[1]
Címszavak: statisztika, közbeszerzés, közbeszerzési eljárás, közbeszerzési szerződés, szerződés értéke, egyajánlatos eljárás
2025 I-III. negyedévében az ajánlatkérők 5107 darab eredményes közbeszerzési eljárást[2] folytattak le 3369,6 milliárd forint értékben, ennek során összesen 11440 darab szerződést[3] kötöttek meg, melynek összértéke 3374,3 milliárd forintot tett ki.[4]
Amennyiben ezeknek a főbb mutatóknak a havonkénti megoszlását vizsgáljuk (lásd: 1. ábra), megállapíthatjuk, hogy a megkötött szerződések számában jelen van egy jól kivehető negyedéves ciklikusság, konkrétan, hogy az egyes negyedévek legelső hónapjaiban kötik meg az ajánlatkérők a szerződéseik nagyobb részét.
A grafikonról is jól látható, hogy januárban, áprilisban és júliusban volt messze a legtöbb a közbeszerzési szerződések száma, ezek közül is kiemelkedik január, amikor is több, mint 2000 szerződést kötöttek meg az ajánlatkérők. A negyedévek első hónapjaiban a szerződések számaránya 15 százalék körüli értéken vagy afelett alakult, míg a többi hónapban csupán 7,5%-9,5% között mozgott ez a hányados.
A szerződések értékének és értékarányának alakulása viszont már hektikusabb képet mutatott. A május havi 788 milliárd forint szinte outliernek számított, a háromnegyedéves összérték majdnem negyedét tette ki (23,4 %), míg februárban és augusztusban a szerződések összértéke 120-130 milliárd forint közötti értéken állt, melyek 5 százalék alatti arányt jelentettek. A májusi kimagasló értékösszeg oka egy egyszeri hatás volt, az MVM Tiszaújvárosi telephelye erőműfejlesztésre kötött szerződést több, mint 575 milliárd forint értékben és ez az építési beruházás felelt a májusi szerződéses összérték több, mint 70 százalékáért.
2025 első kilenc hónapjában, mind a szerződések számát, mind az értékét alapul véve a közbeszerzések döntő többségét az uniós eljárásrendben valósították meg az ajánlatkérők. A közbeszerzési szerződések mintegy 35 százaléka a nemzeti, míg közel 65 százaléka az uniós eljárásrend keretében került megkötésre. Ha a szerződések számának az eljárásrendek szerinti megoszlását havi bontásban vizsgáljuk (lásd: 2. ábra) azt tapasztalhatjuk, hogy az egyes hónapokban a nemzeti-uniós arány is ezen aránypár körül mozog, kivéve januárban, márciusban és júniusban. Az év első hónapjában a szerződések több, mint háromnegyede az uniós rezsimben lezajló eljárásokhoz kapcsolódott, míg a harmadik és a hatodik hónapban kiegyenlítettebb, szinte fele-fele volt az uniós és nemzeti eljárásrendű szerződések számaránya.
A közbeszerzési szerződések értékének megoszlása még jelentősebb súlyponteltolódást mutat az uniós rezsim irányába, ugyanis 2025 első három negyedévében az összesített adatok alapján a közbeszerzési szerződések értékének több mint 90 százaléka az uniós eljárásrendben lefolytatott eljárásokhoz kapcsolódott, így értelemszerűen a nemzeti eljárásrendű szerződések aránya nem érte el a 10 százalékot. Amennyiben a havi megoszlást vesszük górcső alá, a 3. ábra grafikonján látható, hogy a vizsgált 9 hónap közül csak háromban, februárban, augusztusban és szeptemberben adódott 90 százaléknál kevesebbnek az uniós szerződések értékaránya, májusban pedig, amikor is a kiugróan magas értékösszeg realizálódott, a 96 százalékot is meghaladta ez a hányados.
2025 I-III. negyedévében a közbeszerzési szerződések számának szinte pontosan fele árubeszerzésre irányult. A szolgáltatásmegrendelések aránya 30 százalékot tett ki, míg az építési beruházások a közbeszerzések körülbelül egyötödét, azaz 20 százalékát jelentették. A beszerzési tárgyakhoz kapcsolódó szerződések számának megoszlása megközelítőleg ezeket az arányokat hozta a vizsgált időszak minden egyes hónapjában (lásd: 4. ábra), ezektől az arányoktól a leginkább a január havi hányadosok különböztek, de azok sem jelentős mértékben, maximum 7,5 százalékponttal.
Ugyanakkor a szerződések értékarányainak beszerzési tárgyak szerinti megoszlása az egyes hónapok között már változatosabb grafikai képet eredményezett (lásd: 5. ábra)
Az építési beruházás tárgyú közbeszerzések értékaránya 2025 I-III. negyedévében összesítve meghaladta a 40 százalékot (42,4%), de látható, hogy az egyes hónapokban realizált arányok ettől szignifikáns mértékben eltérnek: a májusi és a júniusi adat 37-42 százalékponttal magasabb, a januári és az áprilisi pedig 30-32 százalékponttal kevesebb lett. A májusihoz hasonlóan a júniusi óriási, majdnem 85 százalékos értékhányad mögött szintén egy MVM-es erőműlétesítés állt. A szolgáltatásmegrendelés tárgyú közbeszerzések havonkénti értékarányai is jelentős ingadozásokat mutatnak, márciusban szinte kétszer akkora lett ez az arány, mint az első három negyedév átlaga, ami közelítőleg egyharmad volt, míg májusban és júniusban 10 százalék alatt maradt. Az árubeszerzések esetében áprilisban adódott a legmagasabb értékösszeg és legnagyobb értékhányad is, utóbbi több mint kétszerese lett az első három negyedévi összesített 25 százalékos hányadnak, viszont júniusban még a 6,5 százalékot sem érte el az árubeszerzések értékaránya.
2025 I-III. negyedévében összesen 8552 darab közbeszerzési szerződés esetében hirdettek ki a mikró-, kis- és középvállalkozások szektorához tartozó (azaz kkv) céget nyertesként 1478,3 milliárd forint összértékben és az is elmondható, hogy 100 közbeszerzési szerződésből 75-öt a kkv-k nyertek el, - azaz a szerződéseknek majdnem háromnegyedéhez kapcsolódott nyertes kkv-, valamint minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 44 forint a kkv-khoz került. Ez azt jelenti, hogy a kkv szektor a közbeszerzésekben továbbra is fontos szerepet játszik, annak ellenére, hogy számarányuk kissé mérséklődött a korábbi évek azonos időszakaihoz képest.
2025 első kilenc hónapjában a nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzési szerződések számának és értékének alakulását mutatja a 6. ábra. Ebben a vizsgált időszakban a kkv nyertest is tartalmazó szerződések számának havonkénti megoszlása nagyon hasonló tendenciát követ, mint az összes közbeszerzési szerződés számát ábrázoló grafikon (1. ábra). A kkv nyertesekhez kapcsolódó szerződések havonkénti értéke ugyanakkor nagyobb ingadozásokat mutat az összes szerződés megfelelő adataihoz viszonyítva. Márciusban és májusban csupán közel 20 forintot nyertek el a kkv-k a közbeszerzések 100 forintjából, viszont június hónapban szinte a teljes összeg, pontosabban annak 93 százaléka, a kkv szektorhoz kapcsolódott. Ennek az volt az oka, hogy a júniusi összérték túlnyomó többségéért felelős erőműfejlesztési beruházást megnyerő 3 cég között szerepelt egy külföldi tulajdonú, magát kkv szektorhoz tartozónak valló cég.
Az ajánlatkérő szervezetek típusa (regionális/helyi szintű-, központi szintű-, közjogi-, közszolgáltató-, támogatott-, és egyéb szervezetek) szerint tanulmányozva a közbeszerzési szerződések számának havonkénti megoszlását egy szép háromdimenziós ábrát kapunk (8. ábra), az értékek megoszlását ábrázoló grafikon viszont 2-3 kiugróan magas oszlop miatt nem mutatna esztétikusan, ezért nem került itt megjelenítésre. Az szerződések számának az ajánlatkérő szervezetek típusa szerinti megoszlása az egyes hónapokon belül nem tér el jelentős mértékben az első kilenc hónap összesített arányaitól, 10 százalékpontnál nagyobb különbség csak egy esetben adódott: januárban a közszolgáltató ajánlatkérőkhöz kapcsolódó szerződések számaránya meghaladta a 30 %-ot.
A szerződések értékének ajánlatkérő szervezetek típusa szerinti havi megoszlásában 3 kiugró értéket lehetett mérni: május és június hónapokban a közszolgáltató ajánlatkérőkhöz köthető szerződések értékaránya 80 százalék körüli szintet ért el a 47 százalékos első három negyedéves összesített hányadoshoz képest, ezek a már említett MVM erőműfejlesztések következményei. Márciusban pedig a központi szintű ajánlatkérők szerződéseinek az értékaránya közelítette meg a 70 százalékot, ami abból adódott, hogy itt lett elszámolva 2 nagy értékű közbeszerzés, mely a 2025-ös japán világkiállítás magyar pavilonjának létesítménygazdálkodási feladataihoz kapcsolódott.
A közbeszerzési piacon megvalósuló verseny intenzitásának mérésére több statisztikai mutatót is lehet vizsgálni. Az egyik legfontosabb mérőszám az egyajánlatos[5]közbeszerzések alakulása, amely a verseny intenzitásának egyik legérzékenyebb indikátora. A nemzeti eljárásrendű egyajánlatos szerződések havonkénti arányait szemlélve (9. ábra), látható, hogy az első kilenc havi átlagtól, melyeket szaggatott vonalak jelölnek, csupán júniusban tapasztalható egy érdemi eltérés mind a számarány, mind az értékarány tekintetében. A többi hónapban csak 1-2 százalékpontos a differencia az átlaghoz képest, júniusban ez 6-7 százalékpontot ért el, ekkor az értékarány közel a kétszerese lett az I-III. negyedéves arányszámnak. Június hónapban egy 1,3 milliárd forint összértékű speciális építési beruházás dobta meg az egyajánlatos közbeszerzések értékét és értékarányát, a veszprémi várhegyen liftakna és gyalogos folyosó kiépítésére nyertek el közbeszerzést. A számarányt pedig egy 43 részes orvosi eszközbeszerzésre kiírt eljárás emelte meg.
2025 I-III. negyedévében az Európai Bizottság által is vizsgált, a nagy értékű közbeszerzéseket magába foglaló uniós eljárásrendben megkötött egyajánlatos közbeszerzési szerződések számának aránya 27,1%, értékaránya 16,7% volt, melyeket a 10. ábrán szaggatott vonalak jelölnek. Ez utóbbi hányadoshoz képest januárban két és félszeres, áprilisban pedig majdnem négyszeres lett az egyajánlatos közbeszerzések értékaránya. Januárban a HungaroControl 28,4 Mrd Ft értékű speciális légiforgalomirányítási szoftver beszerzése, és az MVM vállalatcsoport 2 postai szoftverbeszerzése összesen 24 Mrd Ft értékben, áprilisban pedig a MÁV 88 milliárd forintnyi tartályautós üzemanyagbeszerzése járult hozzá a kiugró értékösszeg és értékarány megjelenéséhez.
A közbeszerzési piaci verseny alakulásának másik fontos mérőszáma az egy közbeszerzési szerződésre jutó ajánlatok átlagos száma. 2025 I-III. negyedévében a nemzeti rezsimben az ajánlatok átlagos száma 4,3 darab, az uniós eljárásrendben pedig 2,7 darab volt. Az összes közbeszerzési szerződés tekintetében pedig 3,3 db ajánlatból lehetett választani az ajánlatkérőknek. Az ajánlatok átlagos számának havi megoszlását mutatja a 11. ábra. A havonkénti megoszlásra is igaz, hogy a nemzeti rezsimben az ajánlatok átlagos száma kb. másfélszerese az uniós eljárásrendben mért értéknek, sőt az is elmondható, hogy mindkét esetben május hónapban lehetett tapasztalni az értékek maximumát. Májusban egy nemzeti eljárásrendű szerződésre átlagosan 5 db, uniós eljárásrendű szerződésre pedig 3,2 db ajánlat jutott, tehát az ajánlatok fajlagos számának tekintetében májusban volt a legintenzívebb a verseny, de általánosságban is elmondható, hogy folyamatosan biztosított a versenyhelyzet a közbeszerzési piacon, mert január és április kivételével minden hónapban több, mint 3 ajánlat érkezett egy szerződésre.
Az eredményesen lezárult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokhoz (HNT) kapcsolódó közbeszerzési szerződések alakulása szintén a közbeszerzési piacon fennálló versenyhelyzet fontos mérőszáma, a verseny intenzitásának és a közbeszerzési eljárások nyitottságának jelzője. 2025 I-III. negyedévében a megkötött HNT szerződések számaránya és értékaránya az összes közbeszerzési szerződéshez viszonyítva összességében továbbra is nagyon alacsony szinten maradt: a számarányuk 1,6%, az értékarányuk 2,9%-ra jött ki. Ezekhez a százalékokhoz képest az egyes hónapokban mért HNT számarányok csak minimális mértékű eltérést mutattak (lásd: 12. ábra), az értékarányok viszont az első negyedév hónapjaiban magasabban alakultak az átlagnál, januárban egy extrém módon kiugró arányt lehetett tapasztalni, ami az átlagérték több, mint háromszorosát jelentette. E mögött a HungaroControl 28,4 milliárd forintos speciális szoftverfejlesztéssel kapcsolatos közbeszerzése állt.
A hazai jogszabályi környezet 2012-től kezdődően teszi lehetővé a fenntarthatósági (környezetvédelmi illetve szociális) szempontokat tartalmazó eljárások adatainak gyűjtését, ugyanakkor a hirdetményminták sajátosságai miatt jelenleg statisztikai adatgyűjtésre érdemben csak a nemzeti eljárásrendbe tartozó közbeszerzési eljárások esetében van lehetőség. Az uniós eljárásrendben alkalmazott – 2023 októberének végén bevezetett – eForms mintákban már szerepelnek a stratégiai szempontú közbeszerzésekre vonatkozó kérdések, azonban ezek többnyire opcionálisak, és a tapasztalatok szerint a mezők kitöltése eddig elhanyagolható arányban történt meg, emiatt az uniós eljárásrendben a környezetvédelmi szempontok alkalmazásáról jelenleg nem áll rendelkezésre kellően teljes körű és megbízható adat.
A zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési szerződések számaránya a nemzeti eljárásrenden belül 2025 első kilenc hónapjában 14,4%-ot ért el, értékaránya pedig ennél is magasabban alakult, közel 20 % lett. Ha az egyes hónapokban mért számarányokat nézzük (13. ábra), akkor áprilisban egy minimumot észlelhetünk, ekkor 10 százalékra süllyedt a zöld szerződések számaránya, de innen folyamatosan emelkedett minden hónapban egészen augusztusig, majd szeptemberben kicsit megtorpant és inkább stagnálást mutatott. Egyébként nagyobb perspektívából nézve is igaz ez, ugyanis 2021 óta a zöld közbeszerzési szerződések számaránya és az értékaránya is növekvő tendenciát követ. A zöld szerződések értékarányai pedig még meredekebben emelkedtek az áprilisi minimumról felfele, szeptemberben a háromszorosát érték el az előbbi adatnak.
A szociális szempontokat érvényesítő, nemzeti eljárásrendű közbeszerzési szerződéseknek mind a szám-, mind az értékaránya 2025 I-III. negyedévében 5 százalék alatt maradt, számarányuk 2%-ot, míg értékarányuk 3,9 % -ot ért csak el. Januárban 1 százalék alatt, 0,8 százalék volt a minimuma a számaránynak, ehhez képest a februári hányados majdnem elérte a 4,5 százalékot, mely maximális érték lett az első kilenc hónapot tekintve. Összeségében a szociális szerződések számarányának trendvonala stagnálást mutatott a vizsgált időszakban.
A szociális szerződések értékaránya áprilisban meghaladta a 7,5 százalékot, de onnan csökkenő tendenciát követett. Egyébként 2023 óta a szociális szerződések éves arányszámai, tehát mind a számarányuk, mind az értékarányuk folyamatosan mérséklődik.
[1] A statisztika az egyes, szerződéssel eredményesen lezárult részekhez kapcsolódó eredménytájékoztató hirdetmények alapján készül. Az uniós statisztikai gyakorlatnak megfelelően nem tüntetjük fel a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárások eredményeként kötött szerződéseket (keretmegállapodásokat), csak az eredményes keretmegállapodások alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések adatait.
[2] Az eljárás alatt az eredményes, nem keretmegállapodás megkötésére irányuló teljes (akár több részből álló) közbeszerzési eljárásokat értjük.
[3] A szerződés alatt az odaítélt, tehát eredményesen lezárult, de nem keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárásrészekhez kapcsolódó szerződéseket értjük.
[4] A megkötött közbeszerzési szerződések összértéke meghaladta az eredményes közbeszerzési eljárások értékének adatait. Ennek oka, hogy 2025 I-III. negyedévének végén 23 darab olyan részekre bontott közbeszerzési eljárás volt folyamatban, melynek még nem zárult le valamennyi része. A már lezárult részekhez kapcsolódóan megkötött szerződések összértéke 4,7 milliárd forintot tett ki, míg a még folyamatban lévő részek értékadatai a későbbiekben, az eredményről szóló tájékoztató hirdetmények közzétételét követően válnak ismertté.
[5] A Közbeszerzési Hatóság az egyajánlatos közbeszerzési szerződésekre vonatkozó statisztikáiban sem a keretmegállapodás megkötésére irányuló szerződések (keretmegállapodások), sem az eredményes keretmegállapodások alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések adatait nem szerepelteti.