2023. V. évfolyam 4. szám
Letöltés
2023. V. évfolyam 4. szám 48-58. oldal
DOI: 10.37371/KEP.2023.4.6

A KKV-szektor 2022. évi közbeszerzéseinek statisztikai elemzése főbb mutatók szerint

Címszavak: közbeszerzési statisztika, eredményes közbeszerzési eljárás, értékarány, kis- és középvállakozások, nyertes kkv, kkv-szektor

2022-ben az ajánlatkérők összesen 7894 db eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le 4590,3 milliárd forint értékben, mely mindkét adat szempontjából növekedést jelent a 2021 évi megfelelő adathoz képest. Bár igaz, az eljárások száma minimálisan emelkedett, csupán 2,8 százalékkal, de a közbeszerzések összértékét tekintve nem csak a pandémia előtti, 2019-es évet haladta meg, hanem minden eddigi éves összértéket nagymértékben felülmúló rekordot jelentett: ez a 2021-es adatnál majdnem 10 százalékkal magasabb érték. Elmondható, hogy a kis- és középvállakozások, azaz a kkv-szektor szerepe továbbra is jelentős maradt a közbeszerzési piacon, a nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzési eljárások főbb adataiból készült grafikonok az 1. ábrán láthatóak. 2021-ben rekordösszeg, több, mint 2500 milliárd forint (2521,1 Mrd Ft) került 6530 db hazai közbeszerzési eljárás eredményeként a kkv szektorhoz, ezt a 2022-es összérték, a 2301,6 milliárd forint ugyan nem tudta meghaladni, de így is magasabb lett a pandémia évének és az azt megelőző összes év adatánál. A kkv nyertest tartalmazó köszbeszerzési eljárások száma 2022-ben pedig tulajdonképpen stagnálást mutatott az előző évi számhoz viszonyítva, csupán 128 darabbal, 2 százalékkal növekedett 6530-ról 6658 darabra. Az alábbiaban a kkv szektor 2022. évi közbeszerzéseinek részletesebb elemzése olvasható a főbb statisztikai szempontok alapján.

KEP202304-stat_1abra.jpg

KEP202304-stat_2.jpg

Ami a darabszám- és az értékarányokat illeti (lásd: 2. ábra), közérthetően fogalmazva azt jelenthetjük ki, hogy 2022-ben minden 100 eljárásból 84 darabot a kkv-k nyertek, ami közelítőleg hasonló arányt jelent a korábbi évekhez képest, valamint minden eredményesen elköltött 100 Ft-ból 50 Ft a kkv-khoz került, azaz a közbeszerzések összértékének a fele a kkv szektorhoz kapcsolódott.

A nyertes kkv-t tartalmazó eljárások számának és értékének negyedéves megoszlását vizsgálva, (3. ábra) szembetűnő, hogy az eljárások számának eloszlása hasonlóan alakult 2021-ben és 2022-ben is, csupán 1-2 százalék eltérés tapasztalható, kivéve a harmadik negyedévet, amikor is ellentétes előjelű változás következett be 2022-ben, mint 2021-ben és ekkor az eljárások száma majdnem 10 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakára vonatkozó adatot.

Az értékek tekintetében már jobban szétnyíltak a grafikonok a két vizsgált évben, az egyes negyedévek között 15-25 százalékos különbségeket lehetett mérni, 2022. negyedik negyedévében pedig az előző év azonos időszakának kb. 60 százalékára esett vissza az összérték. Míg 2021-ben az összérték tendenciájában erőteljes emelkedést figyelhettünk meg, úgy, hogy a negyedik negyedévben a maximum érték majdnem kétszerese lett az első negyedévi minimumnak (180 %-a), addig 2022-ben az értékek trendvonala kissé lejtett, a második negyedévben érte el a maximumát és a harmadikban negyedévben vette fel a legkisebb értékét, ami körülbelül 60 százalékát tette csak ki a legmagasabb értéknek.

KEP202304-stat_Oldal_03.jpg

2021-ről 2022-re a nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzési eljárások számaránya pár százalékponttal eltolódott az uniós eljárásrendű közbeszerzések javára és így körülbelül 40%-60% lett az uniós-nemzeti hányados (ez az arány 2020-ban még szinte pontosan egyharmad-kétharmad volt), emögött az uniós eljárásrendű kkv nyertest tartalmazó közbeszerzések számának 10 százalékos emelkedése áll. (Lásd: 4. ábra)

Amennyiben az eljárások értékének arányát vizsgáljuk, látható az 5. ábráról, hogy ebben az esetben jó közelítéssel 80%-20% arányt jelenít meg az uniós és a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések hányadosa, ami szinte százalékpontra megegyezik a 2021. évre vonatkozó aránnyal, ez annak a következménye, hogy szinte pontosan megegyező mértékben változott a kkv nyertes közbeszerzési eljárások aránya a nemzeti eljárásrenden és az uniós eljárásrenden belül is (91%).

KEP202304-stat_4-5.jpg

A kkv-k által elnyert közbeszerzési eljárásokat a beszerzés tárgya (építési beruházás, árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés) szerint vizsgálva megállapítható, hogy 2022-ben is az építési beruházás jelentette a legjelentősebb kategóriát, az ilyen tárgyú közbeszerzések a vizsgált eljárások számának 40 százalékát tették ki, értékének pedig több, mint a felét (53%). A nyertes kkv-kat tartalmazó közbeszerzések számának beszerzési tárgyak szerinti megoszlása 2022-ben szinte teljesen megegyezett a megelőző, azaz a 2021-es év arányaival, egy-két százalékpontnál kisebb eltéréseket tapasztalhatunk és egyben nagy hasonlóságot az összes közbeszerzési eljárás megoszlásához viszonyítva. Az értékarányokban nagyobb különbségeket lehetett felfedezni, mely jól látható a kördiagramokon is: a kkv-k által elnyert építési beruházások aránya majdnem 5 százalékponttal csökkent 2021-ről 2022-re, 16 százalékos volumencsökkenés mellett. Ugyanakkor viszont az árubeszerzések értékaránya 4 százalékponttal emelkedett 2022-ben az előző évhez viszonyítva, 50 milliárd forintos értéknövekményt realizálva. A szolgáltatás-megrendelések értékaránya pedig tulajdonképpen stagnálást mutatott. (Lásd: 6. és 7. ábra)

KEP202304-stat_6-7.jpg

Az ajánlatkérők típusa szerint (regionális/helyi szintű-, központi szintű-, közjogi-, közszolgáltató, támogatott- és egyéb szervezetek) vizsgálva a nyertes kkv-t tartalmazó eljárásokat, azt figyelhetjük meg (8. ábra), hogy a legtöbb közbeszerzést, hasonlóan az elmúlt évekhez, 2022-ben is a regionális/helyi szintű ajánlatkérők bonyolították le, szám szerint 2654 darab eljárást, mely az eljárások számának 40 százalékát tette ki, ami szinte pontosan megegyezik az egy évvel korábbi arányszámmal. A többi ajánlatkérő szervezet esetében is elmondható, hogy a 2021. évi számarányokhoz képest csupán 1 százalékpont körüli eltéréseket lehetett tapasztalni. Csak a központi szintű- és a támogatott szervezetek közbeszerzéseinek száma csökkent le szignifikáns mértékben, 2021-ről 2022-re, de úgy, hogy arányaiban ez nem okozott érdemi eltérést.

A kkv-k által elnyert közbeszerzési eljárások értékének megoszlásában viszont már nagyobb mértékű változások történtek 2021-ról 2022-re (9. ábra). A közjogi szervezetek által bonyolított eljárások értéke több, mint 30 százalékkal, ~300 milliárd forinttal csökkent és így az arányuk is mérséklődött 10 százalékponttal, de még így is a legjelentősebb kategóriát képezték az értékarányok szempontjából, több, mint 700 milliárd forinttal a kkv nyertest tartalmazó közbeszerzési eljárások összértékének közelítőleg harmada (31%) kapcsolódott ezekhez a szervezetekhez.. A közszolgáltató szervezetek értéke és súlya pedig, éppen ellenkezőleg, relevánsan emelkedett 185 százalékára az egy évvel korábbi értéknek, ami közelítőleg 6 százalékpontos növekedést jelentett az arányok szempontjából. A többi szervezethez kapcsolható közbeszerzések értékaránya nagyjából hasonlóan alakult az egy évvel korábbi megoszláshoz.

KEP202304-stat_Oldal_06.jpg

2022-ben a kkv-k által elnyert közbeszerzési eljárások megközelítőleg 30 százaléka részesült európai uniós forrásból, viszont az eljárások összértékét tekintve ez az arány, több, mint 37 százalék. Ez a fajta támogatás mindig valamilyen konkrét operatív programhoz/projekthez kapcsolódik.[1] A 10. ábrán a legjelentősebb projektek szerinti bontásban kerültek ábrázolásra a 2022. évben a kkv-k által elnyert EU-s támogatásokban részesült közbeszerzési eljárások főbb mutatói. (A kisebb darabszámú és/vagy értékű projektekhez tartozó eljárásokat,[2] az egyszerre több programból is támogatást elnyerő közbeszerzéseket, valamint a konkrét projektet meg nem nevező de támogatásban részesülő közbeszerzéseket, azaz a korábbi « Egyéb » kategóriát nem jeleníti meg a grafikon.) A legtöbb európai uniós támogatásban részesült közbeszerzés, amely nyertes kkv-t tartalmazott, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódott, miközben az eljárások értékét tekintve is ez a program szerepelt az első helyen, hasonlóan, mint a korábbi években. Mintegy 150 Mrd Ft összértékben 732 db eljárás zajlott le a TOP program finanszírozásával, ez számértékben több, mint egyharmados hányadot (37%) képvisel a kkv-k által elnyert összes EU-s forrású közbeszerzésen belül, értékarányát tekintve pedig az eljárások összértékének közelítőleg ötöde (18,5%) kapcsolódott ehhez a programhoz. Az eljárások számát és értékét tekintve is a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) szerepelt a második helyen 231 darab, közelítőleg 115 milliárd forint összértékű közbeszerzéssel. A harmadik legtöbb uniós támogatást felhasználó kkv nyertes közbeszerzés a Vidékfejlesztési Programhoz (VP) kapcsolódott, több, mint három és félszeresére nőtt ezeknek az eljárásoknak a száma az előző évi adathoz képest, bár igaz, az egy eljárásra jutó érték szempontjából az utolsó helyre kerültek. 2021-ben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (Recovery and Resilience Facility: RRF) finanszírozott kkv nyertes közbeszerzések még nem képviseltek számottevő hányadot, de 2022-ben már 33 darab ilyen eljárás zajlott le közelítőleg 100 milliárd forint összértékben (91,8 Mrd Ft), így ezeknek az eljárásoknak lett a legmagasabb a fajlagos értéke, egy eljárásra 2,8 milliárd forint jutott. (2021-ben az IKOP: Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programhoz kötődtek a legnagyobb értékű közbeszerzések.) A Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) az esetek többségében együttesen finanszíroz egy-egy közbeszerzési eljárást, így együtt kerültek elszámolásra: 2022-ben 60 db kkv nyertes közbeszerzés kapcsolódott hozzájuk 13,7 milliárd forint értékben, ami az utolsó helyet jelentette az összérték tekintetében a vizsgált projektek körében.

KEP202304-stat_10.jpg

A jogszabályi környezet a 2012. évtől teszi lehetővé az értékelési és egyéb követelményként a környezetvédelmi (zöld), illetve a szociális szempontokat tartalmazó adatok gyűjtését, amelyre viszont csak a nemzeti eljárásrendben nyílik lehetőség, ugyanis az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó eljárások hirdetményeiből még nem nyerhetőek ki ilyen jellegű információk a hirdetményminták sajátosságai miatt. Amíg 2020-ról 2021-re a nyertes kkv-t tartalmazó zöld, és/vagy szociális eljárások főbb mutatói, tehát mind a számuk, mind az értékük növekvő tendenciát mutatott, addig 2021-ről 2022-re kis mértékben ugyan, de volumenben csökkentek az adatok, a szám-, és értékarányok viszont inkább stagnálást mutattak mind a zöld, mind a szociális szempontú eljárások esetében. 2022-ben a nemzeti eljárásrendű kkv-k által elnyert közbeszerzések 11 százaléka tartalmazott környezetvédelmi szempontokat és 3 százaléka szociális szempontokat, 1 százalékuk pedig mindkét fajta értékelési szempontot figyelembe vette a közbeszezéseik során (lásd 11. ábra). Az eljárások értékére vonatkozóan a kkv nyertes zöld közbeszerzések esetében 12 százalékot tett ki az arány a nemzeti eljárásrenden belül, míg a szociális közbeszerzések tekintetében ez a hányados 4 százalék volt.

KEP202304-stat_11-12.jpg

A 13. ábra a nyertes kkv-khoz köthető eljárások megoszlását mutatja értékkategóriák szerint. Látható, hogy túlnyomó többségben kisebb értékű közbeszerzéseket nyertek el a kkv-k 2022-ben, 3772 darab 100 millió forint alatti összértékű eljárás több mint a felét, 56,6 százalékát teszi ki a nyertes kkv-t tartalmazó eljárásoknak. A kkv-k 2496 darab 100 millió és 1 milliárd forint közé eső összértékű eljárásban szerepeltek nyertesként, ami az összes ilyen eljárás több, mint harmadát, 37,5 százalékát jelentette. Az 1 milliárd forint feletti összértékű eljárások között mindösszesen 390 darab olyan közbeszerzés volt, amit a kkv-k nyertek el, ez kb. 6 százalékát tette csak ki az összes kkv-khoz köthető eljárásnak. Az eljárások értékét vizsgálva azonban, éppen fordított helyzet tapasztalható. A nagyértékű, 1 milliárd forintot meghaladó közbeszerzések a kkv-s eljárások összértékének több, mint 60 százalékát alkották, a közepes értékű, 100 millió és 1 milliárd forint közötti eljárások az összérték közel harmadát, 30 százalékot tették ki, és a legkisebb értékű közbeszerzések az összértéknek csupán 7%-át képezték.

KEP202304-stat_10.ábra.jpg

2022-ben a kkv-k által elnyert közbeszerzési eljárások az ajánlatkérők vármegyéje szerinti területi megoszlását mutatja a 14. és 15. ábra térképe[3]3 (Itt meg kell jegyezni, hogy az eljárások teljesítésének helye nem minden esetben egyezik meg az ajánlatkérők régiójával.) Akár az eljárások számának, akár értékének megoszlását vizsgáljuk, mindkét esetben Budapest egyeduralkodó szerepe érvényesül, az adatokból ugyanis az következik, hogy a kkv nyertes eljárások 44 százalékát budapesti székhelyű ajánlatkérők bonyolították le 2022-ben. Pest vármegyével együtt Budapest lefedte a kkv nyertes eljárásoknak pontosan a felét, a többi vármegyében a számarány viszont 5 százalék alatt maradt. A kkv nyertes eljárások értékének megoszlását vizsgálva még dominánsabb szerephez jutott Budapest, az eljárások összértékének közel kétharmada (65,4%) budapesti ajánlatkérőkhöz kapcsolódott, Pest régiójával együtt ez a hányad megközelítette a 70 százalékot, míg a többi vármegye értékaránya 4 százalékot sem érte el. Szembetűnőek a két térkép hasonló színárnyalatai.

A 16. ábra a kkv nyertest tartalmazó közbeszerzések számát és értékét ábrázolja az ajánlatkérők régiója, szerint Budapest nélkül. Látható, hogy a dél-alföldi és az észak-alföldi régiók kivételével az egyes régiók közötti különbségek nagyon jelentéktelenek, az arányukat tekintve 1-2 százalékon belüliek. Észak-Alföld és Dél-Alföld számaránya meghaladja a 10 százalékot, a többi régiójé viszont csak 6-8 % között mozog. Hasonló a helyzet az értékarányok esetében, az észak-alföldi és dél-alföldi régiók aránya 6,5 százalék körüli értéket vesz fel, míg a többi régió aránya 5 százalékot sem éri el, 3-5 % közötti értékeket vesz fel.

KEP202304-stat_Oldal_10.jpg

KEP202304-stat_16.jpg


[1] Az erre vonatkozó adatok – amelyek az eredménytájékoztató hirdetményekben található „a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos” mező alapján – azt mutatják, hogy a közbeszerzések összértékének mekkora részéhez kapcsolódott európai uniós forrás (az adatok tehát nem a közbeszerzési eljárásokban felhasznált európai uniós források támogatási intenzitását mutatják).

[2] Például.: a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP), a Belső Biztonsági Alap Programjai (BBA), az Interregionális Együttműködési Programok (INTERREG), a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP), Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), Európai Unió környezetvédelmi, természetvédelmi, éghajlat-politikai projekteket támogató pénzügyi eszköze (LIFE), Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA), Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP).

[3] Az ábra nem tartalmazza azon eljárások adatait, amelyeknél több ajánlatkérő szerepelt, mert azokban az esetekben a vármegyei besorolás nem egyértelmű.