Címszavak: közbeszerzés, statisztika, KKV-szektor, térnyerés
A tavalyi évben, 2021-ben az ajánlatkérők összesen 7676 db eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le 4221,8 milliárd forint értékben, mely mindkét adat szempontjából bővülés a 2020. évi megfelelő értékekhez képest, a közbeszerzések összértékét tekintve pedig nem csak a pandémia előtti, 2019-es évet haladja meg, hanem minden eddigi éves összértéket nagymértékben felülmúló rekordot jelent. Hasonlóan jól alakultak a nyertes kis- és középvállakozásokat, azaz a kkv-kat, tartalmazó közbeszerzési eljárások főbb adatai is: az 1. ábrán látható, hogy 2021-ben rekordösszeg, több, mint 2500 milliárd forint (2521,1 Mrd Ft) került 6530 db hazai közbeszerzési eljárás eredményeként a kkv szektorhoz, ami azt jelenti, hogy továbbra is nagyon sikeresen teljesítenek a kkv-k a közbeszerzések területén. Az alábbiakban a kkv szektor 2021. évi közbeszerzéseinek részletesebb elemzése olvasható a főbb statisztikai szempontok alapján.
Amint az az 1. ábra idősoros grafikonjából is látható, hogy míg a pandémia első évében, 2020-ban a nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzések száma az azt megelőző 10 év legalacsonyabb értékére esett vissza, és az előző évhez képest több, mint a negyedével csökkent, 2021-ben már felfele ívelő tendencia figyelhető meg, igaz csak 5 % közeli növekedéssel és 2019-hez képest még messze elmarad az eljárások számát illetően. Ugyanakkor az eljárások értékét tekintve, amint azt már fent említettem, rekord összeget értek el a kkv nyertes közbeszerzések, mind összességében, mind pedig az egy eljárása jutó fajlagos értékben, ami 386,1 millió Ft-ot ért el. 2021-ben a kkv nyertes közbeszerzések értéke 38 %-kal haladta meg az előző év adatát és 25 %-kal a 2019-es értéket, minden idők legmagasabb összértékét érve el.
Ami a darabszám- és az értékarányokat illeti (2. ábra), közérthetően fogalmazva azt jelenthetjük ki, hogy 2021-ben minden 100 eljárásból 85-öt kkv-k nyertek, 2020-ban 84-et, 2019-ben 87-et, és 2021-ben minden eredményesen elköltött 100 Ft-ból pedig 60 Ft a kkv-khoz került, (míg 2020-ban csak 56 Ft-ot vittek el, 2019-ben pedig 59-et) ami szintén a legmagasabb arány az eddigi évek folyamatát tekintve.
A nyertes kkv-t tartalmazó eljárások számának és értékének negyedéves megoszlását vizsgálva, (3. ábra) szembetűnő, hogy az eljárások értékét ábrázoló grafikonok tendenciájukban hasonlóan alakulnak 2020-ban és 2021-ben is, de egyre jobban « szétnyílt az olló » közöttük. A 2021-es értékek egyre nagyobb mértékben haladják meg az előző év azonos időszakában mért értékeket, 2021. utolsó negyedéve már több, mint 63%-kal múlta felül 2020. azonos időszakának megfelelő értékét, míg az első negyedévben még csak 18 % volt a különbség. Ezeknek a közbeszerzéseknek a számát illetően nem tapasztalhatóak ekkora eltérések, a 2021-es számok az I. negyedév kivételével rendre meghaladják az előző év azonos időszakának értékeit, legnagyobb különbség 17 %, ami a II. negyedévben látható, ekkor éri el a negyedéves maximumát a 2021-es eljárások száma: 1725 db-ot. 2020-ban a tendencia majdnem fordítottan alakult, hiszen akkor az első negyedévi szám volt a legmagasabb és a harmadik negyedévben érte el a minimumát a kkv nyertes eljárások száma.
2020-ban a nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzési eljárások számukat tekintve szinte pontosan kétharmad-egyharmad arányban osztoztak a nemzeti-uniós eljárásrendek között (4. ábra), míg 2021-ben pár százalékponttal eltolódott az arány az uniós eljárásrendű közbeszerzések javára, számuk több, mint 15 %-kal növekedett, ami a számarányukban közelítőleg 3,5 százalékpontos emelkedést jelentett. Így a nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzések nemzeti-uniós számaránya 38%-62% lett (5. ábra), ami nagyságrendileg azonos az összes közbeszerzési eljárás számának nemzeti-uniós megoszlásával (41%-59%).
Amennyiben az eljárások értékének arányát vizsgáljuk, látható az ábráról, hogy ebben az esetben jó közelítéssel 20%-80% arányt jelenít meg a nemzeti és az uniós eljárásrendű közbeszerzések hányadosa 2021. évre vonatkozóan, ami az előző évi arányokhoz képest 5,5 százalékpontos eltérést jelent az uniós eljárásrendű közbeszerzések javára. Ez annak a következménye, hogy az uniós eljárásrendű kkv nyertes közbeszerzések értéke majdnem másfélszeresére növekedett 2020-ról 2021-re. Ebben az esetben nagyobb különbség állapítható meg az összes közbeszerzési eljárás értékének nemzeti-uniós megoszlásához képest, mert ez utóbbi arány közelítőleg 13%-87% volt.
A kkv-k által elnyert közbeszerzési eljárásokat a beszerzés tárgya (építési beruházás, árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés) szerint vizsgálva megállapítható, hogy 2021-ben is az építési beruházás jelentette a legjelentősebb kategóriát, az ilyen tárgyú közbeszerzések tették ki a legnagyobb hányadot mind az eljárások számát (42 %), mind értékét tekintve (58%). A nyertes kkv-kat tartalmazó közbeszerzések számának beszerzési tárgyak szerinti megoszlása 2021-ben szinte teljesen megegyezett a megelőző, azaz a 2020-as év arányaival, csak egy százalékpontnál kisebb eltéréseket tapasztalhatunk és egyben nagy hasonlóságot az összes közbeszerzési eljárás megoszlásához viszonyítva. Az értékarányokban már nagyobb különbségek fedezhetőek fel, mely szembetűnő a kördiagrammokon is: a kkv-k által elnyert építési beruházások aránya majdnem 10 százalékponttal növekedett 2020-ról 2021-re, ez annak a következménye, hogy volumenben több mint 550 Mrd Ft értéknövekmény realizálódott, ami több, mint 60 %-os növekedésnek felel meg. Ugyanakkor viszont az árubeszerzések és a szolgáltatás-megrendelések értékaránya 4-5 százalékponttal csökkent 2021-ben az előző évhez viszonyítva, annak ellenére, hogy összértékük volumenben 14-15 %-kal nőtt. (6. és 7. ábra)
Az ajánlatkérők típusa szerint (regionális/helyi szintű-, központi szintű-, közjogi-, közszolgáltató, támogatott- és egyéb szervezetek) vizsgálva a nyertes kkv-t tartalmazó eljárásokat, azt figyelhetjük meg (8. ábra), hogy a legtöbb közbeszerzést 2021-ben is hasonlóan az elmúlt évekhez, a regionális/helyi szintű ajánlatkérők (pl. önkormányzatok) bonyolították le, szám szerint 2515 db eljárást, mely az eljárások számának közel 40 %-át tette ki (38,5 %), ami szinte megegyezik az egy évvel korábbi arányszámmal (39,4%). A többi ajánlatkérő szervezet esetében is elmondható, hogy a 2020. évi számarányokhoz képest csekély, közelítőleg 1 százalékpont körüli eltérések voltak tapasztalhatóak, kivételt képeznek ez alól a közjogi szervezetek, melyek által lefolytatott eljárások száma körülbelül a negyedével növekedett, számarányuk pedig 3,5 százalékponttal. Csak a központi szintű- és a támogatott szervezetek közbeszerzéseinek száma csökkent le 2020-ról 2021-re, de úgy, hogy arányaikban ez nem okozott jelentős eltérést.
A kkv-k által elnyert közbeszerzési eljárások értékének ajánlatkérők szerinti megoszlásában viszont már nagyobb mértékű változások történtek 2020-ról 2021-re (9. ábra). A közjogi szervezetek által bonyolított eljárások értéke majdnem két és félszeresére emelkedett ~420 Mrd Ft-ról több, mint 1000 Mrd Ft-ra és így az arányuk is jelentősen megnőtt, 23 %-ról 41 %-ra, érték szempontjából a legjelentősebb kategórát képezve. A többi szervezet által lefolytatott közbeszerzések értékaránya ugyan kis mértékben, de csökkent, annak ellenére, hogy értékük volumenben 10-15 %-kal növekedett, kivéve a közszolgáltató-, és támogatott szervezetek közbeszerzéseit, melyek értéke közelítőleg 30 %-kal lecsökkent 2020-ról 2021-re. A regionális szintű-, közjogi- és egyéb szervezetek kkv nyertes közbeszerzései együttesen mind számban, mind értékben 83-84 %-át tették ki az összesnek.
2021-ben a kkv-k által elnyert közbeszerzési eljárások megközelítőleg 30 %-a részesült európai uniós forrásból mind az eljárások számának, mind az értékének tekintetében, az előző évben, 2020-ban ez az arány még 35 % körül volt. Ez a fajta támogatás mindig valamilyen konkrét operatív programhoz/projekthez kapcsolódik.[1] A 10. ábrán a legjelentősebb projektek szerinti bontásban kerültek ábrázolásra a 2021. évben a kkv-k által elnyert EU-s támogatásokban részesült közbeszerzési eljárások főbb mutatói. Amint azt a grafikon is mutatja, a legtöbb európai uniós támogatásban részesült közbeszerzés, amely nyertes kkv-t tartalmazott, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódott, miközben az eljárások értékét tekintve is ez a program szerepelt az első helyen. Közelítőleg 200 Mrd Ft összértékben 890 db eljárás zajlott le a TOP program finanszírozásával, ez számértékben majdnem 50%-os hányadot képvisel a kkv-k által elnyert összes EU-s forrású közbeszerzésen belül, értékarányát tekintve pedig az eljárások összértékének 35 %-a köthető ehhez a programhoz. 2021. évet tekintve a különböző EU-s projektek sorrendje szinte azonos a 2020-as sorrenddel, azzal a kivétellel, hogy a Vidékfejlesztési (VP) Program és az Egyéb programok helyet cseréltek. A TOP programot követi az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), melyhez 288 db nyertes kkv-t tartalmazó eljárás tartozott, ami 30 %-kal kisebb a 2020-as adatnál, az eljárások értékét tekintve viszont a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) szerepelt a második helyen nagyjából 150 Mrd Ft összértékű közbeszerzéssel, bár ez utóbbi a hozzá tartozó eljárások számát illettően csak a negyedik helyre került. A harmadik helyen a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) szerepelt 211 db eljárással, mely 57,2 Mrd Ft értéket képviselt, de ezt az értéket meghaladta az EFOP által finanszírozott programok értéke (68,6 Mrd Ft). Elmondható az is, hogy ehhez a három programhoz (TOP, EFOP, GINOP) tartozó közbeszerzések az összes EU-s finanszírozású kkv nyertes eljárás számának kb. háromnegyedét és értékének majdnem 60 %-át tették ki. Az Egyéb programokhoz kapcsolódó eljárások száma nőtt meg a legnagyobb mértékben, közelítőleg másfélszeresére és a VP programhoz köthető közbeszerzések száma csökkent le legjobban, a 2020-as adat 44 %-ára. Az egy eljárásra jutó legkisebb értéket is a VP program jelenítette meg, míg a fajlagos maximum, tehát a legnagyobb értékű eljárások az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) projekthez kapcsolódtak, ugyanakkor az is elmondható, hogy ez utóbbi programból részesült eljárások értéke csökkent le a legnagyobb mértékben, megközelítőleg a negyedére. A legjelentősebb értéknövekedést a KEHOP programból támogatott eljárások realizálták, majdnem két és félszeresére nőtt ez az összérték.
A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) az esetek többségében együttesen finanszíroz egy-egy közbeszerzési eljárást, 2021-ben 46 db kkv nyertes közbeszerzés kapcsolódott hozzájuk 5,7 Mrd Ft értékben, ami mind számban, mind értékben az utolsó előtti helyre volt elegendő. (Az „Egyéb” kategória alatt kerültek elszámolásra a kisebb darabszámú és/vagy értékű projektekhez tartozó eljárások, mint pl.: a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP), a Belső Biztonsági Alap Programjai (BBA), az Interregionális Együttműködési Programok (INTERREG), a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP), Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), Európai Unió környezetvédelmi, természetvédelmi, éghajlat-politikai projekteket támogató pénzügyi eszköze (LIFE), Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) stb.)
A jogszabályi környezet a 2012. évtől lehetővé tette értékelési és egyéb követelményként a környezetvédelmi (zöld), illetve a szociális szempontokat tartalmazó adatok gyűjtését, amelyre viszont csak a nemzeti eljárásrendben nyílik lehetőség, ugyanis az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó eljárások hirdetményeiből még nem nyerhetőek ki ilyen jellegű információk a hirdetményminták sajátosságai miatt. Amíg 2019-ről 2020-ra a nyertes kkv-t tartalmazó zöld, és/vagy szociális eljárások főbb mutatói, tehát mind a számuk, mind az értékük, drasztikusan visszaestek, addig 2020-ról 2021-re már növekvő tendenciát mutattak az adatok: bár a zöld eljárások értéke még inkább stagnált, de számuk több mint 7 %-kal növekedett, a szociális eljárások mutatói pedig körülbelül 25-26%-kal lettek magasabbak.
Az arányokban annyira jelentős változások nem történtek. 2020-ban a nemzeti eljárásrendű kkv-k által elnyert közbeszerzések közel 11%-a tartalmazott környezetvédelmi szempontokat és 2,5%-a szociális szempontokat, addig 2021-ben ezek az arányok 12 % és 3,5 % körül alakultak. A kkv nyertest tartalmazó nemzeti eljárások 1 %-ában pedig mindkét fajta értékelési szempontot figyelembe vették az ajánlatkérők a közbeszezéseik során. (lásd 11. ábra). Az eljárások értékére vonatkozóan a kkv nyertes zöld közbeszerzések esetében 12 %-ot tett ki az értékarány a nemzeti eljárásrenden belül, míg a szociális közbeszerzések tekintetében 3,6%-ot, a 2020-as arányokhoz képest ezek pár százalékpontos eltérést jelentettek csupán, ugyanis abban az évben ezek az említett arányok 13,5% és 3,2% voltak.
2021-ben a kkv-k által elnyert közbeszerzési eljárások számának az ajánlatkérők megyéje szerinti területi megoszlását mutatja a 13. ábra[2] térképe. Budapest egyeduralkodó szerepe érvényesül, az adatokból ugyanis az következik, hogy a kkv nyertes eljárások több mint 40 %-át budapesti székhelyű ajánlatkérők bonyolították le 2021-ben, ez az arány egyébként 2020-ban is szinte pontosan ennyi volt. Pest-, Hajdú-Bihar- és Borsod-Abaúj-Zemplén megyével együtt Budapest lefedi a kkv nyertes eljárások közel 60 %-át, a többi megyében a számarány 4 % alatt marad. A kkv nyertes eljárások értékének megoszlását vizsgálva még dominánsabb szerephez jut Budapest, ezen eljárások összértékének közel 70 %-a budapesti ajánlatkérőkhöz kapcsolódik, a többi megye értékaránya 3 % alatt marad (2020-ban Budapest aránya még csak kb. 63 %-ra jött ki).
[1] Az erre vonatkozó adatok – amelyek az eredménytájékoztató hirdetményekben található „a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos” mező alapján – azt mutatják, hogy a közbeszerzések összértékének mekkora részéhez kapcsolódott európai uniós forrás (az adatok tehát nem a közbeszerzési eljárásokban felhasznált európai uniós források támogatási intenzitását mutatják).
[2] Az ábra nem tartalmazza azon eljárások adatait, amelyeknél több ajánlatkérő szerepelt, mert azokban az esetekben a megyei besorolás nem egyértelmű.