A jogorvoslati üggyel érintett tárgyak: A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérőnek a bírálat során észlelnie kellett volna, hogy a közbeszerzési eljárásban benyújtott okiratok nem a gyártás helyét, hanem a gyártó székhelyét rögzítik, ezért hiánypótlást/felvilágosításkérést kellett volna alkalmaznia. Mivel a nemzeti eljárásban a tárgyi eljárásban nem került alkalmazásra, a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok a jelen esetben nem eredményezhette az ajánlat érvénytelenségét. Az indokolás objektivitásának megteremtése az ajánlattevő feladata.
Tényállás
Az ajánlatkérő 2023. június 28-án a Kbt. Harmadik része szerinti, a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján lefolytatott nyílt közbeszerzési eljárást indított gőzsterilizáló berendezés és kiegészítői árubeszerzés tárgyában.
A felhívás meghatározta a közbeszerzés mennyiségét.
A felhívás II.2.5) pontja szerint « Értékelési szempont: Ár szempont – Megnevezés: Nettó ajánlati ár (HUF) »
A felhívás III.1.1) Kizáró okok és a szakmai tevékenység végzésére vonatkozó jogosultság pontjában, a kizáró okok felsorolása körében rögzítésre került, hogy „Az eljárásban nem lehet ajánlattevő (közös ajánlattevő), alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő aki a Kbt. 62. § (1) bekezdés h)-k) és m) pontjában meghatározott kizáró okok valamelyikének hatálya alatt áll. Az ajánlatkérő kizárja az eljárásból azt az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki a fenti kizáró okok hatálya alá tartozik, vagy részéről a kizáró ok az eljárás során következik be.”
A felhívás III.1.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság pontja szerint:
Az igazolási módok felsorolása és rövid leírása
A Kbt. 114/A. § (1) bekezdése alapján a kizáró okok szerinti, valamint az alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumokat a gazdasági szereplőknek az ajánlatukban be kell nyújtani.
M/2.) A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés i) pontja, valamint a 16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdésében foglaltak alapján benyújtandó az ajánlattevő által megajánlott berendezés vonatkozásában az MDR-ben, az IVDR-ben, illetve az orvostechnikai eszközökről szóló rendeletben, vagy az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló rendeletben előírtak szerint megfelelőségi nyilatkozat, és – ha az orvostechnikai eszköz vagy az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz forgalomba hozatalához az MDR, az IVDR, illetve az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet alapján szükséges – CE megfelelőségi tanúsítvány vagy azzal egyenértékű tanúsítvány, vagy azzal egyenértékű intézkedések bizonyítékai.
Az alkalmasság igazolására a Kbt. 65. §-ban foglaltak is irányadók.
Alkalmassági minimumkövetelmény(ek):
M/2.) Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik a megajánlott árura vonatkozó érvényes megfelelőségi nyilatkozattal és – ha szükséges – CE megfelelőségi tanúsítvánnyal vagy azzal egyenértékű tanúsítvánnyal, vagy azzal egyenértékű intézkedések bizonyítékaival.
Az ajánlatkérő közbeszerzési dokumentumokat is az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott. Azok útmutatót, nyilatkozatmintákat, szerződéstervezetet, műszaki leírást tartalmaztak. A közbeszerzési eljárás során ezek módosításra kerültek.
A módosított műszaki követelménytáblázat - egyebek mellett - az alábbiakat tartalmazta:
A szerződéstervezet 10.4. pontja az alábbiak szerint rendelkezett:
10.4. Eladó kötelezettséget vállal, hogy a jótállás időtartamára teljeskörű szervizt biztosít: elvégzi az Áru teljes körű, rendszeres karbantartását és hibajavítását, hibaelhárítását, amelyhez biztosítani köteles a szükséges csere-, kopó és speciális alkatrészeket úgy, hogy azok semmilyen módon nem változtathatják meg az Eszköz teljesítményét. A vételár tartalmazza a kopóanyagok, cserealkatrészek, különleges alkatrészek, valamint a helyettesítő eszközök nyújtását.
Ajánlatot tett - többek között - a kérelmező (nettó ajánlati ár: 19.972.480.-) és a jelen ismertetés szerint H. Kft. (nettó ajánlati ár: 12.100.000.-Ft). Az eljárásban a további ajánlati árak a következők voltak: 20.988.488.-Ft, 26.734.347.-Ft, 52.102.000.-Ft, 23.800.000.-Ft, 20.499.000.-Ft.
A H Kft. ajánlatába csatolt műszaki követelménytáblában a megajánlott termék gyártási helyeként Németországot jelölte meg. Az „EU Declaration of Conformity for Medical Device” (EK Megfelelőségi nyilatkozat orvostechnikai eszközhöz) nevű dokumentumban a „Name and Address of the Manufacturer” (Gyártó neve és címe) címsorban a jelen ismertetés szerint M GmbH szerepel (székhelye: Németország). Ajánlattevő úgyszintén becsatolta ajánlatához a gyártói megfelelőségi tanúsítványt. A tanúsítvány birtokosa (Holder of Certificate) ugyancsak az M GmbH (székhelye: Németország).
Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy „a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe az eljárást megindító felhívásban előírt, a Kbt. szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetet”. A Kbt. 66. § (6) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyilatkozatában rögzítette, hogy nem vesz igénybe alvállalkozót, és a teljesítés során sem kíván kapacitást nyújtó szervezetre vagy személyre támaszkodni.
Az ajánlatkérő aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolást kért - többek között - a kérelmezőtől, és a H Kft.-től. Az árindokolást az ajánlattevők benyújtották.
A H Kft. árindokolásában szereplő, a jelen ismertetés szerint HM Kft. árajánlata szerint az ajánlati ár tartalmazza a beszerzési árat (a közbeszerzési műszaki leírásban szereplő berendezés(ek) és rendeltetésszerű használathoz szükséges tartozékai ajánlati ára), az eszközökkel kapcsolatos valamennyi adót, vámot és más közterhet, az eszközök rendeltetésszerű használatához szükséges tartozékok ellenértékét, és a magyarországi forgalomba hozatalhoz kapcsolódó díjakat.
Az árindokolásban szerepeltek - egyebek mellett - az alábbi költségelemek:
Üzembehelyezés bruttó bérköltsége
Üzembehelyezés bérköltség szociális hozzájárulási adó
Üzembehelyezés anyagköltsége
Betanítás bruttó bérköltsége (4 óra/gép)
Betanítás bérköltség szociális hozzájárulási adó
Üzembehelyezésre és betanításra kiszállási gépjármű költség
Üzembehelyezésre és betanításra kiszállási bruttó bérköltség
Üzembehelyezésre és betanításra kiszállási bérköltség szociális hozzájárulási adó
Próbaüzem bruttó bérköltsége
Próbaüzem bérköltség szociális hozzájárulási adó
Próbaüzem kiszállási gépjármű költség
Próbaüzem kiszállási bruttó bérköltség
Próbaüzem kiszállási bérköltség szociális hozzájárulási adó
Jótállási idő alatti eseti munkavégzés kiszállás gépjármű költség
Jótállási idő alatt eseti munkavégzésre vonatkozó kiszállási bruttó bérköltség
Jótállási idő alatti eseti munkavégzésre vonatkozó kiszállási bérköltség szociális hozzájárulási adó
Jótállási idő alatti eseti munkavégzés bruttó bérköltsége
Jótállási idő alatti eseti munkavégzés bérköltség szociális hozzájárulási adó.
Abban szerepel továbbá szállítási gépjármű költség azzal a megjegyzéssel, hogy a hazai forgalmazó telephelyéről telepítés helyére szállítás ajánlattevő gépjárműjével. A jótállási idő alatti eseti munkavégzésre vonatkozó kiszállási bruttó bérköltség és az eseti munkavégzés bruttó bérköltség egységköltsége 3571.-Ft/órában került megadásra.
Az írásbeli összegezés szerint a nyertes ajánlattevő a H Kft. lett. A kérelmező érvényes ajánlatot tett.
A kérelmező iratbetekintést követően előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő.
Az ajánlatkérő kiegészítő árindokolás kéréssel fordult a H Kft.-hez. Abban – egyebek mellett – az alábbiakra hívta fel az ajánlattevőt:
II. A HM Kft. árajánlatában a nettó ajánlati árból nem derül ki, hogy az árajánlatot adó gazdasági szereplő kalkulált-e és milyen mértékben a felmerülő adókkal, vámmal, vámkezelési költségekkel és egyéb közterhekkel; továbbá az árajánlat nem bontja elemeire a berendezést és tartozékait, így az árindokolásból nem derül ki, hogy mi alapján került megállapításra a 10.200.000.-Ft-os nettó ajánlati ár.
III. Ajánlattevő a benyújtott kalkulációjában nem részletezte, hogy milyen számítás alapján állapította meg a 3571.-Ft-os bérköltséget, hogyan oszlanak meg az összegben a felmerülő munkabérek és a munkabérrel kapcsolatban felmerülő adók, járulékok.
A H Kft. benyújtotta a kiegészítő írásbeli indokolását, amelyben - egyebek mellett - rögzítette az árindokolásban feltüntetett 3.571.-Ft-os bérköltség kalkulációjával kapcsolatban, hogy ajánlattevő csak azokat a költségeket tudja kimutatni, amelyek őt terhelik. Munkáltatónak (Ajánlattevőnek) a bruttó bér után 2022. január 1-től kizárólag szociális hozzájárulást kell fizetni, annak mértéke 13%, amellyel számolt, és korábbi árindokolása is tartalmazott (464.-Ft / óra), melyet a kiszámolt óradíj alapján kalkulált.
A szerződéstervezet 2.2. pontjával összefüggésben közölte, hogy ezen feladatokat a szerviztechnikus fogja elvégezni, így az ő bérével kalkulált a szállítási időre, a bontásra, a beüzemelésre, a betanításra és a próbaüzemre vonatkozó bérköltség tekintetében, vagyis a 3571.-Ft-os órabérrel számolt.
Az órabér számítása a munka törvénykönyvéről szóló (a továbbiakban: Mt.) 136. § (3) bekezdése alapján történt.
A jelenlegi munkabér alátámasztásra csatolta az adott kolléga munkaszerződését, amelyet a felek az Mt. 195. § (1) bekezdése szerint kötöttek.
Benyújtásra került a HM Kft. ajánlati ár részletezése is.
Továbbá benyújtásra került egy 2022. június 29-i keltű munkaszerződés, amely a HM Kft. és a H Kft. munkáltatók és egy munkavállaló között jött létre. A munkaszerződésben az szerepel, hogy a munkavállaló munkaideje heti 40 órai munkaidőkeretben történik.
Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmező kérte annak megállapítását, hogy az ajánlatkérő olyan ajánlatot nyilvánított érvényesnek és az eljárás nyertesének, amely érvénytelen.
Az 1. kérelmi elem szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdését azáltal, hogy az ajánlatok elbírálása során nem vizsgálta meg a helytelen gyártási hely adatot.
A 2. kérelmi elem szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdését azáltal, hogy az ajánlatok elbírálása során nem vizsgálta meg különös gondossággal azt, hogy a közbeszerzési eljárásoktól eltiltott HM Kft. a teljesítés során milyen feladatokat lát el, ugyanis az árindokolás körében tett nyilatkozatokból és más közbeszerzési eljárás során szerzett tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy a forgalmazói státuszán túl alvállalkozónak is minősül.
A 3. kérelmi elem szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdését azáltal, hogy az ajánlatok elbírálása során olyan ajánlattevőt hirdetett ki az eljárás nyertesévé, aki a Kbt. 72. § (3) bekezdésébe ütköző módon - kötelessége ellenére - az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozóan nem bocsátott az ajánlatkérő rendelkezésre minden tényt, adatot, kalkulációt ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. A nyertes ajánlattevő nem bocsátotta az ajánlatkérő rendelkezésére a 3.571.-Ft-os óradíjon dolgozó munkavállaló munkaszerződését, bérszámfejtését és a járulékok fizetését igazoló okiratokat.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, alaptalanság miatt.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a határozatában az 1. kérelmi elem körében megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel alkalmazandó Kbt. 71. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését, ezért megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 500.000.-Ft bírságot szabott ki.
A határozat indokolása a következőket rögzítette:
Az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik része szerinti közbeszerzési eljárását – a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján – 2023. június 28. napján indította meg.
A kérelmező három kérelmi elemmel támadta a H Kft. ajánlattevő ajánlata érvényességét.
A Döntőbizottság először az 1. kérelmi elemet vizsgálta.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy a Kbt. kógens szabályozása alapján az ajánlatkérő az ajánlat érvényességének megítélése során a felhíváshoz, a közbeszerzési dokumentumokhoz, és a jogszabályokhoz kötött. A bírálat során hiány, hiányosság, vagy nem egyértelműség esetén az ajánlatkérő a Kbt. 71. §-át köteles alkalmazni, a felvilágosításkérési eljárás körében, amennyiben a hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása a Kbt. 71. § (8) bekezdésben meghatározott korlátokba ütközik, és az eredeti ajánlat nem megfelelő, az ajánlat érvénytelenségét kell megállapítani.
A Döntőbizottság a konkrét esetben azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban kötelezővé tette, hogy az ajánlatokban a gyártót és a gyártás helyét meg kell adni.
Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 288. cikke értelmében az Európai Parlament és a Tanács rendelete teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 9-i 952/2013/EU rendelete (a továbbiakban: Uniós Vámkódex rendelet) Preambuluma rögzíti e rendelet közösségi piacot védő megalkotásának céljait, az 1. cikke tartalmazza a rendelet tárgyát és alkalmazási körét, a 60. cikk rögzíti az áru származására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.
A kötelező és közvetlenül alkalmazandó Uniós Vámkódex rendeletnek megfelelően a kógens Kbt. a 74. § (3) bekezdésében elrendeli, hogy az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban, illetve az Uniós Vámkódex rendeletben meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni.
A szakmai ajánlat részét képező, az ajánlatkérő által kiadott táblázatban a gyártás helyét kellett megadni, amelyben az ajánlattevő Németországot szerepeltette, ugyanakkor a közbeszerzési eljárásban benyújtott további dokumentumok ezt nem támasztják alá, azok a gyártó székhelyét rögzítik. A Döntőbizottság rámutatott, hogy a gyártás helye és a gyártó székhelye nem szükségszerűen azonos. Az, hogy mi minősül a gyártás, származás helyének jogszabály által szabályozott.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek észlelnie kellett volna, hogy a közbeszerzési eljárásban benyújtott okiratok nem a gyártás helyét, hanem a gyártó székhelyét rögzítik. Különösen arra tekintettel, hogy a kérelmező az előzetes vitarendezési eljárásban erre utalt.
A Döntőbizottságnak a D.377/2023-as ügyben született 32. számú határozat alapján hivatalos tudomása van arról, hogy az ezen határozattal érintett közbeszerzési eljárásban a H Kft. akként nyilatkozott, hogy a megajánlott készülék származási helye Kína.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint indokolt, hogy e vonatkozásban felvilágosításkérés/hiánypótlás kerüljön kiküldésre a közbeszerzési eljárásban. Az ajánlatkérő ezen felvilágosításkérést követően kerülhetett volna abba a helyzetbe, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata érvényességéről döntést hozzon.
Ezért az 1. kérelmi elem körében a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel alkalmazandó Kbt. 71. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését.
A Döntőbizottság a 2. kérelmi elem vizsgálata során megállapította, hogy a kérelmező álláspontja szerint a kizárás hatálya alatt álló HM Kft. nem tartozik a Kbt. 3. § 2. pontjában meghatározott kivételi körbe, ezáltal a kizárt HM Kft. alvállalkozói minősége a H Kft. ajánlatának érvénytelenségét eredményezi.
A Döntőbizottság – a D.377/32/2023. számú ügyben született határozattal egyezően – megállapította, hogy a kérelmező helytállóan hivatkozott arra, hogy a HM Kft. kizáró okok hatálya alatt áll.
Az EKR rendszerben a Gazdasági Versenyhivatal nyilvántartása feltünteti, hogy az eljárás alá vont HM Kft. a Tpvt. 11. § EUMSZ 101. cikk ügy típusban a 2022. június 15-én kelt határozattal kizáró okok hatálya alatt áll, a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá kerülés dátuma 2022.06.15., végének dátuma 2025.06.15. A versenyhivatali határozat elleni perben az azonnali jogvédelem elutasításra került. (Az ajánlatkérő által hivatkozott megbízhatóság igazolására a 2020. április 14-i Közbeszerzési Hatósági határozat alapján másik GVH határozattal összefüggésben került sor.)
A Döntőbizottság ugyanakkor rámutatott arra, hogy a jelen eljárásban az ajánlatkérő csak a Kbt. 114. § (1) bekezdése alapján kötelezően előírandó kizáró okok alkalmazását írta elő. Az ajánlatkérő nem írta elő a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró okot, hanem csak a Kbt. 62. § (1) bekezdés h)-k) és m) pontjában meghatározott kizáró okokat kívánta alkalmazni.
Mivel a tárgyi eljárásban nem került alkalmazásra, a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok alá tartozás a jelen esetben nem eredményezhette az ajánlat érvénytelenségét. A HM Kft. kizáró okok alá tartozása a jelen esetben emiatt nem bírt relevanciával.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem 2. elemét elutasította.
A Döntőbizottság a 3. kérelmi elem vizsgálata során elöljáróban rögzítette, hogy az ajánlattevő felelőssége, hogy úgy mutassa be az ajánlati árának költségelemeit, olyan részletességgel, hogy az megalapozottan alátámassza a vállalását, megjelölje, hogy milyen költségekkel számolt ajánlati ára kalkulálásakor és ezzel meggyőzze az ajánlatkérőt is, hogy a vállalása teljes biztonsággal megalapozott, alátámasztott. Ezt kell ismertetnie az ajánlattevőnek árindokolás benyújtása során. A Legfelsőbb Bíróság a Kfv.VI.37.118/2009/6. számú ítéletében rámutatott, hogy „Az indokolásnak mindig objektív tényeken kell alapulnia, ha szükséges, igazolt számításokat kell tartalmaznia, bizonyítékokat kell megjelölnie, akár a beszerzési árak igazolásával. Az ajánlatkérőnek az a kötelezettsége, hogy meggyőződjön arról, az adott ajánlati áron a szerződés teljesíthető, maga után vonja azt a következményt is, hogy az ajánlattevőnek olyan részletes indokolást kell előterjesztenie, amely az adott, kirívóan alacsonynak tekintett ellenszolgáltatást megfelelően indokolja, alátámasztja, az azzal szemben támadt kétségeket eloszlatja, a teljesíthetőségeket igazolja.” Azt is rögzíti az ítélet indokolása, hogy „az adott ajánlati elemekkel kapcsolatban felmerült kétségeket kell az adott indokolásban az ajánlattevőnek eloszlatnia, amelyhez ha szükséges, olyan bizonyítékokkal kell szolgálnia, amely az állításait alátámasztja.”
Az indokolás objektivitásának megteremtése az ajánlattevő feladata, mivel a közbeszerzési eljárás megnyerésének célja tükrében az ő érdekkörébe tartozik, hogy olyan tényszerű adatokat, dokumentumokat bocsásson az ajánlatkérő rendelkezésére, amely alapján az ajánlatkérő meggyőződhet a vállalt ellenszolgáltatás melletti valós teljesíthetőségről. Az ajánlattevő az aránytalanul alacsony ár kapcsán benyújtott indokolásban foglalt adatokkal támasztja alá az ajánlati árát, igazolja, hogy az ajánlati árának kalkulálása során minden felmerülő költséggel, tétellel számolt, ezért abban minél részletesebb, minél konkrétabb adatokat tartalmazó levezetésre kell törekednie, ennek érdekében az ajánlati árat alkotó és az ajánlati ár kalkulálásakor figyelembe vett árelemeket kell ismertetni azok mértékének bemutatásával, mert ezzel tudja leginkább objektíven alátámasztani az aránytalanul alacsony ajánlati árát. Az ajánlatkérő pedig ezen konkrét ajánlati árat alkotó árelemek bemutatása alapján, az indokolásban foglalt adatok alapján tud meggyőződni arról, hogy a megajánlott áron biztosítható-e részére a teljesítés, a vállalás megalapozott-e. Ellenkező esetben az ajánlatkérőnek érvénytelenné kell nyilvánítania az ajánlatot. Az ajánlatkérőnek van lehetősége akár több alkalommal is további kiegészítő indokolást kérni még az ajánlattevőtől, ha úgy látja, hogy az indokolásban szereplő adatok elfogadhatósága kétséges.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy az előzetes vitarendezési eljárásban a kérelmező által hiányolt munkaszerződés benyújtásra került, annak dátuma a közbeszerzési eljárást megelőzi, így az ajánlattevői kalkuláció alapjául szolgálhatott azzal, hogy a szerződésben szereplő órabérnél magasabb összeggel kalkulált az ajánlattevő az ajánlatában. Ez a körülmény a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati ár megalapozottságának kétségbevonására nem alkalmas. A munkabérrel kapcsolatos költségeket az ajánlattevő ismertette.
Az adó- és járulékfizetés teljesítésével kapcsolatos dokumentumok a jelen esetben ezen tétel kapcsán a Döntőbizottság álláspontja szerint nem voltak indokoltak az aránytalanul alacsony ár vizsgálatához, azok nélkül is meggyőződhetett arról az ajánlatkérő, hogy az érintett szakember – kötelező legkisebb munkabért, illetve garantált bérminimumot meghaladó – bérével és annak tervezett emelésével az ajánlattevő kalkulált, a bért alátámasztó szerződés bemutatásra került.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme 3. elemét is elutasította.