Címszavak: közbeszerzés, egészségügy, eljárások száma, szerződések száma, eljárások értéke, szerződések értéke, nemzeti eljárásrend, uniós eljárásrend
Az egészségügy területén lefolytatott közbeszerzések témája korábban már szerepelt a Közbeszerzési Értesítő Plusz III. évfolyam 5. számában (2021. május) és V. évfolyam 3. számában (2023. március). Jelen elemzés a korábbi cikkekhez hasonló módszertani elvek alapján készült, mely szerint egészségügyi közbeszerzésnek tekintettük a kórházak, klinikák, orvosi egyetemek, szakorvosi, fogorvosi és háziorvosi rendelők, illetve ezek fenntartói által kiírt közbeszerzéseket. Szintén figyelembe vettük az országos hatáskörű egészségügyi intézmények, mint pl. a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, az Országos Mentőszolgálat, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság stb. eljárásait.[2] A korábbi cikkekhez képest alapvető változás, hogy nem a közbeszerzési eljárások, hanem a hozzájuk tartozó szerződésrészek alapján készült ez a tanulmány.
Az első két ábra alapján látható, hogy arányaiban milyen különbségeket mutat a módszertani váltás. Ha az egészségügyi közbeszerzéseket a megkötött szerződések alapján vizsgáljuk, akkor látható, hogy az eljárás alapon kapott tíz százalék körüli számarány kétszerese a szerződéses érték számaránya. Egy-egy közbeszerzési eljáráshoz átlagosan négy szerződésrész tartozik, de minden évben előfordulnak olyan eljárások, amelyeket száznál is több szerződésrészre bontottak. A sok részből álló eljárások, jellemzően az árubeszerzésekhez kapcsolódnak.
A 3. ábra a közbeszerzések értékének alakulását ábrázolja a vizsgált időszakban. 2021-ben a megkötött szerződések értékének 5,7 százaléka kapcsolódott az egészségügyi területhez, ez az érték 2022-ben és 2023-ban folyamatosan emelkedett, elérve a 9,8 százalékot, majd 2024-ben 6,2 százalékra csökkent. Mindeközben 2021 óta a megkötött szerződések száma és az egy szerződésre jutó érték váltakozó tendenciát mutatott. Az egy közbeszerzési szerződésre jutó érték 2021-ben 64 millió forint, 2022-ben 83,0 millió forint, 2023-ban 77,3 millió forint, 2024-ben pedig 85,1 millió forint volt.
Az eljárásrend szerinti vizsgálat alapján megállapítható, hogy szerződésalapú elemzés esetén a számarány jelentősen magasabb, mint a korábbi cikkekben megjelent eljárás alapú statisztikákban. Míg korábban a nemzeti és uniós arányok 40-60 százalék között mozogtak (2024-ben ez az arány 37-63 százalék volt), az új módszertan alkalmazásával 80-20 százalékos megoszlás figyelhető meg a 4. ábrán. Ugyanakkor az is látható, hogy míg 2023-ról 2024-re az egészségügy területén az eljárások száma 35 darabbal csökkent (ld. 2. ábra), ez a változás 952-vel kevesebb szerződés megkötését jelentette.
A módszertani váltás a megkötött közbeszerzési szerződések értékét tekintve nem okozott változást. Továbbra is 90 százalék felett van az uniós eljárásrendben lefolytatott közbeszerzések aránya, ahogy ez az 5. ábrán látható. Az uniós eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési szerződések értékaránya 2023-ról 2024-re három százalékponttal csökkent.
Az első táblázat mutatja, hogy az uniós eljárásrendű közbeszerzési szerződések közel száz százaléka (98,6 százaléka) nyílt eljárás (74,9 százalék) vagy meghívásos eljárás (23,7 százalék) keretében valósult meg. Értékét tekintve is ez a két eljárástípus adja a legnagyobb arányt. A nyílt eljárások értékaránya 51,1 százalék, míg a meghívásos eljárásoké 32,9 százalék.
A második táblázat adatai alapján látható, hogy a nemzeti eljárásrendben a közbeszerzések legnagyobb hányadát a nyílt eljárásokhoz kapcsolódó szerződések tették ki, mind darabszám, mind érték tekintetében. Számarányát tekintve a nyílt eljárás 86,0 százalékot, értékarányban pedig 73,9 százalékot képviselt.
Az egészségügy területén lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében az európai uniós finanszírozást is tartalmazó szerződések számaránya és értékaránya is jelentősen csökkent. Mind számarányban, mind értékarányban a két év közötti eltérés megközelítőleg 10 százalékpont volt. Az európai uniós finanszírozást is tartalmazó szerződések számaránya 2023-ban 18,5%, 2024-ben pedig 7,9% volt, míg értékarányuk szerződésalapon 2023-ban 26,8%, 2024-ben pedig 17,3%-ot tett ki.
A magyarországi orvostudományi egyetemek által megkötött közbeszerzési szerződések kiemelt jelentőségűek. A legtöbb közbeszerzési szerződés az egészségügy területén a Pécsi Tudományegyetemhez kapcsolódott, az itt megkötött 170 közbeszerzési szerződés értéke összesen 10,2 milliárd forint volt. A Szegedi Tudományegyetem ehhez hasonló darabszámú szerződést kötött, azonban azok értéke több mint kétszerese volt. A Semmelweis Egyetem 145 közbeszerzési szerződést kötött meg, amelyek összértéke 43,4 milliárd forintot tett ki, míg a Debreceni Egyetem 81 szerződése 8,0 milliárd forint értékben valósult meg. (8. és 9. ábra)
Az utóbbi időben fokozott figyelem irányult az egyajánlatos közbeszerzésekre, a Közbeszerzési Hatóság kiemelt célja ezen közbeszerzési eljárások arányának csökkentése. Ugyanakkor a korábbiakban a darabszám kiszámításakor közrejátszott az az ajánlatkérői gyakorlat is, amely szerint a keretmegállapodások esetében kizárólag az első eredménytájékoztatóban tüntették fel az összes ajánlattevőt, a keretmegállapodások negyedéves tájékoztatójában pedig már csak egy ajánlattevőt jelentettek, akkor is, ha az ajánlati felhívásra több ajánlattevő is érvényes ajánlatot nyújtott be. Ennek kiküszöbölésére, - követve az Európai Bizottság az egyajánlatos közbeszerzési szerződésekre vonatkozó statisztikáiban alkalmazott elveket -, az egyajánlatos statisztikák esetében sem a keretmegállapodás megkötésére irányuló szerződések (keretmegállapodások), sem az eredményes keretmegállapodások alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések adatai nem szerepelnek. Mivel a 2023-as cikkben még eljárásalapú megközelítésben készült ezek arányának meghatározása, úgy tűnhet, hogy a kitűzött cél nem teljesült. A közbeszerzések előző négy évének adatait szerződésalapon vizsgálva azonban az egyajánlatos szerződések számának aránya a következőképpen alakult: 2021-ben 50,9 százalék, 2022-ben 43,7 százalék, 2023-ban 41,4 százalék, míg 2024-ben 33,9 százalék. Az adatok alapján megfigyelhető, hogy az arány évente átlagosan 5 százalékponttal csökkent. Az értékarányt vizsgálva 2021-ben 32,1 százalék, 2022-ben 26,1 százalék, 2023-ban 39,4 százalék, míg 2024-ben 22,5 százalék volt, ami négy év alatt összesen több mint 10 százalékpontos csökkenést jelentett (10. és 11. ábra).
A 12. és 13. ábra bemutatja, hogy a közbeszerzés tárgya szerint hogyan alakult az egyajánlatos közbeszerzések aránya. Az ábrán azok a csoportok vannak kiemelve, amelyek esetében a számarány vagy az értékarány nagyobb volt, mint öt százalék, az ennél kisebb arányt képviselő tárgycsoportokat az „Egyéb” kategória összegzi. A nevesített csoportok közül, egyedül a „Javítás, karbantartás” tartozik a szolgáltatások közé, a többi kategória árubeszerzésnek számít. Az egészségügy területén az egyajánlatos szerződések között csak egy építési beruházás volt.
A másik kiemelt mérőszám a piaci verseny intenzitásának mérésére a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokhoz kapcsolódó közbeszerzési szerződések (továbbiakban: HNT szerződések) vizsgálata. 2024-ben az egészségügy területén megkötött HNT szerződések számaránya 1,5 százalék, értékaránya 4 százalék volt. A 2023-ban publikált elemzéshez viszonyítva a beszerzési tárgyak tekintetében jelentős változás figyelhető meg az eredményes HNT szerződések esetén: az informatikai szolgáltatások megrendelése új elemként jelent meg, míg az energia beszerzése kikerült a HNT-k közül (15. ábra). A 16-17. ábra a KKV nyerteseket tartalmazó szerződésrészek alakulását mutatja a 2023-as és 2024-es évben. Számarányát tekintve jelentősen, több mint 20 százalékponttal, csökkent a kis- és középvállalkozások aránya, míg az értékarány tekintetében csupán 7 százalékkal lett kevesebb. A KKV nyertesek viszonylag alacsony aránya mögött az áll, hogy a nagyobb értékű szerződéseket általában nagyvállalkozások nyerik el. Összesítve a tíz legnagyobb összeget elnyerő vállalkozás között mindössze kettő számít kis- és középvállalkozásnak, és az összes szerződést kötött nyertes vállalkozás közel húsz százaléka nagyvállalkozás.
A 18. ábra az egészségügyben megvalósult közbeszerzések esetében az elnyert összeg árkategória szerinti megoszlását mutatja be 2024-ben. A szerződések több mint négyötödét (2209 darabot), az 50 millió forint alatti értéktartományban folytatták le, amelyhez az egészségügyi közbeszerzések értékének mindössze 9,6 százaléka tartozott, az egy szerződésre jutó érték 10 millió forint volt. Az 50-199 millió Ft közötti tartományban 354 közbeszerzés 33,9 milliárd forint értékben zárult eredményesen, az egy szerződésre jutó érték 95,5 millió forintot ért el. A 200 millió és 999 millió Ft közötti tartományban 87 eljárás 35,7 milliárd forintot tett ki, míg az egy szerződésre jutó érték 409,8 millió forint volt. A legnagyobb értékű közbeszerzések esetében a szerződések száma 33 volt, amely értékét tekintve 136,6 milliárd forintot, míg az egy szerződésre jutó érték esetén 4,1 milliárd forint jelentett.
A 19-20. ábrák bemutatják, hogy a módszertani változás milyen jelentős mértékben változtatta meg a számarányokat a beszerzés tárgya esetében, miközben a beszerzési tárgyak sorrendje változatlan maradt. A legnagyobb arányt továbbra is az árubeszerzés képviseli, másodsorban szolgáltatásokat rendelnek meg, míg a legkisebb részt az építési beruházások teszik ki. Eljárásalapon a két utóbbi beszerzési tárgy számarányának összege 20-35 százalékot jelentett, szerződés alapon egyik évben sem érte el a 15 százalékot.
Az egészségügyi közbeszerzések körében a szerződések értékének beszerzési tárgy szerinti megoszlása évről-évre változik. A változás okát csak mélyebb elemzés során lehetne meghatározni, amelyben ki lehetne küszöbölni a több évre szóló szerződések torzító hatását. További zavart okoz az is, hogy sok esetben nehezen lehet különbséget tenni a termék és a szolgáltatás között. Egy egészségügyi gép beszerzése vagy karbantartása kerülhet az árubeszerzések és a szolgáltatások közé is, attól függően, hogyan határozták ezt meg a közbeszerzési eljárás során (21. ábra).
A 22. ábra bemutatja, hogy az egészségügy területén az építőipari beruházások legnagyobb része mind számban, mind értékben az intézmények felújításához kapcsolódott (38 db, 11,0 Mrd Ft). A felújítások közé azok az esetek kerültek, ahol nemcsak környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő felújításokat végeztek, hanem például festést, burkolást, villanyszerelést is. Az egészségügyi intézmények bővítésére 5,6 milliárd forintot fordítottak, ez olyan szerződéseket tartalmaz, ahol a felújításon, energetikai korszerűsítésen túl a korábbi területet növelték, illetve új funkciókkal látták el (11 db). A 14 darab kizárólag energetikai korszerűsítést tartalmazó közbeszerzés értéke 6,9 milliárd forintot tett ki. 14 szerződés keretében új intézmények (1,9 Mrd Ft) építésére kötöttek szerződést. A korábbi cikkben kiemelt szolgálati lakás építésre 2024-ben már nem került sor, feltehetően az ehhez kapcsolódó pályázatok lezárultak.
A 23-24. ábrák a szolgáltatások alakulását mutatják be. Ezen a területen az eljárásalapú és a szerződésalapú közbeszerzések darabszámai között nincs jelentős eltérés, ami arra utal, hogy a többrészes eljárások száma ebben az esetben nem meghatározó. A szerződések száma alapján a legnagyobb részt a különböző egészségügyi gépek, berendezések javítására, karbantartására vonatkozó közbeszerzések alkották, melynek száma 59, értéke 9,5 milliárd forint volt. Informatikai programok frissítésére, telepítésére 27 szerződés keretében, 2,6 milliárd forintra szerződtek. A kórházi hulladék elszállítására 17 szerződést kötöttek 2,2 milliárd forint összegben, eggyel kevesebb eljárásrész szólt az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéről. A számok mögött egészségügyi intézmények által nyújtott szolgáltatásokat találunk, például különböző vizsgálatok elvégzésének megrendelését (16 db, 4,8 Mrd Ft). Az intézmények takarítására 15 szerződést kötöttek, 10,6 milliárd forint értékben. Ezeket követték az egészségbiztosítás megkötésére (13 db, 4,2 Mrd Ft) irányuló szerződések. A műszaki szolgáltatás olyan, az építési beruházásokhoz kapcsolódó mérnöki tevékenységeket takar, mint a tervezés, műszaki felügyelet (11 db, 1,8 Mrd Ft). A szolgáltatások között a legnagyobb összeget, 37,8 milliárd forintot étkeztetésre fordították. A szellemi termék beszerzése keretében kiadói termékek, újságok adatbázisainak a hozzáférésére fizettek elő. A szolgáltatások esetében 13 olyan eljárás volt, amelyet nem lehetett az előbbi csoportokba besorolni, értékük 1,6 milliárd forintot tett ki.
Az árubeszerzések körében érezhető leginkább a módszertan változása. Termékcsoportokon belül eljárásonként átlagosan négy-öt szerződés található. A szerződések legnagyobb része az egészségügyi eszközök csoportjába tartozott. Ide kerültek az eldobható eszközök, az egyszerűbb gépek, mint a mikroszkóp, vérnyomás mérő, különböző fogyóanyagok stb. (811 db, 21,7 Mrd Ft). Ezt követte a gyógyszerbeszerzés (620 szerződés, 47,1 Mrd Ft értékben), ahová a gyógyszereken kívül a gyógyszeriparban előállított egyéb termékek is bekerültek. A műtétekhez szükséges implantátumok és protézisek csoportjába 278 közbeszerzési rész tartozott, összesen 7,9 milliárd forint értékben. Az egészségügyi gépek, berendezések és alkatrészeik beszerzése 270 közbeszerzési részt foglalt magában, 26,2 milliárd forint értékben. Az ezt követő kategóriát az egészségügyi textíliák beszerzése jelentette, amelyhez 180 szerződés kapcsolódott, összesen 6,5 milliárd forint értékben; ebbe a körbe tartoznak a kötszerek, védőruhák, valamint az egészségügyben felhasznált eldobható papíráruk is. Az egészségügyi intézmények élelmiszerellátásának biztosítására 148 közbeszerzési eljárásrész zárult eredményesen 2,9 milliárd forintért. Ezen a területen megnövekedett a szolgáltatások között elszámolt élelmiszerbeszerzés értéke. Energiabeszerzésről 7 közbeszerzésben állapodtak meg 0,3 milliárd forint értékben, bútorokra 37 szerződésben 12,0 milliárd forintot fordítottak. Az egyéb, különböző termékekre vonatkozó beszerzések száma 71 volt, amelyek összértéke elérte a 1,6 milliárd forintot. (25-26. ábra)
[1] A cikk az egyes, szerződéssel eredményesen lezárult részekhez kapcsolódó eredménytájékoztató hirdetmények alapján készült. Az uniós statisztikai gyakorlatnak megfelelően nem tüntetjük fel a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárások eredményeként kötött szerződéseket (keretmegállapodásokat), csak az eredményes keretmegállapodások alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések adatait.
[2] A jelenlegi és a Közbeszerzési Értesítő Plusz V. évfolyam 3. számában (2023. március) megjelent cikkben az adatok feldolgozása azonos módszertani elvek alapján történt.