Címszavak: közbeszerzés, statisztika, egyajánlatos közbeszerzés, módszertan, verseny
2022. március 15-én hatályba lépett az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet, amely még az eddigieknél is nagyobb mértékben helyezi előtérbe az egyajánlatos közbeszerzések kérdését. A kormányrendeletben megfogalmazott intézkedések végrehajtásával összefüggő adatokat a közbeszerzésekért felelős miniszter a kormányrendeletben rögzített módszertan szerint publikálja,[1] jelen elemzés ettől függetlenül, a Közbeszerzési Hatóság saját megközelítésében, saját adatbázisából kiindulva és saját módszartana alapján mutatja be a témakört.
A szerződésalapú statisztikai módszertől eltérően a Közbeszerzési Hatóság (fennállása óta) nem az egyes szerződéseket, hanem a teljes eljárásokat veszi figyelembe a statisztikai adatok kimutatásakor, tehát a Közbeszerzési Hatóság által alkalmazott – hivatalos, Központi Statisztikai Hivatal által akkreditált – statisztikai módszertana eljárásalapú (más Európai Uniós tagállamokhoz hasonlóan), nem pedig szerződésalapú, amely az egyajánlatos közbeszerzésekkel kapcsolatos más statisztikai mutatókhoz képest eltéréseket okozhat. Ezzel szemben az Európai Unió hivatalos közbeszerzési értesítőjének (TED – Tenders Electronic Daily) adatbázisa egyrészt csak az uniós értékhatárt elérő közbeszerzéseket tartja nyilván, másrészt az egyes eredményesen lezárt szerződésrészek adatait tartalmazza. Jelen cikkben szereplő elemzések az eredményesen lezárt szerződések ill. eljárások adatai alapján készültek, azonban tartalmazzák a keretmegállapodások részteljesítéséről szóló közbeszerzéseket; a dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló és az alapján megvalósított beszerzéseket, valamint a hirdetmény nélküli tárgyalásos és koncessziós beszerzési eljárásokat.
Az eltérő módszertani megközelítés és a különböző adatállomány miatt az általunk készített, a Miniszterelnökség által készített és az Unió által közzétett statisztikák csak a fentiekben említett feltételek figyelembevételével hasonlíthatók össze.
Az első ábrán az egyajánlatos közbeszerzések száma látható eljárás-, illetve szerződés alapon, 2020. és 2021. évekre vonatkozóan. 2020-ban 7431 eljárásból 1415 eljárás (19,0%) számított egyajánlatosnak, amelyből 702 db a nemzeti és 713 db az uniós eljárásrendben zajlott le. 2021-ben 7676 eljárás között 1495 egyajánlatos eljárás (19,5%) volt, amelyből 737 darabot a nemzeti és 758 darabot az uniós eljárásrendben folytattak le. A szerződéseket elemezve azt láthatjuk, hogy 2020-ban 16 555 eredményesen zárult szerződést tartalmaztak a közbeszerzések, míg 2021-ben ez a szám 17 000-re nőtt. 2020-ban összesen 5403 egyajánlatos közbeszerzés volt, míg 2021-ben ez az érték 5853-ra emelkedett, ami számarányát tekintve 1,8 százalékpontos (32,6%-ról 34,4 %-ra) változást jelentett. A nemzeti eljárásrend esetén kisebb mértékben, 1644 darabról 1682 darabra, uniós eljárásrend esetében nagyobb mértékben, 3759 darabról 4171 darabra növekedett a megkötött közbeszerzési szerződések száma.
A második ábrán a közbeszerzések értékének alakulását figyelhetjük meg. Míg az eljárások számát tekintve szinte alig volt különbség a 2020-as és a 2021-es év között, a közbeszerzések összértékében sokkal jelentősebb változás következett be. Azeredményesen zárult közbeszerzési eljárások értéke a vizsgált időszakban közel ezer milliárd forinttal, a korábbi érték majdnem harmadával 3263,6 milliárd forintról 4221,8 milliárd forintra nőtt. Eljárásalapon vizsgálva az egyajánlatos közbeszerzések értékaránya 17,0 százalékról (553,8 Mrd Ft) 13,5 százalékra (570,1 Mrd Ft) csökkent. Ezen belül a nemzeti eljárásrendű eljárások értéke számottevően nem változott, a 2020. évben 48,5 milliárd forint, a 2021-es évben 47,9 milliárd forint volt. Az egyajánlatos uniós eljárásrendű közbeszerzések értéke ugyanakkor kis mértékben, 505,3 milliárd forintról 522,2 milliárd forintra emelkedett. Szerződésalapon a nemzeti eljárásrendben kötött egyajánlatos szerződések értéke alig változott, 2020-ban 61,4 milliárd forintot, míg 2021-ben 60,7 milliárd forintot tett ki. Az uniós eljárásrendű szerződések értéke a 2020-as 834 milliárd forintról 2021-re 800,2 milliárd forintra csökkent, összességében pedig az egyajánlatos szerződések értéke a 2020. évi 895,4 milliárd forintról, 2021-re 860,9 milliárd forintra csökkent.
A 3-6. ábrán az egyes oszlopok azt mutatják, hogy milyen arányt képviselnek az egyajánlatos közbeszerzések az egyes eljárásrendeken, illetve az összes közbeszerzésen belül. A harmadik és ötödik ábrán a Közbeszerzési Hatóság eljárásalapú módszertana alapján elkészített grafikonok láthatóak. A negyedik és hatodik ábrán szereplő grafikonok szerződésalapon készültek, amelyeknek az uniós eljárásrendű adatokat ábrázoló oszlopában láthatóak az uniós értékhatár feletti közbeszerzési eljárásrészekből kiszámított statisztikák.
Az egyajánlatos közbeszerzések a nemzeti eljárásrendben lefolytatott eljárások 16,3 százalékát tették ki, míg az összes uniós eljárásrendben lefolytatott eljárás közel negyedében (24,1%) végződött eredményesen az eljárás úgy, hogy mindössze egy ajánlat érkezett be. Ha a nemzeti és uniós adatokat összegezzük, akkor azt látjuk, hogy az összes eredményesen lefolytatott közbeszerzési eljárás között 2021-ben 19,5 százalék volt az egyajánlatos eljárások aránya. (3. ábra)
A megkötött szerződések adatai alapján (4. ábra) a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzések között 23,5 százalékot tett ki az egyajánlatos szerződések aránya, ami 7,2 százalékpontos különbséget mutat az eljárásalapon összeállított 3. ábra 16,3%-os számarányához képest. Ha az uniós eljárásrendű részeket nézzük, azt tapasztaljuk, hogy az egyajánlatos szerződések aránya 42,4 százalék. A módszertani különbség 18,3 százalékpontos többletet eredményez az eljárásalapon számított megfelelő értékhez viszonyítva, és 8,0 százalékpontosat, az összes szerződéshez képest. A két eljárásrendben lefolytatott eljárásrészek adatait összeadva láthatjuk, hogy így az összes megkötött szerződés között 34,4 százalék volt az egyajánlatosak aránya, amely 14,9 százalékponttal magasabb az eljárásalapon számolt értéknél.
Az értékarányt tekintve mindkét módszertan szerint kisebb eltérésekkel találkozhatunk. Eljárásalapon vizsgálva a kérdést a nemzeti eljárásrendű eredményes közbeszerzések között 8,5 százalék volt az egyajánlatos közbeszerzések értékének aránya, az uniós eljárásrendű eljárások esetében ez az arány 14,3 százalékot ért el, együttesen az egyajánlatos eljárásokra jutó értékarány 13,5 százalékot tett ki, amint ez az 5. ábrán is látható.
A szerződésalapon feldolgozott adatok (6. ábra) alapján a nemzeti eljárásrendben lefolytatott egyajánlatos eljárások értékaránya 10,7 százalék, ez 2,2 százalékponttal több, mint az eljárásalapon számított részarány, míg az uniós eljárásrend esetén az értékarány 21,9 százalék, ami 7,6 százalékpontos különbséget jelent. Az együttesen vizsgált adatok esetében az értékarány 20,4 százalék, míg a különbség 6,9 százalékpont volt. Értékarány tekintetében 1,5 százalékpontos többletet jelent az, hogy az Unió nem veszi számításba a nemzeti eljárásrendben lebonyolított szerződéseket.
Az első táblázat utolsó két oszlopában szerepelnek az uniós értékhatárt elérő szerződések adatai. Az eltérő módszertani megközelítések nemcsak az egyajánlatos közbeszerzések számában, de azok értékösszegében is számottevő eltéréseket okoznak. Ennek egyik oka, hogy az eljárásalapon vizsgált egyajánlatos közbeszerzések közé csak azon eljárások kerültek, amelyeket nem bontottak részekre, vagy csak egy rész volt eredményes (és arra csak egy ajánlat érkezett be). Ugyanezt szerződés alapon vizsgálva három féle közbeszerzéssel találkozhatunk. Vannak egyrészes egyajánlatos szerződések, vannak többrészes szerződések, amelyeknek van olyan része, amelyre csak egy ajánlat érkezett, illetve vannak olyan többrészes szerződések, amelyeknek minden részéhez csak egy ajánlat érkezett. Ennek figyelembevételével a 2021-es adatokban, az eljárásalapon kimutatott 1495 közbeszerzési eljárás helyett, szerződésalapon 2596 olyan közbeszerzési eljárás található meg, amelyben volt olyan eljárásrész, ahol a közbeszerzésre csak egy ajánlatot nyújtottak be.
Az uniós eljárásrend szerinti egyajánlatos eljárások esetén akár szerződés-, akár eljárásalapon vizsgáljuk az adatokat, a leggyakoribb eljárástípus a nyílt eljárás (lásd 1. táblázat). Ezek az összes uniós eljárásrendű egyajánlatos eljárás 66,9 százalékát, míg az értékét tekintve 68,4 százalékát tették ki. Második helyen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás állt, melynek számaránya 16,2 százalék, értékaránya 11,4 százalék volt. A harmadik helyet a tárgyalásos eljárások foglalták el, amelyek esetében a számarány 10 százalékot, míg az értékarány 10,4 százalékot tett ki. Szerződésalapon vizsgálva szintén a nyílt eljárás a leggyakoribb eljárástípus, amelynek a számaránya 80,1 százalék, míg az értékaránya 75,2 százalék. A második helyre került a tárgyalásos eljárás, amely számarányában 8,4 százalékot, értékarányában pedig 8,8 százalékot tett ki. Ezt követték a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lebonyolítása után megkötött szerződések, amelyek a számarányból 5,0 százalékkal, az értékarányból 8,0 százalékkal részesedtek.
A második táblázatban a nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott eljárások, illetve szerződések főbb adatai láthatóak eljárástípusok szerinti bontásban. Mindkét esetben a nyílt eljárás volt a legjelentősebb, mely a számarány tekintetében eljárásalapon 72,3 százalékot, szerződésalapon 76,2 százalékot, míg értékarány tekintetében eljárásalapon 63,7 százalékot, szerződésalapon 63,3 százalékot tett ki. A második legmagasabb érték a Kbt. 117. § szerinti saját beszerzési szabályok szerinti eljáráshoz kötődik, ez eljárásalapon 9,4 százalékot, szerződésalapon 10,3 százalékot; értékarányát tekintve eljárásalapon 14,0 százalékot, szerződésalapon 15,0 százalékot jelentett. Harmadik helyre itt a Kbt. 115. § szerinti eljárás (nyílt eljárás szabályai szerint) került, amely az eljárások tükrében 9,2 százalékos szám- és 14,4 százalékos értékarányt mutat, ugyanakkor a szerződéseket vizsgálva 8,3 százalékos szám- illetve 14,5 százalékos értékarányt láthatunk.
A 7. és 8. ábra azt mutatja, hogyan alakult az egyajánlatos közbeszerzések körében az egyes beszerzési tárgyak számaránya eljárás- (7. ábra), illetve szerződésalapon (8. ábra) elemezve az adatokat. Ha a nemzeti eljárásrendű közbeszerzéseket hasonlítjuk össze láthatjuk, hogy szerződésalapon vizsgálva az egyajánlatos szerződések 57,0 százalékát árubeszerzésre fordították, míg eljárásalapon ez csak 40,6 százalékot tett ki. A szolgáltatások körében lefolytatott közbeszerzések számaránya szerződés alapon 28,4 százalék, eljárás alapon 40,3 százalék volt, az építési beruházás tárgyú közbeszerzések a szerződések 14,6 százalékából, valamint az eljárások 19,1 százalékából részesedtek. Szerződésalapon vizsgálva az uniós eljárásrendű és az együttes adatok számarányai szinte teljesen megegyeznek (lásd: 8. ábra). Az árubeszerzések számaránya 56,3 (uniós eljárásrend) illetve 56,5 (együttesen) százalék, a szolgáltatás-megrendeléseké 33,9 (uniós eljárásrend), illetve 32,3 (együttesen) százalék, az építési beruházás tárgyú közbeszerzéseké 9,8 (uniós eljárásrend) illetve 11,2 (együttesen) százalék volt. Eljárásalapon elemezve az uniós eljárásrendű és az együttes adatokat (7. ábra) az egyajánlatos eredményes közbeszerzéseknél az árubeszerzések tekintetében a számarány szinte azonos (37,6% ill. 39,0%), az építési beruházás tárgyú eljárások számaránya az uniós eljárásrendben 5,8 százalék, míg együttesen 12,4 százalék, a szolgáltatások esetében a számarány uniós eljárásrendben 56,6 százalék, míg együttesen 48,6 százalék volt. Az is jól látszik az ábrákon (7. és 8.), hogy míg eljárásalapon a szolgáltatás megrendelések képezték a legnagyobb hányadot, és ez az uniós eljárásrendű közbeszerzések esetében az eljárások több, mint felét jelentette, addig a szerződések esetében az árubeszerzések alkották az egyajánlatos közbeszerzések döntő többségét mindkét eljárásrendben és az összesített adatok tekintetében is.
A 9. és a 10. ábrán látható, hogy az egyajánlatos közbeszerzések értékarányát tekintve alig van különbség az eljárásalapon és a szerződésalapon vizsgált adatok között. A nemzeti eljárásrendű szerződések esetén az árubeszerzések értékaránya 25,6%, az építési beruházás tárgyúak 48,1%, míg a szolgáltatások 26,3 százalékot tettek ki. Az értékarányok eljárás alapon is hasonlóan alakultak: árubeszerzés 21,2 százalék, építési beruházás tárgyú 50,8 százalék, szolgáltatás-megrendelés 28,0 százalék. Uniós eljárásrendben vizsgálva az egyajánlatos eljárásokat eljárásalapon az összérték 31,4 százaléka árubeszerzésre, 14,2 százaléka építési beruházás tárgyú közbeszerzésre és 54,4 százaléka szolgáltatás-megrendelésre fordítódott. Ugyanezeket az adatokat szerződésalapon vizsgálva az árubeszerzések értékaránya 30,9 százalék, az építési beruházás tárgyú közbeszerzéseké 10,8 százalék, a szolgáltatás-megrendeléseké pedig 58,3 százalék volt. Az összesített adatok tekintetében mind szerződés-, mind eljárásalapon az árubeszerzések értékaránya 30,6 százalékot tett ki, az építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetében eljárásalapon 17,3 százalék szerződésalapon 13,4 százalék az értékarány, míg a szolgáltatások megrendelésére az egyajánlatos eljárások esetében az összérték 52,1 százalékát, addig a szerződéseknél 56,0 százalékot fordították.
A 3. táblázat bemutatja, hogyan alakultak az egyajánlatos eljárások főbb adatai az egyes értékkategóriák között eljárásalapon elemezve, azaz a Közbeszerzési Hatóság módszertana szerint. Azt állapíthatjuk meg, hogy a 2021. évi arányok lényegében alig változtak a 2020. évi arányokhoz képest. Az eljárások 41,4 százaléka esett az 50 millió forint alatti értéktartományba, melyhez 2,8 százalék értékarány tartozott (2020-ban ezek az arányok: 43% ill. 3% voltak), az 50-199 millió Ft közötti tartományba az eljárások 35,0 százaléka jutott, melyek értéke 9,1 százalékot tett ki (2020-ban 32% ill. 8%), 200 millió és 999 millió Ft közötti intervallumba számarányát tekintve az eljárások 17,3 százaléka, értékarányát tekintve 19,8 százaléka tartozott (2020-ban 13% ill. 10%), míg a legnagyobb értékű közbeszerzések körébe az eljárások csupán 6,3 százaléka került 68,3 százalékos értékarányt képviselve (2020-ban 12% ill. 79%).
A 4. táblázatban szereplő, uniós eljárásrendű szerződés alapú adatok számarányai a következőképpen alakultak: 50 millió forint alatt 66,3 százalék, 50-199 millió Ft között 20,2 százalék, 200 millió és 999 millió Ft között 10,4 százalék, 1 milliárd forint felett 3,1 százalék, így jelentősen különböznek az eljárásalapon vizsgált értékektől. A számarányok a szerződések teljes körét vizsgálva is hasonlóan alakultak (70,9%, 18,8%, 8,0%, 2,3%). Az uniós eljárásrendű szerződések értékét elemezve azt mondhatjuk, hogy a 200 millió fölötti tartományhoz, melyhez tartozó közbeszerzések száma13,5 százalék, az összérték 84,9 százaléka tartozott, amelyből a 200 millió és 999 millió Ft közötti kategóriába 22,5% (összesítve 22,8%), az egymilliárd feletti tartományba 62,5 százalékuk (összesítve 58,4%) került. Kétszázmillió forint alatt pont fordított az arány, darabszámot tekintve a szerződések 86,5 százaléka tartozott ide, míg a szerződések értékét tekintve az arány csupán 15 százalék, ezen belül az 50 millió forint alatti kategóriában 4,0 százalék (összesen 6,1%), az 50 és 200 millió közötti kategóriában pedig 11 százalék (összesen 12,7%) volt az arány.
Az 5. táblázatban az egy eljárásra, illetve egy szerződésre jutó értéket láthatjuk, melyek közül a sötétkék alapú számok az uniós értékhatárt elérő szerződések adatait, míg a piros számok Közbeszerzési Hatóság módszertana szerinti értékeket mutatják. Az egy eljárásra jutó érték 50 millió forint alatti értéktartományban 25,7 millió forint (2020-ban 24 M Ft), 50-199 millió Ft közötti tartományban 99,1 millió forint (2020-ban 100 M Ft), 200 millió és 999 millió Ft között 438,5 millió forint (2020-ban 310 M Ft) volt, egymilliárd forint felett az egy eljárásra jutó érték 4,1 milliárdra forintra nőtt a 2020-as 2,6 milliárd forintos értékhez képest. A szerinti fajlagos értékek a következőképpen alakultak az értékkategóriák között: 50 millió forint alatti értéktartományban 11,6 millió forint, 50-199 millió Ft közötti tartományban 104,7 millió forint, 200 millió és 999 millió Ft között 416,7 millió forint, egy milliárd forint felett 3,8 milliárd forint lett az egy uniós eljárásrendű szerződésre jutó érték.
A 11. és a 12. ábra azt mutatja be, hogyan alakultak az egyajánlatos közbeszerzési eljárások 2021-ben, ha azt vizsgáljuk, melyik nemzetgazdasági ág milyen arányt képviselt az összes egyajánlatos közbeszerzésen belül,[5] zöld színnel a Közbeszerzési Hatóság módszertanával, míg kékkel az uniós eljárásrendű szerződésalapú értékek arányai láthatóak. Számarányát tekintve eljárásalapon a legtöbb egyajánlatos eljárást az „IT-szolgáltatások: tanácsadás, szoftverfejlesztés, internet és támogatás” (CPV 72) főcsoport körében bonyolították le (14,2%), az eljárások hetede tartozott ebbe a főcsoportba, az utána következő „Építési munkák” (CPV 45) főcsoport 12,3 százalékot tett ki, míg a harmadik legjelentősebb terület a „Javítási és karbantartási szolgáltatások” (CPV 50) főcsoport volt (9,0%). Az uniós eljárásrendű közbeszerzések szerződésalapú adatai alapján az „Orvosi felszerelések, gyógyszerek és testápolási termékek értékesítése” (CPV 33) főcsoport képviselte a legnagyobb arányt (29,8%), majdnem minden 3. szerződés ehhez a főcsoporthoz tartozott, ezt követte az „Építési munkák” (CPV 45) főcsoport közel 10 (9,8%) százalékkal és harmadikként az „Üzleti szolgáltatások: jog, marketing, tanácsadás, munkaerő-felvétel, nyomtatás és biztonság” (CPV 79) főcsoport 8,4 százalékkal.
Ha az egyajánlatos eljárások értékét tekintjük eljárásalapon az „Építési munkák” (CPV 45) főcsoport aránya volt a legnagyobb (17,3%), amelyet az „IT-szolgáltatások: tanácsadás, szoftverfejlesztés, internet és támogatás” (CPV 72) főcsoport követett 10 százalékkal, és harmadikként a „Szállítófelszerelések és kiegészítő szállítási cikkek” (CPV 34) főcsoport jelent meg 9,9 százalékkal. Szerződésalapon uniós eljárásrendben az „Üzleti szolgáltatások: jog, marketing, tanácsadás, munkaerő-felvétel, nyomtatás és biztonság” (CPV 79) főcsoport a szerződések értékének több, mint egyötödét képviselte (22,4%), majd az „Építési munkák” (CPV 45) főcsoport következett (10,8%), harmadikként a „Szállítófelszerelések és kiegészítő szállítási cikkek” (CPV 34) főcsoport 8,4 százalékos értékaránya állt.
A cikk terjedelme nem teszi lehetővé, hogy további szempontok alapján vizsgáljuk az egyajánlatos közbeszerzéseket, például azt, hogy az ország mely területére jellemzők az egyajánlatos szerződések, milyen mértékben részesednek a KKV-k ezekből, hogyan oszlanak meg az ajánlatkérő típusok között az egyajánlatos eljárások, milyen mértékben fordulnak elő közöttük olyan közbeszerzések, melyekben uniós források is szerepet kapnak, a szerződések között mekkora részt képviselnek a keretmegállapodások részteljesítései, illetve a januári cikkhez[6] hasonlóan, milyen részt képviselnek azok a szerződések, ahol nem lehet, vagy nehéz értelmezni a versenyhelyzetet, mert egy korábbi szerződés korlátozza azt (pl. alkatrész beszerzés, szerzői jogok megvásárlása, meghosszabbítása stb.). Az egyajánlatos közbeszerzések fentiekben felsorolt további szempontok szerinti elemzésére egy következő cikkben kerülhet sor.
[1] Lásd a következő közleményeket: Tájékoztató a 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja által érintett beszerzési tárgyak köréről, elérhető: https://ekr.gov.hu/portal/hirek/8797698749784 (2022.07.18.)
Elemzés az egyajánlatos közbeszerzések alakulásáról 2019-2021., elérhető: https://ekr.gov.hu/portal/hirek/8797731714392 (2022.07.18.).
[2] A statisztika a 2021-ben befejezett eljárásokról szóló eredménytájékoztatókból készült. A Kbt. 113. § szerinti eljárásfajták alkalmazásának lehetőségét 2020. február 1. napjával hatályon kívül helyezték. A táblázatban szereplő Kbt. 113. § szerinti eljárások az előző években elkezdődött, de 2021-ben eredményesen zárult eljárások adatait mutatják.
[3] Kékkel az Uniós értékhatár feletti szerződésalapú adatok vannak kiemelve, melyet a második bekezdésben ismertetett módszertannal összesítettünk.
[4] Kékkel kiemelve az Uniós értékhatár feletti szerződésalapú adatok szerepelnek, melyek a második bekezdésben ismertetett módszertannal lettek összesítve.
[5] Ezek a csoportok az eredménytájékoztatóban az ajánlatkérő által megjelölt CPV (Közös közbeszerzési szószedet 2008) kódok főcsoportjai alapján lettek összesítve. Azoknak a főcsoportoknak az adatai, amelyek nem érték el a 2 százalékot az „Egyéb főcsoportok (2% alatt)” név alatt szerepelnek a táblázatban.
[6] A Közbeszerzési Értesítő Plusz 2022-es januári számában „Az egyajánlatos eljárások körébe tartozó közbeszerzések 2020-ban” címmel megjelent cikk.