A Közbeszerzési Értesítő Plusz jelen számában ismertetett jogesetekben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásfajta jogsértő alkalmazása került megállapításra. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásfajták jelentőségét az adja, hogy kivételesen, a közbeszerzési törvényben meghatározott szigorú feltételek betartása esetén alkalmazhatók, különös tekintettel arra, hogy ezen ejárásfajtákban a nyílt verseny korlátozására kerül sor.
A jogorvoslati üggyel érintett tárgyak: A Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyi esetben nem állt fenn előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősséget indokoló körülmény a beszerzés tárgya vonatkozásában.
Tényállás
Az ajánlatkérő 2023. október 3. napján indikatív árajánlatkérést küldött a jelen ismertetés szerint M Kft. részére a 2023/2024-es légúti szezonra szükséges COVID-19 oltóanyag beszerzése tárgyában. Az ajánlatkérő az ajánlatkérésben pontosan meghatározta a beszerezni kívánt oltóanyag típusát, a beszerezni kívánt mennyiséget, továbbá a megajánlható kiszereléseket. Az indikatív árajánlat megküldésére 5 munkanap állt rendelkezésre.
Az ajánlatkérő 2023. november 21. napján, a Kbt. 103. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatás megküldése útján értesítette a kezdeményezőt arról, hogy a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a jelen kezdeményezés alapján vizsgált árubeszerzés tárgyában.
Az ajánlatkérő a tájékoztatásban az alábbiak szerint ismertette a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményeket.
Előadta, hogy a tárgyalásos eljárás lefolytatása feltétlenül szükséges, figyelemmel arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: WHO) 2023. május 5. napján közzétett nyilatkozata alapján a COVID-19 sok más betegséghez hasonlóan olyan tényező, ami földrajzi értelemben helyileg okozhat egészségügyi problémát, de már nem jelent nemzetközi jelentőségű közegészségügyi veszélyhelyzetet. Ennek megfelelően, hazánkban számos, a COVID-19 fertőzéssel kapcsolatos kötelező intézkedés visszavonásra került és a COVID-19 fertőzések megfékezése érdekében más légúti fertőzésekhez hasonlóan kell eljárni.
Hivatkozott arra, hogy a SARSCoV-2 vírus igen változékony, ezért szükséges volt a járványhelyzet nyomon követése a cirkuláló vírusok miatt (összhangban a WHO ajánlással), annak érdekében, hogy a légúti szezonban a megfelelő összetételű vakcina kerüljön biztosításra a lakosság számára. A WHO 2023. május 18. napján adta ki a 2023. évre vonatkozó COVID-19 elleni vakcinaösszetételre vonatkozó ajánlását.
Rámutatott, hogy a lakosság körében vannak olyan kockázati csoportba tartozó személyek - például immunszupprimáltak, krónikus szív-érrendszeri, légúti vagy anyagcsere betegségben szenvedők - akiket a 2023/2024 évi légúti szezon kezdete előtt indokolt COVID-19 elleni védőoltásban részesíteni.
Nyilatkozott, hogy az omikron változat mutálódásával létrejött XBB.1.5. variánst az ajánlatkérő laboratóriuma először 2023. szeptember 11. napján mutatta ki. Előadta, hogy a légúti megbetegedések többsége az őszi/téli légúti szezonban, jellemzően január-február hónapban fordul elő. Az ajánlatkérő a fentiekben megjelölt kockázati csoportokba tartozó személyek részére szerzi be a COVID-19 elleni védőoltást.
Annak igazolására, hogy a tárgyalásos eljárást megalapozó körülmény előre nem látható okból állt elő, amelynek rendkívül sürgős megoldása miatt a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem tarthatók be, az alábbi indokokat ismertette.
Hivatkozott arra, hogy a vis maior helyzetet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve a humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény 1. §-a és 2. §-ának (1) bekezdése indokolja. Álláspontja szerint a hivatkozott jogszabály alapján a vis maior helyzet külön hivatkozás nélkül fennáll.
Előadta, hogy az anduzomerán hatóanyag tartalmú COVID-19mRNS oltóanyag 2023 augusztusában kapott EMA forgalombahozatali engedélyt. A vírus változékonysága miatt szakmai szempontból megalapozott döntést kellett hozni annak érdekében, hogy a fent megjelölt kockázati csoportok a legmagasabb színvonalú ellátást kaphassák, tehát a legújabb változattal szemben engedélyezett oltóanyagot kell beszerezni és alkalmazni. A kiemelt kockázati csoportok felmérése és a leghatékonyabb oltóanyag megvásárlásának összehangolása teszi lehetővé a tárgyalásos eljárás alkalmazását. A gondos kiválasztásnak köszönhetően a beszerzendő oltóanyag olyan vakcina, amely eltérő dózisban hat hónapos kortól bármely korosztályban alkalmazható, ezért az érintett kockázati csoportokban egy termékkel immunizálható valamennyi kockázati csoport.
Nyilatkozott, hogy a tárgyalásos eljárás keretében összesen 100.000 adag oltóanyag kerül beszerzésre. A beszerzendő oltóanyagot a 2023-2024. évi légúti szezonban kell alkalmazni, amely 2023. decemberétől 2024. február végéig tart.
Hangsúlyozta, hogy a beszerzendő oltóanyag legkésőbb 2023. december 15. napjáig áll rendelkezésre, ezt követően 2023-ban már nem lehet az oltóanyagot a gyártótól igénybe venni.
Az ajánlatkérő előadta, hogy a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem az ő mulasztásából vagy az általa előidézett okból erednek, mivel a szakmai előkészítés során a tőle elvárható fokozott gondossággal járt el. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülményekkel kapcsolatban nem terheli mulasztás és e körülmények előidézője sem volt.
Az ajánlatkérő a tájékoztatásban nyilatkozott továbbá, hogy a beszerzés becsült értéke 1.508.594.343.-Ft, az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő a jelen ismertetés szerint MN B. V. volt (a továbbiakban: kérelmezett).
A kezdeményező hiánypótlási felhívást küldött az ajánlatkérő részére, mivel a tájékoztatásban foglaltak, valamint a megküldött iratok alapján nem tudta egyértelműen megállapítani, hogy a Kbt. 98. § (2) bekezdés szerinti jogcím alkalmazásához szükséges törvényi feltételek maradéktalanul fennállnak a beszerzés tárgya tekintetében.
Az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásra vonatkozó válaszában előadta, hogy Magyarországon a szezonális légúti megbetegedések száma jellemzően január-februárban éri el a csúcspontot. A megelőzés szempontjából a védőoltást időben biztosítani kell és be kell adni annak érdekében, hogy az ajánlatkérő megelőzze a betegségek kialakulását a kockázati csoportok körében.
Az írásbeli összegezés szerint az eljárás eredményes volt, az eljárás nyertese a kérelmezett lett.
Az ajánlatkérő és a kérelmezett 2023. november 30. napján adásvételi szerződést kötöttek. Az adásvételi szerződés teljesítése 2023. december 15. és 16. napján megtörtént.
A hivatalbóli kezdeményezés
A hivatalbóli kezdeményező a kezdeményezését a Kbt. 153. § (1) bekezdés d) pontja alapján nyújtotta be.
A hivatalbóli kezdeményező az ajánlatkérővel szemben kérte a Kbt. 98. § (2) bekezdésének e) pontja megsértésének a megállapítását, mert az ajánlatkérő a tájékoztatásában nem jelölt meg olyan, rendkívüli sürgősséget indokoló körülményt, amely figyelembe vehető lenne a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogszerű alkalmazása körében.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő kérte a jogsértés hiányának a megállapítását.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai.
A Döntőbizottság a határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontját.
A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 10.000.000.-Ft bírságot szabott ki.
A Döntőbizottság hivatalból megállapította, hogy az ajánlatkérő és a kérelmezett között 2023. november 30. napján létrejött adásvételi szerződés nem semmis.
A Döntőbizottság a szerződés érvényessé nyilvánítása jogkövetkezményeként az ajánlatkérővel szemben további 4.000.000.-Ft, a kérelmezettel szemben 1.000.000.-Ft bírságot szabott ki.
A határozat indokolása a következőket rögzítette:
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a kezdeményezéssel érintett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást 2023. november 21. napján indította meg, ezért a Döntőbizottság a Kbt. e napon hatályos rendelkezései alapján bírálta el a kezdeményezésben foglaltakat. A jogorvoslati eljárás lefolytatására a kezdeményezés benyújtása idején, azaz a 2023. december 5. napján hatályos Kbt. eljárásjogi rendelkezései az irányadók.
A Döntőbizottság a kezdeményező irat keretei között eljárva azt vizsgálta, hogy a beszerzés tárgyát képező anduzomerán hatóanyag tartalmú COVID-19mRNS oltóanyag beszerzését érintően maradéktalanul teljesültek-e a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatásához szükséges konjunktív feltételek.
A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy a közbeszerzési joggyakorlata töretlen és egységes abban, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételes esetben alkalmazható eljárásfajta. Kivételes jellegét az adja, hogy csak a törvényben taxatív módon meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazható. E szigorú feltételek előírása azért szükséges, mivel a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban érvényesülnek a legkevésbé a közbeszerzés alapelvei, mivel az eljárás nem kerül előzetesen meghirdetésre. A törvényben meghatározott feltételek fennállását az ajánlatkérőnek kell igazolnia a Közbeszerzési Hatóság felé fennálló tájékoztatási kötelezettsége keretében. A Kbt. kógens szabályozása szerint az ajánlatkérőknek közbeszerzési eljárásaikat fő szabályként a verseny nyilvánosságát biztosító hirdetményes eljárás szabályai szerint kell lefolytatniuk. A kivételesként alkalmazható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nem választható szabadon az ajánlatkérők részéről, kizárólag a törvényben tételesen meghatározott törvényi feltételek fennállása esetén alkalmazható. Erre tekintettel az ajánlatkérőknek különös gondossággal kell megítélniük, hogy valamennyi törvényi alkalmazási feltétel fennáll-e. Az ajánlatkérőt terheli annak bizonyítása, hogy jogszerűen választotta az adott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást. Az ajánlatkérő által választott jogalap valamennyi feltételének teljesülnie kell a beszerzés egésze vonatkozásában, egyetlen feltétel fennállásának hiánya már nem teszi jogszerűen alkalmazhatóvá a megjelölt jogalapot.
A Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás célja egy váratlanul, előre nem látható okból előállt beszerzési igény sürgős megvalósítása. A Döntőbizottság hangsúlyozta, hogy a rendkívüli sürgősségre alapított, a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont szerinti közbeszerzési eljárást a jogalkotó nem a sürgős, hanem a rendkívül sürgős, kivételes helyzet fennállása esetén engedi alkalmazni és az előre nem látható oknak az ajánlatkérőtől független körülmények miatt kell előállnia.
A rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás azt a célt szolgálja, hogy az ajánlatkérő által előre nem látható, hirtelen, váratlanul előállt esetekre nyújtson segítséget, ennélfogva ajánlatkérő csak a rendkívüli sürgősség által indokolt, a sürgősségből fakadó kényszerhelyzet elhárításához szükséges mértékben, mennyiségben és időtartamban (több éven át tartó szerződésekre nem) jogosult a szerződés megkötésére. A Döntőbizottság hangsúlyozta, hogy nem alkalmazható jogszerűen az eljárásfajta olyan esetekben, amikor az ajánlatkérőnek bármilyen ráhatása van a rendkívüli helyzet bekövetkezésére (pl. az ajánlatkérő döntött úgy, hogy meghatározott időpontra teljesít valamilyen kötelezettséget, vagy az ajánlatkérő késlekedett, illetve elmulasztott valamilyen intézkedést megtenni).
A Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont szerinti tárgyalásos eljárás törvényben rögzített konjunktív feltételeinek a beszerzés tárgya vonatkozásában kell együttesen fennállniuk, azok bármelyikének hiánya esetén nem alkalmazható jogszerűen a rendkívüli sürgősség fennállására alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás. Az eljárásfajta alkalmazhatóságával összefüggésben fontos hangsúlyozni, hogy „vis maior” esetén jogszerű, vagyis amikor az ajánlatkérőn kívül álló, előre nem látott kényszerítő körülmény miatt kell gyorsan megoldani egy rendkívüli helyzetet. A Döntőbizottság joggyakorlata szerint az ajánlatkérő csak a rendkívüli sürgősség által indokolt, a sürgősségből fakadó kényszerhelyzet elhárításához szükséges mértékben, mennyiségben, időtartamban jogosult a beszerzés megvalósítására.
A Döntőbizottság egyenként vizsgálta a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont szerinti jogalap feltételeit abból a szempontból, hogy a jelen közbeszerzési eljárás vonatkozásában fennállnak-e. A Döntőbizottság hangsúlyozta, hogy e feltételek egymásra épülnek, ezért egy feltétel megvalósulásának a hiánya azt eredményezi, hogy az ajánlatkérő jogszerűtlenül alkalmazta a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont szerinti közbeszerzési eljárást.
A Döntőbizottság az eljárásfajta alkalmazásához szükséges első konjunktív feltétellel összefüggésben megállapította, hogy az fennáll a beszerzés tárgya vonatkozásában. Az oltóanyag beszerzése feltétlenül szükséges volt. A Döntőbizottság az ajánlatkérő szervezeti és működési szabályzata, valamint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központról szóló 333/2023. (VII. 20.) Korm. rendelet áttekintését követően megállapította, hogy az ajánlatkérő a beszerzést kiemelten fontos közérdekű feladata ellátása érdekében folytatja le. Az ajánlatkérő országos illetékességgel látja el a népegészségügyi célok megvalósítása érdekében közegészségügyi, ezen belül járványügyi feladatait.
A Döntőbizottság a jogalap alkalmazásához szükséges második konjunktív feltételt érintően azt vizsgálta, hogy a beszerzés tárgya tekintetében fennállt-e olyan rendkívüli és sürgős megoldást igénylő helyzet, amelyet az ajánlatkérő nem láthatott előre.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy az előre nem látható okból előállt rendkívül sürgős helyzet a közbeszerzési jog alkalmazásában azt jelenti, hogy haladéktalanul realizálni kell egy beszerzési igényt, ami váratlanul állt elő az ajánlatkérő oldalán. Tehát mindenképpen egy rendkívüli helyzet megoldásához szükséges minél rövidebb idő alatt a beszerzési igény megvalósítása. Ilyen helyzetben az ajánlatkérőnek azonnal szükséges a beszerzés teljesítése, ezért nincs lehetőség egy, a Kbt.-ben meghatározott minimum eljárási határidők betartásával való közbeszerzési eljárás lefolytatására.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő beszerzési igénye mikor keletkezett. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok vizsgálata alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő 2023. október 3. napján indikatív árajánlatkérést küldött a kérelmezett magyarországi képviseletét ellátó jelen ismertetés szerint M Kft. részére a 2023/2024-es légúti szezonra szükséges Spikevax XBB.1.5 COVID-19 mRNS oltóanyag beszerzése tárgyában. Az árajánlatkérésben ugyan több változatban, de pontosan meg volt határozva a beszerezni tervezett mennyiség, valamint a megajánlható vakcinák lehetséges kiszerelése. E körülmény alapján az állapítható meg, hogy az ajánlatkérő beszerzési igénye ebben az időpontban már fennállt, az ajánlatkérő számára ismert volt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő annak ellenére, hogy beszerzési igényét már 2023. október elején ismerte, a rendkívüli sürgősség fennállására alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást csak 2023. november 21. napján indította meg.
A Döntőbizottság a fentiekkel összefüggésben megállapította, hogy az ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítása napját (2023. november 21.) megelőzően hozzávetőlegesen már másfél hónapja tisztában volt beszerzési igényével és annak pontos jellemzőivel, ezért sem a beszerzési igény keletkezése, sem a beszerzés tárgya tekintetében nem állapítható meg olyan váratlanul, hirtelen, előre nem látható okból előállt rendkívüli helyzet, amely gyors megoldást igényel.
Az ajánlatkérő a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont szerinti eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatásban, továbbá a jogorvoslati eljárás során benyújtott észrevételében a vis maior fennállását az Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozással kívánta igazolni, valamint azzal a körülménnyel, hogy a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény 1. § és 2. §-ai alapján hazánkban veszélyhelyzet áll fenn 2024. május 23. napjáig.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy a fenti jogszabály alapján 2022. november 23. napja óta az Ukrajna területén folyó harcok miatt hazánkban veszélyhelyzet van kihirdetve. A kezdeményezéssel érintett közbeszerzési eljárás megindítása napján fennálló veszélyhelyzetet 2023. május 12. napjával hosszabbította meg a Kormány, így e körülmény fennállása hónapok óta ismert volt az ajánlatkérő előtt.
Az ajánlatkérő emellett a Kbt. 103. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatóban arra hivatkozott, hogy a „WHO 2023. május 5. napján közzétett nyilatkozata alapján a COVID-19 sok más betegséghez hasonlóan olyan tényező, ami földrajzi értelemben helyileg okozhat egészségügyi problémát, de már nem jelent nemzetközi jelentőségű közegészségügyi veszélyhelyzetet. Ennek megfelelően, hazánkban számos, a COVID-19 fertőzéssel kapcsolatos kötelező intézkedés visszavonásra került és a COVID-19 fertőzések megfékezése érdekében más légúti fertőzésekhez hasonlóan kell eljárni”.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy sem az Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktus miatti veszélyhelyzet, sem a WHO 2023. május 5. napi ajánlásában ismertetett körülmények a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont szerinti közbeszerzési eljárás alkalmazásában nem minősülnek váratlanul, hirtelen, előre nem látható okból előállt rendkívüli helyzetnek. E körülmények a kezdeményezéssel érintett eljárás megindítását megelőzően már hónapok óta fennálltak és ismertek voltak az ajánlatkérő számára.
A Döntőbizottság töretlen és egységes joggyakorlata alapján ezek olyan, hosszú ideje fennálló, ismert körülmények, amelyek nem feleltethetők meg a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont szerinti eljárás alkalmazásához szükséges előre nem látható módon bekövetkező, rendkívül sürgős megoldást igénylő helyzetnek.
A Döntőbizottság a fentieken túlmenően rámutatott, hogy az ajánlatkérő a tájékoztatásában azt adta elő, hogy az oltóanyag beszerzése a 2023/2024. évi légúti szezonban előforduló COVID-19 megbetegedések megelőzése érdekében kerül beszerzésre és a megjelölt mennyiség a teljes, adott légúti szezonra szükséges mennyiséget lefedi.
A Döntőbizottság ezzel összefüggésben rámutatott arra a lényeges körülményre, hogy az ajánlatkérő a tárgyi beszerzését nem egy váratlanul, hirtelen, előre nem látható okból előállt rendkívüli helyzet gyors megoldása érdekében, hanem a COVID-19 megbetegedések megelőzése érdekében folytatta le.
A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy az ajánlatkérő nem egy váratlanul előállt, azonnali és sürgető megoldást igénylő helyzet kezelésére, hanem az évenként rendszeresen visszatérő téli, kora tavaszi tömeges légúti megbetegedésekhez kapcsolódóan szerezte be az oltóanyagot, ami a Döntőbizottság joggyakorlata szerint nem feleltethető meg a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont szerinti helyzetnek. Az ajánlatkérő előadása és a megküldött iratok vizsgálata alapján a Döntőbizottság nem tárt fel olyan azonnali intézkedést igénylő, váratlanul előállt körülményt, amelynek megoldására a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont szerinti tárgyalásos eljárás jogszerűen alkalmazható volna.
A fentiek alapján megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő beszerzési igénye az évente visszatérő, jelen esetben a 2023/2024. évi légúti szezonnal összefüggésben keletkezett. A Döntőbizottság rámutatott, hogy egységes közbeszerzési joggyakorlata szerint abban az esetben sem jogszerű a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása, ha valamilyen határidő, illetve esemény közeledte készteti intézkedésre az ajánlatkérőt, ez ugyanis eleve kizárja az előre nem látható okból előállt rendkívül sürgős megoldást igénylő helyzet fennállását.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyi esetben nem állt fenn előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősséget indokoló körülmény a beszerzés tárgya vonatkozásában. Az ajánlatkérő részéről hivatkozott körülmények hosszú ideje fennállnak, az ajánlatkérő beszerzési igénye a teljes 2023/2024-es légúti szezont lefedi, nem egy váratlanul előállt szükséghelyzet megoldásához kell. A Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításakor már több hónapja fennálló helyzetet nem lehet rendkívüli sürgősségre okot adó körülménynek tekinteni. Az, hogy az ajánlatkérőnek érdekében áll a beszerzési igény mielőbbi kielégítése, nem alapozza meg az előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség fennállását.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontját, mivel a jogalap alkalmazhatóságának törvényben rögzített feltételei közül nem állt fenn az a kötelező tényállási elem, mely szerint a rendkívüli sürgősség előre nem látható okból következzen be. Miután a Döntőbizottság megállapította, hogy a választott eljárásfajta jogalapja egy törvényi feltétel esetében nem állt fenn, nem vizsgálta a többi feltétel fennállását.
A Döntőbizottság a fentiek szerint megállapított jogsértésre tekintettel jogkövetkezményeket állapított meg az ajánlatkérővel és a kérelmezettel szemben.
A határozat végleges, ellene keresetet nem nyújtottak be.