2021. III. évfolyam 9. szám
Letöltés
2021.III.évfolyam 9. szám 44-56.oldal
DOI:10.37371/KEP.2021.9.5

Az árubeszerzések körébe tartozó közbeszerzések 2020-ban

Címszavak: közbeszerzés, statisztika, árubeszerzés, beszerzési tárgy, eredményes közbeszerzés

Az árubeszerzések területén lefolytatott eredményes közbeszerzések[1] száma 2020 folyamán visszaesett, a 2019-es 3080 eljárásról 2658 eljárásra fogyatkozott, ami a korábbi érték 86 százaléka volt. Értékét tekintve nagyobb volt a hanyatlás, 2020-ban az elnyert összeg az előző év értékének 72 százalékát érte el, a 2019-es 933,6 milliárd forintról 667,9 milliárd forintra változott. Az egy eljárásra jutó érték 303 millió forintról 251 millió forintra csökkent.

Ha ezt az összes eljáráshoz viszonyítjuk, látható, hogy az árubeszerzések területén lefolytatott közbeszerzések számának 31 százalékos részaránya 36 százalékra emelkedett, míg 7 százalékpontos csökkenés figyelhető meg az értékarány tekintetében. (1. és 2. ábra)

[1] Eredményes közbeszerzések a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárások nélkül.

1.ábra.jpg
2.ábra.jpg

Ha az eljárásrend felől közelítjük meg a kérdést, mind értékét, mind számát tekintve nőtt az uniós eljárásrendű eljárások aránya, az arány az előző évhez képest megfordult. 2019-ben az uniós eljárások száma 44 százalékot tett ki (1359 db), ez 2020-ra 56 százalékra növekedett (1487 db). A közbeszerzések értékét figyelembe véve az uniós eljárások aránya 85 százalékról (796,7 Mrd Ft) 93 százalékra (623,6 Mrd Ft) emelkedett. (3. és 4. ábra)

3.ábra.jpg
4.ábra.jpg

Az első táblázat azt mutatja, hogy az árubeszerzés területén az uniós eljárásrend szerinti eljárások között a nyílt eljárás szabályai szerint lefolytatott közbeszerzés volt a leggyakoribb (89 %), amelyek száma 1325 db volt, ezek az eljárások értékben 477,4 milliárd forintot (77 %) jelentettek. A számát tekintve második helyen a 69 db tárgyalásos eljárás állt (5 %), ez értékben 98,5 milliárd forintot (16 %) tett ki. A harmadik a sorban a gyorsított nyílt eljárás, amelyből 42 darabot (3%) bonyolítottak le, 25,8 milliárd forint értékben (4 %). Az előző évben 40 darab (2 %) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lebonyolítására került sor, melynek értéke 21,4 milliárd forint volt. A 11 meghívásos eljárás értéke nem érte el az 1 százalékot (0,5 Mrd Ft).

1.táblázat.jpg

A második táblázatban látható, hogy az árubeszerzés területén a nemzeti eljárásrend szerinti eljárások között is a nyílt eljárás volt a legjelentősebb, 573 eljárás (49 %) 16,7 milliárd forint értékben (38 %). A második legtöbb a Kbt. 113. §[2] szerinti nyílt eljárás volt, 450 db (38%) amihez 20,5 milliárd forint érték (46%) tartozott. Ezt követte a 103 db (9%) Kbt. 117. § szerinti saját beszerzési szabályok szerinti eljárás, melynek értéke 4,7 milliárd forint (11%) volt. A Kbt. 113. § szerinti tárgyalásos eljárás tekintetében 20 esetben (2%) hirdettek eredményt árubeszerzéshez kapcsolódóan, ezek értéke 1,2 milliárd forint (3%) volt. 18 hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás zárult eredményesen (2%), melynek értéke 0,9 milliárd forintot tett ki. A további eljárások száma (7 db) és értéke (0,3 Mrd Ft) együttesen sem érte el az 1 százalékot.

[2] A statisztika a 2020-ban befejezett eljárásokról készült eredménytájékoztatókból készült. A Kbt. 113. § szerinti eljárásfajták alkalmazásának lehetősége 2020. február 1. napjával hatályon kívül helyezésre került. A táblázatban szereplő eljárások az előző években elkezdődött, de 2020-ban eredményesen zárult eljárások adatait mutatja.

2.táblázat.jpg
5.ábra.jpg
6.ábra.jpg

Az 5. és 6. ábra azt mutatja, hogy árubeszerzések területén lebonyolított közbeszerzések között számarányában és értékarányában egyforma mértékben emelkedett a hazai forrásból finanszírozott eljárások aránya. A számát tekintve annak ellenére nőtt 1994 darabról 2066 darabra, hogy az összes eljárások száma csökkent. Ugyanakkor az uniós finanszírozású eljárások száma a korábbi mennyiség 55 százalékára zsugorodott, 1086 eljárásról 592 eljárásra. Mind a hazai, mind az uniós finanszírozású eljárások alacsonyabb összeget jelentettek. Az elnyert pályázatok értéke a hazai eljárások esetében 611 milliárd forintról 528 milliárd forintra (14 százalékkal kevesebb), az uniós eljárásoknál 323 milliárd forintról 140 milliárd forintra (57 százalékkal kevesebb) változott.

7.ábra.jpg
8.ábra.jpg

A kis- és középvállalkozások szerepe az elnyert árubeszerzések körében számarányát tekintve alig változott, 2019-ben 79 százalék (2444 db), 2020-ban 77 százalék (2057 db) volt. Értékarányát tekintve azonban jóval több pénz jutott 2020-ban (398 Mrd Ft, 60%) az árubeszerzésekből a kis- és középvállalkozásokhoz, mint 2019-ben (350,5 Mrd Ft, 38%). (7. és 8. ábra)

A 9. és 10. ábrán látható, hogy az egyajánlatos árubeszerzések számának aránya 2019-ről 2020-ra alig változott 20 százalékról (615 db) 21 százalékra (554 db), értékének aránya azonban 28 százalékról (263,7 Mrd Ft) 22 százalékra (148,1 Mrd Ft) esett vissza.

9.ábra.jpg
10.ábra.jpg

2020-ban a legtöbb közbeszerzést a magukat egyéb csoportba soroló ajánlatkérők bonyolították le az árubeszerzések területén, 958 eljárást (36%) 225 milliárd forint értékben (34%). A regionális és helyi szintű ajánlatkérők körében az eredményes közbeszerzések száma 549 darab (21%) volt, melyhez 53 milliárd forint (8%) tartozott. A közjogi szervezetkhez 511 eljárás tartozott (19%), ami 109 milliárd forintot jelentett (16%). A közszolgáltatók eljárásainak száma 378 darab (14%), értéke 192 milliárd forint (29%) volt. A központi szervezetek 217 esetben (8%) folytattak le eredményes közbeszerzést 77 milliárd forint értékben (11%). A támogatott szervezetek árubeszerzései mind számban, mind értékben a közbeszerzések 2 százalékát tették ki (45 db, 11 Mrd Ft). (11-12 ábra)

11.ábra.jpg
12.ábra.jpg

Az 13-14. ábrából[3] látható, hogy az ajánlatkérők székhelye[4] szerint a legtöbb árubeszerzés Budapesthez köthető (369 db, 62 Mrd Ft). Második helyen Pest megyét találjuk, ahol 132 eljáráshoz 10 milliárd forint tartozott. Az eljárások számát tekintve a harmadik Csongrád-Csanád megye 131 eredményes közbeszerzéssel 24 milliárd forint értékben. A további megyék sorrendje a közbeszerzések számát figyelembe véve Hajdú-Bihar megye (129 db, 17 Mrd Ft), Baranya megye (126 db, 9 Mrd Ft), Győr-Moson-Sopron megye (99 db, 13 Mrd Ft), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (94 db, 18 Mrd Ft), Bács-Kiskun megye (85 db, 7 Mrd Ft), Veszprém megye (78 db, 6 Mrd Ft), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (71 db, 6 Mrd Ft), Békés megye (66 db, 6 Mrd Ft), Heves megye (63 db, 7 Mrd Ft), Fejér megye (55 db, 5 Mrd Ft), Zala megye (55 db, 5 Mrd Ft), Tolna megye (41 db, 6 Mrd Ft), Nógrád megye (39 db, 4 Mrd Ft), Somogy megye (32 db, 5 Mrd Ft), Komárom-Esztergom megye (28 db, 2 Mrd Ft), Jász-Nagykun-Szolnok megye (22 db, 9 Mrd Ft) és Vas megye (9 db, 1 Mrd Ft).

[3] A 13-14. ábrán csak a fővárosi és a kerületi önkormányzatokhoz köthető közbeszerzések jelennek meg budapesti adatként. A budapesti székhelyű ajánlatkérők esetében a teljes adat 1303 eljárás, melyhez 508 milliárd forint tartozott.

[4] A közbeszerzési eljárások (árubeszerzések) teljesítésének helye nem minden esetben egyezik meg az ajánlatkérők régiójával, így a térképes ábrákon szereplő adatok az ajánlatkérő székhelye szerinti megyében lebonyolított eljárásokra vonatkoznak.

13.ábra
14.ábra

Ha egy kicsit részletesebben nézzük meg az adatokat, a legtöbb megyében az egészségügyi és a szociális ágazat árubeszerzéseire fordították a legmagasabb összeget. Budapesten[5] a közlekedési ágazat jármű, alkatrész és üzemanyag beszerzéseire költötték a legtöbbet, 183 eljárásban 124 milliárd forintot. Jász-Nagykun-Szolnok megyében szintén a közlekedés, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az energiaipar építőipari anyagbeszerzései tették ki a legnagyobb részt az árubeszerzések között. Győr-Moson-Sopron megyében is a közlekedés árubeszerzéseire használták fel a legjelentősebb összeget, itt ezen a területen 18 közbeszerzésen hirdetettek eredményt több, mint 5 milliárd forint értékben.

[5] A budapesti székhelyű összes ajánlatkérőt figyelembe véve.

15.ábra.jpg
16.ábra.jpg

A 15-16. ábra bemutatja azt, hogyan alakultak a közbeszerzések 2019-ben és 2020-ban, ha az elnyert összeg nagyságrendjét vesszük figyelembe. A legtöbb eljárást (51%) az 50 millió forint alatti értéktartományban folytatták le 2020-ban, ami két százalékpont emelkedést mutat 2019-hez képest. Az értékarány is hasonló mértékben növekedett. Az egy eljárásra jutó érték ebben az értéktartományban 24 millió forint volt, ami átlagosan 1 millió forint emelkedést jelentett. Az 50-199 millió Ft közötti értéktartományban 2020-ban 832 eljárásban 84 milliárd forint értékben zárult eredményesen az árubeszerzés. A két vizsgált évben a számarány megegyezik, az értékarány 2 százalékponttal nőtt, míg az egy eljárásra jutó érték 105 millió forintról 101 millió forintra csökkent. A 200 millió és 999 millió Ft közötti tartományban az eljárások száma kevesebb, mint a felére csökkent (526-ról 253-ra), ez arányaiban 7 százalékpontos csökkenést jelentett. Az eljárások értéke több mint 60 százalékkal kevesebb lett (218-ról 81-re). Hasonlóan, ha nem is ilyen nagy mértékben, változott az egy eljárásra jutó érték 415 millió forintról 320 millió forintra. A legnagyobb értékű közbeszerzések esetében az egy eljárásra jutó érték 2,1 milliárd forint volt, ami jelentősen kevesebb, mint a 2019-es 5,4 milliárdos érték. Ebben a csoportban több, mint kétszeresére nőtt az eljárások száma (107-ről 223-ra), értéke 582 milliárdról forintról 471 milliárd forintra csökkent.

17-18.ábra.jpg

A 17-18. ábra azt mutatja be, hogy a közbeszerzéseket 2020-ban milyen árucikk megvásárlására fordították. Az ábrákból látható, hogy a legtöbb eljárás számban és értékben az egészségügyi termékek[6] közé tartozott (531 db, 105 Mrd Ft). Ezt követte a közművek beszerzése (324 db, 144 Mrd Ft). Járművekre és a hozzájuk tartozó alkatrészek beszerzésére 305 eljárás során 97 milliárd forint értékben bonyolítottak le közbeszerzéseket. Ezen belül az elektromos gépjárművek körébe 15 eljárás tartozott, melynek értéke 499 millió forintot ért el. Informatikai eszközök és szoftverek beszerzésére 245 közbeszerzést folytattak le 81 milliárd forint értékben. Az építőiparhoz kapcsolódó árubeszerzések építőanyagok és építőipari gépek beszerzésére irányultak (173 db, 49 Mrd Ft). A különböző iparágakhoz tartozó ipari gépek beszerzéséhez 171 eljárás tartozott 45 milliárd forint értékben. A mérőműszerek körében zömében laboratóriumi eszközöket találunk (154 db, 11 Mrd Ft). Élelmiszer beszerzés érdekében 119 db eljárás keretében 22 milliárd forint értékben hirdettek eredményt.

[6] Ennek a csoportnak az értékei nem azonosak a májusi számban megjelent egészségügyi árubeszerzések összesített értékeivel. Egyrészt nagyobb területet érint, mert ott a humánegészségügy közbeszerzéseiről volt szó, amihez itt hozzáadódtak az állategészségügyi beszerzések. Másrészt kevesebb, mert itt szigorúan az orvosi berendezések, orvosi eszközök és gyógyszerek stb. adatai szerepelnek, ami nem azonos az egészségügy összes árubeszerzésével. Az egészségügyi ajánlatkérők közműbeszerzései, járműbeszerzései stb. azokba a csoportokba kerültek, ahová ezek az áruk tartoznak.

19.ábra.jpg

A 19. ábrán látható a különböző energiahordozók beszerzésére kiírt eredményes közbeszerzések alakulása. A legtöbb ilyen eljárás mind számarányát, mind értékarányát tekintve villamosenergia árubeszerzésre irányult (188 db, 97 Mrd Ft). Ezt követték a földgáz vásárlások, melyek számarányukban 37 százalékot (120 db), értékarányukban 25 százalékot (46 Mrd Ft) tettek ki. Távhőszolgáltatás megrendelésére 6 közbeszerzési eljárást bonyolítottak le (3%), amely értékében mindössze 1 milliárd forintot jelentett (1%). Értékét tekintve jelentős volt az üzemanyagbeszerzések aránya (20%, 37 Mrd Ft), ez azonban mindössze 10 eljárást jelentett (2%) a 2020-as évben.

A 3. táblázat bemutatja, hogyan alakult az árubeszerzési eljárások száma és értéke a különböző értéksávokban, abban az esetben, ha figyelembe vesszük azt is, milyen árucikket vásároltak meg a közbeszerzés során. Ahogy a 15. ábrán már látható volt az árubeszerzések esetében, minél nagyobb összegről szól az eljárás, annál kevesebb indul belőle, ahogy ez a 2019-es évet is jellemezte. Az 50 millió Ft alatti értéktartományban a legtöbb eljárás egészségügyi termékek beszerzésére irányult (277 db, 7 Mrd Ft). Jelentős hányadot képviseltek még az informatikához köthető közbeszerzések (162 db, 3 Mrd Ft). Közmű[7] szerződések esetében 120, jármű beszerzések esetében 122 eljárás zárult eredménnyel, az első esetben 4, a másodikban 3 milliárd forint odaítéléséről döntöttek. Az 50-199 millió Ft közötti tartományban is az egészségügyi termékekre fordították a legtöbbet 170 eljárásban összesen 16 milliárd forintot. Jelentős részt képviselt még a járműbeszerzés (125 db, 13 Mrd Ft) és a közművekre kiírt pályázat (122 db, 13 Mrd Ft). A 200 millió és 999 millió Ft közötti csoportban szintén az egészségügyi termékek körében folytatták le a legtöbb eredményes eljárást (45 db, 15 Mrd Ft), másodikként az ipari gépek beszerzése (36 db, 12 Mrd Ft), harmadikként a közművek beszerzése (32 db, 10 Mrd Ft) végzett. A legnagyobb értékű közbeszerzések között az első helyre közművekre kötött szerződések kerültek (50 db, 117 Mrd Ft), ezt követték az egészségügyi termékek (39 db, 67 Mrd Ft), harmadik helyen a járművek beszerzése (28 db, 71 Mrd Ft) található.

[7] A közművek alatt az alapvető közmű szolgáltatásokat értem, úgy mint villamosenergia, földgáz, távfűtés, víz- és szennyvízszolgáltatás, amelyben áru kerül értékesítésre. A szennyvízszolgáltatás esetében a szennyvíziszap tekinthető árunak. Nem szerepel benne a hulladékgyűjtés, mert ez nem tartozik az árubeszerzések körébe.

3.táblázatv2

Amint az a 20. ábrából látható az árubeszerzések esetében a közbeszerzések keretében kifizetett összegek a gazdaság különböző területein hasznosultak. Számát tekintve közfeladat ellátására fordították a legtöbb árubeszerzést (1554 db, 58%), ennek értéke 316 milliárd forint volt. Második helyre számát tekintve a kultúrára, szabadidőre, sportra vonatkozóan lebonyolított 313 db eljárás került 41 milliárd forint értékben.

20.ábra.jpg

A közlekedésre fordított összeg az értékét tekintve a második 179 milliárd forinttal, amelyhez 250 eljárás tartozott. A termelő ágazatok árubeszerzéseinek körében 296 darab 70 milliárd forint értékű közbeszerzés valósult meg. A közművek biztosítását végző vállalkozások árubeszerzéseire 210 eljárásban hirdettek eredményt 60 milliárd forint összegben. Egyéb területekhez 35 eljárás tartozott, melynek értéke 2 milliárd forint volt.

4.táblázat v2

A 4. táblázat részletesebb adatokat tartalmaz azokról a területekről, amelyek részére árubeszerzéseket folytattak le. A közfeladatok esetében az egészségügyi és szociális ágazat beszerzései voltak a legjelentősebbek. Itt 743 eljárás során 160 milliárd forintot költöttek el. A közigazgatási feladatok megvalósítása céljából 434 eljárást folytattak 123 milliárd forint értékben. Az oktatás, kutatás elősegítésére 377 eljárásban 33 milliárd forintról hirdettek eredményt. A termelőmunkát támogató árubeszerzések között az építőiparhoz kapcsolható közbeszerzések tették ki a legnagyobb hányadot. A 175 eljárásból 33 db építőipari gépek beszerzésére irányult, mely a 49 milliárd forintos értékből 11 milliárd forintot jelentett. Ennél nagyobb részt képviseltek az építőanyagokra fordított közbeszerzések (140 db eljárás, 38 Mrd Ft). A fennmaradó részt egyéb cikkek beszerzésére fordították. A feldolgozóipar tekintetében a 45 eljárásból 37 esetben ipari gépet szereztek be, melynek értéke a 13 milliárd forintból 11 milliárd forintot tett ki. A mezőgazdaságban a lefolytatott eljárások több, mint a feléből (76-ból 46) mezőgazdasági gép beszerzése valósult meg, melyre a 8 milliárd forintból 4,6 milliárd forintot fordítottak.