Címszavak: közbeszerzés, statisztika, eredményes eljárás, összérték, eljárásrend, beszerzés tárgya, értékarány, volumen
2022 első három negyedévében, azaz januártól szeptemberig terjedő időszakban az ajánlatkérők összesen 5896 db eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le 3628,5 milliárd forint értékben. Ez az előző év, 2021 azonos időszakához képest közelítőleg 5 százalékos növekedést jelent az eljárások számát tekintve, viszont a közbeszerzések összértéke nagyon jelentős mértékben, majdnem a másfélszeresére emelkedett (148,2%) egy év alatt: 2447,8 milliárd forintról 3628,5 milliárd forintra (lásd 1. ábra).
A 2. ábra az eljárások számának és értékének havonkénti eloszlását ábrázolja 2021 és 2022 azonos időszakában. Látható, hogy az eljárások számának alakulása 2022 januárjától szeptemberéig hullámzó képet mutat ugyan, de nagyjából együtt mozog a 2021. évi havi adatokkal. A legnagyobb eltérés januárban látható, amikor is ötödével, 20 százalékkal több eljárás zajlott 2022-ben, mint 2021-ben, március és szeptember kivételével minden hónapban magasabb volt a 2022-es adat, mint az egy évvel korábbi, de az említett két hónapban is csupán 5 százalék alatt maradt a különbség. Ellentétes előjelű változás csak szeptemberben történt: míg 2021-ben ebben a hónapban növekedett az eljárások száma, addig 2022-ben kisebb visszaesés volt tapasztalható.
Az eljárások értékének havi adatai szélesebb sávban és hektikusabban változtak 2022 első háromnegyed évében, mint 2021 azonos időszakában. 2022 első kilenc hónapja alatt a maximumot áprilisban érte el az eljárások értéke, megközelítve a 700 milliárd forintot (693,3 Mrd Ft), ami több, mint 500 milliárd forinttal magasabb, mint a szeptemberi minimum érték: 179,8 Mrd Ft. 2022 januárjában több, mint két és félszerese lett az eljárások értéke az egy évvel korábbinak és március-április hónapokban is kétszeresnél nagyobb mértékű növekedést láthatunk, emellett elmondható az is, hogy tulajdonképpen minden hónapban magasabb értékek adódtak 2022-ben, mint 2021-ben, kivéve az utolsó 2 hónapban, augusztusban és szeptemberben, amikor is a 2021-es év adott havi értékének csupán 70 százalékát érte el a 2022-es adat.
Eljárásrendek szerint vizsgálva a közbeszerzési eljárásokat (lásd 3. és 4. ábra), elmondható, hogy 2022 első háromnegyed évében a közbeszerzések kicsivel több, mint 55 százaléka nemzeti eljárásrendben zajlott le, ez 3285 darab eljárást jelentett, miközben a közbeszerzések összértékének csak közelítőleg 10 százaléka (10,8%) kapcsolódott ezekhez az eljárásokhoz 391,8 milliárd forint értéket kitéve. Az uniós eljárásrendbe tartozó közbeszerzések száma 2611 darab volt ebben az időszakban, ami körülbelül 44 százaléka az összes eljárásnak, viszont ezeknek a közbeszerzéseknek az értéke 3236,7 milliárd forintot tett ki, ami majdnem 90 százalékos arányt képviselt a közbeszerzési eljárások összértékén belül. Az előző évi, azaz 2021-es arányokkal összehasonlítva ezeket az adatokat azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nőtt az uniós eljárásrendbe tartozó közbeszerzések súlya, az eljárások számaránya 4,6 százalékponttal, az értékaránya pedig 6,5 százalékponttal emelkedett.
A közbeszerzési eljárások eljárásrendek szerinti megoszlásának havi alakulását 2022 januárjától szeptemberéig az 5. és a 6. ábra szemlélteti. A nemzeti eljárásrendű közbeszerzések számaránya szinte minden hónapban 45%-65% közé esett, az uniós számarány pedig ennek komplementereként 55%-35% közötti értékeket vett fel.
Az értékarányok tekintetében augusztus és szeptember hónapokban nagyobb eltérést tapasztalhattunk az összesen adattól. A nemzeti eljárásrendű közbeszerzések értékaránya augusztus-szeptember hónapokban 23 százalék körüli értéket vett fel, ennek megfelelően az uniós közbeszerzési eljárások értékaránya közelítőleg 77 százalékot tett ki, ettől eltekintve a nemzeti eljárások értékaránya 5%-19% közé esett, az uniós eljárásrendű közbeszerzések értékaránya pedig 81%-95% közötti értékeket vett fel.
Az eljárásokat a beszerzés tárgya (építési beruházás, árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés) szerint vizsgálva megállapítható, hogy 2022 első 9 hónapjában is az építési beruházások alkották a legnagyobb hányadot a hazai közbeszerzéseken belül, mind az eljárások számának, mind az értékének tekintetében. Amint az a 8. ábráról látható, az összes eljárás számának közel 40 százalékát ezek a közbeszerzések alkották, értékben több, mint 60 százalékot tettek ki. Ez a számarány közelítőleg azonos az előző évivel, de az értékarány több, mint 5 százalékponttal meghaladja az előző év azonos időszakában mértet, ami 56,8 százalék volt (lásd: 7. ábra). Az építési beruházás tárgyú közbeszerzések száma és értéke volumenben is növekedett 2021 azonos időszakához képest, méghozzá az értékük nagyon jelentős mértékben, 860 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi adatot, ami több, mint 60 százalékos emelkedést jelentett.
Az eljárások közelítőleg harmada árubeszerzés volt, de ezekhez a közbeszerzésekhez csak az összérték hatoda, körülbelül 17 százaléka volt köthető, míg a szolgáltatás-megrendelés kategóriába kisebb számú, de nagyobb értékű közbeszerzések estek, számuk volumenben és arányban is az árubeszerzések alatt maradt (1744 db, 29,6%), de értékük és azok aránya meghaladta az árubeszerzésekét (776,9 Mrd Ft, 21,4%) nagyon hasonlóan az egy évvel korábbi adatokhoz.
A közbeszerzési eljárások számának és értékének beszerzési tárgyak szerinti megoszlását 2022 első kilenc hónapjában a 9. ábra szemlélteti. Látható, hogy a közbeszerzési eljárások számának beszerzési tárgyak szerinti arányai nagyon hasonlóan alakultak az egyes hónapok között, körülbelül 10 százalékpontos eltérésen belül maradva. Az építési beruházások számaránya 33,8%-44% között mozgott, kivételt képezett ez alól a januári adat, mely 28,6 százalékos értékével a legkevesebbnek bizonyult, valamint a 45,6 százalékos júniusi maximum. Az árubeszerzések aránya 26,5%-37,7%-os intervallumba esett, a szolgáltatás-megrendeléseké pedig 25,9%-33,7% közötti értékeket vett fel. Elmondható, hogy az esetek többségében az építési beruházások aránya volt a legnagyobb, kivéve az év első 3 hónapját, amikor is az árubeszerzések száma kicsivel ugyan de meghaladta az építési beruházások számát és kilenc hónapból 6 esetében a szolgáltatás-megrendelések aránya volt a legkisebb.
Az értékarányok elemzésekor azonban nagyobb szórás tapasztalható az egyes hónapokhoz tartozó számokat tekintve, akár több, mint 40 százalékpontnyi különbség is előfordult. Így pl. az építési beruházások esetében a februári arány 76%, míg a júliusi 34%, a szolgáltatás-megrendelések esetében a februári a minimum arány – 11%, míg a júliusi a maximális – 51,5%, az árubeszerzések körében 30 százalékpont volt a minimum (június: 10%) és maximum (szeptember: 40,8%) értékarány közötti különbség. Az értékarányok tekintetében minden hónapban messze a legnagyobb hányadot az építési beruházások tették ki, és az is elmondható, hogy ugyan a szolgáltatás-megrendelések összértékarányban megelőzték az árubeszerzéseket, tehát a második helyen végeztek, de a havi megoszlást vizsgálva csak 9-ből 5 hónap esetében tartozott hozzájuk nagyobb értékarány.
A 12. ábrán az ajánlatkérők típusa (regionális/helyi szintű-, központi szintű-, közszolgáltató-, közjogi-, támogatott- és egyéb szervezet) szerinti megoszlása látható a 2022 első háromnegyed évében lefolytatott közbeszerzési eljárásoknak. Elemezve ezeket az adatokat, megállapítható, hogy a regionális/helyi szintű ajánlatkérők bonyolították le az eljárások több, mint a harmadát (38%) ebben az időszakban is, pont ugyanakkora arányban, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban (10. ábra). A többi ajánlatkérő esetében is hasonló számarányok adódtak az egy évvel korábbi adatokhoz képest, csupán 3-4 százalékpontnyi volt a különbség, azonban a volumenváltozások már jelentősebb mértéket értek el, pl. a támogatott szervezetek által lebonyolított eljárások száma lecsökkent a háromnegyedére, ugyanakkor a közjogi szervezetek esetében pozitív irányú változás következett be, 20 százalékkal több eljárás kapcsolódott hozzájuk 2022 első kilenc hónapjában, mint az előző év azonos időszakában.
Ami az értékarányokat illeti (lásd: 11. és 13. ábra) 2022 I.-III. negyedévében a közjogi szervezetek által lefolytatott eljárások domináltak, úgy, mint az egy évvel korábbi időszakban is, csak még nagyobb mértékben: 3 százalékponttal 42 százalékról 45 százalékra nőtt az arányuk, volumenben ez több, mint másfélszeres növekedést jelentett 1017,2 milliárd forintról 1638,6 milliárd forintra emelkedett az értékük. Említésre méltó, hogy a közszolgáltató szervezetek eljárásainak értéke több, mint két és félszeresére növekedett a vizsgált időszak alatt, 229 milliárd forintról 611,8 milliárd forintra, és így az arányuk is szemléletesen nőtt, majdnem a kétszeresére: 9 százalékról 17 százalékra.
A különböző típusú ajánlatkérő szervezetekhez kapcsolódó eljárások havi bontású adatait jelenítik meg a 14. és 15. ábrák 3 dimenziós grafikonjai. A 14. ábráról szembetűnik, hogy az eljárások száma elég hasonló havi megoszlást mutat az összes ajánlatkérő szervezet esetében. Kivételt képez ez alól a regionális szintű szervezetek utolsó három hónaphoz tartozó magas adata, valamint a támogatott szervezetek, melyek esetében a havi változás olyan kis mértékű, hogy a grafikon szinte teljesen lapos.
Ami az értékek havi megoszlását illeti sokkal hektikusabb képet kapunk, melyről kitűnik, hogy az egyes ajánlatkérő szervezetekhez kapcsolódó eljárások értékeinek havi megoszlása a darabszámokéival ellentétben nem mutat hasonló rajzolatot. Nagyon kiugró értékeket is produkáltak az egyes szervezetek az egyes hónapokban, mint például a közjogi szervezetek januárban, áprilisban és májusban, a közszolgáltató szervezetek áprilisban és júliusban, a központi szintű szervezetek januárban és áprilisban, valamint az egyéb szervezetek márciusban.
2022 első háromnegyedévében továbbra is jelentős volt a mikro-, kis és középvállalkozások (kkv-szektor) szerepe a közbeszerzések területén, amint azt az alábbi táblázat adatai, valamint a 16-17. ábrák diagramjai is tükrözik. A nyertes kkv-t tartalmazó eljárások száma ugyan csak közelítőleg 3 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor ezeknek az eljárásoknak az értéke viszont több, mint 10 százalékkal, 150 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi mért adatot.
A táblázat alsó két sorából az is kiolvasható, hogy 2022 első három negyedévében a kkv-k által elnyert eljárások számaránya közelítőleg 85%-ot tett ki, ami közérthetőbben annyit tesz, hogy minden 100 eredményes közbeszerzési eljárásból 85-öt a kkv-k nyertek el, ez majdnem azonos az előző év azonos időszakának adatához, ami 86 db volt. Ugyanakkor a kkv-k értékaránya az összes eljárás százalékában közelítőleg 50 százalék (49,2%), ami azt jelenti, hogy a közbeszerzések értékének körülbelül a feléhez kapcsolódott nyertes kkv, vagy másként megfogalmazva, minden közbeszerzésben elnyert 100 Ft-ból közelítőleg 49 Ft a kkv szektorhoz került. Ez utóbbi érték az előző év azonos időszakában 66 százalék volt, az így adódó 17 százalékpontos csökkenés annak a következménye, hogy az eljárások összesített értéke nagyobb mértékben növekedett (148,2%), mint a kkv-k által elnyert közbeszerzéseké (110,2%).
A 18. ábra grafikonja a nyertes kkv-t tartalmazó eljárások számának és értékének havi megoszlását szemlélteti 2021 és 2022 első kilenc hónapjában. Látható, hogy januárban még jelentősen több volt mind az eljárások száma, mind az értéke 2022-ben, mint 2021-ben. Innentől kezdve a két év grafikonja nagyjából együtt mozog, az utolsó hónap, szeptember kivételével, amikor is ellentétes előjelű volt a változás, 2021-ben növekedett a nyertes kkv-t tartalmazó eljárások száma, míg 2022-ben kis mértékben, de csökkent az előző hónaphoz képest. 2022-ben a nyertes kkv-t tartalmazó eljárások száma februárban volt a minimumértékén és júliusban érte el a maximumát.
Az eljárások értékének 2022-es grafikonja nagyobb eltéréseket mutat az előző évihez képest, például márciusban és áprilisban 40-50 százalékkal magasabb értékeket ér el 2022-ben, mint 2021-ben, a 2022 áprilisi érték 300 milliárd forintnál is magasabb volt, ami egyben az adott időszak maximumát jelentette. A 2022-es értékek az év első öt hónapjában meghaladták az előző évieket, de júniustól kezdődően már a 2021-es adatok alatt maradtak, augusztusban alig több, mint 100 milliárd forint lett a kkv-k által elnyert összeg, az ábráról jól láthatóan ez képviselte a minimumértéket, ugyanúgy, mint egy évvel korábban.
A fenntarthatósági, azaz a környezetvédelmi és szociális szempontok érvényesülése fontos aspektusa a hazai közbeszerzéseknek. Az alábbi táblázat adataiból, valamint a 19. és 20. ábrákból kitűnik, hogy a nemzeti eljárásrendű közbeszerzéseken belül mind a szociális-, mind a környezetvédelmi szempontot tartalmazó eljárások számának és értékének aránya 2022 első három negyedévében 2021 azonos időszakához viszonyítva tulajdonképpen stagnálást mutatott, mert 1 százalékponton belül maradt a csökkenés mértéke.
Az egyajánlatos eljárások alakulásának főbb számai fontos mutatói a közbeszerzési piacon tapasztalható versenyhelyzetnek.
Eljárásalapon vizsgálva a rendelkezésre álló adatokat, megállapítható, hogy 2022 első három negyedévében az egyajánlatos eljárások számarányának tekintetében szinte stagnálás volt tapasztalható az előző év azonos időszakához viszonyítva, mert 2 százalékponton belül maradt a változás. Az értékarányt illetően pedig az uniós eljárásrendű egyajánlatos közbeszerzéseknél jelentős csökkenés volt megfigyelhető az előző év azonos időszakához képest: 15,7 százalékról 10 százalékra mérséklődött az arányuk. (Lásd 21-22. ábrák)
A 2022 január-szeptember közötti havi adatok elemzésekor láthatjuk a 23. számú ábra grafikonjáról, hogy az uniós eljárásrendű egyajánlatos közbeszerzések száma erőteljesebb hullámzást mutat, mint a nemzeti eljárásoké, de mindkét esetben augusztus hónapban éri el minimumát és áprilisban a maximumát. Az eljárások értékét vizsgálva láthatjuk, hogy az uniós közbeszerzések értéke még szélsőségesebben változik 6,8 milliárd forint minimumérték és 78,3 milliárd forint maximum érték között, ugyanakkor a nemzeti eljárások értéke viszonylag egyenletes eloszlást mutat az egyes hónapok között. Az ábrán feltüntetett trendvonalakból az is egyértelműen látszik, hogy csökkenő tendenciát mutat mind az eljárások száma, mind az értéke a január-szeptemberi időszakot tekintve.
A 24. ábrán láthatjuk, hogy 2022 első kilenc hónapjában az egyajánlatos eljárások számarányára vonatkozva is igaz a kis mértékű csökkenő tendencia mind a nemzeti, mind az uniós eljárásrendű közbeszerzéseknél. Az értékarányok tekintetében viszont csak a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések esetén lejt kismértékben a trendvonal, az uniós eljárásrendű közbeszerzések esetében az augusztusban mért 31,5 százalékos kiugróan magas adat miatt enyhe emelkedés érzékelhető. Összességében az értékarányoknál is igaz, hogy a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések kisebb szórást mutattak. (lásd: 25. ábra)