Címszavak: statisztika, kis- és középvállalkozás, kkv, uniós forrás, eredményes közbeszerzési eljárás, építési beruházás, árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, nemzeti eljárásrend, uniós eljárásrend
Az idei év első félévében az ajánlatkérők összesen 3918 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le 2824,0 milliárd forint értékben, mely mindkét adat szempontjából bővülés a 2020. és a 2021. év megfelelő időszakának értékeihez képest (1. ábra). A közbeszerzések féléves összértékének adatait tekintve a 2022. első félévi adat nagymértékben, több mint 1000 milliárd forinttal múlta felül a 2021-es első félévi adatot (1630 Mrd Ft).
2022. első félévében az összes eredményesen zárult közbeszerzési eljárás több mint 80 százalékát (83,7%-át, 3279 db) nyerték el kis- és középvállalkozások (továbbiakban kkv-k), amely kevesebb mint 3%-kal haladta meg a 2020-as adatokat, a 2021. év azonos időszakának adataival pedig szinte teljesen megegyezett. A kis- és középvállalkozások által elnyert eljárások értékének tekintetében 2020-tól a féléves adatoknál folyamatos emelkedés figyelhető meg (2. ábra), az értékarány tekintetében azonban folyamatos csökkenés. Míg 2020-ról 2021-re csak 0,8 százalékpontos volt a csökkenés, 2021-ről 2022-re ennél jóval nagyobb mértékű, közel 20 százalékpontos csökkenés volt megfigyelhető. 2022 első félévében minden eredményesen lefolytatott 100 közbeszerzési eljárásból 84 darabot a kkv-k nyertek el, miközben a közbeszerzések értékének közel feléhez (1340,3 Mrd Ft) kapcsolódott nyertes kkv.
Az eljárások számát, valamint értékét vizsgálva a kkv-k által elnyert eljárások 27,4%-ához, illetve 29,4%-ához kapcsolódott európai uniós[1] forrás (1. táblázat). Azon eljárások esetében, ahol a kkv-k nyertes ajánlatot nyújtottak be 2022. első félévében, egy eljárásra átlagosan 6,8 ajánlat jutott, amelyeknél azonban nem volt a nyertesek között kkv, ott az átlag 3,2 ajánlat volt.
Az ajánlatkérők típusa szerint a legtöbb nyertes kkv-t tartalmazó eljárás a regionális/helyi szintű ajánlatkérőkhöz tartozott 36,6%-os aránnyal, őket követték a közjogi szervezetek (25,1%), valamint az egyéb szervezetek közel azonos (22,0%) aránnyal. A közszolgáltató[2] ajánlatkérőkhöz tartozó eljárások száma 9,7%-os arányt tett ki, megelőzve a központi szintű ajánlatkérőket (4,8%), valamint a támogatott szervezeteket (1,8%).
Az eljárások értékét tekintve a közjogi szervezetekhez tartozó közbeszerzések tették ki a legnagyobb hányadot (38,4%), amely a kkv-k által elnyert eljárások értékének több mint egyharmadát adta. Ezután következtek a regionális/helyi szintű ajánlatkérők 20,0%-os, majd az egyéb ajánlatkérők 18,7%-os értékaránnyal, amely ponttól az ajánlatkérő szervezetek sorrendje megegyezett azzal, amit az eljárások száma alapján vett arányok is mutattak (1. táblázat), közszolgáltató szervezetek (11,5%), központi szintű ajánlatkérők (10,2%) és támogatott szervezetek (1,2%).
2022. első félévében a kkv-k a legtöbb esetben építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásokat nyertek el (39,0%), ezt követték az árubeszerzések (31,8%), valamint a szolgáltatások (29,2%). Az eljárások értékét tekintve is az építési beruházások tették ki a legnagyobb hányadot (59,2%, 793,5 Mrd Ft), miközben a kkv-k által elnyert szolgáltatások értékének aránya (25,1%, 335,8 Mrd Ft) meghaladta a kkv-khoz kötődő árubeszerzések értékarányát (15,7%, 211 Mrd Ft). A 3. ábrán szereplő adatok alapján a nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzési eljárások tárgya szerinti megoszlás 2022. első félévében hasonló volt, mint a 2022. első féléves összes eredményes eljárás esetén.
Európai uniós forrás a kkv-k által elnyert építési beruházások 39,6 százalékához kötődött, értékalapon pedig 34,7 százalékot tettek ki, így az európai uniós finanszírozások jelentősége az építési beruházások esetén volt a legnagyobb a nyertes kkv-t tartalmazó eljárások számának és értékének körében is. Az Európai Unió által finanszírozott kkv-s árubeszerzéseken és szolgáltatásokon belül, a nyertes kkv ajánlatot tartalmazó közbeszerzések 19,1%, valamint 20,1%-a kapcsolódott EU forráshoz. Az értékarányt tekintve azonban az árubeszerzések aránya megközelítette az egyharmadot (31,7%), míg a szolgáltatásoké volt a legalacsonyabb 15,2%-kal (4. ábra).
A nyertes kkv ajánlatot tartalmazó európai uniós finanszírozású közbeszerzések közül a legtöbb (355 db) a Terület és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódott, ezt követték a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programhoz (KEHOP) kötődő kkv-s közbeszerzések (117 db). Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretei között megvalósuló beruházások közül 85-höz kapcsolódott olyan eljárás, amelyet kkv nyert el. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programhoz (GINOP) 73 db, valamint a Vidékfejlesztési Programhoz (VP) 61 db olyan közbeszerzés kapcsolódott, amelyben a nyertes ajánlatot kkv nyújtotta be. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), valamint a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) kkv-k által elnyert eljárásai számarányukat tekintve 1,5%-nál kisebb arányt tettek ki az európai uniós forrást tartalmazó közbeszerzéseken belül. Az Egyéb kategóriába[3] tartozó programok összessége (181 db) szintén jelentős hányadot tett ki (5. ábra).
A nyertes kkv ajánlatot és EU finanszírozást tartalmazó eljárások értékének legnagyobb hányada a Terület és Településfejlesztési Operatív Programhoz tartozott (17,2%; 67,6 Mrd Ft), nem sokkal megelőzve a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program értékarányát (14,7%; 57,9 Mrd Ft). Volumenében hasonló hányadát adták a kkv-k által elnyert közbeszerzéseknek az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programhoz (4,5%; 17,6 Mrd Ft), az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programhoz (4,1%, 16,0 Mrd Ft), a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programhoz (3,3%; 12,8 Mrd Ft), valamint a Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó eljárások (3,1%; 12,2 Mrd Ft). A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program és a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program értékaránya 1% alatt maradt a nyertes kkv ajánlatot tartalmazó EU finanszírozású közbeszerzési eljárásokon belül. Az összesített Egyéb kategóriához szintén jelentős hányad köthető (52,2%; 205,5 Mrd Ft).
2022. első félévében a kkv-k által elnyert eljárások több, mint a fele (57,0%) nemzeti eljárásrendhez kötődött (6. ábra), ezeknek a közbeszerzéseknek az értékét tekintve ugyanakkor ennél jóval kisebb, mindössze 17,7% volt a részesedésük.
A nemzeti eljárásrenden belül a kkv-k 56,7%-ban bizonyultak nyertes ajánlattevőnek az építési beruházások területén, ami az eljárások értékét tekintve is kimagaslóan a legnagyobb arányt jelentette, 87,7%-ot (7-8. ábra). Az eljárások számát és értékét tekintve a szolgáltatás és az árubeszerzés közel azonos arányt képviseltek.
Az uniós eljárásrenden belül a kkv-k által elnyert eljárások közel fele (45,0%) árubeszerzésekhez kapcsolódott, amelyet a szolgáltatások (39,5%) valamint az építési beruházások (15,5%) követtek. Az eljárások értékét tekintve az uniós eljárásrenden belül is az építési beruházások tették ki a legnagyobb hányadot (53,1%), míg a szolgáltatások 28,9%-ot, az árubeszerzések pedig 18,0%-ot tettek ki (9-10. ábra).
Európai uniós forrás a nemzeti eljárásrenden belül számarányát tekintve a kkv-k által elnyert közbeszerzések közel egyharmadához (30,6%) kapcsolódott, az uniós eljárásrenden belül ez az arány valamivel alacsonyabbnak bizonyult (23,2%). Az értékarányokat megvizsgálva hasonlók az eredmények, a nemzeti eljárásrenden belül a kkv-k által megnyert közbeszerzéseknek egyharmadához (33,1%-ához), míg az uniós eljárásrenden belül 28,5%-ához kapcsolódott EU finanszírozás.
Az ajánlatkérők régiója szerint vizsgálva az adatokat megállapítható, hogy a közép-magyarországi térségben[4] bonyolították le a legtöbb olyan közbeszerzést (az eljárások 50,9%-át), ahol kkv-k nyújtottak be nyertes ajánlatot. A vidéki régiók mindegyike 10% alatti arányt képvisel, ezek közül Észak-Alföldhöz (9,4%) köthető a legtöbb kkv által elnyert eljárás. Ezután következik viszonylag kis eltéréssel a dél-alföldi (9,1%), a dél-dunántúli (7,2%), valamint közel azonos aránnyal a közép-dunántúli térség (6,9%). A kkv-k által megnyert eljárásokhoz Észak-Magyarország 6,4%-kal, Nyugat-Dunántúl pedig a legkisebb (5,9%) arányban járult hozzá (11. ábra).
Értékek tekintetében a kkv-k által megnyert közbeszerzési eljárások több mint kétharmadát (67,2%-át) a Közép-Magyarországon lebonyolított közbeszerzések adták. A többi régió nagyjából azonos mértékben részesedett a kis- és középvállalkozások által nyert pályázatok összértékéből, Észak-Alföld 6,3%-kal, Dél-Alföld 6,0%-kal, míg a többi térség értékaránya 4% vagy az alatt maradt.
Meg kell említeni, hogy az imént felsorolt kkv-s eljárások teljesítésének helye azonban, nem minden esetben egyezik meg az ajánlatkérők régiójával, így a fenti adatok a magyarországi régiókban 2022. első félévében lebonyolított közbeszerzési eljárásokra vonatkoznak (11. ábra).
A kkv-khoz köthető eljárások többségükben, viszonylag kis értékű közbeszerzésekhez kapcsolódtak (12. ábra). 2022. első félévében 1847 db 100 millió forint alatti eljárást bonyolítottak le, ez az összes, kkv-k által benyújtott nyertes ajánlat 56,3%- át jelentette. A kkv-k 1197 db 100 millió és 1 milliárd forint közötti eljárásban nyertek, ami az összes ilyen eljárás 36,5%-át adta. Az 1 milliárd forint feletti kkv-s eljárások mindössze 235 db-ot tettek ki, ami a közbeszerzések számát tekintve 7,2%-os arányt jelentett.
Az eljárások értékét vizsgálva azonban, éppen fordított a sorrend. Az 1 milliárd forintot meghaladó nagyberuházások a kkv-s eljárások összértékének közel héttizedét adták, a közepes értékű 100 millió és 1 milliárd forint közötti eljárások az összérték negyedét, míg a kisebb értékű eljárások az összértéknek mindössze 6%-át.
A környezetvédelmi (zöld), illetve a szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások adatai kizárólag a nemzeti eljárásrendben vizsgálhatók, ugyanis az uniós eljárásrendben lefolytatott eljárások hirdetményeiből egyelőre nem nyerhetők ki ilyen jellegű információk. A féléves adatok tekintetében 2020-tól 2022-ig a nyertes kkv-t tartalmazó zöld eljárások számaránya közel azonos szinten mozgott 1-2 százalékpontos különbséggel, értékaránya 2020-ról 2021-re 3,1 százalékpontot, 2021-ről 2022-re pedig minimálisan ugyan, de 0,3 százalékpontot csökkent (13. ábra).
A kis- és középvállalkozások által elnyert szociális eljárások féléves adatainak számaránya 2020-ról 2021-re 0,7 százalékponttal emelkedett, míg 2021-ről 2022-re csak kismértékben ugyan, de 0,2 százalékponttal csökkent. Ezzel szemben az értékarány tekintetében folyamatos emelkedés figyelhető meg a szociális szempontokat is figyelembe vevő kkv-k által lebonyolított közbeszerzések esetén, 2020-ról 2021-re 0,5 százalékpontos, 2021-ről 2022-re – közel azonos volt az érték – 0,1 százalékpontos volt az emelkedés (14. ábra).
[1] Az erre vonatkozó adatok – amelyek az eredménytájékoztató hirdetményekben található „a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos” mező alapján – azt mutatják, hogy a közbeszerzések összértékének mekkora részéhez kapcsolódott európai uniós forrás (az adatok tehát nem a közbeszerzési eljárásokban felhasznált európai uniós források támogatási intenzitását mutatják).
[2] Az ajánlatkérők közül közszolgáltatónak tekintjük azokat, amelyek a hirdetményben az ajánlatkérő típusára vonatkozó megjelölés alapján magukat ebbe a kategóriába sorolják be, vagy közszolgáltatókra vonatkozó hirdetményt tesznek közzé.
[3] Az Egyéb kategóriában a kisebb összértékű támogatásokat jelentő programok összevontan szerepelnek, mint pl.: INTERREG: Interregionális Együttműködési Operatív Program; BBA: Belső Biztonsági Alap; LIFE: (L'Instrument Financier pour l'Environnement) az Európai Unió környezetvédelmi politikáját támogató pénzügyi eszköz; MAHOP: Magyar Halgazdálkodási Operatív Program; RSZTOP: Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program; RRF (Recovery and Resilience Facility): Helyreállítási és Ellenállóképességi eszköz, valamint azok az eljárások is az egyéb kategóriába kerültek, amelyek egyszerre több programból nyertek el támogatást.
[4] A közép-magyarországi régió alatt Budapest és Pest megye adatai összevontan szerepelnek.