[1]
Címszavak: eredményes közbeszerzési eljárás, vármegye,
2022-ben 7894 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le 4590,3 milliárd forint értékben. Azonban ahhoz, hogy ezeket az adatokat vármegyénként mutassuk be, szükség volt arra, hogy a főváros adataiból[2] csak az önkormányzatokhoz kapcsolható közbeszerzéseket vegyük figyelembe. A budapesti székhelyű ajánlatkérők között jelentős azoknak a száma, akik a központi költségvetés alá tartoznak, ezért az általuk lefolytatott közbeszerzések teljesítési helye az ország egész területét lefedi (2023 db, 1931,2 Mrd Ft). Ezen kívül sok olyan ajánlatkérő volt, aki nem kapcsolódik sem a központi költségvetéshez, sem a helyi önkormányzatokhoz (395 db, 215,7 Mrd Ft). Ezért a budapesti adatokat úgy módosítottuk, hogy ennek a két csoportnak az adatait kiemeltük, és így csak a fővárosi és a kerületi önkormányzatokhoz szorosan köthető közbeszerzések jelennek meg budapesti adatként (1260 db, 1141,4 Mrd Ft).[3] A fenti eljárásokat figyelmen kívül hagyva az országos összesen helyett ebben a cikkben 5476 eljárás adatait vizsgáltam 2443,4 milliárd forint értékben.
A fenti adatokból látható, hogy a közbeszerzések számának közel 23 százalékát Budapest önkormányzatai bonyolították le, és ennek keretében a közbeszerzések értékének közel feléről (46,7%) döntöttek.
Az első ábrából látható, hogy Budapest még a fentebb ismertetett módszerrel is messze kiemelkedik az eredményesen lefolytatott közbeszerzések számában. 1260 közbeszerzésével majdnem háromszor annyi eljárást bonyolított le, mint az őt követő Pest vármegye (453). Harmadik helyen a sorban Hajdú-Bihar vármegye található 352 eljárással, míg a legkevesebb közbeszerzés Nógrád vármegyéhez tartozott (73 eljárás).
Az önkormányzatok által lebonyolított közbeszerzések értékének a nagy része, közel fele, Budapestre került (1141,4 Mrd Ft, 46,7%), amint ez a második ábrából látható. A Budapesten kívüli vármegyék esetében a három legnagyobb értékű közbeszerzést lebonyolító vármegye közül az első Pest vármegye (147,3 Mrd Ft), a második Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (133,0 Mrd Ft), a harmadik Hajdú-Bihar vármegye (104,7 Mrd) volt. A közbeszerzések során elnyert pénzek közül a legkevesebb Heves vármegyébe jutott, mindössze 19,3 milliárd forint, amely a budapesti közbeszerzések mindössze két százaléka.
Ha régiós szinten nézzük az adatokat, kiderül, hogy a korábban közép-magyarországi régiónak (Budapest és Pest vármegye) nevezett területre jut a közbeszerzési eljárások számának közel harmada (Budapest 23,0%, Pest vármegye 8,3%), értékének több, mint a fele (Budapest 46,7%, Pest vármegye 6,0%). Számukat tekintve a Dunántúlon (31,6%) és a Dunától keletre (37,1%) nagyjából egyformán oszlanak el a közbeszerzések. Értékét tekintve a Dunántúlra kevesebb pénz jutott (28,3%), mint a Dunától keletre (19,0%), de a két terület együttes összege alig haladja meg azt az összeget, amelyet Budapest és önkormányzatai (46,7%) osztottak szét.
Az egy eredményes közbeszerzési eljárásra jutó érték esetében is Budapest vezeti a sort 905,8 millió forint értékben, ahogy ez a 3. ábrán megfigyelhető. Ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (663,3 M Ft) és Vas vármegye (481,2 M Ft). Az egy eljárásra jutó legkisebb érték Heves vármegyéhez kapcsolható (152,2 M Ft), ami mindössze egyhatoda a budapesti közbeszerzések értékének.
A 4. ábra azt mutatja, hogyan alakultak a közbeszerzések, ha az egy-egy megyére jutó értéket összevetjük a vármegye lakosságával.[4] Ha az egy lakosra jutó közbeszerzési értéket vizsgáljuk, itt is azt láthatjuk, hogy a közbeszerzési eljárások esetében az egy lakosra jutó közbeszerzések értéke is Budapesten a legnagyobb, 678,6 ezer Ft/fő. Ez tízszerese a Heves vármegyei értéknek, ahol mindössze 67,6 ezer Ft/fő ez az érték. Ebben a tekintetben Budapestet Jász-Nagykun-Szolnok vármegye követi a 279,5 ezer Ft/fő értékkel. A harmadik Csongrád-Csanád vármegye, ahol az érték 263,1 ezer Ft/főt ért el.
Ha a két utóbbi szempontot vizsgáljuk régiós szinten, azt figyelhetjük meg, hogy az egy eljárásra jutó érték tekintetében a Dunántúlon a budapesti érték 30, míg a Dunától keletre 38 százaléka az egy eljárásra jutó érték. Ha Budapest értékét a központi költségvetés által lebonyolított közbeszerzések egy eljárásra jutó értékéhez hasonlítjuk, azt a megállapítást tehetjük, hogy a központi költségvetés esetében öt százalékkal magasabb az egy eljárásra jutó érték (954,6 M Ft), mint Budapesten.
Az egy lakosra jutó érték esetében is Budapestre került a legnagyobb összeg (678,6 ezer forint). Az egy lakosra jutó érték tekintetében a Dunántúlon az érték 161,8 ezer forint, míg a Dunától keletre 186,3 ezer forint, Pest vármegyében 110,0 ezer forint, míg a központi kötségvetés[5] esetében 201 ezer forint.
Az első táblázat összefoglalja régiós szinten az eddig bemutatott adatokat.
Az ezután következő ábrák esetében az egyes eseteket vármegyénként vizsgáltam. Az egyes vizsgálandó kérdést mindig az adott vármegye összesített értékeivel hasonlítottam össze. Ezért az egyes megyékben feltűnő érték mindig az adott megyére jellemző értéket mutatja.
A nemzeti eljárásrendben lebonyolított közbeszerzések számaránya országos szinten az eredményes közbeszerzések közel 63,9 százalékát teszi ki. Számát tekintve négy vármegyében éri el, illetve közelíti meg a 80 százalékot (Zala 81,1%; Szabolcs-Szatmár-Bereg 80,4%; Vas 79,2%;Komárom-Esztergom 79,0%). Ötven százalék alatt csupán Csongrád-Csanád vármegyét találjuk (49,3%). Összesítve, a Dunántúlon a nemzeti eljárásrendben lebonyolított közbeszerzések számaránya 67,3 százalék, míg a Dunától keletre 66,4 százalék, Közép-Magyarországon 57,4 százalék. (5. ábra)
A nemzeti eljárásrendben lebonyolított közbeszerzések értékaránya 18,1 százalék, ha az egész országot vesszük figyelembe. A Dunántúlon a közbeszerzések értékének 31,7 százalékát, a Dunától keletre 23,7 százalékát, Közép-Magyarországon 10,2 százalékát nemzeti eljárásrendben ítélték oda. (6. ábra) A második táblázat bemutatja az egyes régiók összesített adatait.
A 7. és 8. ábra mutatja, hogy mekkora szerepe volt az európai uniós forrásoknak a közbeszerzések esetében. Az országos átlag az önkormányzatok eljárásai esetében számarányát tekintve 30,9 százalék, míg értékarányát tekintve minden negyedik közbeszerzéshez köthető uniós forrás is (24,1%). A vármegyék esetében számát tekintve Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a legmagasabb az arány, 56,7 százalék, míg a legkisebb Budapesten, mindössze 7,8 százalék. A Dunától keletre és a Dunántúlon közel azonos arányban bonyolítottak le uniós forrást is tartalmazó eredményes közbeszerzést (41,4%; 39,0%), míg Közép-Magyarországon mindössze a közbeszerzések egytizedéhez kapcsolódott ilyen forrás.
Értékarány tekintetében több, mint ötvenszeres különbség látható a vármegyék között. A legnagyobb arány az uniós forrást is tartalmazó közbeszerzések esetében Nógrád vármegyében (93,4%), a legkisebb Zala vármegyében (1,8%) valósult meg. Az ország nyugati felében 23,3 százalék, a középső részén 17,7 százalék, a keleti felében 36,5 százalék volt az uniós forrást is tartalmazó közbeszerzések aránya.
A harmadik táblázat mutatja régiónként összesítve az adatokat.
A 9. és a 10. ábra az egyajánlatos közbeszerzések[6] alakulását mutatja. A 9. ábrából látható, hogy az egyajánlatos közbeszerzések magasabb száma leginkább Tolna megyére jellemző, ahogy az előző években is. Itt 33,7 százalék volt az eredményes közbeszerzéseken belül az egyajánlatos szerződések aránya. Ehhez az eljárások értékének 46,1 százaléka tartozott. Ezt követi Budapest, ahol a közbeszerzések közel negyede (24,7%) volt egyajánlatos eljárás, ez a közbeszerzések értéke esetében 9,1 százalékot jelentett. Régiónként vizsgálva a kérdést, az egyajánlatos eljárások aránya Budapesten a legmagasabb. A második legmagasabb arány Pest vármegyében volt (száma 18,3%, értéke 21,7%), amellyel majdnem teljesen megegyezett a dél-dunántúli régió értéke, ahol a számarány 18,3 százalékot, az értékarány 19,9 százalékot tett ki. A dél-alföldi régió esetében az egyajánlatos eljárások számaránya 13,6 százalékot, értékaránya 6,7 százalékot ért el. Utána a nyugat-dunántúli régió található 13,1 százalék számaránnyal és 10,6 százalék értékaránnyal. Közel hasonló értékek jellemzik a közép-dunántúli régiót (számaránya 12,9%, értékaránya 8,8%). Az észak-alföldi régióban a számarány 11,0 százalékát, az értékarány 13,9 százalékát jelentették az egyajánlatos eljárások. A legkisebb számarányt az észak-magyarországi régióban láthatjuk (8,4%), míg a legalacsonyabb értékarányt a dél-alföldi régióban (6,7%) láthatjuk.
A 11. ábrából látható, hogy a vármegyék több, mint felében a KKV nyertesek számának aránya az országos átlag (86,4%) felett volt. Régiós szinten a Dunától keletre magasabb (87,8%), a Dunántúlon (85,2%) és Közép-Magyarországon (86,0%) kicsit alacsonyabb a kis- és középvállalkozások által elnyert közbeszerzések aránya. A legalacsonyabb érték a nyugat-dunántúli régióé (82,4%), ahol egyetlen vármegyében sem haladta meg a KKV nyertesek számaránya az országos átlagot.
A közbeszerzési eljárások értékét tekintve már nagyobb különbségek láthatók (12. ábra). Az országos átlag 53,0 százalék volt. A kis- és középvállalkozások arányaiban a legkevesebb összeget Zala vármegyében nyerték el. Itt csupán az összes érték 26,4 százaléka került ilyen vállalkozásokhoz. Míg a legnagyobb értékarányt Heves (90,9%) és Veszprém vármegyében (90,0%) érték el a kis- és középvállalkozások. A dunántúli és a Dunától keletre található régiók átlagos értéke közel azonos (63,1% és 63,6%). A közép-magyarországi területen Pest vármegye értéke is hasonló (66,2%), de ennek a területnek az átlagos értékét (43,7%) rontja, hogy Budapesten az eredményes közbeszerzések értékéből mindössze 40,8 százalékban részesültek a kis- és középvállalkozások.
A 13. és 14. ábra mutatja be vármegyénként arányaiban, míg a 4. táblázat vármegyénként és régiónként értékeiben a 2022-ben lebonyolított közbeszerzéseket a beszerzés tárgya szerint.
A 13. ábrából látható, hogy a vármegyék jelentős részében az építési beruházások lebonyolítására írták ki a legtöbb közbeszerzést, országososan a közbeszerzések 48 százalékát tették ki. Ha régiós szinten nézzük a kérdést, az észak-magyarországi régió vezet 56,6 százalékkal, és a Dunától keletre lévő régiók összességükben 51,6 százalékos átlagot mutatnak. A 14. ábrából látható, hogy az érték tekintetében még dominánsabb az erre fordított összeg. A legnagyobb részét a közbeszerzéseken elnyerhető összegnek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében fordították építési beruházásokra (93%), így nem meglepő, hogy régiós szinten is az észak-magyarországi régió 80 százalékos értéke a legnagyobb.
A másik két szerződéstípus között számát tekintve az árubeszerzés (29,7%), értékét tekintve a szolgáltatás (18,2%) képviselt nagyobb részt a közbeszerzéseken belül. Vármegyék esetében az árubeszerzés számának részaránya 21 és 41 százalék között, míg a szolgáltatásoknál egy kivétellel 11 és 29 százalék között mozog. A kivétel Tolna vármegye 38 százalékkal. Az árubeszerzés esetében elmondható, hogy mindhárom országrészben harminc százalék körüli értéket ért el a közbeszerzéseken belül. Értékarányát tekintve a Dunától keletre 17,6 százalék, míg a másik két országrészben 14,2 százalék volt árubeszerzéshez köthető. A szolgáltatások szerepe a közbeszerzéseken belül Közép-Magyarországon a legjelentősebb, itt számát tekintve az eljárásoknak több mint a negyedét tette ki. A legtöbb ilyen szerződés Budapesten zárult eredményesen (29,3 %) és értékét tekintve is itt volt a legjelentősebb (24,2%). Az észak-alföldi és észak-magyarországi régió szolgáltatás tárgyú közbeszerzései között volt értékben a legkisebb részarány, mindössze 7,6 illetve 7,7 százalék. A Dunától keletre elterülő országrészben nem érte el a szolgáltatások értékaránya a 10 százalékot.
A 4. táblázatból látható, hogy nem csak összességében, de szerződéstípusokra szétbontva is Budapest szerepe a legjelentősebb a helyi önkormányzatok által lebonyolított közbeszerzések között. Számát tekintve az építőipari beruházások 17,9, az árubeszerzések 25,9, a szolgáltatások 30,2 százalékát budapesti ajánlatkérők zárták eredményesen, míg értékét tekintve budapesti közbeszerzéshez kapcsolható az építőipari beruházások 42,8, az árubeszerzések 45,5, a szolgáltatások 62,2 százaléka. A Dunától keletre elterülő országrész esetében a lefolytatott közbeszerzések számaránya az országos adatokhoz viszonyítva az építőipari beruházások esetében 39,9 százalékot, az árubeszerzések esetében 37,4 százalékot, a szolgáltatások esetében 30,6 százalékot tett ki, míg értékaránya tekintetében az építőipari beruházások 30,8 százaléka, az árubeszerzések 32,8 százaléka, a szolgáltatások 15,1 százaléka volt. A Dunántúlon a következőképpen alakultak a közbeszerzések: számarányát tekintve az építőipari beruházás 32,6 százalék, az árubeszerzés 30,1 százalék, a szolgáltatás 31,6 százalék; értékarányát tekintve az építőipari beruházás 19,9 százalék, az árubeszerzés 17,8 százalék, a szolgáltatás 16,7 százalék. Pest vármegye esetében a következő értékeket láthatjuk: számarányában az építőipari beruházás 9,6 százalék, az árubeszerzés 6,6 százalék, a szolgáltatás 7,6 százalék; értékarányában az építőipari beruházás 6,5 százalék, az árubeszerzés 3,9 százalék, a szolgáltatás 6,0 százalék.
[1] Az eredményes közbeszerzési eljárások adatai keretmegállapodás nélkül az ajánlatkérők székhelye szerint. Az ajánlatkérők székhelye nem minden esetben azonos a teljesítés helyével.
[2]Budapest adatai összesen: 3678 eredményes közbeszerzés, 3288,3 Mrd Ft értékben.
[3] A módszer részletes leírását lásd: Közbeszerzési Értesítő Plusz 2021. III: évfolyam 3. szám 56. o.
[4] A 2022-es népszámlálás adatainak az előzetes értékeit figyelembe véve.
[5] A lakosságszám ebben az esetben megegyezik Magyarország lakosságával.
[6] Jelen cikkben szereplő elemzések az eredményesen lezárt eljárások adatai alapján készültek, és tartalmazzák a keretmegállapodások részteljesítéséről szóló közbeszerzéseket; a dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló és az alapján megvalósított beszerzéseket, a hirdetmény nélküli tárgyalásos és koncessziós beszerzési eljárások adatait. Ezért eltér attól a módszertantól, amely alapján a kormányzati statisztikák készülnek.