Címszavak: közbeszerzés, statisztika, eredménytájékoztató, hirdetmény, közbeszerzési érték, számarány, eljárások értékének megoszlása, uniós eljárások, nemzeti eljárások
A közbeszerzési eljárások[1] adatainak területi elemzése az eredménytájékoztató hirdetmények eddig rendelkezésre álló információiból kiindulva az ajánlatkérők székhelye alapján lehetséges, de hozzá kell tenni, hogy az nem minden esetben azonos a teljesítés helyével. A budapesti székhelyű ajánlatkérők között jelentős azoknak a száma, akik a központi költségvetés alá tartoznak, ezért az általuk lefolytatott közbeszerzések megvalósulása az egész ország területét lefedi. Az előzetes számítások és eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a budapesti ajánlatkérők közbeszerzései túlságosan eltorzítják a területi arányokat, ezért az alábbi elemzés a budapesti adatok nélkül készült, valamint figyelmen kívül kellett hagyni azokat eljárásokat is, amiben több ajánlatkérő, több vármegyével szerepelt, mert azoknak nem volt egyértelmű a területi besorolásuk.
2023-ban az ajánlatkérők összesen 7964 darab eredményes közbeszerzést bonyolítottak le 2869,1 milliárd forint értékben, és ennek több mint 40 százaléka, 3359 darab eljárás, 1615 milliárd forint összegben budapesti székhelyű ajánlatkérőkhöz kapcsolódott, ami az összértéknek több mint a felét tette ki. Közel 200 darab olyan eljárás zajlott le, ami több megyéhez volt köthető az ajánlatkérők székhelye alapján, így ezeket is levonva maradt 4419 darab közbeszerzés 1020,5 milliárd forint összértékben, az alábbi statisztikai elemzés tehát ezekre a közbeszerzési eljárásokra terjed ki.
Az 1-2. ábra térképei a közbeszerzési eljárások számának, ill. értékének megoszlását ábrázolják az ajánlatkérők vármegyéje (NUTS 3) szerint, a 3. ábra sávdiagramja pedig a közbeszerzési eljárások számának, ill. értékének volumen adatait mutatja a magyarországi tervezési-statisztikai régiók (NUTS 2)[2] alapján. Meg kell jegyezni, hogy mivel Pest egyben a vármegyei és a régiós szintnek is eleme, nem mindegy, hogy melyik összefüggésben hivatkozunk az adataira. A vizsgált közbeszerzések több, mint 10 százalékát (11,5%) Pest vármegyei ajánlatkérők bonyolították le, ez összértékben mintegy 15 százalékot jelentett és így a vármegyék között Pest az első helyen végzett, de a régiók közötti összehasonlításban az eljárások számának tekintetében az utolsó helyre, az eljárások értékének vonatkozásában pedig a 3. helyre került. A vármegyei térképekről szembetűnő Hajdú-Bihar; Borsod-Abaúj-Zemplén; Csongrád-Csanád; Baranya és Győr-Moson-Sopron vármegyék hangsúlyosabb szerepe, ez az 5 vármegye Pesttel együtt volt felelős a közbeszerzések körülbelül feléért, mind a számarányt, mind az értékarányt illetően. Régiós vonatkozásban két alföldi régió emelkedett ki a többi közül: Észak-Alföldhöz kapcsolódott a közbeszerzések mintegy ötöde, Dél-Alföldhöz pedig közelítőleg a hatoda, mind a szám-, mind az értékarány tekintetében.
A 4. és az 5. ábrák térképein a fajlagos közbeszerzési értékek megoszlása látható. Az egy közbeszerzési eljárásra jutó érték Komárom-Esztergom vármegyében volt a legmagasabb, de Pest és Hajdú-Bihar vármegyékben is 300 millió forint felett alakult. Zala, Győr-Moson-Sopron, Csongrád-Csanád, Veszprém és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben is meghaladta az egy közbeszerzésre jutó érték az összes vármegyére jutó átlagos fajlagos értéket, ami 230,9 millió forintra jött ki. Az 5. ábra azt mutatja, hogyan alakulnak a közbeszerzések értékei, ha az egy-egy megyére eső összértéket a vármegye lakosságszámával[3] vetjük össze, azaz az egy lakosra jutó átlagos értéket tünteti fel. Ebből látható, hogy Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád vármegyékben jutott egy lakosra a legnagyobb értékben közbeszerzés, valamint a dunántúli vármegyék is szépen szerepeltek ebből a szempontból. Az 1. táblázat a régiókra vonatkozó főbb adatokat foglalja össze.
Az egy eljárásra jutó érték Pest területén volt a legnagyobb és Dél-Dunántúlon a legkisebb, az egy lakosra eső közbeszerzés összege pedig az Észak-Alföldi régióban bizonyult a legmagasabbnak és Észak-Magyarországon a legalacsonyabbnak.
A 6. ábra a közbeszerzési eljárások számarányait ábrázolja a magyarországi tervezési-statisztikai régiók és az ajánlatkérő szervezetek típusai szerinti felosztásban. Látható az ábrából, hogy az ajánlatkérői csoportokhoz kapcsolódó közbeszerzések megoszlása az egyes régiókban nagyjából hasonló képet mutat. Minden régióban a regionális/helyi szintű ajánlatkérő szervezetek bonyolították le a közbeszerzések túlnyomó többségét, több mint a felét, átlagosan 60 százalékot, Pesten és Közép-Dunántúlon pedig, több mint a kétharmadát. A központi szintű és a támogatott szervezetek eljárásainak számaránya nem volt releváns, minden egyes régióban 2,5 százalék alatt maradt, a dél-alföldi régióban lévő központi szintű ajánlatkérő szervezetek pedig egy közbeszerzési eljárást sem folytattak le 2023-ban. A közjogi szervezetek az észak-magyarországi régiótól eltekintve, ahol csak 6 százalék körüli volt az arányuk, általában 15-20 százalék körüli értékeket vettek fel az egyes régiókban. A közszolgáltató szervezetek beszerzéseinek átlagos számaránya 7,5 százalékot ért el, ez az arány a közép-dunántúli régióban volt a legkisebb: 3,1%, Dél-Alföldön pedig a legmagasabb: 12,4%.
Az eljárások értékének megoszlása (7. ábra) más színképet mutat, mint a számarányokat feltüntető ábra. A regionális szintű ajánlatkérők kevésbé voltak dominánsak, egy-egy régión belül az eljárások összértékének átlagosan 40 százaléka kapcsolódott hozzájuk. A közszolgáltató szervezetek látványosan sokat költöttek a számarányaikhoz képest, átlagosan az összérték negyedéért voltak felelősek, Pesten még nagyobb volt az értékarányuk, az összérték több, mint 57 százaléka ezekhez a szervezetek volt köthető. A közjogi és egyéb szervezetek értékarányainak régiónkénti megoszlása hasonlóan alakult a számarányokéhoz, kivételt képeznek a közép-dunántúli közjogi szervezetek, melyek érékaránya megközelítette a 30 százalékot, valamint a Pest székhelyű, egyéb kategóriába tartozó szervezetek, melyek értékaránya jelentősen elmaradt számarányukhoz képest.
Elmondható az is, hogy a közszolgáltatók kevesebb, de nagyobb értékű eljárást bonyolítottak le, míg a regionális ajánlatkérő szervezetek inkább fordítva, több, de kisebb értékű közbeszerzést folytattak le.
A 8. ábrán látható, hogy az uniós értékhatár feletti közbeszerzési eljárások számának aránya minden vármegyében 50 százalék alatt maradt, ez értelemszerűen azt jelenti, hogy a többi közbeszerzés, azaz a nemzeti eljárásrendbe tartozó, kisebb értékű közbeszerzések aránya pedig 50 százalék felett alakult (10. ábra). Az uniós eljárásrendű közbeszerzések számaránya Nógrád vármegyében volt a legkisebb, csupán 10,5 %, ahogy az országos adatok tekintetében is a legkevesebb eljárás kapcsolódott ehhez a vármegyéhez. A legtöbb nagy értékű közbeszerzés pedig Tolna vármegyei ajánlatkérőkhöz volt köthető. A térképen sötétebb árnyalattal látható vármegyék, Tolnán kívül Győr-Moson-Sopron, Zala, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád vármegyék értékei haladták meg a vármegyék átlagát, a 32 százalékot. Értékarányok tekintetében (lásd: 9. ábra) viszont fordított helyzet alakult ki, Nógrád kivételével, ahol csupán 20% volt, minden vármegyében 50 % körül vagy a felett alakult az uniós eljárásrendben lezajlott közbeszerzések értékaránya. Több mint 70 százalékos értékarány kapcsolódott Tolna, Győr-Moson-Sopron, Pest, Zala, Komárom-Esztergom, Csongrád-Csanád, és Hajdú-Bihar vármegyékhez, ez utóbbiban a 83 százalékot is meghaladta a nagy értékű közbeszerzések értékének aránya. Elmondhatjuk, hogy ebből következően a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések értékarányai ellenkezően alakultak, hiszen az uniós és nemzeti eljárások együtt teszik ki a 100 százalékot. A nemzeti eljárásrendben lejzajlott közbeszerzések számának és értékének vármegyénkénti arányait a 10. és 11. ábrák térképei tüntetik fel.
A következő, 2. táblázat a közbeszerzési eljárások számának és értékének adatait tartalmazza beszerzési tárgyak szerinti bontásban vármegyénként és régiónként összesítve. Ennek alapján a 12. ábra és 13. ábra térképei régiónként szemléltetik a közbeszerzési szerződések beszerzési tárgyak szerinti megoszlását. Látható, hogy minden régióban az építési beruházások jelentették a közbeszerzések közelítőleg felét, értékben pedig kb. 60 százalékát. A megfelelő országos értékek azért mutattak jóval alacsonyabb szinteket, mert a budapesti ajánlatkérők közbeszerzései lehúzták az arányokat az építési beruházások esetében, ugyanis a fővárosban csupán 18 százalék körül alakult az ilyen tárgyú közbeszerzések szám- ill. értékaránya.
Az építési beruházások számaránya az észak-magyarországi ajánlatkérők esetében volt a legmagasabb és Dél-Alföldön a legkevesebb, de vármegyei szinten akadnak ennél magasabb ill. alacsonyabb hányadosok, például Jász-Nagykun-Szolnok megyében megközelítette a kétharmados arányt az építési beruházások részesedése. Nógrád vármegye negatív irányban kiugrónak számít a csupán 10 milliárd forint összértékű 86 darab közbeszerzési eljárásával, így torzabb arányokat mutat a beszerzési tárgyak szerinti megoszlásban, például az építési beruházások aránya itt több, mint 70 százalék. Az árubeszerzések 30 százalék körüli arányt tettek ki az egyes régiók közbeszerzéseiben, kivéve a Közép-Dunántúlt, ahol inkább csak a negyedét jelentették az összes eljárásnak. Arányaiban a legkevesebb árubeszerzés szintén Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez kapcsolódott. A szolgáltatás-megrendelések körülbelül az ötödét jelentették a közbeszerzéseknek az egyes régiókban, a legkevesebb ilyen típusú közbeszerzés számban és arányában is Észak-Magyarországhoz volt köthető, de Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyén kívül, Somogy és Zala vármegyékben is egyszámjegyű volt ezeknek az eljárásoknak az aránya.
Ami az értékarányokat illeti, (lásd: 13. ábra ) hasonlóan a számarányokhoz, ebben az esetben is az építési beruházásokra költöttek a legtöbbet az ajánlatkérők, régiónként átlagosan körülbelül 60 százalékát az összes közbeszerzésre fordított összegnek. Ez az állítás 2 kivételtől eltekintve a vármegyékre is igaz volt, csak Somogyban és Komárom-Esztergomban kerültek a 2. helyre az építési beruházások, mindkét vármegyében az árubeszerzések képezték a legnagyobb hányadot, közel 50 százalékot. Komárom-Esztergomban volt a legalacsonyabb az építési beruházások értékaránya, itt az összérték negyedét sem érték el. Pesten viszont az építési közbeszerzések aránya meghaladta a 80 százalékot is, így itt az árubeszerzések és a szolgáltatások is jóval átlag alatti értékeket vettek fel. A szolgáltatás-megrendelésre az összértéknek átlagosan 15-20 százalékát fordították az ajánlatkérők, arányaiban a legkevesebbet régiós szinten Pesten, a vármegyék közül pedig Zalában költöttek el az ilyen típusú közbeszerzésekre.
A 14. és 15. ábrák a mikro-, kis és középvállalkozások (kkv) szektorába tartozó nyertest tartalmazó közbeszerzések arányait ábrázolják az ajánlatkérők vármegyéje szerint. A vármegyék több, mint felében a kkv-nyertesek számának aránya az országos szintű érték (80,2%) felett alakult, a legmagasabb Nógrád vármegyében volt, ezenkívül jelentős hányadot értek el az északkeleti vármegyék, valamint Csongrád-Csanád és Baranya is. A nyugat-dunántúli megyék egyikében sem érte el a számarány az országos értéket, régiós szinten itt volt a legalacsonyabb a mikro-, kis- és középvállalkozások által elnyert közbeszerzések aránya. A közbeszerzési eljárások értékét tekintve már nagyobb különbségek láthatók, több, mint 50 százalékpontnyi a maximális és a minimális arány közti különbség. Nógrád vármegye szerepelt most is az első helyen, az országos szintű arány 58,1 százalék másfélszeres értékével, közbeszerzésekből a mikro-, kis- és középvállalkozások a legkevesebb összeget Pest vármegyében nyerték el, ahol csupán az összesen érték 34,4 százaléka került ilyen vállalkozásokhoz. Az egyes régiókra is igaz, ami a vármegyékre is külön-külön, hogy az eljárások legalább háromnegyedét kkv-k nyerték el és Pest kivételével az összértéknek legalább a fele kkv-khez került. A dunántúli régiókban sokkal kisebb hányadban nyertek kkv-k mint a Dunától keletre található régiókban, egyedül a dél-dunántúli régió adatai voltak összemérhetőek Észak-Magyarország számaival. Az észak-alföldi régióban lehetett mérni a legmagasabb kkv-arányt, ami a 80 százalékot is meghaladta és Nyugat-Dunántúlon jött ki a legalacsonyabbra ez a hányados. A legnagyobb összértékben Észak-Alföldön nyertek a kkv-k és Pesten a legkevesebbet, itt csak az összérték harmada került a kkv-szektorba tartozó nyertesekhez.
A 17.-18. ábra térképei a környezetvédelmi szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások számarányainak, illetve értékarányainak területi megoszlását ábrázolják az ajánlatkérők vármegyéje szerint a vármegyei nemzeti eljárások összesen számaihoz viszonyítva. A legkevesebb zöld szempontú közbeszerzés Baranya vármegyei ajánlatkérőkhöz volt köthető, összesen 10 darab, körülbelül 1 milliárd forint értékben, ami a számarányokban és az értékarányokban is a minimumot jelentette. A volumenben legtöbb zöld eljárást pesti ajánlatkérők bonyolították le, majdnem 100 darabot 13 milliárd forint összegben, ami arányaiban csak a régiók között jelentette az első helyet Pestnek. A térképekről látható, hogy Komárom-Esztergom, Nógrád, Hajdú-Bihar és Békés vármegyékhez Pestnél magasabb zöld közbeszerzési számarány tartozott, értékarányban pedig Nógrád, valamint Hajdú-Bihar vármegyék előzték meg Pestet. Régiós szinten a legkisebb arányok, 15 százalék körüli értékekkel, a dél-dunántúli és a közép-dunántúli régiókhoz kapcsolódtak (lásd: 19. ábra).
[1] Az eddigi gyakorlatnak megfelelően, közbeszerzési eljárás alatt az eredményes és nem keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzéseket kell érteni.
[2] NUTS: statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája, az Eurostat által létrehozott hierarchikus osztályozás az Európai Unió területi egységeire vonatkozóan, mely jelenleg 4 szintből tevődik össze. Magyarországon (NUTS0) a nagyrégiók feleltethetők meg a NUTS 1, a tervezési-statisztikai régiók a NUTS 2, míg a vármegyék a NUTS 3 területi szintnek.
[3] Az adatok forrása: KSH, a népességszámok 2022. október 1-jei népszámlálás végleges adataiból tovább számított értékek.