[1]
Címszavak: statisztika, egészségügy, érték, uniós eljárásrend, nemzeti eljárásrend
A Közbeszerzési Értesítő Plusz III. évfolyam 5. számában (2021. május) foglalkoztam az egészségügy területén lefolytatott közbeszerzésekkel. Az elemzés elkészítéséhez módszertanilag egészségügynek tekintettem a kórházak, klinikák, orvosi egyetemek, szakorvosi, fogorvosi és háziorvosi rendelők, illetve ezek fenntartói által kiírt közbeszerzéseket. Szintén figyelembe vettem az országos hatáskörű egészségügyi intézmények, mint a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Mentőszolgálat, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ stb. eljárásait.[2] Ez a tanulmány hasonló módszertani elvek alapján készült. Az így összeállított adatbázis a 2021-es évben 927 darab, 2022-ben 857 darab olyan eredményes, keretmegállapodás nélküli közbeszerzési eljárás adatait tartalmazza, amelyek az egészségügy területéhez sorolhatók.
Az egészségügyhöz kapcsolható közbeszerzések száma valójában valamivel magasabb, mert nem vettem figyelembe azokat az eljárásokat, amelyeket jellemzően önkormányzatok indítottak, és amelyekben a településükön található közintézmények ellátására, felújítására egy közös közbeszerzést írtak ki. Ilyen esetben az eljárásnak csak egy-egy része kapcsolódott egészségügyi intézményhez, és sok esetben szerződés szinten sem lehet elválasztani az iskolára, óvodára, orvosi rendelőre fordított összeget.
Az 1. ábra bemutatja, hogy az egészségügy területén hogyan alakult a közbeszerzések száma 2019 és 2022 között. Látható, hogy a COVID járvány hatással volt az egészségügyi közbeszerzések arányára az összes eredményes közbeszerzésen belül. 2019-ben az eljárások 11,1 százaléka volt az egészségügyhöz köthető, ami 2020-ban 13,9 százalékra emelkedett, ezt követően 2021-ben 12,1 százalékra csökkent, majd 2022-ben 10,9 százalékra esett vissza.
A 2. ábra a közbeszerzések értékének alakulását ábrázolja a vizsgált időszakban. 2019-ben az eljárások értékének 5,8 százaléka kapcsolódott az egészségügyhöz, ami 2020-ban 8,4 százalékra emelkedett, majd 2021-ben 5,7 százalékra, végül 2022-ben 5,9 százalékra csökkent. Mindeközben 2019 óta az eljárások száma folyamatosan csökkent, de az egy eljárásra jutó érték emelkedett, 2019-ben 182 millió forint, 2020-ban 265,8 millió forint, 2021-ben 259,7 millió forint, 2022-ben 315,4 millió forint volt.
Ha az eljárásrend szerint vizsgáljuk az adatokat, a 3. ábrából látható, hogy mind számát, mind arányát tekintve nőttek az uniós eljárásrendben lefolytatott egészségügyi közbeszerzések. 2021-ben a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzések száma 435 darab volt, ami 2022-re 355 darabra csökkent, ami 5,5 százalékpontos változást jelentett. Eközben az uniós eljárásrendben lefolytatott közbeszerzések száma mindössze tíz darabbal emelkedett.
Az értékét tekintve még jelentősebb az uniós eljárásrendben lefolytatott eljárások aránya, 2021-ben 209,8 milliárd forint volt, mely 2022-re 246,3 milliárd forintra nőtt, eközben a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzések értéke 30 százalékkal lett kevesebb, a 2021-es 30,9 milliárd forintos értékről 2022-ben 24,0 milliárd forintra változott (4. ábra).
Az első táblázat mutatja, hogy az uniós eljárásrendű közbeszerzések 90,6 százaléka (455 db) nyílt eljárás volt. A meghívásos eljárás számaránya 4,2 százalékot (21 db), a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás 3,8 százalékot (19 db), a gyorsított nyílt eljárás 1,0 százalékot (5 db), illetve a tárgyalásos eljárások 0,4 százalékot (2 db) tettek ki.
Értékét tekintve az eljárások 78,1 százaléka a nyílt eljárások, 16,8 százaléka meghívásos eljárások, 4,1 százaléka hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások közé tartozott, míg a gyorsított nyílt eljárások és a tárgyalásos eljárások értékaránya nem érte el az egy százalékot.
A második táblázatból látható, hogy nemzeti eljárásrendben is a nyílt eljárások adták a legnagyobb hányadát a közbeszerzéseknek. Számarányát tekintve a nyílt eljárás 81,1 százalékot, a Kbt. 115. § szerinti, a nyílt eljárás szabályai szerint lefolytatott eljárás 28,7 százalékot, a Kbt. 117. § szerinti saját beszerzési szabályok szerinti eljárás 6,8 százalékot, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás 2,8 százalékot ért el. A meghívásos eljárások és a tárgyalásos eljárások nem haladták meg az 1 százalékot sem szám-, sem értékarány tekintetében. A sorrend az értékarány tekintetében is hasonló volt, a nyílt eljárás 77,9 százalékot, a Kbt. 115. § szerinti, a nyílt eljárás szabályai szerint lefolytatott eljárás 15,4 százalékot, a Kbt. 117. § szerinti saját beszerzési szabályok szerinti eljárás 4,2 százalékot, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás 1,7 százalékot tett ki a közbeszerzéseken belül.
Az egészségügy területén lefolytatott eljárások esetében az európai uniós finanszírozást is tartalmazó eljárások számaránya mindkét évben nagyjából az eljárások ötödét érte el (5. ábra). Értékarányát tekintve, amint ez a 6. ábrából látszik, ez az arány valamivel nagyobb volt, 2021-ben 36,5 százalék, 2022-ben 30,1 százalék.
A 7-8. ábrán látható, hogy az egészségügyi eljárások hogyan oszlanak meg vármegyénként. A térképen külön ábrán láthatók Budapest helyi önkormányzatai által lebonyolított eljárások adatai.[3] A vármegyei adatokból levonásra kerültek az orvostudományi egyetemek által lebonyolított közbeszerzések értékei, mivel ezek torzítanák a székhelyük vármegyéjének adatait.
Ha a régiók szintjén vizsgáljuk a kérdést, a legtöbb eljárást (109 db) Budapesten bonyolították le 74,6 milliárd forint értékben, az egy eljárásra jutó érték 684,4 millió forint volt. Ezt követte az észak-magyarországi régió 78 db eljárása 9,3 milliárd forint értékben, az egy eljárásra jutó érték 119,2 millió forintot tett ki. A dél-alföldi régióban 60 közbeszerzés végződött eredményesen, melynek értéke 11,1 milliárd forint, egy eljárásra jutó értéke 185,0 millió forint volt. A nyugat-dunántúli régióban az eljárások száma 54, értéke 2,2 milliárd forintot, egy eljárásra jutó értéke 101,9 millió forintot tett ki. A közép-dunántúli régióban az eredményes közbeszerzések száma 48, az eljárások értéke 4,1 milliárd forintot, az egy eljárásra jutó érték 85,4 millió forintot ért el. Az észak-alföldi régióban az egészségügy területén 37 közbeszerzést bonyolítottak le, amelynek értéke 3,4 milliárd forintot ért el, és egy eljárásra 91,9 millió forint jutott. Pest vármegyében 29 eljárást folytattak le 4,4 milliárd forint értékben, ami egy eljárásra számítva 151,7 millió forintot jelentett. A legkevesebb eljárás a dél-dunántúli régióban zárult eredményesen (22 db), amelyhez értékét tekintve 2,2 milliárd forint, egy eljárásra vetítve 114,6 millió forint tartozott.
A legtöbb közbeszerzést a Semmelweis Egyetem bonyolította le, 81 eljárást 22 milliárd forint értékben, ezt követte a Debreceni Egyetem 46 eljárással és 13,4 milliárd forinttal. A Pécsi Tudományegyetem 39 közbeszerzésének értéke 9,4 milliárd forint volt. A legkevesebb eredményes közbeszerzést (29 db) a Szegedi Tudományegyetem folytatta le 12,4 milliárd forint értékben. Ez összesen 195 eljárást jelentett 57,2 milliárd forint értékben, amely számarányát tekintve 22,8 százaléka, értékarányát tekintve 21,2 százaléka az összes egészségügyi tárgyú közbeszerzésnek. (9. és 10. ábra)
Az egyajánlatos eljárások számának aránya nem változott jelentősen, továbbra is 20-25 százalék közötti volt, a 2,7 százalékpontos csökkenés 40 darabbal kevesebb olyan eljárást jelentett, amelyre csak egy érvényes ajánlat érkezett (11. ábra). Értékét tekintve 2021-ről 2022-re 800 millió forinttal csökkent az egyajánlatos eljárások összértéke. (12. ábra)
Az egészségügyi területen lefolytatott közbeszerzéseknél a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások számaránya 3,4, míg értékaránya 3,8 százalék volt. Ha ezeket az eljárásokat közelebbről megvizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a 29 eljárásból 9 olyan eljárást találunk, amelyek szellemi tulajdont érintettek (1,0 Mrd Ft). Ezek jellemzően szoftverekhez és tudományos adatbázisokhoz kapcsolódó jogok. Jelentős részt képviselt a robot asszisztált műtéti rendszer beszerzése (6 db, 4,3 Mrd Ft). A javítás, karbantartás csoport korábban megvásárolt, bérelt gépek karbantartásához szükséges alkatrészek, illetve a működtetéshez szükséges fogyóanyagok beszerzését takarta (6 db, 1,0 Mrd Ft). Energiahordozók beszerzésére 3 eljárás keretében 4,2 milliárd forintot fordítottak. Az egyéb kategória nagyon változatos, tartozik ide például kórház tervezésére, gyógyszerészeti termék beszerzésére, és veszélyes hulladék elszállítására kötött közbeszerzés.
A 15-16. ábra a KKV nyerteseket tartalmazó eljárások alakulását mutatja a 2021-es és 2022-es évben. Számarányát tekintve nem változott a kis és középvállalkozások aránya, mindkét évben 84,5 százalék volt, míg 12 százalékponttal emelkedett a KKV nyerteseket tartalmazó eljárások értékaránya az egészségügy területén.
A 17. ábra mutatja, hogy az eljárások 44,3 százalékát az egyéb kategóriába tartozó ajánlatkérők folytatták le, melyeknek az értékaránya 40,7 százalék volt. Ebbe a csoportba szinte kivétel nélkül kórházak, orvosi rendelők, egészségügyi intézmények tartoznak, azonban ilyen intézmények a központi szintű, a közjogi szervezet és a regionális és helyi szervezetek között is megtalálhatóak.[4] A második legnagyobb csoportot a közjogi szervezetek alkotják, melyek számaránya 34,0 százalék, értékaránya 44,7 százalék volt, ide tartoznak többek között az egyetemek is. A helyi és regionális ajánlatkérők, amelyeknek jelentős része önkormányzat, számarányát tekintve 15,5 százalékot, értékarányát tekintve 6,2 százalékot képviseltek. A központi szintű ajánlatkérők 51 eljárást bonyolítottak le 22,5 Mrd Ft értékben. Egy magyarországi közszolgáltató 2 közbeszerzést bonyolított le 0,1 milliárd forint összegben.
A 18. ábra az elnyert összeg nagyságrendjének figyelembevételével mutatja be, hogyan alakultak a közbeszerzések az egészségügy körében 2022-ben. A legtöbb eljárást, 342 darabot, az 50 millió forint alatti értéktartományban folytatták le, amelyhez az egészségügyi közbeszerzések értékének mindössze 3,1 százaléka tartozott, az egy eljárásra jutó érték 24,8 millió forint volt. Az 50-199 millió Ft közötti tartományban 2022-ben 331 közbeszerzés 32,4 milliárd forint értékben zárult eredményesen, az egy eljárásra jutó érték 97,9 millió forintot ért el. A 200 millió és 999 millió Ft közötti tartományban 140 eljárás 59,1 milliárd forintot tett ki, míg az egy eljárásra jutó érték 421,9 millió forint volt. A legnagyobb értékű közbeszerzések esetében az eljárások száma 44, amely értékét tekintve 170,3 milliárd forintot, míg az egy eljárásra jutó érték esetén 3,9 milliárd forintot jelentett.
A beszerzés tárgyát tekintve az árubeszerzések aránya a vizsgált két évben az egészségügyi közbeszerzések területén számarányát tekintve 65,0 százalékról 63,9 százalékra csökkent, míg értékarányát tekintve 38,7 százalékról 51,2 százalékra emelkedett. Az építési beruházások részesedése számarányát tekintve 12,4 százalékról 11,6 százalékra, értékarányát tekintve 38,5 százalékról 34,3 százalékra csökkent. A szolgáltatásmegrendelések esetében a számarányt tekintve növekedést figyelhettünk meg, 22,5 százalékról 24,5 százalékra, értékét tekintve azonban az arány 22,8 százalékról 14,5 százalékra csökkent. (19. és 20. ábra)
A 21. ábra bemutatja, hogy az egészségügy területén az építőipari beruházások legnagyobb része az intézmények felújításának körébe tartozott (34 db, 7,1 Mrd Ft). A felújítások közé azok az esetek kerültek, ahol nemcsak környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő felújításokat végeztek, hanem például festést, burkolást, villanyszerelést is. A legnagyobb összeget az egészségügyi intézmények bővítésére fordították (55,6 Mrd Ft), ez olyan eljárásokat tartalmaz, ahol a felújításon, energetikai korszerűsítésen túl a korábbi területet növelték, illetve új funkciókkal látták el (29 db). 16 darab kizárólag energetikai korszerűsítést tartalmazó közbeszerzés értéke 6,4 milliárd forintot tett ki. 10-10 eljárás keretében új intézmények (18,0 Mrd Ft), illetve szolgálati lakások (5,5 Mrd Ft) építésére kötöttek szerződést.
A 22-23. ábra a szolgáltatások alakulását mutatja be. Legnagyobb részt számban és értékben is az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele tette ki. Azonban a számok mögött itt nem az állami egészségügyi intézmények által nyújtott szolgáltatásokat találjuk, hanem zömében olyanokat, ahol körzeti orvosi praxisok betöltésére, vagy munkaegészségügyi vizsgálatok megrendelésére írták ki a közbeszerzést (54 db, 6,3 Mrd Ft). Utána következnek a különböző egészségügyi gépek, berendezések javítására, karbantartására vonatkozó eljárások, melynek száma 44, értéke 5,4 milliárd forint volt. Egészségügyi építési beruházások tervezésére 20 esetben folytattak le eredményes közbeszerzést 3,3 milliárd forint értékben. Informatikai programok karbantartására, telepítésére 19 eljárás keretében, 1,7 milliárd forintra szerződtek. A kórházi hulladék elszállítására és az intézmények takarítására 18 eljárás zárult eredményesen, 3,1 illetve 8 milliárd forint értékben. Ezeket követték az egészségbiztosítás megkötésére (7 db, 1,6 Mrd Ft), és az étkeztetésre (7 db, 7,0 Mrd Ft) lefolytatott közbeszerzések. A szolgáltatások esetében 23 olyan eljárás volt, amelyet nem lehetett az előbbi csoportokba besorolni, értékük 2,8 milliárd forint.
Az árubeszerzések körében az eljárások legnagyobb része az egészségügyi eszközök csoportjába tartozott. Ide kerültek az eldobható eszközök, az egyszerűbb gépek, mint a mikroszkóp, vérnyomás mérő, stb. (205 db, 49,0 Mrd Ft). Ezt követte a gyógyszerbeszerzés (93 eljárás, 33,1 Mrd Ft értékben), ahová a gyógyszereken kívül a gyógyszeriparban előállított egyéb termékek is kerültek. A következő csoportba az egészségügyi gépek, berendezések és alkatrészeik beszerzését (88 db 24,6 Mrd Ft) soroltuk. Ilyen például a robot asszisztált műtéti rendszer beszerzése. Ezt követték az egészségügyi textíliák beszerzésére lefolytatott eljárások (40 eljárás 14,9 Mrd Ft értékben), ebbe a körbe tartoznak a kötszerek, védőruhák, valamint a maszkok is. A beszerzések jelentős részét a műtétekhez szükséges implantátumok, protézisek képviselték, amelyekhez 36 közbeszerzés kötődött, 4,9 milliárd forint értékben. Az egészségügyi intézmények élelmiszerellátásának biztosítására 34 közbeszerzési eljárás zárult eredményesen 2,3 milliárd forintért. Energiabeszerzésről 6 közbeszerzésben állapodtak meg 4,5 milliárd forint értékben, bútorokra 4 eljárásban 1,1 milliárd forintot fordítottak. Az egyéb, különböző termékekre vonatkozó beszerzések száma 34 volt, melynek értéke elérte a 3,5 milliárd forintot.
[1] A cikk az eredményesen lezárult, nem keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásokat tartalmazza.
[2] A jelenlegi és a Közbeszerzési Értesítő Plusz III. évfolyam 5. számában (2021. május) megjelent cikkben az adatok elhatárolása azonos módszertani elvek alapján készült.
[3] A budapesti székhelyű állami és egyéb szervezetekhez köthető közbeszerzések száma 225 darab, értéke 98,5 milliárd forint volt.
[4] A statisztikai elemzés az eredménytájékoztatóban az ajánlatkérők által rögzített adatok alapján készült.