen feltételekre nem általánosságban utalni, hanem egyértelműen meghatározni és konkrét jogszabályhelyre hivatkozni. Ezen konkrét szerződésteljesítési feltétel a Kbt. 135. § (12) bekezdése alapján akár a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként is előírható.

Azt, hogy a szerződéskötési feltételnek miként tud megfelelni a nyertes ajánlattevő, elsősorban a konkrét ajánlatkérői előírás határozza meg. A szerződéskötési feltétel igazolási módja tekintetében tehát szintén az ajánlatkérői előírásnak van elsősorban jelentősége, figyelemmel arra, hogy a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet nem tartalmaz e tekintetben releváns rendelkezéseket. Az ajánlattevőnek alapvetően oly módon kell megfelelnie és igazolnia a szerződéskötési feltételeknek való megfelelést, ahogyan azt az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban, illetve a közbeszerzési dokumentumokban meghatározta.

A D.266/6/2017. számú döntőbizottsági határozat szerinti jogesetben például a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a felhívásban „nem írta elő, hogy a szerződéskötési feltételt majd milyen módon kell igazolnia a nyertes ajánlattevőnek. Az ajánlatkérő nem rögzítette továbbá, hogy milyen eljárást követ majd abban az esetben, ha a nyertes ajánlattevő ezt a szerződéskötési feltételt nem igazolja, különös tekintettel a Kbt. 131. § (1) bekezdésére, mely szerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően” [lásd: D.266/6/2017. sz. határozat 27. és 33. pontjai].

A fentiek értelmében az ajánlatkérőnek az általa előírt feltételekhez megfelelő igazolási módot kell társítania, mely az adott feltétel tartalmának függvényében lehet adott esetben egyszerű nyilatkozat, valamely tanúsítvány, dokumentum benyújtása, rendelkezésre állási nyilatkozat.

Lényeges, hogy az előírt feltételeknek való megfelelést az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során, illetve adott esetben a szerződés teljesítése során is ellenőriznie kell. E tekintetben szükséges felhívni a figyelmet a Kbt. 142. § (1) bekezdésére, amely alapján az ajánlatkérő köteles dokumentálni a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat, ennek keretében köteles ellenőrizni és dokumentálni azon szerződéses kötelezettségek teljesítését, amelyeket a közbeszerzési eljárásban az értékelés során figyelembe vett, valamint minden, a szerződésben foglaltaktól eltérő teljesítést, annak okait és – adott esetben – a szerződésszegéssel kapcsolatos igények érvényesítését.

A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet továbbá a szerződéstervezeteknek, szerződéses feltételeknek a közbeszerzési eljárás előkészítése körében történő megfelelő kidolgozását elősegítő szakmai iránymutatásra, mely rögzíti többek között, hogy egyes sajátos beszerzési igények (pl. speciális építményekre irányuló építési beruházások, vagy az egészségügyi termékek, szolgáltatások beszerzésére irányuló szerződések) esetén a szerződés tárgyával kapcsolatban mindig javasolt előzetesen felmérni és vizsgálat alá vetni az esetleges ágazati jogszabályokat, előírásokat, és ezeknek a közbeszerzési jogszabályokkal való kapcsolatát, annak érdekében, hogy egyértelmű, teljes körű, megfelelően átgondolt és egymással koherenciát mutató szerződéses rendelkezések kerüljenek kialakításra.

A szakmai iránymutatás az alábbi weboldalon érhető el: https://kozbeszerzes.hu/media/documents/a-szerzodeses-feltetelek-megfelelo-kidolgozasat-elosegito-szakmai-iranymutatas-1127.pdf.

5. Az ajánlatkérő a tárgyi eljárásban felállította a dinamikus beszerzési rendszert. Új ajánlattételi szakasz megindítása előtt a felvételre került részvételre jelentkezők tekintetében ellenőrzésre kerültek a kizáró okok. Az ajánlatkérő a részvételre jelentkezők ellenőrzése során észlelte, hogy három felvett részvételre jelentkező tekintetében változás állt be, azonban a változásról az ajánlatkérőt nem értesítették. Az 1. részvételre jelentkező végelszámolás alatt áll, a 2. részvételre jelentkező tekintetében végrehajtás elrendelésére került sor, a 3. részvételre jelentkező pedig felszámolás alatt áll a mindenki számára elérhető, Igazságügyi Minisztérium által működtetett e-cegjegyzek.hu portálon megadott információk alapján. A Kbt. 107. § (8) bekezdése szerint az ajánlatkérő felhívhatja a részvételre jelentkezőket öt munkanapos határidővel, hogy nyújtsák be az aktualizált EEKD-ban foglalt nyilatkozatukat. 5.1. Az állásfoglalást kérő értelmezésében a végelszámolás alatt, illetve a felszámolás alatt álló részvételre jelentkezők a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pont szerinti kizáró ok hatálya alá kerültek. A végrehajtás alatt álló részvételre jelentkezőt automatikusan kizárhatja-e az ajánlatkérő, és ha igen, milyen jogcímen?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a végrehajtási eljárás nem alapozza meg a Kbt. szerinti kizáró okok hatálya alá tartozást. A Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pont szerint fennálló kizáró ok sem eredményez automatikus kizárást, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1a) bekezdése alapján az ott meghatározottak szerint dönthet úgy, hogy nem zárja ki azon gazdasági szereplőt, amelynek vonatkozásában megállapítható a szerződés teljesítésére való képesség.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő által kötelezően alkalmazandó kizáró okokat a Kbt. 62. §-a taxatíve felsorolja. A Kbt. 62. §-a alapján azonban megállapítható, hogy nincs olyan kizáró ok a Kbt.-ben, amely a végrehajtás alatt álló gazdasági szereplőre vonatkozna, azaz – jóllehet a végrehajtás eredményeként, annak típusától függően esetlegesen megállapíthatóvá válik majd valamely, pl. a Kbt. Kbt. 62. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti kizáró ok – valamely gazdasági szereplő ellen indított végrehajtási eljárás önmagában nem eredményezi a közbeszerzési eljárásban a Kbt. szerinti kizáró ok hatálya alá tartozást. Ezen a jogcímen a gazdasági szereplő kizárására a Kbt. 63. §-a szerinti, szabadon alkalmazható kizáró okok esetén sincs lehetőség.

Az ismertetett esetben tehát az ajánlatkérő a végrehajtás alatt álló részvételre jelentkezőt nem zárhatja ki, azonban az eljárás további részében a kizáró ok hatálya alá tartozás fokozott ellenőrzése – akár a Kbt. 107. § (8) bekezdés a) pontja szerinti aktualizált EEKD bekérésével – szükségessé válhat.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki végelszámolás alatt áll, vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van.

A Kbt. 62. § (1a) bekezdése szerint a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy nem zárja ki azon gazdasági szereplőt, amelynek tekintetében a kizáró ok szerinti valamely helyzet fennáll, amennyiben az ajánlatkérő megállapította, hogy – az üzletmenet-folytonosság biztosításával kapcsolatos jogszabályokat és intézkedéseket figyelembe véve – az érintett gazdasági szereplő képes lesz a szerződés teljesítésére.

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. §-a alapján Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 62. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:

c) a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól (a továbbiakban: céginformációs szolgálat) ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi; a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja és a 62. § (1a) bekezdése alkalmazása esetén az ajánlatkérő szükség esetén a gazdasági szereplő nyilatkozatában megadott információkon kívül a gazdasági szereplő szerződés teljesítésére való képességének igazolására más dokumentum benyújtását is kérheti.

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17. § (1b) bekezdése alapján a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban, a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt helyzetek fennállása esetén a Kbt. 62. § (1a) bekezdése tekintetében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező (1) bekezdés szerinti nyilatkozatának tartalmaznia kell a szerződés teljesítésére való képességével kapcsolatos információkat.

A fentiek értelmében a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja alapján a kizáró ok kizárólag végelszámolás, csődeljárás, illetve felszámolás – valamint a gazdasági szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás – esetére vonatkozik, azonban ezekben az esetekben is a kizárás megállapíthatóságának a feltétele, ha a gazdasági szereplő már végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétették, vagy az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték. Ezen feltételek megvalósulására is tehát az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie a kizáró ok hatálya alá tartozás megállapítása során.

A Kbt. 62. § (1a) bekezdése a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pont szerinti kizáró ok alkalmazása körében olyan mérlegelési jogkört ruház továbbá az ajánlatkérőre, amely alapján az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy nem zárja ki azt a gazdasági szereplőt, amelynek tekintetében a kizáró ok szerinti valamely helyzet fennáll, amennyiben az ajánlatkérő megállapította, hogy – az üzletmenet-folytonosság biztosításával kapcsolatos jogszabályokat és intézkedéseket figyelembe véve – az érintett gazdasági szereplő képes lesz a szerződés teljesítésére. Önmagában tehát az a körülmény sem eredményez automatikus kizárást, hogy valamely gazdasági szereplő a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pont szerint végelszámolás, csődeljárás, vagy felszámolás alatt áll, ha az ajánlatkérő mérlegelési és döntési jogkörében megállapítja az érintett gazdasági szereplőnek a szerződés teljesítésére való képességét. Erre vonatkozóan a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a gazdasági szereplő nyilatkozatában megadott információkon kívül a gazdasági szereplő szerződés teljesítésére való képességének igazolására más dokumentum benyújtását is kérheti, a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nyilatkozatának tartalmaznia kell a szerződés teljesítésére való képességével kapcsolatos információkat is.

5.2. Az állásfoglalás-kérésben hivatkozott gazdasági szereplők tekintetében mindenképpen szükséges-e az aktualizált EEKD bekérése, vagy ilyen esetekben egy esetleges felvilágosítás kérés kiküldése is elegendő?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ismertetett esetben elsősorban a Kbt. 107. § (8) bekezdés a) pontjának alkalmazása javasolt, azonban nem kizárt, hogy az ajánlatkérő a kizáró okok ellenőrzése körében alkalmazható bírálati cselekményekre tekintettel közvetlenül felvilágosítás kéréssel éljen az érintett gazdasági szereplők felé.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 107. § (8) bekezdése alapján az adott közbeszerzés tekintetében az eljárás nyertese az az ajánlattevő, amely a dinamikus beszerzési rendszerről szóló, az eljárást megindító, vagy – előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban közzétett értékelési szempontok alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette. A részvételi jelentkezések és ajánlatok bírálatára a 69. §-t kell alkalmazni azzal a különbséggel, hogy

a) az ajánlatkérő a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt bármikor felhívhatja a rendszerbe felvett gazdasági szereplőket, hogy öt munkanapon belül nyújtsák be az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatuk aktualizált változatát, és

b) az ajánlatkérő nem kérheti az alkalmasság és kizáró okok igazolását, ha a vonatkozó dokumentumokat az ajánlattevő – a dinamikus beszerzési rendszer keretében – ajánlatkérő korábbi felhívására már benyújtotta. Ebben az esetben ajánlatkérő a korábban benyújtott dokumentumok alapján végzi el a bírálatot, kivéve, ha az a) pont alapján benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentum, vagy ajánlattevő (8a) bekezdés szerinti jelzése alapján a kizáró okok vagy alkalmassági követelmények tekintetében változás állt be az ajánlattevő, annak kapacitást nyújtó szervezete vagy alvállalkozója esetében.

A Kbt. 107. § (8a) bekezdése alapján, ha a kizáró okok vagy alkalmassági követelmények tekintetében változás áll be a rendszerbe felvett, érvényes részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő, annak kapacitást nyújtó szervezete vagy alvállalkozója esetében, azt a gazdasági szereplő köteles haladéktalanul jelezni az ajánlatkérő felé.

A Kbt. nem ad arra vonatkozó konkrét szabályozást, hogy az ajánlatkérő egy új ajánlattételi szakasz megindítása esetén a dinamikus beszerzési rendszerhez már korábban csatlakozott gazdasági szereplő tekintetében miként ellenőrizze ismételten a kizáró okok hiányát. Tekintettel azonban arra, hogy a dinamikus beszerzési rendszer egy folyamatosan fennálló sajátos beszerzési forma, a szabályozás lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt bármikor felhívja a rendszerbe felvett gazdasági szereplőket az EEKD aktualizált változatának benyújtására. Ez lehetőséget ad az ajánlatkérőnek, hogy az újonnan benyújtott EEKD-ban foglaltak, illetve a kizáró okok ellenőrzése során tudomására jutott információk alapján – szükség esetén – felvilágosítás kéréssel éljen az adott gazdasági szereplő felé, továbbá a Kbt. 107. § (8) bekezdés b) pontja alapján az igazolások ismételt bekérésére is mód nyílik, amennyiben változás áll be az újonnan benyújtott EEKD alapján a kizáró okok tekintetében.

Nem kizárt azonban, hogyha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (7) bekezdés második mondata alapján ellenőrzi a Kbt. 69. § (11) bekezdés szerinti adatbázisok adatait, és ekként tapasztal eltérést a korábban benyújtott EEKD adataihoz képest, akkor a Kbt. 69. § (2) bekezdésére és a Kbt. 71. § (1) bekezdésére tekintettel alkalmazza a felvilágosítás kérés jogintézményét. Javasolt azonban elsősorban a Kbt. 107. § (8) bekezdés a) pontjának alkalmazása arra is figyelemmel, hogy az aktualizált EEKD benyújtásával valamennyi kizáró ok, azaz nem csupán az adatbázisok alapján ellenőrizhető kizáró okok tekintetében lesz naprakész információk birtokában az ajánlatkérő.

Javasolt lehet továbbá, hogy az EEKD aktualizálására történő felhívás, vagy a felvilágosítás kérés keretében az ajánlatkérő felhívja az érintett gazdasági szereplők figyelmét a Kbt. 107. § (8a) bekezdés szerint fennálló kötelezettségükre is.