Címszavak: közbeszerzés, statisztika, árubeszerzés, közbeszerzési eljárás, közbeszerzési szerződés, eljárásrend
A közbeszerzési szerződések[1] a tárgyuk alapján irányulhatnak árubeszerzésre, szolgáltatásmegrendelésre vagy építési beruházásra. A Közbeszerzési Értesítő Plusz előző, augusztusi számában az építési beruházás tárgyú szerződések főbb statisztikai adatainak elemzése jelent meg, az alábbi cikkben pedig az árubeszerzés tárgyú közbeszerzési szerződések statisztikái kerülnek górcső alá.
2025-ben a legtöbb közbeszerzési szerződést árubeszerzés tárgyában kötötték az ajánlatkérők (lásd: 1. ábra), összesen 7766 darabot, ami szinte pontosan a felét, 50,1 százalékát tette ki az összes közbeszerzési szerződésnek. A szolgáltatásmegrendelések aránya megközelítőleg 30 százalékot jelentett, az építési beruházások pedig körülbelül csak az egyötödét adták a lebonyolított közbeszerzéseknek. A szerződések értékét tekintve az árubeszerzések alulmaradtak, annak ellenére, hogy a legtöbb megkötött közbeszerzés hozzájuk kapcsolódott, a legalacsonyabb összértéket érték csak el, mindösszesen 1199,4 milliárd forintot. Az építési beruházás tárgyú közbeszerzések – melyekhez a legkevesebb számú szerződés kapcsolódott – rendelkeztek a legnagyobb értékhányaddal, az összértéknek közel 40 százalékával. A szolgáltatásmegrendelés tárgyú közbeszerzések értéke mintegy egyharmados arányt jelenített meg.
A 2021-2025 évek időszakára tekintve, elmondható, hogy az árubeszerzések számaránya (lásd: 2. ábra) enyhén növekvő tendenciát mutatott az elmúlt 5 év során és bár az értékarányokat ábrázoló diagram (3. ábra) hektikusabbnak tűnhet, a mérsékelt emelkedési irány ott is fellelhető az árubeszerzések arányait illetően.
Negyedéves bontásban vizsgálva az árubeszerzési szerződéseket (4. és 5. ábra) megállapítható, hogy számuk 2025-ben viszonylag egyenletes eloszlást produkált az egyes negyedévek között, legfeljebb 2 százalékponttal tért el a 25 százalékos átlagtól.
Az összértékek havi megoszlásában már nagyobb szórások voltak megfigyelhetőek, a legkisebb értékösszegben, közel 180 milliárd forintért, a 3. negyedévben bonyolítottak árubeszerzéseket, és ehhez az időszakhoz tartozott a legalacsonyabb szerződésszám is. A 2. negyedévben viszont ennek az összegnek több mint kétszeresét érte el az árubeszerzési szerződések összes értéke, 376,2 milliárd forinttal ekkor lett a maximális az összérték az egyes negyedévek között, melyhez 30 százalékot is meghaladó részesedés tartozott, ami szintén több, mint kétszerannyi, mint a 3. negyedév 15 százalékos értékhányada. Tehát mind a négy mutató (árubeszerzések száma, számaránya, értéke, értékaránya) szempontjából a július-szeptember közötti időszak bizonyult a leggyengébbnek és a 2. és 3 negyedév között volt mérhető a legnagyobb eltérés az értékekben és értékarányokban.
Az árubeszerzés tárgyú közbeszerzési szerződések eljárásrendek szerinti megoszlása alapján (6. ábra) megállapítható, hogy 2025-ben az árubeszerzések túlnyomó többsége, mintegy 80 százaléka a nagyobb értékű közbeszerzéseket magába foglaló uniós eljárásrend alá tartozott, ebből következően a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések az árubeszerzéseken belül körülbelül csupán 20 százalékot tettek ki. Amennyiben a szerződések értékét vesszük alapul (7. ábra), azt vehetjük észre, hogy még jobban érvényesült az uniós eljárásrendű szerződések dominanciája: több, mint 1100 milliárd forintnyi összeg; 97,3 százalékot jelentett, míg a nemzeti eljárásrendű szerződések értéke a 3 százalékot sem érte el (32 Mrd Ft; 2,7%).
Tehát 2025-ben mind a szerződések számát, mind az értékét alapul véve az árubeszerzés tárgyú közbeszerzések döntő többségét az uniós eljárásrendben valósították meg az ajánlatkérők, az összes közbeszerzési szerződés körére vonatkozóan ezek az arányok azért kisebbek voltak: 64,7% és 92%.
Európai uniós forrás[1] az árubeszerzésekhez kapcsolódó közbeszerzések 15,5 százalékához kapcsolódott (8. ábra), ez az arány az uniós eljárásrendben is közelítőleg ekkora volt (15,1%), a nemzeti eljárásrendben pedig 17 százalékot tett ki, így az ilyen típusú támogatások közel azonos arányt alkottak az egyes eljárásrendeken belül 2025-ben a darabszám tekintetében (lásd 8. ábra). Értékalapon viszont jobban eltértek az egyes eljárásrendekhez tartozó arányok, a nemzeti eljárásrendű árubeszerzések csupán mintegy 12,8 százaléka volt köthető európai uniós finanszírozáshoz, miközben a relatív nagyobb értékű közbeszerzéseket magába foglaló uniós eljárásrendben jóval magasabb, több, mint 20 százalékos értékarányt értek el az ilyen típusú közbeszerzések.
Amennyiben az EU finanszírozást tartalmazó árubeszerzés tárgyú közbeszerzések körében vizsgáljuk az egyes eljárásrendekhez tartozó szerződések arányát, azt kapjuk, hogy darabszám tekintetében hasonló nemzeti-uniós arányok adódnak, mint az összes árubeszerzés esetében, 23%-77%, tehát csak 2 százalékpont a különbség (9. ábra). A 10. ábra az összérték vonatkozásában szemlélteti a megfelelő arányokat, látható, hogy ebben az esetben csak 1 százalékos az eltérés az összes árubeszerzés nemzeti-uniós arányszámaitól, hasonlóan elhanyagolható a nemzeti eljárásrendű szerződések összértéke (1,7%), és 98,3 százalékban az uniós eljárásrendhez volt köthető az EU forrást tartalmazó árubeszerzések értéke.
2025-ben az árubeszerzés tárgyú közbeszerzések 85,9 százaléka tartalmazott nyertes kis- és középvállalkozást a nemzeti eljárásrendben, amihez hasonló nagyságrendű, 85%-os értékarány kapcsolódott, így el lehet mondani, hogy 100 darab nemzeti eljárásrendű árubeszerzésből átlagosan 86 foglalt magába nyertes kkv-t és 100 forintból 85 került a nyertes kkv-khoz ebben az eljárásrendben. Több, mint 15 százalékkal kisebb hányad jellemezte 2025-ben a kkv-k által elnyert uniós eljárásrendű árubeszerzéseket a darabszám tekintetében (69,1%), ami azt jelenti, hogy az uniós eljárásrendű árubeszerzések körében 100 darab szerződésből 69-et nyertek el a kkv-k. Eközben az értékarány jóval alacsonyabb szintűnek bizonyult: 41,7%, ami kerekítve is 100 forintból csak 42 forintot jelentett a kkv-knak az uniós rezsimben. A 11. ábra jól szemlélteti, hogy a hazai árubeszerzések esetében is a kkv-k jelentős szerepet töltenek be, arányaik csak pár százalékkal maradnak el az összes közbeszerzés körében számított hányadosoktól, ahol is a szerződések mintegy háromnegyedéhez, értékben pedig 43 százalékához kapcsolódott nyertes kkv.
Az árubeszerzésekhez köthető szerződéseket értékkategóriák szerint elemezve megállapítható, hogy 2025-ben az 50 millió forintnál kisebb összértékű szerződések képezték az összes árubeszerzés tárgyú közbeszerzés több, mint háromnegyedét, ugyanakkor ehhez a kategóriához az összérték csupán 6 százaléka kapcsolódott. A középső szegmensbe, az 50 millió és 500 millió forint közötti összértékű árubeszerzések körébe, az összes árubeszerzés mintegy ötöde tartozott mind a számarány, mind az értékarány szempontjából. Az 500 millió forint feletti értékkategória közbeszerzéseihez tartozott a legnagyobb értékhányad (74,7%), az összérték közel háromnegyede, de ehhez az árubeszerzési szerződések csupán 4 százaléka kapcsolódott.
2025-ben tehát az árubeszerzések jellemzően sok, relatív alacsony értékű közbeszerzéshez kötődtek, miközben azért néhány nagy értékű szerződés is lebonyolításra került. A 12. ábrán látható arányszámok ugyanakkor jól szemléltetik, hogy az árubeszerzések darabszámának és értékének megoszlása tipikusnak mondható az egyes értékkategóriák szerint a vizsgált időszakban.
A közbeszerzési piacon fennálló versenyhelyzet intenzitását mérő mutatók közül az egyik legfontosabb az egyajánlatos közbeszerzések alakulására vonatkozik. Ezt az indikátort az uniós módszertannak megfelelően számoljuk, tehát sem a keretmegállapodás megkötésére irányuló szerződések adatait, sem az eredményes keretmegállapodás alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések adatait nem vesszük figyelembe.
2025-ben a nemzeti eljárásrendbe eső egyajánlatos árubeszerzés tárgyú közbeszerzési szerződéseknek mind a számarányuk, mind az értékarányuk nagyjából az előző év szintjén maradt, csupán 1 százalékponttal mérséklődött az előző évi arányszámhoz viszonyítva. A Bizottság által is vizsgált uniós eljárásrendben megkötött egyajánlatos árubeszerzési szerződések számarányára is igaz az 1 százalékpontos süllyedés a 2024. évi adathoz képest, ugyanakkor az értékarányuk számottevő mértékben, 7,4 százalékponttal emelkedett 1 év alatt, így 2025-re 46,2 százalékot ért el, mely utóbbi szignifikánsan magas érték. Ennek a hátterében valószínűleg a 3 legmagasabb értékű 1 ajánlatos árubeszerzés áll, melyek gázolaj ás földgáz beszerzésre irányultak.
Másik fontos mutató a piaci versenyhelyzet vizsgálatakor az egy közbeszerzésre jutó ajánlatok átlagos száma. Az árubeszerzések körében 2025-ben az ajánlatok fajlagos száma, azaz az egy szerződésre jutó darabszámuk összességében stagnálást mutatott: 2,6 darab volt ugyanúgy, mint egy évvel korábban. A 14. ábra eljárásrendek szerinti bontásban is szemlélteti az egy árubeszerzési szerződésre jutó ajánlatok számát és látható, hogy az uniós eljárásrendben egy picit magasabb az érték, de alapvetően 2,5-3 darab között alakul mindhárom esetben és csak egy kevéssel múlják alul az összes közbeszerzés körében mért fajlagos értékeket. Összességében elmondható, hogy 2025-ben az ajánlatkérőknek árubeszerzési szerződésenként átlagosan 2-3 ajánlatból volt lehetősége kiválasztani a legmegfelelőbbet.
A közbeszerzési piacon fennálló versenyhelyzet harmadik fontos mérőszáma az eredményesen lezárult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokhoz (HNT) kapcsolódó közbeszerzési szerződések alakulása. Az árubeszerzések körében a megkötött HNT szerződések szám- és értékaránya alacsony szinten maradt 2025-ben is, az összes szerződéshez viszonyított HNT arányoknál is kisebb értékeket mutattak.
2025-ben az árubeszerzések körében 46 darab HNT eljáráshoz kapcsolódó szerződést kötöttek az ajánlatkérők 17,9 milliárd forint értékben, ebből 9 darabot a nemzeti rezsim keretei között folytattak le, ezek összértéke a fél milliárd forintot sem érte el, 37 darab pedig az uniós eljárásrendben folyt 17,4 milliárd forint összegben. Mind az uniós, mind a nemzeti eljárásrendű árubeszerzés tárgyú HNT-k számaránya 0,6 százalékot tett ki, az értékarányuk pedig 1,5 százalékot jelentett, tehát az összes árubeszerzésre vonatkozóan is ezek lettek a HNT arányok, amint az a táblázatból kiolvasható. Az is látható, hogy az árubeszerzési szerződések közel kétharmada a számarány és az értékarány tekintetében is a nyílt eljárásokhoz volt köthető.
A fenntarthatósági szempontokat tartalmazó közbeszerzések adatainak gyűjtésére a régi hirdetményminták alapján csak a nemzeti eljárásrendben volt lehetőség, tekintettel arra, hogy az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás kötelező jelleggel csupán a nemzeti hirdetménymintákban jelent meg. A 2023. október végén bevezetett új e-Forms mintákban már elvileg szerepelnek a stratégiai szempontú közbeszerzésekre vonatkozó kérdések, de mivel opcionálisak, a gyakorlat eddig sajnos azt mutatta, hogy ezek nagyon kis százalékban kerültek kitöltésre. A módszertani fejlesztések és a jogalkalmazói tudatosság erősítése révén azonban az uniós eljárásrendben alkalmazott e-Forms minták környezetvédelmi szempontokra vonatkozó mezőinek kitöltési aránya nagymértékben javult. Az új adatközlésre való átállás ütemezetten valósul meg: 2026 első negyedévétől kezdve már hivatalosan is publikálunk zöld statisztikákat az uniós eljárásrendben is, de 2025. évre a zöld közbeszerzésekre vonatkozó statisztikákat még csak a nemzeti eljárásrendre korlátozva mutatjuk be.
A 15. ábra grafikonja is csak a nemzeti eljárásrendben ábrázolja a 2025-ben lezajlott árubeszerzés tárgyú közbeszerzési szerződések körében a zöld és a szociális szempontokat tartalmazó szerződések számának, illetve értékének arányait. Látható, hogy az árubeszerzési szerződéseknek körülbelül csak 10 százalékában vettek figyelembe zöld szempontokat és az értékek vonatkozásában is ez az arány állt fenn. Az összes nemzeti eljárásrendű szerződés esetében ez a számarány 15,8%, az értékarány 20,4 százalékra jön ki, tehát elmondható, hogy az árubeszerzések esetében ritkábban vesznek figyelembe zöld szempontokat az ajánlatkérők, sőt a többi beszerzési tárgyú szerződéssel összevetve azt tapasztalhatjuk, hogy az árubeszerzések körében a legritkább a zöld szempontok alkalmazása.
A szociális szempontoknak az árubeszerzés tárgyú közbeszerzések körében elhanyagolható volt a jelentőségük, csupán 9 darab szerződés tartalmazott ilyen jellegű szempontot, értékük összesítve 200 millió forintot tett ki, így sem a számarányuk, sem az értékarányuk nem érte el az 1 százalékot.
Végül, de nem utolsósorban az árubeszerzéseket vizsgálhatjuk a közös közbeszerzési szójegyzék[2] (Common Procurement Vocabulary, CPV) főcsoportjai szerinti bontásban is.
A közös közbeszerzési szójegyzék a közbeszerzésre vonatkozó egységes osztályozási rendszer, amely az ajánlatkérők által a közbeszerzési szerződések tárgyának meghatározására szolgál a szerződések tárgyát képező árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás típusát leíró szövegezéssel.
Az elemzés során a 2% alatti szám- és/vagy értékarányt képviselő CPV főcsoportok "Egyéb" kategóriában kerültek összevonásra.
A 16. ábra az árubeszerzés tárgyú szerződések számának, a 17. ábra pedig ezen szerződések értékének megoszlását mutatja CPV főcsoportok szerint. Láthatjuk, hogy 2025-ben az árubeszerzések tárgykörén belül a legtöbb megkötött közbeszerzés, a szerződések több, mint ötöde az „Orvosi felszerelések, gyógyszerek és testápolási termékek” beszerzésére irányult. Hozzá kell tenni, hogy ebben a főcsoportban jellemzően sok részes eljárások szerepelnek, nem ritkák a 30-40 részesek sem. A második helyre az „Élelmiszerek, italok, dohány és kapcsolódó termékek” főcsoportjához tartozó közbeszerzések kerültek a szerződések 13 százalékával, mely több, mint 1000 darab megkötött közbeszerzést foglalt magában. Említésre méltó súlyt képviseltek még a „Laboratóriumi, optikai és precíziós felszerelések (kivéve szemüvegek)” 9,3 százalékkal, a „Szállítófelszerelések és kiegészítő szállítási cikkek” 8,9 százalékkal és 5 százalék fölötti súllyal rendelkeztek még az „Irodai és számítástechnikai gépek, berendezések és kellékek, a bútorzat és a szoftvercsomagok kivételével”, valamint a „Vegyipari termékek” főcsoportjába tartozó árubeszerzési szerződések. Ez az említett 6 főcsoport együttesen az árubeszerzések mintegy kétharmadáért volt felelős 2025-ben.
Az árubeszerzés tárgyú szerződések értékének CPV főcsoportok szerinti megoszlását vizsgálva azt tapasztalhatjuk (lásd: 17. ábra), hogy az első öt helyből négyben ugyanazok a főcsoportok szerepelnek, de más sorrendben, azonban szembetűnő különbség, hogy az első helyre a „Kőolajtermékek, tüzelőanyagok, villamos energia és egyéb energiaforrások” főcsoport került, ami természetesen nem meglepő az energia árak ismeretében. Az energiabeszerzésre irányuló közbeszerzések értéke összesen az árubeszerzések összértékének közel negyedét tette ki. 2025-ben az ajánlatkérők 293 darab szerződést kötöttek energiabeszerzés céljából mintegy 300 milliárd forint értékben, az egy szerződésre jutó érték így meghaladta az 1 milliárd forintot ebben a főcsoportban, ami az árubeszerzési szerződések fajlagos értékének több mint ötszörösét jelentette.
[1] 2024 első félévétől kezdődően a Közbeszerzési Hatóság a statisztikáit szerződésalapon készíti és publikálja, azaz az egyes, szerződéssel eredményesen lezárult részekhez kapcsolódó eredménytájékoztató hirdetmények alapján. A statisztikában – az Európai Bizottság által alkalmazott statisztikai gyakorlatnak megfelelően – figyelembevételre kerülnek az eredményes keretmegállapodások alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések adatai, azonban a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések (keretmegállapodások) nem kerülnek szerepeltetésre.
[2] Ezek az információk nem az uniós támogatás nagyságára vonatkoznak, ugyanis az adatforrásként felhasznált eredménytájékoztató hirdetményekből csak az derül ki, hogy az adott közbeszerzés kapcsolatos-e európai uniós alapokból finanszírozott programmal, de a támogatás konkrét összegére nincs adatunk.
[3] Ezek az információk nem az uniós támogatás nagyságára vonatkoznak, ugyanis az adatforrásként felhasznált eredménytájékoztató hirdetményekből csak az derül ki, hogy az adott közbeszerzés kapcsolatos-e európai uniós alapokból finanszírozott programmal, de a támogatás konkrét összegére nincs adatunk.