A jogorvoslati üggyel érintett tárgyak: A Ptk.képviseletre vonatkozó rendelkezéséből következően a képviselő tudomásszerzésével a képviselt személy tudomásszerzése is megtörténik, amely a közös közbeszerzési eljárásban is irányadó rendelkezés a jogorvoslati határidő megtartottsága szempontjából. Másfelől azt kell vizsgálni, hogy a szerződéskötéstől visszalépett ajánlattevő esetében a rendelkezésére álló információknak, a közbeszerzési eljárás felállított szabályainak megfelelően történt-e a jognyilatkozat közlése.
Tényállás
A támogató vissza nem térítendő támogatást biztosított az I. r. ajánlatkérő, egyben kérelmezői önkormányzat részére.
A kérelmezői önkormányzat képviselő-testülete határozattal döntött arról, hogy a II. r. ajánlatkérő lebonyolításában a kérelmező uszoda és strandfürdő fejlesztése építési beruházást valósítson meg.
A kérelmező, mint ajánlatkérő és a II. r. ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Rész 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indítottak építési beruházás tárgyában, melynek ajánlati felhívása 2021. november 19-én került feladásra.
A felhívás tartalmazta, hogy közös közbeszerzésre kerül sor, rögzítette a kötelező tartalmi elemeket, köztük a közbeszerzés ismertetését.
A dokumentáció tartalmazta, hogy a közbeszerzési eljárást a II. r. ajánlatkérő folytatja le a kérelmezői önkormányzat nevében.
A kiadott vállalkozási szerződéstervezet rögzítette, hogy a megrendelő a kérelmezői önkormányzat.
A 2021. december 13. napi ajánlattételi határidőben az EKR 4 ajánlatot bontott fel. Mások mellett a jelen ismertetés szerint E Kft. (a továbbiakban: kérelmezett) (ajánlati ára: 648.567.126.-Ft) és a jelen ismertetés szerint M Kft. (ajánlati ára: 663.643.364.-Ft) nyújtott be ajánlatot.
Az írásbeli összegezést 2021. december 28-án töltötték fel az EKR rendszerbe. Az összegezés szerint a közbeszerzési eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevő a kérelmezett lett. A nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő az M Kft. volt.
Az írásbeli összegezés szerint a szerződéskötési moratórium kezdete: 2021. december 29-e, lejárta: 2022. január 7-e volt.
A II. r. ajánlatkérő műszaki projektmenedzsere 2022. január 3-án megküldte a szerződéskötéshez szükséges adatok listáját a kérelmezett részére.
A kérelmezett a 2022. február 16-án a II. r. ajánlatkérő képviselőiként eljáró személyeket e-mailben, valamint a kérelmezői ajánlatkérőnek és név szerint vezérigazgatójának címzett, az önkormányzat székhelyére tértivevényes, postai úton megküldött levélben bejelentette, hogy eláll a szerződéskötéstől, közölte az elállás indokait.
A 2022. február 17-én kelt levélben a II. r. ajánlatkérő közölte a kérelmezettel, hogy megalapozatlannak, tény- és iratellenesnek ítéli a kérelmezett visszalépését, annak indokait.
2022. január 17-én kelt levelében a II. r. ajánlatkérő szerződéskötésre hívta fel a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevőként kihirdetett M Kft.-t.
2022. február 26-án a kérelmező megkötötte a közbeszerzési szerződést az M Kft.-vel. A szerződést a kérelmező nevében és megbízásából a II. r. ajánlatkérő vezérigazgatója írta alá.
2022. március 1-jén feladásra került és a Közbeszerzési Értesítőben megjelent a közbeszerzési eljárás összegezése, mely rögzítette, hogy „Ajánlatkérő a Kbt. 131. § (4) bekezdése alapján – a nyertes visszalépése miatt – az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel kötötte meg a szerződést, akit az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölt.”
2022. április 22-én a II. r. ajánlatkérő feljegyzést küldött a kérelmezői önkormányzat jegyzője részére, melyben tájékoztatást adott a kérelmezett visszalépéséről.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmezői önkormányzat 2022. április 26-án előterjesztett, és 2022. április 29-én hiánypótolt jogorvoslati kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett megsértette a Kbt. 131. § (9) bekezdését, mivel jogellenesen lépett vissza a közbeszerzési szerződés megkötésétől.
A kérelmezett észrevétele
A kérelmezett elsődlegesen a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte a kérelem elkésettségére hivatkozva. Másodlagosan kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását annak megalapozatlansága miatt.
A II. r. ajánlatkérő észrevétele
Közölte, hogy a kérelmező által előadottakat helyesnek és magára nézve is irányadónak tekinti.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a végzésében a jogorvoslati eljárást megszüntette.
A végzés indokolása a következőket rögzítette:
A tárgyi közbeszerzési eljárás megkezdésének időpontja 2021. november 19. napja, ezért a kérelemben foglaltakra a Kbt. ezen időpontban hatályban volt anyagi jogi rendelkezései, míg a jogorvoslati eljárás lefolytatására a kérelem benyújtása idején, azaz 2022. április 26. napján hatályos Kbt. eljárásjogi rendelkezései az irányadók.
A kérelmező abban a jogkérdésben kérte a Döntőbizottság állásfoglalását, hogy a jelen esetben fennálltak-e a Kbt. 131. § (9) bekezdése jogszerű alkalmazásának feltételei.
A Döntőbizottság hivatalból és a kérelmezett elkésettségi kifogása alapján a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálásának eljárási jogi feltételeit vizsgálta, figyelemmel a kérelmezői tudomásszerzés időpontjára, és a kérelem előterjesztésére nyitva álló szubjektív jogorvoslati határidőre.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a felek között az nem volt vitatott, hogy a jogsértő esemény a kérelmező azon cselekményével azonosítható, amely szerint megindokolt nyilatkozatával bejelentette, hogy visszalép a közbeszerzési szerződés megkötésétől. A jogsértő esemény megtörténtének időpontja tehát a felek által nem vitatottan azonosítható, 2022. február 16. napja, amikor a kérelmezett az e-mailt megküldte, valamint amikor a nyilatkozatot postára adta.
A felek között a kérelmezői tudomásszerzés időpontja volt vitatott. A kérelmező e körben arra hivatkozott, hogy a közbeszerzési eljárását a Kbt. 29. § (1) bekezdése alkalmazásával folytatta le, tehát a közbeszerzés lebonyolításáért valójában a II. r. ajánlatkérő volt felelős, a közbeszerzési eljárásban a kérelmezői önkormányzat ajánlatkérőként nem vett részt, ajánlatkérőként történő nevesítése a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben kizárólag azért volt szükséges, mert az elektronikus közbeszerzés lefolytatására igénybe vett informatikai rendszer, az EKR technikai beállításai miatt erre kényszerült. A kérelmező arra is hivatkozott, hogy a II. r. ajánlatkérő részére adott meghatalmazás kizárólag a közbeszerzési eljárás lebonyolítására, a közbeszerzési szerződés megkötésére terjed ki.
A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy a Kbt. 29. § (1) bekezdésének 2. mondata kétséget nem hagyóan, kógens jelleggel rögzíti, hogy abban az esetben is, amikor egy ajánlatkérő más ajánlatkérőt meghatalmaz annak érdekében, hogy a nevében közbeszerzési eljárást folytasson le, ez a megoldás nem eredményezheti a meghatalmazást adó ajánlatkérőre a Kbt. alapján alkalmazandó szabályok megkerülését. A jelen esetben tényszerűen rögzíthető, hogy a II. r. ajánlatkérőnek nem volt közbeszerzési igénye semmilyen módon vagy mértékben a jelen építési beruházás tárgyát képező uszoda és strandfürdő felújítási, építési munkáival összefüggésben. Beszerzési igénye kizárólag a kérelmezői önkormányzatnak volt. Szerződést kizárólag a kérelmezői önkormányzat kívánt a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjével kötni. A II. r. ajánlatkérő szerepe a tárgyi eljárásban kizárólag annak lebonyolítása volt. E feladatra a kérelmezői önkormányzat képviselőtestülete határozattal jelölte ki a II. r. ajánlatkérőt, a kérelmezői önkormányzat polgármestere pedig közvetlenül adott meghatalmazást személy szerint a II. r. ajánlatkérő vezérigazgatója részére arra, hogy a közbeszerzési eljárás során kiválasztott vállalkozóval megkösse a szerződést. A szerződést azonban a vezérigazgató személyesen, kizárólag a kérelmezői önkormányzat polgármestere nevében és javára eljárva írhatta alá, tehát pénzügyi kötelezettségvállalást kizárólag a kérelmezői önkormányzat tett, a közbeszerzési szerződés részes fele a nyertes ajánlattevőn kívül kizárólag a kérelmezői önkormányzat.
A jogorvoslati eljárás tárgya kizárólag annak vizsgálata, hogy a kérelmezett a Kbt. 131. § (9) bekezdésében rögzített feltételek jogszerű alkalmazásával lépett-e vissza a szerződés megkötésétől. A jogorvoslati eljárásnak nem lehet tárgya a kérelmezői önkormányzat kártérítési igénye körében történő döntés. Figyelemmel arra, hogy a kérelmező által megjelölt, jogsértőnek vélt cselekmény nem a közbeszerzési eljárás során meghozott ajánlatkérői döntéssel, mulasztással kapcsolatos, hanem kifejezetten az eljárást lezáró döntést követően, a szerződéskötéssel szoros összefüggésben álló ajánlattevői magatartással függ össze, ezért jogi relevanciával a közös ajánlatkérés kapcsán mindösszesen az a tény rendelkezik, hogy függetlenül attól, hogy a közbeszerzési eljárás lebonyolításában a kérelmezői önkormányzat nem vett részt, a Kbt. előírásainak betartásával fennálló felelőssége a Kbt. 29. § (1) bekezdés alapján fennáll. Különös figyelemmel a jóhiszemű joggyakorlás követelményére, a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvének érvényesítésére. Ennélfogva az ajánlatkérő felelőssége semmiképpen nem zárható ki a nevében és érdekében lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményének ismeretét, a nevében és javára megkötött szerződés tartalmának ismeretét, valamint annak ismeretét illetően, hogy a nevében és javára közbeszerzési szerződést nem a nyertesként kihirdetett ajánlattevővel kötik meg, mégpedig azért, mert a nyertes a szerződéskötéstől visszalépett. A Döntőbizottság megjegyezte, hogy a tudomásszerzés időpontjaként megjelölt 2022. április 22. napját megelőzően már másfél hónappal nemcsak a közbeszerzési eljárás résztvevői, hanem bárki értesülhetett arról, hogy a nyertes ajánlattevő a Kbt. 131. § (9) bekezdésére hivatkozva visszalépett a szerződéskötéstől, tekintve, hogy a jogszabály szerinti hirdetmény 2022. március 3-án került közzétételre az eredményről.
A tudomásszerzés időpontjának megállapítása szempontjából releváns körülménynek minősül továbbá az, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban hogyan határozta meg a kapcsolattartás módját. Az útmutatóban előírásra került, hogy a lebonyolító ajánlatkérő, a II. r. ajánlatkérő, amely a kérelmezői önkormányzat nevében folytatta le a közbeszerzési eljárást. Az útmutató rögzítette továbbá, hogy az ajánlatkérő nem alkalmazza az elektronikus úton történő kapcsolattartást az eljárást eredményeként megkötendő szerződés megkötésére. Erre tekintettel tehát a megfelelően dokumentált jognyilatkozat az ajánlatadási feltételekben meghatározottak szerint szabályszerűen közölhető volt az ajánlatkérővel – akár e-mailben, akár postai úton, akár mindkét féle módon, miként az a jelen esetben is történt. A közbeszerzési dokumentumok között kiadott szerződéstervezet egyértelműen rögzítette, hogy a vállalkozási szerződést a polgármester nevében és megbízásából a II. r. ajánlatkérő vezérigazgatója fogja aláírni.
A fentiekre tekintettel a kérelmezői önkormányzat részére és egyúttal a II. r. ajánlatkérő vezérigazgatója részére címzett e-mailben és postai úton megküldött kérelmezetti nyilatkozat a közbeszerzési dokumentumokban meghatározottnak megfelelően közölt nyilatkozatnak minősül. A kérelmező tévesen állította azt, hogy kizárólag a jogorvoslati eljárás megindítására jogosult törvényes képviselő tudomásszerzéséhez lenne köthető a Kbt. 148. § (3) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidő kezdete. Egyfelől a jogorvoslati határidők megtartottsága szempontjából nincs jogi relevanciája annak, hogy személy szerint ki jogosult jogorvoslati eljárás iránti kérelmet a kérelmezői önkormányzat nevében benyújtani, másfelől azt kell vizsgálni, hogy a kérelmezett rendelkezésére álló információknak, a közbeszerzési eljárás felállított szabályainak megfelelően történt-e a jognyilatkozat közlése. A jelen esetben a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett a megfelelő módon, a megfelelő címzettnek továbbította a nyilatkozatát.
A kérelmező által is meghivatkozott számos eseti döntésben tükröződik az az évtizedek óta rögzült közbeszerzési joggyakorlat, mely szerint a jogvesztő határidők megtartottságának vizsgálatakor annak van jelentősége, hogy a jogorvoslatot kérő mikor jut olyan információ birtokába, amely alapján feltételezhette, hogy a döntés a Kbt. szabályait sérti. Minden esetben e döntéshez szükséges releváns tények tudomásszerzését kell vizsgálni, tények és nem jogi álláspont kialakulását kell vizsgálni.
A jelen esetben releváns tény az, hogy a közbeszerzési eljárásban nyertesként kihirdetett ajánlattevő visszalépett a szerződéskötéstől, annak indokait a 2022. február 16-án közölt nyilatkozatában részletesen feltárta. A II. r. ajánlatkérő vezérigazgatója a kérelmezői önkormányzat nevében 2022. február 17-én úgy nyilatkozott, hogy a kérelmezetti elállást tudomásul vette, és szintén a kérelmezői önkormányzat nevében részletesen kifejtette azon ténybeli és jogi indokait, amely alapján az elállást jogsértőnek tartotta. Ezt követően a II. r. ajánlatkérő képviselői és a kérelmezett között nem volt egyeztetés a szerződés megkötésének lehetősége tárgyában. Sem a kérelmezői önkormányzat nevében eljáró II. r. ajánlatkérő, sem a kérelmezői önkormányzat polgármestere a továbbiakban nem kutakodott a kérelmezetti elállás ténybeli indokai után, a felek között további kommunikáció nem volt e körben, sőt a jogorvoslati kérelem is kizárólag a 2022. február 16-án közölt kérelmezetti indokok alapján kérte a jogsértés megállapítását.
Összefoglalva a fentieket, a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező az állított jogsértésről, a ténybeli alapul szolgáló kérelmezetti döntésről, a kérelmezett által megjelölt és a kérelmező által vitatott tényekről 2022. február 17-én tudomást szerzett. A tudomásszerzés időpontjától számított 15 napos jogvesztő határidőn túl került benyújtásra 2022. április 26-án a jogorvoslati kérelem, ennélfogva az érdemi elbírálásnak eljárási jogi akadálya áll fenn, a jogorvoslati kérelem elkésett.
A Döntőbizottság végzése ellen a kérelmezői önkormányzat nyújtott be keresetet a bírósághoz, a perbe a II. r. ajánlatkérő beavatkozott a felperes oldalán
A Fővárosi Törvényszék a 2022. október 11-én kelt 106.K.702.465/2022/14. számú ítéletében a keresetet elutasította, a következő indokok alapján.
A jelen jogvitában a törvényszéknek abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes jogszerűen döntött-e a jogorvoslati kérelem elkésettségére tekintettel a felperes által kezdeményezett jogorvoslati eljárás megszüntetéséről.
A törvényszék először a felperes által hivatkozott eljárásjogi szabálysértéseket vizsgálta.
A felperes arra hivatkozott, hogy az alperes iratellenes következtetéseket vont le, és iratellenesen nem fogadta el a jogsértésről való tudomásszerzés felperes által megjelölt időpontját. A felperes nem fejtette ki részletes érvelését azzal kapcsolatban, hogy az alperes mely tényt rögzített vagy hagyott figyelmen kívül iratellenesen a végzésében. Hangsúlyozta a törvényszék, hogy az alperes jogkövetkeztetésének vizsgálatába tartozó érdemi kérdésnek minősül az, hogy az alperes jogi álláspontjából kifolyólag helytállóan állapított-e meg a felperes által megjelölthöz képest előbbi tudomásszerzési időpontot. Az, miszerint valamely tényt vagy körülményt az alperes a felperestől eltérően értékel, nem iratellenességet eredményez, hanem a bizonyítékok mérlegelése körébe tartozik.
A felperes álláspontja szerint az alperes nem tett eleget az Ákr. 81. § (1) bekezdése alapján őt terhelő indokolási kötelezettségnek, mert következtetéseit indokolással nem támasztotta alá, nem adott részletes és kimerító indokolást azzal kapcsolatban, hogy miért nem fogadta el a felperes előadását, bizonyítékait. A törvényszék megállapította, hogy a felperes állításával szemben az alperes a feltárt tényállásból levont következtetéseit megindokolta, döntéséből az annak alapjául szolgáló tények, az alkalmazott jogszabályok, az irányadó bírói gyakorlat lényege és az ezekből levont jogi következtetés egyértelműen megállapíthatóak voltak.
Az alperes végzése indokolásában számot adott arról, hogy a jogorvoslati kérelemben állított jogsértés időpontja a felek által nem vitatottan 2022. február 16. napja, amikor a kérelmezett elküldte azt az e-mailt és feladta azt a postai küldeményt, amelyek a szerződéskötéstől való visszalépésről szóló nyilatkozatát tartalmazták. A felperes jogsértésről való tudomásszerzésével kapcsolatban rögzítette azt, hogy a felperes nevében meghatalmazott ajánlatkérőként a felperesi érdekelt bonyolította le a közbeszerzési eljárást, a közbeszerzési szerződést azonban kizárólag a felperes kötötte meg a nyertes ajánlattevővel, és a felperes polgármestere a felperesi érdekelt vezérigazgatóját hatalmazta meg a szerződés aláírására. Az alperes kiemelte végzése indokolásában azt is, hogy a kérelmezett a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott kapcsolattartási módon a megfelelő címzettnek küldte meg a visszalépést bejelentő nyilatkozatát. Hangsúlyozta, hogy a felperesi érdekelt vezérigazgatója 2022. február 17. napján a felperes nevében tájékoztatta a kérelmezettet, hogy a visszalépést tudomásul veszi, de egyúttal azt is közölte, hogy milyen indokok alapján tartja jogsértőnek a szerződéskötéstől történt visszalépést. Kifejtette azt is, hogy a felperesi érdekelt még szintén 2022. február 17. napján szerződéskötésre hívta fel a kérelmezettet követő legkedvezőbb ajánlatot tevő gazdasági társaságot, és a továbbiakban sem a felperes, sem a felperesi érdekelt nem kutakodott a kérelmezett visszalépésének indokai után. Mindezek alapján, a felperes képviselőjének 2022. február 17. napján tett nyilatkozatára figyelemmel jutott arra a következtetésre az alperes, hogy a felperes 2022. február 17. napján szerzett tudomást az állított jogsértésről.
Az alperes a fentiek szerint kifejtette végzése indokolásában azt, hogy miért nem fogadta el a felperes által a tudomásszerzéssel kapcsolatban előadottakat. A felperes által hivatkozott eseti döntéseket illetően utalt arra az alperes, hogy azokban az évtizedek óta rögzült közbeszerzési joggyakorlat jelenik meg, amely szerint a jogvesztő határidők megtartottságának vizsgálatakor annak van jelentősége, hogy a jogorvoslatot kérő mikor jut olyan információ birtokába, amely alapján feltételezhette, hogy a döntés a Kbt. szabályait sérti. Az alperes a törvényszék álláspontja szerint figyelembe vette a joggyakorlat felperes által idézett megállapításait is, és azokra tekintettel hozta meg döntését.
A felperes azt is sérelmezte, hogy az alperes az indokolási kötelezettség megsértésével mellőzte bizonyítékait a tudomásszerzés időpontjával összefüggésben. E körben rögzítette a törvényszék, hogy a felperes nem jelölte meg konkrétan azt, hogy mely bizonyítékait mellőzte az alperes, és az alperes végzésében nem is utalt arra, hogy valamely bizonyítékot mellőzött volna, ezért a felperes ezzel kapcsolatos hivatkozása érdemben nem volt vizsgálható.
Ezt követően a törvényszék az ügy érdemét illetően azt vizsgálta, hogy az alperes - a Kbt. 148. § (3) bekezdésére és a Kbt. 29. § (1) bekezdésére is figyelemmel - jogszerűen állapította-e meg, hogy a felperes jogorvoslati kérelme elkésett.
Nem volt vitatott a felek között, hogy a felperes jogorvoslati kérelmében állított jogsértés 2022. február 16. napján történt, amikor a kérelmezett postára adta és e-mailben elküldte a szerződéskötéstől való visszalépést tartalmazó nyilatkozatát. Az sem volt vitatott, hogy a Kbt. 29. § (1) bekezdése alapján a felperes nevében a felperesi érdekelt meghatalmazott ajánlatkérőként bonyolította le a közbeszerzési eljárást. Helytállóan rögzítette végzésében az alperes azt is, hogy a felperes polgármestere a felperesi érdekelt vezérigazgatóját hatalmazta meg a közbeszerzési szerződés aláírására, valamint a közbeszerzési dokumentumokban közzétett szerződéstervezet is tartalmazta azt, hogy a szerződést a felperes képviselőjeként a polgármester nevében és megbízásából a felperesi érdekelt vezérigazgatója írta alá.
Figyelemmel arra, hogy a felperesi érdekelt vezérigazgatója a 2022. február 17. napján írt levelében a felperes megbízásából tájékoztatta a kérelmezettet arról, hogy a visszalépését tudomásul veszi, de megalapozatlannak, jogsértőnek tartja a Kbt. 131. § (9) bekezdésében foglalt feltételekre tekintettel, megállapítható az, hogy a felperesi érdekelt vezérigazgatója, és rajta keresztül az általa képviselt felperes is ezen a napon szerzett tudomást a jogsértésről.
A Kbt. 29. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a nevében közbeszerzési eljárást folytasson le.
A felperes hivatkozott arra, hogy a Kbt. 29. § (1) bekezdése szerinti meghatalmazás nem a polgári jogi értelemben vett tipikus meghatalmazást jelenti, azonban nem adta elő azt, hogy miben tér el a Kbt. 29. § (1) bekezdése szerinti meghatalmazás a polgári jogi meghatalmazástól. A törvényszék álláspontja szerint nincs eltérés abban, hogy a Kbt. 29. § (1) bekezdésében foglalt meghatalmazás esetén is irányadó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:11. § (1) bekezdésének második mondata, amely szerint a képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A törvényszék megítélése szerint jelen ügyben annak volt jelentősége, hogy a közbeszerzési szerződés felperes nevében történő aláírására személy szerint a felperesi érdekelt vezérigazgatója kapott meghatalmazást a felperes polgármesterétől, ezért ő képviselte a felperest a szerződéskötés során, így akkor is, amikor a kérelmezett bejelentette, hogy visszalép a szerződéskötéstől. Szintén a felperes képviseletében tájékoztatta a felperesi érdekelt vezérigazgatója a kérelmezettet 2022. február 17. napján arról, hogy a visszalépését megalapozatlannak, jogsértőnek tartja. A Ptk. 6:11. § (1) bekezdésének képviseletre vonatkozó rendelkezéséből következően a képviselő tudomásszerzésével a képviselt személy tudomásszerzése is megtörténik. Mindezekre tekintettel megállapítható az, hogy a felperes a képviselője útján 2022. február 17. napján értesült a jogorvoslati kérelmében állított jogsértésről.
Mindezek alapján az alperes végzésében jogszerűen döntött arról, hogy a felperes jogorvoslati kérelmének elkésettsége miatt a jogorvoslati eljárást megszüntette.