[1]
Címszavak: közbeszerzés, statisztika, uniós eljárásrend, szerződések értéke, szerződések száma, értékkategória, beszerzési tárgy
Az előző havi cikkünkben a nemzeti eljárásrendben megkötött szerződéseket[2] vizsgáltuk, a mostani cikkünkben pedig a nagyobb értékű uniós eljárásrendben megkötött szerződésekkel folytatjuk az eljárásrend szerinti vizsgálatot.
2025 első három negyedévében 115 darabbal kevesebb szerződést kötöttek az uniós eljárásrendben, mint a 2024. év azonos időszakában; ennek ellenére az uniós eljárásrendhez kapcsolódó szerződések számának aránya mintegy 5 százalékponttal emelkedett a 2024 I–III. negyedévi adatokhoz képest. Az uniós eljárásrendben megkötött szerződések számarányának emelkedését az okozza, hogy az uniós eljárásrendben mindössze 1,5 százalékkal kötöttek kevesebb szerződést, szemben a nemzeti eljárásrendben tapasztalható csökkenéssel, ahol az előző évhez képest több, mint ötödével kevesebb szerződést kötöttek. Ezáltal 2025 I–III. negyedévben a szerződések 64,6 százalékát tették ki az uniós eljárásrendben megkötött szerződések.
2025 első három negyedévében az uniós eljárásrendben megkötött szerződések értéke 608 milliárd forinttal, azaz 24,2 százalékkal emelkedett 2024 I–III. negyedévéhez képest. Ezzel szemben a nemzeti eljárásrendben megkötött szerződések értéke ezen időszak alatt18,8 százalékkal csökkent.
Az uniós eljárásrendben megkötött szerződések értéknövekedésének köszönhetően 2025. I-III. negyedévében az összes közbeszerzési szerződésen belül az uniós eljárásrendben a szerződéseknek így már a 92,4 százalékát kötötték, ami 3,6 százalékpontos értéknövekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Darabszám tekintetében 2025 I-III. negyedévében a legtöbb uniós eljárásrendű közbeszerzési szerződést 2025 januárjában, áprilisában és júliusában kötötték 2024 I-III. negyedévéhez hasonlóan. Ezekben a hónapokban mind a két időszakban több, mint ezer szerződés megkötésére került sor. 2025 I-III. negyedévében a fent említett három hónap során a szerződések majd 55 százaléka került megkötésre.
Habár öt hónapban is több közbeszerzési szerződés megkötésére került sor 2025 első három negyedévében, mint 2024 azonos időszakában, összességében mégis 1,5 százalékkal kevesebb szerződést kötöttek ezen időszakban. Ennek oka, hogy 2025 májusában és júliusában jóval kevesebb szerződést kötöttek, mint az azt megelőző év azonos hónapjaiban.
Az uniós eljárásrendű közbeszerzési szerződések értéke 2025 I-III. negyedévében jelentős mértékben, 608 milliárd forinttal emelkedett 2024 I-III. negyedévéhez képest. Ebben az időszakban mindössze két hónapban - februárban és júliusban - volt alacsonyabb a megkötött közbeszerzési szerződések értéke, mint az előző év azonos hónapjaiban. A legnagyobb értékben 2025 májusában kötöttek az ajánlatkérők közbeszerzési szerződéseket, az előző év azonos időszakához képest több, mint 4,7-szer nagyobb értékben. A második legnagyobb értékben januárban történtek szerződéskötések, illetve március, április és június hónapok majdnem azonos értéket képviselnek. A legalacsonyabb értékkel rendelkező hónapokban (február, július, agusztus, szeptember) összesen nem kötöttek akkora értékben szerződéseket, mint a legmagasabb értékkel rendelkező május hónapban.
Értékkategóriák szerint elemezve az uniós eljárásrendben megkötött közbeszerzési szerződések darabszámát 2025 I-III. negyedévében, a legkisebb értékkategóriában (100 millió forintnál kisebb összértékű szerződések) kötötték a legtöbb közbeszerzési szerződést, melynek számaránya 72,6 százalék volt. A középső értékkategóriában (100 millió és 1 milliárd forintos érték közötti beszerzések) a szerződések 22,5 százalékát kötötték, míg a legmagasabb értékkategóriában (1 milliárd forint feletti értékű szerződések) csupán csak 4,9 százalék a szerződések számaránya.
Az uniós eljárásrendben megkötött közbeszerzési szerződések értékének vonatkozásában ezek az arányok értékkategóriánként éppen fordítottak, mint a darabszám esetében. Az 1 milliárd forint feletti kategória közbeszerzéseihez tartozott a legnagyobb értékhányad 79,9 százalékkal, a 100 millió és 1 milliárd forint közötti értékű uniós szerződések értékaránya 16,2 százalék volt, a legkisebb értékarányt pedig a 100 millió forintot el nem érő közbeszerzések tették ki mindössze 3,9 százalékkal.
2025 I-III. negyedévében az összes szerződés tekintetében a közbeszerzési szerződések darabszámának megközelítőleg fele árubeszerzésre irányult. A szolgáltatásmegrendelések aránya 30 százalékot tett ki, míg az építési beruházások a közbeszerzések kevesebb mint egyötödét, 19,9 százalékát adták.
Az uniós eljárásrendű szerződések megoszlása tekintetében az első helyen szintén az árubeszerzés, második helyen a szolgáltatásmegrendelés és harmadik helyen az építési beruházások szerepeltek. Az uniós eljárásrendű szerződések esetén azonban az árubeszerzések jóval nagyobb hányadot képviseltek, mint az összes szerződés esetében, itt több, mint 60 százalékos hányaddal képviseltették magukat; a szolgáltatásmegrendelések 3 százalékponttal nagyobb hányadot tettek ki, míg az építési beruházásoknak csupán 6 százalék volt a számaránya.
A közbeszerzési szerződések értékét tekintve az összes megkötött szerződés esetén a legtöbb megkötött szerződést magában foglaló árubeszerzés tárgyú közbeszerzések értékaránya lett a legalacsonyabb, az összérték mintegy negyede irányult erre a beszerzési tárgykörre. Az építési beruházás tárgyú közbeszerzések – melyekhez a legkevesebb számú szerződés kapcsolódott – rendelkeztek a legnagyobb értékhányaddal, az összértéknek több, mint 40 százaléka ilyen tárgyú közbeszerzésekhez köthető. Építési beruházás tárgyban több, mint 1400 milliárd forintnyi összértékben kötöttek szerződést. A szolgáltatásmegrendelés tárgyú közbeszerzések értéke a számarányához hasonlóan 30 százalék körüli hányadot képviselt.
Az uniós eljárásrendű szerződések megoszlása tekintetében az első helyen szintén az építési beruházások, második helyen a szolgáltatásmegrendelések és harmadik helyen pedig az árubeszerzések szerepeltek. A szerződések értékének eloszlása tekintetében viszont nincsenek akkora eltérések, mint a darabszám tekintetében.
2025 I-III. negyedévben az uniós eljárásrendben az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya 27,1 százalék volt, 6,2 százalékponttal magasabb, mint az összes közbeszerzési szerződés tekintetében ez az arány. Az uniós eljárásrendben megkötött egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya 2025 első három negyedévében egyébként szinte megegyezett az előző év azonos időszakának hányadával.
A szerződések értékaránya tekintetében az uniós eljárásrendben megkötött egyajánlatos közbeszerzési szerződések aránya 16,7 százalék volt, tehát jóval kisebb az egyajánlatos szerződések hányada, mint a számarány esetében. Az összes szerződés tekintetében az egyajánlatos szerződések számaránya 15,7 százalék volt, tehát az uniós eljárásrendben megkötött szerződések értékaránya mindössze egy százalékponttal volt ennél magasabb. Az előző évek I-III. negyedéves adataihoz viszonyítva az uniós eljárásrendben az egyajánlatos közbeszerzési szerződések értékaránya különben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.
Az uniós eljárásrendben megkötött HNT szerződések számaránya mindössze 1,9 százalék volt 2025 I-III. negyedévben, 0,4 százalékponttal magasabb, mint az összes közbeszerzési szerződés esetében. Az uniós eljárásrendben megkötött HNT szerződések számaránya 2025 első három negyedévében az előző év azonos időszakának értékével pontosan megegyezett.
Az értékarány tekintetében az uniós eljárásrendben megkötött HNT szerződések aránya 3 százalékot tett ki, ez 0,1 százalékponttal magasabb, mint az összes szerződés tekintetében. Összességében elmondható, hogy a megkötött HNT szerződéseknek mind a számaránya, mind az értékaránya az uniós eljárásrendben megkötött, illetve az összes közbeszerzési szerződés esetén is igen alacsony szinten maradt az előző évek azonos időszakaiban.
[1] A statisztika az egyes, szerződéssel eredményesen lezárult részekhez kapcsolódó eredménytájékoztató hirdetmények alapján készül. Az uniós statisztikai gyakorlatnak megfelelően nem tüntetjük fel a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárások eredményeként kötött szerződéseket (keretmegállapodásokat), csak az eredményes keretmegállapodások alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések adatait.
[2] A szerződés alatt az eredményes, nem keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárásrészekhez kapcsolódó szerződéseket értjük.