Címszavak: statisztika, közbeszerzés, EU, EU-s finanszírozás, közbeszerzési szerződés
2024-ben az ajánlatkérők összesen 7 592 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, ez a bevezetett új, szerződés alapon számított módszer szerint összesen 16 441 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette 3 691,6 milliárd forint összértékben.
Ezeknek a szerződéseknek közel az ötöde (19,1%-a), szám szerint 3147 db közbeszerzési szerződés használt fel valamilyen formában európai uniós forrást, értékük 733,5 milliárd forintot tett ki, ami szintén egyötödös arányt képvisel az összes szerződés értékén belül (lásd: 1.-2. ábra). Ez azt jelenti, hogy 2024-ben a közbeszerzések összértékének ötödéhez kapcsolódott uniós támogatás, de fontos kihangsúlyozni, hogy az értékek nem az uniós támogatás nagyságára vonatkoznak, ugyanis az adatforrásként felhasznált eredménytájékoztató hirdetményekből csak az derül ki, hogy az adott közbeszerzés kapcsolatos-e európai uniós alapokból finanszírozott programmal, de a támogatás konkrét összegére nincs adatunk.
A 3. ábra szemlélteti a támogatott szerződések elmúlt 2 évre vonatkozó főbb számait. Magyarország 2024-ben jelentős uniós forrásvesztést szenvedett el, melynek fő oka a jogállamisági eljárás elhúzódása és az ezekhez kapcsolódó forrászárolások, mely hatás meglátszik a főbb mutatók alakulásán is: 2024-ben az EU-s finanszírozású szerződések száma 60 százalékára esett vissza az előző évi adatnak, és a szerződéseknek az összértéke is csökkent, igaz kisebb mértékben, kevesebb, mint 10 százalékkal, és mindez annak ellenére, hogy az összes közbeszerzési szerződés végleges összértéke közel 30 százalékkal emelkedett. Pozitívumként az mondható el, hogy az egy szerződésre eső átlagos szerződéses érték az uniós támogatottságú közbeszerzések esetében közel másfélszeresére emelkedett, meredekebben, mint az összes közbeszerzés körére vonatkozó hasonló mutató.
Az európai uniós finanszírozás mindig valamilyen projekten/programon keresztül valósul meg. A 2024. év során a leggyakoribb, legtöbb támogatást nyújtó operatív programok az alábbiak voltak:
- TOP: Terület- és Településfejlesztési Operatív Program
- EFOP: Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program
- GINOP: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
- KEHOP: Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program
- VP: Vidékfejlesztési Program
- IKOP: Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program
- INTERREG: Interregionális Együttműködési Operatív Program
Ki kell emelni még az RRF (Recovery and Resilience Facility) forrást, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi eszközét, mely egy 2021-ben indult új program, a Helyreállítási Alapból megadja a lehetőséget arra, hogy a tagállamok a koronavírus okozta járvány következményeit enyhítsék, és újra növekedési pályára állhassanak és 2024-ben már a legtöbb támogatás ezen keresztül valósult meg.
Szintén meg kell említeni a LIFE (L'Instrument Financier pour l'Environement) programot, mely az Európai Unió környezetvédelemi és éghajlat-politikát támogató pénzügyi eszköze. Ehhez a programhoz 32 db szerződés kapcsolódott mintegy 1,5 milliárd Ft összértékben, ezért külön került elszámolásra. (A korábbi években ez a program, nem túl jelentős súlya miatt az Egyéb kategóriába tartozott).
Az Egyéb kategóriában a kisebb összértékű támogatásokat jelentő programok összevontan szerepelnek, mint pl.; BBA: Belső Biztonsági Alap; CCEI: Vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszköz; Horizont Európa: az Európai Unió kutatási és innovációs (K+I) keretprogramja; DIMOP Plusz: Digitális Megújulás Operatív Program Plusz; VOP: Végrehajtás Operatív Program a technikai segítségnyújtási források kezelését szolgáló program. Azok az szerződések is az Egyéb kategóriában kerültek elszámolásra, amelyek egyszerre több programból nyertek el támogatást.
Itt meg kell azonban jegyezni, hogy a 3147 uniós finanszírozású szerződés közül ki kellett venni 428 darab közbeszerzést, melyeknek az eredménytájékoztató hirdetményük feladásakor még nem volt ismert a konkrét finanszírozási programjuk, ezek közül 88 darabot, több, mint 106 milliárd Ft összértékben a Digitális Kormányzati Ügynökség, mint ajánlatkérő bonyolított le. Ugyan ezek a szerződések még a 15 százalékát sem érik el az összes uniós finanszírozást tartalmazó szerződésnek, de összértékük számottevő, az összes támogatott szerződés értékének több, mint 46 százalékáért felelősek. Az alábbi, programok szerinti elemzéskor tehát az ezeken kívüli 2719 darab, 392,4 milliárd forint összértékű uniós támogatottságú szerződésre szorítkozom.
Az 1. táblázat adataiból és az azok alapján készült 4. ábra grafikonjából látszik, hogy az uniós támogatottságú közbeszerzési szerződések túlnyomó többsége a TOP forrásait használta fel - a korábbi évekhez hasonló módon. A támogatott szerződések több, mint a fele (55,3%) kapcsolódott ehhez a programhoz, az összértéket tekintve azonban csak a második helyre került a TOP, a kicsivel több, mint egyharmados részesedésével. A szerződések több, mint ötöde az RRF eszközből nyert támogatást, harmadik helyen pedig a szerződések mintegy 10 százalékával a VP szerepelt. Ennek a három programnak a támogatásából részesült a szerződések 88,7 százaléka. A többi programhoz kapcsolódó szerződések számaránya 3% alatt maradt.
A legnagyobb együttes értékű támogatott szerződések az RRF programhoz kapcsolódtak (143,5 Mrd Ft), a TOP lecsúszott a második helyre a mintegy 10 milliárd forinttal kisebb összértékével. A harmadik legnagyobb összértéket elérő program a KEHOP volt, amely alatt sok olyan uniós finanszírozású szerződés szerepel, melyek egyenként is tetemes értéket testesítettek meg, így ehhez a csoporthoz tartozott az egy szerződésre jutó legmagasabb összeg, ami meghaladta az 1 milliárd forintot. Az egy szerződésre eső legkisebb érték pedig a GINOP-hoz kötődött, mintegy 20 millió forint. Az egy szerződésre jutó átlagos érték 144,3 millió forintra jött ki.
A 5. és 6. ábra azt szemlélteti, hogy 2024-ben az összes közbeszerzési szerződésen belül, az uniós finanszírozást tartalmazó közbeszerzési szerződések számának, illetve értékének mekkora hányada tartozott az alacsonyabb összértékű közbeszerzéseket tartalmazó nemzeti eljárásrendbe és mekkora az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy azt meghaladó uniós eljárásrendbe. Látható, hogy az uniós forrást felhasználó közbeszerzési szerződések mintegy 65 százaléka nemzeti eljárásrendben valósult meg és csak 35 százaléka az uniós eljárásrendben, viszont a szerződések összértékét tekintve fordított helyzet állt elő: az uniós eljárásrendbe tartozó, EU-s finanszírozáshoz kapcsolódó szerződések értékaránya 77,3%, míg a nemzeti eljárásrendű közbeszerzéseké 22,7% volt. Az nem meglepő, hogy az uniós eljárásrendű közbeszerzések kevesebb számú, de nagyobb értékű szerződéseket foglaltak magukba, de az adatok elemzéséből az is kiderül, hogy az EU-s programokkal támogatott közbeszerzések esetében körülbelül 5 százalékponttal nagyobb az aránya a nemzeti eljárásrendű közbeszerzéseknek (és így értelemszerűen ugyanennyivel kisebb az uniós eljárásrendűeké), mint az összes szerződés esetében, ahol körülbelül a 60%-40%-os arány valósult meg. Az értékarány tekintetében pedig több, mint 10 százalékpontos eltérést lehetett tapasztalni az összes szerződés 11%-89% százalékos nemzeti-uniós aránypárjához képest az uniós finanszírozású közbeszerzések javára.
A 7. ábráról pedig az olvasható le, hogy a nemzeti eljárásrenden belül a szerződések hozzávetőleg harmada (31,2%) kapcsolódott uniós támogatáshoz, az értékarányt tekintve ez az arány pedig több, mint 40 százalékot tett ki. Az uniós eljárásrenden belül a közbeszerzések csupán kicsivel több, mint 10 százaléka (11,2%) kötődött EU-s forrásokhoz, ez értékarány szempontjából 17,3 százalékot jelentett.
Az európai uniós finanszírozást tartalmazó szerződések adatainak a főbb beszerzési tárgyak (építési beruházás; árubeszerzés; szolgáltatás-megrendelés) szerinti elemzése azt mutatja (8. ábra), hogy a szerződések számát tekintve az építési beruházások játszottak meghatározó szerepet, annak elenére, hogy az összes közbeszerzés viszonylatában az árubeszerzések tárgyában bonyolították le a beszerzések többségét. Az uniós forrást felhasználó szerződések közel 60 százaléka (58,8%) volt építési beruházás tárgyú közbeszerzés, míg az összes eredményes közbeszerzési szerződés körét tekintve ez az arány csak 24,4 százalékot tett ki, tehát még a felét sem érte el. Az árubeszerzések mintegy a 30 százalékát jelentették az uniós támogatottsággal bíró közbeszerzéseknek (29,5%), ami 18,2 százalékponttal kevesebb az összes szerződésen belüli arányukhoz képest (47,7 %). A szolgáltatásmegrendelés tárgyú közbeszerzések az EU-s finanszírozást tartalmazó szerződések körében a legkisebb hányadot képviselték, arányuk 11,7 % volt, ami kicsivel több, mint a harmada az összes eredményes közbeszerzési szerződésen belüli arányuknak (27,9%).
Ami a szerződések értékét illeti (lásd: 9. ábra), nem érvényesült az építési beruházások dominanciája: az árubeszerzésekkel megegyező 40 százalékos részesedést értek csak el, ami arra enged következtetni, hogy több, relatíve kisebb összegű beruházás nyert el uniós támogatást 2024-ben. Az összes eredményes közbeszerzési szerződés értékarányaihoz viszonyítva nagyon különböző megoszlást kapunk ebben az esetben is, ugyanis az összes szerződés körében a szolgáltatásmegrendelés tárgyú beszerzésekhez kapcsolódott a legnagyobb összérték és így azok érték el a közel 40 százalékos arányt, míg az uniós támogatást tartalmazó szerződések csak mintegy feleakkora értékarányt realizáltak (20,7%) a szolgáltatásmegrendelések viszonylatában.
Az ajánlatkérők típusa (regionális/helyi szintű szervezetek, központi szintű szervezetek; közjogi szervezetek; közszolgáltató szervezetek; támogatott szervezetek és egyéb szervezetek) szerint elemezve az uniós támogatást felhasználó közbeszerzések adatait azt láthatjuk, hogy a szerződések többségét, több, mint a felét (56,4%) regionális ajánlatkérők bonyolították le (lásd: 10. ábra), a közbeszerzések kb. hatoda kapcsolódott a közjogi szervezetekhez (17,4%) és az egyéb szervezetek is hasonló arányban (15,6%) részesültek az uniós támogatású szerződésekből, a közszolgáltató- és központi szintű szervezetekhez az ilyen szerződések közelítőleg 5 százaléka volt köthető, a támogatott szervezetek pedig elhanyagolható súllyal szerepeltek: mind a számarányuk, mind az értékarányuk 1 százalék alatt alakult.
Az EU-s finanszírozást tartalmazó közbeszerzési szerződések értékére vonatkozóan változatosabb arányú eloszlást kapunk (11. ábra). Nem a regionális ajánlatkérő szervezetek szerződéseinek az értéke lett túlsúlyban, hanem az egyéb szervezetek szerződéseinek értéke adta ki az összes uniós finanszírozással rendelkező szerződés értékének döntő részét, mintegy a 40 százalékát, a közel 300 milliárd forint összeggel messze a legmagasabb értéket produkálták. A regionális ajánlatkérők ebben az összehasonlításban a második helyre szorultak vissza, a támogatott szerződések értékének csupán az ötödéért feleltek, a közszolgáltató szervezetek pedig a hatodáért. A közjogi- és a központi szintű szervezetekhez köthető szerződések értékaránya 10% körüli értéket vett fel.
A kkv-k által elnyert közbeszerzési szerződések aránya 2024-ben továbbra is jelentősnek bizonyult, az összes eredményes szerződés több, mint háromnegyedében szerepelt a nyertesek között kkv, a számarányuk pontosan 77% volt, ami közérthetően annyit tesz, hogy minden 100 db szerződésből 77 db-ot kkv-k nyertek el. Az elnyert szerződések értékének aránya pedig 42,8 százalékot tett ki, ez utóbbi pedig azt jelenti, hogy minden közbeszerzésen elnyert 100 forintból körülbelül 43 Ft a kkv szektorhoz került.
A 12. ábra adataiból kitűnik, hogy az uniós finanszírozást tartalmazó szerződéseken belül még ennél is nagyobb volt a kkv szektor térnyerése, majdnem 10 százalékponttal magasabb lett a kkv-k számaránya, mint az összes eredményes közbeszerzési szerződés körében, meghaladva a 85 százalékot, az értékarányuk pedig 60% felett alakult, több, mint 20 százalékponttal magasabb szintet elérve az összes szerződés megfelelő adatánál. Tehát az uniós finanszírozást tartalmazó szerződések körében a nyertes kkv-k szerepe még dominánsabban érvényesült.
A piaci verseny intenzitására vonatkozó mutatókra fókuszálva is kijelenthető, hogy az uniós támogatást tartalmazó közbeszerzések esetében kedvezőbben alakultak ezeknek az értékei mint az összes közbeszerzési szerződés körét tekintve. Az egyik ilyen mutató az egyajánlatos közbeszerzések alakulását méri.[1]
A nemzeti eljárásrendben lefolytatott uniós támogatást felhasználó egyajánlatos szerződések aránya 2024-ben messze alulmúlta az összes egyajánlatos szerződés arányait (lásd: 13. ábra); az előbbiek számaránya még a 2 százalékot sem érte el (1,7%), ami körülbelül a hetedét jelentette az összes egyajánlatos nemzeti eljárásrendű szerződés számarányának, az értékarányuk pedig a tizedét érte csak el 0,6 százalékkal.
Ami pedig az uniós értékhatár fölötti, azaz az uniós eljárásrendű egyajánlatos szerződésekre vonatkozó érték- ill. számarányokat illeti (14. ábra), az mondható el, hogy az EU-s támogatást tartalmazó szerződések számaránya pontosan a fele volt az összes egyajánlatos uniós eljárásrendű szerződésnek, csak az értékarányuk lett magasabb, de az is csak kb. 1 százalékponttal.
A másik fontos indikátor a piaci verseny intenzitásának elemzésében, az egy közbeszerzési szerződésre jutó ajánlatok száma, mely az uniós támogatást tartalmazó közbeszerzések esetén 2024-ben 5,4 darab volt, ami azt jelenti, hogy átlagosan 5 ajánlatból kellett kiválasztani a legmegfelelőbbet. A 15. ábráról leolvasható, hogy ez az érték meghaladta mind a nemzeti-, mind az uniós eljárásrendű szerződésekre, sőt még az összes eredményes közbeszerzésre vonatkozó fajlagos ajánlatszámot. Tehát kijelenthető, hogy az ajánlatok átlagos számát alapul véve a közbeszerzési versenyhelyzet a vizsgált csoportok közül az uniós támogatást felhasználó közbeszerzések esetén volt a legerősebb.
Az eredményesen lezárult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokhoz (HNT) kapcsolódó szerződések alakulása a harmadik releváns mérőszáma a közbeszerzési versenyhelyzetnek.
2024-ben az összes eredményesen zárult 16 441 darab közbeszerzési szerződésből 223 kapcsolódott HNT eljárásokhoz, ez 1,4 százalékos arányt testesített meg, tehát rendkívül alacsony szintű adatnak mínősíthető. Az uniós támogatást felhasználó közbeszerzési szerződésekből pedig csupán csak 6 darabot kötöttek meg hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson belül mintegy 400 millió forint összértékben. A 2. táblázatból látható, hogy ez 0,2 százalékos számaránynál kevesebbet jelent és a hozzátartozó értékarány ennél is kisebb lett: 0,1%, tehát szinte elhanyagolható. Az is kiolvasható a táblázatból, hogy a támogatott szerződések több, mint 80 százalékát (mind szám-, mind értékarányban) nyílt eljárás eredményeként kötötték meg az ajánlatkérők.
Az uniós támogatást tartalmazó közbeszerzési szerződések értékkategóriák szerinti megoszlását szemlélteti a 16. ábra. Megvizsgálva az adatokat, az a következtetés vonható le, hogy 2024-ben az EU-s finanszírozású szerződések sok, relatív kis értékű közbeszerzéshez kapcsolódtak. A szerződések túlnyomó többsége, közel 70 százaléka, a 100 millió forint vagy az alatti összértékű kategóriába esett. Ugyanakkor ezeknek a szerződéseknek az értéke, 74,5 milliárd forinttal az összértékének csak a 10 százalékát tette ki.
Az 1 milliárd forint és afeletti összértékű közbeszerzések halmazába mindössze 135 db szerződés tartozott, ami az összes támogatott közbeszerzés számának csupán 4,3 százaléka, viszont ezek a szerződések igen számottevő értéket képviseltek, számszerint mintegy 440 milliárd forintot, ami közelítőleg 60 százalékát jelentette az uniós támogatású közbeszerzések összértékének. Amint az ábrán is jól látható, ez utóbbi közbeszerzések nagyjából fordított arányokat képviseltek a főbb mutatók szempontjából, mint a legkisebb összértékű szerződések.
A középső csoportba azok az uniós támogatású szerződések tartoztak, melyeket 100 millió forint és 1 milliárd forint közötti értékben kötöttek, ide a támogatott szerződések több, mint a negyede (26,8%), számszerint 844 db szerződés tartozott, az értékarányuk pedig 220 milliárd forinttal, pontosan 30 százalékot ért el.
Az uniós finanszírozáshoz kapcsolódó közbeszerzések negyedévenkénti megoszlását szemlélteti a 17. ábra. Ezeknek a szerződéseknek a darabszáma fokozatosan és egyre nagyobb mértékkel csökkent a negyedévek során, majd az utolsó 3 hónapban mintegy a háromnegyedére esett vissza az első negyedévi legmagasabb számadatnak, és ez azt jelentette, hogy a támogatott szerződések ötöde bonyolódott csak az október-decemberi időszakban.
Az uniós támogatottságú szerződések értékének megoszlása hektikusabban alakult az egyes negyedévek között: az április-június közötti időszakban érte el a maximumát és a következő 3 hónapban minimumra csökkent a negyedéves összérték, az értékarányaik között így közel 10 százalékpontosra rúgott az eltérés.
[1] Az Európai Bizottság módszertanának megfelelően az egyajánlatos közbeszerzési szerződésekre vonatkozó statisztikákban sem a keretmegállapodás megkötésére irányuló szerződések (keretmegállapodások), sem az eredményes keretmegállapodások alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések adatait nem szerepeltetjük és ezt alkalmazzuk a nemzeti eljárásrendű közbeszerzési szerződések estében is.