Címszavak: közbeszerzés, eljárásrend, nemzeti eljárásrend, statisztika, egyajánlatos közbeszerzések
2025 I-III. negyedévében az ajánlatkérők 5107 darab eredményes közbeszerzési eljárást[1] folytattak le 3369,6 milliárd forint értékben, ennek során összesen 11440 darab szerződést[2] kötöttek meg, melynek összértéke 3374,3 milliárd forintot tett ki[3]. A szerződések mintegy 35 százaléka a nemzeti eljárásrend keretében került megkötésre, ez 4050 darab szerződést jelentett, 65 százalék pedig az uniós rezsimben lefolytatott szerződésekhez kapcsolódott. A szerződések értékarányát tekintve még nagyobb volt a súlya az uniós rezsimben kötött szerződéseknek, több, mint 90 %, és ezzel párhuzamosan a nemzeti eljárásrendű szerződések értékaránya 2025 első kilenc hónapjában 10 százalék alá csökkent, 257 milliárd forint összértékkel (lásd: 1. ábra). Tehát 2025 I-III. negyedévében az összes megkötött közbeszerzési szerződés valamivel több, mint harmadát (35,4%-át, 4050 db), értékének pedig mindössze 7,6%-át (257 Mrd Ft) tették ki a nemzeti eljárásrendű közbeszerzésekhez kapcsolódó szerződések. A továbbiakban ezeknek a szerződéseknek az elemzésére kerül sor a főbb statisztikai mutatók szerint. Az a következtetés rögtön levonható az 1. ábra adataiból, hogy a nemzeti eljárásrendű szerződéseknél az egy közbeszerzésre jutó érték csupán körülbelül ötöde (21,5%-a) az összes odaítélt szerződésre vonatkozó fajlagos értéknek és 15 százaléka az uniós rezsimhez köthető egy szerződésre jutó értéknek.
2025 I-III. negyedévében a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések havi bontásának vizsgálata során viszonylag egyenletes megoszlást kapunk mind a számarányuk, mind az értékarányuk szempontjából (2. ábra).
Az egyes hónapok között fennálló legnagyobb eltérés mindkét vizsgált szempontból 5 százalékpont alatt maradt, a szerződések számarányát tekintve 4,1 százalékpontot tett ki a legnagyobb különbség a júliusi maximum (13,1%) és az augusztusi minimum (9,0%) érték között.
A nemzeti eljárásrendű közbeszerzések értékének hányada a februári hónapban bizonyult a legalacsonyabbnak (9,3%), ami csak 3,5 százalékponttal volt kevesebb a márciusi hónap adatához képest, amelyhez a legmagasabb értékarány tartozott (12,8%).
Azt is megállapíthatjuk az ábráról, hogy 2025 első kilenc hónapjában a nemzeti eljárásrendhez tartozó közbeszerzési szerződések darabszáma nagyon hasonló mértékben oszlott meg az egyes hónapok között, mint a szerződések értéke.
2025 I-III. negyedévét tekintve a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések majdnem felét, 45 százalékát az építési beruházás tárgyú szerződések alkották 1839 db szerződéssel, a kicsivel több, mint 1200 db árubeszerzés tárgyú szerződés 30 százalékos hányadot tett ki, a szolgáltatás-megrendelések aránya pedig 25 százalékot ért el a kb. 1000 db ilyen tárgyú szerződéssel.
A szerződések értékét tekintve az építési beruházások még nagyobb súlyt képviseltek, az összérték több, mint a háromnegyede kapcsolódott hozzájuk, ami volumenben meghaladta a 200 milliárd forintot. A szolgáltatás-megrendelések (32,3 Mrd Ft) és az árubeszerzések (23 Mrd Ft) értékaránya 10 százalék körüli adatot produkált.
A 3. és 4. ábrák összehasonlításából látható, hogy a nemzeti eljárásrendű közbeszerzési szerződések a beszerzés tárgya szerinti megoszlása 2025 I-III. negyedévében jelentősen eltér az összes megkötött szerződés esetében mért arányoktól, utóbbi esetben ugyanis az építési beruházások számaránya volt a legkisebb (kb. 20%) és értékarányuk is csak 40 százalék körüli értéket ért el (42,4%), tehát az építési beruházások mondhatni, hogy kétszer akkora súllyal szerepeltek a nemzeti rezsimben megkötött szerződések körében, mint az összes szerződés vonatkozásában.
Az 5. ábra jól szemlélteti a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) jelentős szerepét a hazai közbeszerzések piacán 2025 I-III. negyedévében. A diagramokról látható, hogy a nemzeti rezsimben lefolytatott, azaz az alacsonyabb értékű eljárásokhoz tartozó közbeszerzési szerződések körében jóval magasabb arányokat értek el a nyertes kkv-k, mint az összes szerződés esetében, mind a számarányuk, mind az értékarányuk 85%-90% között alakult. Konkrétan a nyertes kkv-t tartalmazó nemzeti eljárásrendű szerződések számaránya több, mint 10 százalékponttal bizonyult magasabbnak az összes szerződésen belüli megfelelő aránynál, az értékarányuk pedig több, mint kétszerannyi lett. Közérthetően fogalmazva elmondható, hogy az alacsonyabb értékű nemzeti eljárásrendű közbeszerzési szerződések vonatkozásában 100 megkötött szerződésből 86-ot a kkv-k nyertek el, míg az összes szerződés esetén ez a szám 75 volt, valamint minden nemzeti rezsimben lefolytatott közbeszerzésben elköltött 100 forintból 88 Ft a kkv-khoz került, ez az érték pedig 44 Ft volt az összes közbeszerzési szerződés körében.
A közbeszerzési piacon megvalósuló verseny intenzitásának mérésére három mutatót szoktunk vizsgálni a Hatóság publikációiban, az egyik legfontosabb, de legérzékenyebb mérőszám az egyajánlatos közbeszerzések[4] alakulása.
2025 I-III. negyedévében a nemzeti eljárásrendben az egyajánlatos közbeszerzési szerződéseknek mind a számaránya, mind az értékaránya hasonlóan alacsony szinten maradt, mint a korábbi évek azonos időszakaiban (lásd: 6. ábra). Az is elmondható, hogy 2025 I-III. negyedévében a nemzeti eljárásrendben az egyajánlatos szerződések arányai mind a szám-, mind az értékarányt illetően kevesebb, mint feleakkorák voltak, mint a hasonló mutatók az uniós eljárásrendben, ahol a számarányuk 27,1% és az értékarányuk 16,7%-ot tett ki.
A közbeszerzési piac versenyhelyzetének másik fontos mérőszáma az egy közbeszerzési szerződésre jutó ajánlatok átlagos száma. Ez a mutató az összes közbeszerzési szerződés tekintetében pontosan ugyanannyi volt 2025 I-III. negyedévében, mint az előző évek azonos időszakaiban (3,3 db), a nemzeti rezsimben pedig enyhén emelkedett, 2025 I-III. negyedévében 4,3 db átlagos értéket ért el, tehát a nemzeti eljárásrendű szerződésekre átlagosan 1-gyel több ajánlat érkezett, mint az összes közbeszerzési szerződésre.
Azt a következtetést vonhatjuk le ebből, hogy az ajánlatok átlagos számának tekintetében, a közbeszerzési piacon fennálló versenyhelyzet a kisebb értékű, nemzeti eljárásrendbe tartozó szerződések esetén nagyobb volt, mint az uniós rezsimbe tartozó szerződések körében, sőt az összes közbeszerzési szerződés vonatkozásában is igaz ez az állítás.
A közbeszerzési piacon fennálló versenyhelyzet fontos indikátora az eredményesen lezárult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokhoz (HNT) kapcsolódó közbeszerzési szerződések adata is.
2025 I-III. negyedévében a nemzeti eljárásrendben lefolytatott HNT eljárások megkötött szerződéseinek számaránya mindösszesen 0,9%, értékaránya pedig még kevesebb, 0,7% volt. Az uniós eljárásrendben 1-2 százalékponttal magasabban alakultak ezek az arányok, de még így is elhanyagolható a mértékük (1,9% és 3,0%). Lásd. 8-9. ábra.
A megkötött HNT szerződések aránya az összes közbeszerzési szerződéshez viszonyítva szintén alacsony szinten maradt 2025 I-III. negyedévében is, hasonlóan az előző évek azonos időszakának értékeihez, a számarányuk 1,6 százalékot, az értékarányuk 2,9 százalékot ért csak el.
Az ajánlatkérők típusa szerint (regionális/helyi szintű-, közjogi-, közszolgáltató-, központi szintű-, támogatott-, és egyéb szervezet) vizsgálva a nemzeti eljárásrendben megkötött szerződéseket (lásd: 10. ábra) azt tapasztalhatjuk, hogy a közbeszerzések többségét, közel a felét (45%) a regionális/helyi szintű ajánlatkérő szervezetek bonyolították le, a közjogi szervezetekhez és az egyéb kategóriába tartozó szervezetekhez a szerződések mintegy ötöde kapcsolódott, a közszolgáltató szervezetekhez a szerződések közelítőleg 10 százaléka volt köthető, míg a központi szintű- és támogatott szervezetek által lefolytatott eljárások szerződéseinek aránya 5 százalék alatt maradt. A 11. ábráról látható, hogy az értékarányok szempontjából nézve nagyon hasonló sorrendet és arányokat kapunk az ajánlatkérő szervezetekre vonatkozóan, annyi különbséggel, hogy a központi szintű- és támogatott szervezetek sorrendje felcserélődött és a regionális/helyi szintű ajánlatkérők szerződéseihez az összérték több, mint fele tartozott, jelentősen meghaladva a többi ajánlatkérő szervezethez kapcsolódó értékeket és arányokat.
2025 első kilenc hónapjában európai uniós forrás a nemzeti eljárásrendű szerződéseknek a negyedéhez (25,4%) kapcsolódott, szám szerint 1029 közbeszerzési szerződés használt fel valamilyen formában európai uniós támogatást, értékük 86,2 milliárd forintot tett ki, ami egyharmados arányt képviselt az összes nemzeti szerződés értékén belül. Ez azt jelenti, hogy 2025 I-III. negyedévében a nemzeti rezsimben köttetett közbeszerzések összértékének harmadához kapcsolódott uniós támogatás[5]. Az is elmondható, hogy az uniós finanszírozás mindig valamilyen programon keresztül valósul meg, 2025 I-III. negyedéve során a leggyakoribb, legtöbb támogatást nyújtó operatív programok az alábbiak voltak:
- TOP Plusz: Terület- és Településfejlesztési Operatív Program;
- RRF (Recovery and Resilience Facility), az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi eszköze;
- VP: Vidékfejlesztési Program;
- INTERREG: Interregionális Együttműködési Operatív Program;
- GINOP Plusz: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program.
Az EGYÉB kategóriában a kisebb összértékű támogatásokat jelentő programok összevontan szerepelnek, mint pl.: EFOP Plusz: Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, KEHOP Plusz: Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, IKOP Plusz: Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program, DIMOP Plusz: Digitális Megújulás Operatív Program Plusz; VOP Plusz: Végrehajtás Operatív Program, MAHOP Plusz: Magyar Halgazdálkodási Operatív Program, ERASMUS+: az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja, CCEI: Vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszköz, LIFE: az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célokat támogató pénzügyi eszköze. Ezenfelül azok a szerződések is az EGYÉB kategóriában kerültek elszámolásra, amelyek egyszerre több programból nyertek el támogatást.
A 12. ábráról látható, hogy 2025. első kilenc hónapjában a nemzeti eljárásrendű uniós támogatást tartalmazó közbeszerzési szerződések túlnyomó többsége, a TOP Plusz forrásait használta fel, a támogatott szerződések mintegy 70 százaléka kapcsolódott ehhez a programhoz, mind a darabszám, mind az összérték tekintetében. A szerződések kb. 10 százaléka az RRF eszközből nyert támogatást, melyeknek az értéke együtt az összérték 12,5 százalékát tette ki, a harmadik helyen a szerződések szintén 10 százalékával a VP szerepelt kisebb összértékkel, mely nem érte el a 10 százalékos hányadot. Ennek a három programnak a támogatásából részesült a szerződések több, mint 90 százaléka, az összértéknek pedig a 95%-a.
A fenntarthatósági (környezetvédelmi- és/vagy szociális-) szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások adatainak gyűjtésére és abból statisztika előállítására egyelőre még mindig csak a nemzeti eljárásrendben van lehetőség. A 2023 október végén bevezetett új eForms hirdetménymintákban ugyan már szerepelnek a stratégiai szempontú közbeszerzésekre vonatkozó kérdések, de tekintettel arra, hogy ezek opcionálisak, a gyakorlat eddig azt mutatta, hogy nagyon kis százalékban kerültek kitöltésre, így továbbra sem áll rendelkezésre az uniós eljárásrendben a környezetvédelmi, szociális szempontok alkalmazásával kapcsolatos megbízható információ.
2025 I-III. negyedévében a nemzeti eljárásrendű közbeszerzéseken belül 583 darab olyan szerződést kötöttek 50 milliárd forintot meghaladó értékben, melyek környezetvédelmi, azaz röviden zöld szempontokat is figyelembe vevő eljárások részei voltak. Ezeknek a közbeszerzési szerződéseknek a számaránya 14,4 százalékot tett ki, így átlagosan kb. minden hetedik szerződés tartalmazott zöld szempontot, az értékarányuk pedig majdnem elérte a 20 százalékot. Tehát kijelenthető, hogy a zöld szempontok jelentős súllyal szerepeltek az ajánlatkérők közbeszerzéseiben (lásd: 13. ábra).
A szociális szempontok figyelembevételére jóval kevesebbszer került sor a közbeszerzési szerződésekben, 2025 első kilenc hónapjában csupán 83 darab szerződés tartozott ilyen jellegű szempontokat tartalmazó eljárásokhoz, és ezek összértéke nem érte el a 10 milliárd forintot sem. A szociális közbeszerzések számaránya mindösszesen 2 százalékot képviselt a nemzeti eljárásrendű szerződéseken belül (lásd: 14. ábra), ami kevesebb, mint a hetede a zöld közbeszerzések megfelelő adatának. Ugyanebben az időszakban értékarány tekintetében a zöld közbeszerzésekhez körülbelül ötször magasabb hányad kapcsolódott (19,9%), mint a szociális szempontot tartalmazó szerződésekhez (3,9%), így összességében megállapítható, hogy a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések körében az ajánlatkérők a közbeszerzési szerződések során mind a szerződések darabszáma, mind pedig az értéke alapján a környezetvédelmi szempontok figyelembevételét részesítették előnyben a szociális szempontokhoz képest, amit jól szemléltet a 15. ábra is.
2025 I-III. negyedévében a nemzeti eljárásrendű közbeszerzési szerződések értékkategóriák szerinti ábrázolása (16. ábra) megerősíti azt a prekoncepciót, hogy a nemzeti rezsimben köttetett szerződések túlnyomó többségükben a kisebb értékű eljárásokhoz kapcsolódnak.
Az 50 millió forintot meg nem haladó kategóriába tartozott a nemzeti eljárásrendű szerződések kétharmada (2667 db), de értékük együttvéve (46,5 Mrd Ft) sem érte el az összérték ötödét.
Az összérték kétharmada (168,5 Mrd Ft) pedig a középkategóriába tartozó, az 50-500 millió forint közötti értékkel rendelkező szerződésekhez kapcsolódott, mégpedig a szerződések számának a harmadával (1333 db).
500 millió forint feletti értéket csupán 50 darab szerződésben rögzítettek, ez az összes nemzeti szerződés kb. 1 százalékát jelentette, és ezeknek az összértéke körülbelül annyi volt, mint a több, mint két és fél ezer 50 millió forint alatti értékű szerződésé, összesen 42 milliárd forint.
[1] A statisztika az egyes, szerződéssel eredményesen lezárult részekhez kapcsolódó eredménytájékoztató hirdetmények alapján készül. Az uniós statisztikai gyakorlatnak megfelelően nem tüntetjük fel a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárások eredményeként kötött szerződéseket (keretmegállapodásokat), csak az eredményes keretmegállapodások alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések adatait.
[2] Az eljárás alatt az eredményes, nem keretmegállapodás megkötésére irányuló teljes (akár több részből álló) közbeszerzési eljárásokat értjük.
[3] A szerződés alatt az odaítélt, tehát eredményesen megkötött, de nem keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárásrészekhez kapcsolódó szerződéseket értjük.
[4] A megkötött közbeszerzési szerződések összértéke meghaladta az eredményes közbeszerzési eljárások értékének adatait. Ennek oka, hogy 2025 I-III. negyedévének végén 23 darab olyan részekre bontott közbeszerzési eljárás volt folyamatban, melynek még nem zárult le valamennyi része. A már lezárult részekhez kapcsolódóan megkötött szerződések összértéke 4,7 Mrd Ft-ot tett ki, míg a még folyamatban lévő részek értékadatai a későbbiekben, az eredményről szóló tájékoztató hirdetmények közzétételét követően válnak ismertté.
[5] Az egyajánlatos közbeszerzési szerződésekre vonatkozó statisztikákban sem a keretmegállapodás megkötésére irányuló szerződések, sem az eredményes keretmegállapodások alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések adatait nem szerepeltetjük.
[6] Fontos kihangsúlyozni, hogy az adatforrásként felhasznált eredménytájékoztató hirdetményekből csak az derül ki, hogy az adott közbeszerzés kapcsolatos-e európai uniós alapokból finanszírozott programmal, de a támogatás konkrét összegére nincs adatunk.