Címszavak: közbeszerzés1, statisztika, pandémia, COVID-19, egészségügy
A 2020-as évre úgy emlékszünk vissza, mint a COVID járvány évére, ezért helyénvaló az a kérdés, mennyiben befolyásolta a járvány az egészségügy területén kiírt közbeszerzéseket. Az elemzés elkészítéséhez módszertanilag egészségügynek tekintettem a kórházak, klinikák, orvosi egyetemek, szakorvosi, fogorvosi és háziorvosi rendelők, illetve ezek fenntartói által kiírt közbeszerzéseket. Szintén figyelembe vettem az országos hatáskörű egészségügyi intézmények, mint a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Mentőszolgálat, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ stb. eljárásait.2 Az így összeállított adatbázis 1035 eredményes, keretmegállapodás nélküli közbeszerzési eljárás adatait tartalmazza, melyek az egészségügy területéhez sorolhatók. Ez számarányát tekintve a 2020-as eljárások 14 százaléka volt. A megkötött szerződések összesített értéke 275,1 milliárd forint volt, amely az összes közbeszerzési eljárás értékének 8 százaléka.
Ha összehasonlítjuk az azt megelőző év adataival, azt láthatjuk, hogy az eljárások száma arányaiban 3 százalékponttal emelkedett, azonban ez az eljárások számát tekintve csökkenés, mert 2019-ben 1091 közbeszerzési eljárás tartozott ebbe a körbe, ami 56-tal több, mint 2020-ban. Értékét tekintve az egészségügyre fordított összeg 2019-hez képest 38,5 százalékkal nőtt, 198,6 milliárd forintról 275,1 milliárd forintra emelkedett. Arányait tekintve 2 százalékponttal emelkedett az éves közbeszerzéseken belül (1-2 ábra).
Ha az eljárásrend szerint vizsgáljuk az adatokat, a 3. és 4. ábrából látható, hogy mind számát, mind értékét tekintve megnőtt az uniós eljárásrendben lefolytatott közbeszerzések aránya.
2019-ben az eljárások számát tekintve a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzések voltak többségben (628 db, 58%), míg ez az arány 2020-ban megfordult és az uniós eljárások kerültek többségbe (569 db, 55 %). Az értékét tekintve 2019-ben is az uniós eljárásrendben lefolytatott eljárások voltak a jellemzőek (154,3 Mrd Ft, 78%), de az arányuk 2020-ra tovább nőtt (241,1 Mrd Ft, 88 %).
Az első táblázat mutatja, hogy az uniós eljárásrendű közbeszerzések 93 százaléka nyílt vagy gyorsított nyílt eljárás volt. 1-1 százalékot tett ki a meghívásos, illetve tárgyalásos eljárások aránya. A fennmaradó 5 százalékot hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások tették ki.
Értékét tekintve az eljárások 82 százaléka a nyílt vagy gyorsított nyílt eljárások, 10 százaléka tárgyalásos, 1 százaléka meghívásos, 6 százaléka hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás közé tartozott.
A második táblázatból látható, hogy nemzeti eljárásrendben is a nyílt eljárások adták legnagyobb hányadát a közbeszerzéseknek. Számarányát tekintve a Kbt. 113. §3 szerinti nyílt eljárás 30, a Kbt. 115. § szerinti, a nyílt eljárás szabályai szerint lefolytatott eljárás 22, a nyílt eljárás 39 százalékot tett ki. Értékét tekintve ez a következőképpen alakult: a Kbt. 113. § szerinti nyílt eljárás 18 százalék, a Kbt. 115. § szerinti, a nyílt eljárás szabályai szerint lefolytatott eljárás 32 százalék, a nyílt eljárás 42 százalék. A Kbt. 117. § szerinti saját beszerzési szabályok szerinti eljárás mind számarányában, mind értékarányában 7 százalékban szerepel. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások nem haladják meg az 1 százalékot sem szám- sem értékarány tekintetében.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások összességében, ha a számarányát nézzük 4, ha értékarányát 5 százalékát tették ki az egészségügyi területen lefolytatott közbeszerzéseknek. Ha ezeket az eljárásokat közelebbről megvizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a 36 eljárásból 16 olyan eljárást találunk, amelyek szellemi tulajdont érintettek. Ezek jellemzően szoftverekhez és tudományos adatbázisokhoz kapcsolódó jogok voltak.
A járványhoz kapcsolódó hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások jelentős része a járvány kitörése utáni hetekben lebonyolított, olyan közbeszerzéseket jelentett, melyben PCR teszteket, lélegeztető gépeket, fertőtlenítő szereket, védőruhákat, maszkokat szerezetek be. A javítás, karbantartás, működtetés csoport korábban megvásárolt, bérelt gépek karbantartásához szükséges alkatrészek, illetve a működtetéshez szükséges fogyóanyagok beszerzését takarta. Az egyéb kategóriában nagyon vegyes a kép, tartozik ide például orvosi ügyelet ellátására kötött szerződés, takarítás.
A 7-8. ábrán az látható, hogy az egészségügyi eljárások, hogyan oszlanak meg megyénként.4 A térképen külön ábrán láthatóak Budapest helyi önkormányzatai által lebonyolított eljárások, és a kis Magyarország térképen azok, melyeket olyan budapesti székhelyű, jellemzően az államigazgatásba tartozó ajánlatkérők hirdettek meg, amelyek nem valamelyik budapesti önkormányzathoz kötődnek, és a teljesítés helye az ország különböző helyén található.
Az ábrából látható, hogy az egészségügy körébe tartozó közbeszerzések számarányát tekintve 34, értékarányát tekintve 54 százaléka állami közbeszerzésnek5 tekinthető. Számát tekintve nagy különbségeket figyelhetünk meg az országon belül. Három megyében nem éri el a 10-et sem a lefolytatott eredményes egészségügyi eljárások száma, és értéke sem éri el az 1 milliárd forintot (Vas 3 db 0,3 Mrd Ft, Jász-Nagykun-Szolnok 7 db 0,4 Mrd Ft, Tolna 9 db 0,7 Mrd Ft). 10-20 eljárás között szintén három megyét találunk (Somogy 12 db 1,9 Mrd Ft, Komárom-Esztergom 13 db 13 Mrd Ft, Békés 17 db 1,1 Mrd Ft), ahogy 20 és 30 között is (Fejér 25 db 3,5 Mrd Ft, Nógrád 26 db 4,4 Mrd Ft, Győr-Moson-Sopron 27 db 2,7 Mrd Ft). 30-40 között öt megyét találunk (Csongrád-Csanád 31 db 17 Mrd Ft, Zala 36 db 3,2 Mrd Ft, Heves 37 db 2,1 Mrd Ft, Veszprém 37 db 3,3 Mrd Ft, Pest 39 db 4,4 Mrd Ft). Három megye került 40-50 közötti csoportba (Szabolcs-Szatmár-Bereg 40 db 4,4 Mrd Ft, Borsod-Abaúj-Zemplén 47 db 9,3 Mrd Ft, Bács-Kiskun 48 db 4,5 Mrd Ft). Az első három helyen Hajdú-Bihar (65 db 13,6 Mrd Ft), Budapest (80 db 24,3 Mrd Ft) és Baranya (84 db 13,1 Mrd Ft) közbeszerzéseit találjuk.
A finanszírozás tekintetében, ahogy ez a 9. és a 10. ábrán megfigyelhető, az egészségügyben csökkent az uniós finanszírozású eljárások aránya. A 2019-ben lefolytatott 307 eljárás helyett 2020-ban csupán 201 olyan közbeszerzés volt, amely uniós finanszírozásból valósult meg, így a korábbi 28 százalékos arány 19 százalékra csökkent. Bár értékben 32,9 milliárd forintról 50,5 milliárdra emelkedett az összeg, ez arányaiban 1 százalékpontos csökkenést jelentett.
A 11. ábra mutatja, hogy az eljárások 55 százalékát az egyéb kategóriába tartozó ajánlatkérők alkotják. Ez a csoport értékét tekintve is megközelíti az egészségügyre fordított összeg felét (49%). Ennek az az oka, hogy ezt a csoportot szinte kivétel nélkül kórházak, orvosi rendelők, egészségügyi intézmények alkotják. Azonban ilyen intézmények a központi szintű, a közjogi szervezet és a regionális és helyi szervezetek között is vannak.6 Második legnagyobb csoportot a helyi és regionális szervezetek alkotják, számarányát tekintve 20, értékarányát tekintve 7 százalék tartozik ide. Ide legnagyobb részben a helyi önkormányzatok közbeszerzései tartoznak. Közjogi szervezetek számarányát tekintve 15, értékarányát tekintve 12 százalékot képviselnek. A központi szintű ajánlatkérők 104 eljárást bonyolítottak le (10%) 86,8 Mrd Ft értékben (32%).
Az egyajánlatos eljárások számának aránya 1 százalékponttal emelkedett, míg értékének aránya ugyanennyivel csökkent. A számok mögött 99 ajánlatkérő közbeszerzései találhatóak. Az ebbe a körbe tartozó eljárások során 149 vállalkozással kötöttek szerződést.
2020-ban az 1035 eredményes, egészségügy körébe tartozó közbeszerzés során 795 különböző gazdasági szervezet pályázott sikeresen a meghirdetett eljárásokra. A gazdálkodási forma szerint vizsgálva legnagyobb részük korlátolt felelősségű társaság volt (626 db). Második helyen a részvénytársaságok állnak (86 db), ezt követik a betéti társaságok (33 db), az egyéni vállalkozók (23 db), a civil szervezetek (14 db), a közkereseti társaságok (2). Ezeken túl 12 külföldi vállalkozás is sikeresen vett részt a közbeszerzéseken.
A 14-15. ábra a KKV nyerteseket tartalmazó eljárások alakulását mutatja a 2019-es és 2020-as évben. Számarányát tekintve 91 százalékról 88,4 százalékra, értékarányát tekintve 75,8 százalékról 72,6 százalékra csökkent a KKV nyerteseket tartalmazó eljárások száma az egészségügy területén.
A szerződések típusa esetében jelentősen nőtt az árubeszerzések aránya az egészségügyi közbeszerzések területén, ez számarányát tekintve 53-ról 62 százalékra, míg értékarányát tekintve 43-ról 54 százalékra emelkedett. Az építési beruházások aránya számát tekintve jelentősen csökkent 28 százalékról 16 százalékra, értékarányát tekintve azonban nem változott (28 százalék). A szolgáltatások esetében a számarányát tekintve növekedést figyelhettünk meg (19-ről 22 százalékra), értékét tekintve azonban az így elnyert arány 29 százalékról 18 százalékra csökkent.
Az árubeszerzések körében az eljárások legnagyobb része gyógyszerbeszerzésre vonatkozott (188 eljárás 32,4 Mrd Ft értékben). Ezt követte az egészségügyi gépek, berendezések és alkatrészeik beszerzése (141 eljárás 23,8 Mrd Ft értékben), majd ezt követte az egészségügyi textíliák beszerzése (118 eljárás 37,6 Mrd Ft értékben), ebbe a körbe tartoznak a kötszerek, védőruhák, maszkok is. A műtétekhez szükséges implantátumok, protézisek beszerzéséhez 41 eljárás köthető, ami 8,6 milliárd forintot tett ki. Energiabeszerzésről 40 eljárás szólt 8,6 milliárd forint értékben. A Családbarát szülészet program keretében 35 eljárást folytattak le 5,7 milliárd forint összegben az árubeszerzések körében.7 Az egészségügyi intézmények élelmiszerellátásának biztosítására 25 közbeszerzés zárult eredményesen 1,2 milliárd forint értékben. Bútorokra 14 eljárás keretében 21,2 milliárd forintot fordítottak. Egyéb gyógyításhoz szükséges eszköz megvásárlására 3 közbeszerzés során 1,8 milliárd forintra kötöttek szerződést. Egyéb, különböző termékekre vonatkozó beszerzések száma 39 volt, melynek értéke 8,5 milliárd forintot ért el.
Az építőipar körében lefolytatott eljárások több mint a fele két program köré csoportosítható. Az eljárások 43 százalékának keretében (71 eljárás) az önkormányzatok szolgálati lakást építenek, értékben ez az eljárások 44 százaléka (34,2 Mrd Ft). A másik kiemelt terület a családbarát szülészetek kialakítása, amihez nemcsak árubeszerzéseket, hanem építési munkálatokat is megrendeltek. Ezekhez 22 eljárás kapcsolható 16,9 milliárd forint értékben, így összességében ennek a célnak az érdekében 57 eredményes közbeszerzést bonyolítottak le 22,6 milliárd forint értékben. Új egészségügyi létesítmények építésére 12 esetben, 3 milliárd forint értékben írtak ki eljárásokat. A 20-21. ábrán látható bővítés csoport, olyan eljárásokat tartalmaz, ahol a felújításon, energetikai korszerűsítésen túl a korábbi területet növelték, illetve új funkciókkal látták el (12 db, 17,7 Mrd Ft). A felújítások közé azok az esetek kerültek, ahol nemcsak környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő felújításokat végeztetnek, hanem festést, burkolást, villanyszerelést is (42 db, 5,3 Mrd Ft). Az utolsó csoportban azok az eljárások szerepelnek, ahol kizárólag energetikai korszerűsítést tartalmaz a közbeszerzés (8 db, 0,7 Mrd Ft).
A 22-23. ábra a szolgáltatások alakulását mutatja be. Legnagyobb részt számban és értékben is az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele teszi ki. A számok mögött itt azonban nem az állami egészségügyi intézmények által nyújtott szolgáltatásokat találjuk, hanem zömében olyanokat, ahol körzeti orvosi praxisok betöltésére írták ki a közbeszerzést (100 db, 17,3 Mrd Ft). Számát tekintve kicsi, de jelentős értéket képvisel az új egészségügyi intézmények tervezésére fordított összeg (12 db, 9,5 Mrd Ft). Az intézmények takarítására 25 eljárás zárult eredményesen, az erre fordított összeg 6,2 milliárd forint volt. Hasonlóan jelentős az orvosi berendezések javítására, karbantartására megkötött szerződések száma (24 db), melynek értéke 2,9 milliárd forint volt. Informatikai programok karbantartására, telepítésére 19 eljárás során 3,2 milliárd forintra szerződtek. Ezeket követik az egészségügyi intézmények őrzésére (10 db, 1,7 Mrd Ft), a kórházi hulladék elszállítására (8 db, 0,7 Mrd Ft), étkeztetésre (5 db, 0,8 Mrd Ft) lefolytatott közbeszerzések. A szolgáltatások esetében 21 olyan eljárás volt, amelyet nem lehet az előbbi csoportokba besorolni, értékük 5,7 milliárd forint.
1 Az eredményes közbeszerzési eljárások adatai keretmegállapodás nélkül.
2 Azonos módszertani elvek alapján válogattam szét a 2019. év adatait is.
3 A statisztika a 2020-ban befejezett eljárásokról készült eredménytájékoztatókból készült. A Kbt. 113. § szerinti eljárásfajták alkalmazásának lehetősége 2020. február 1. napjával hatályon kívül helyezésre került. A táblázatban szereplő eljárások az előző években elkezdődött, de 2020-ban eredményesen zárult eljárások adatait mutatja.
4 Az ajánlatkérők székhelye szerint.
5 Állami közbeszerzésnek tekintettem azokat a budapesti székhelyű ajánlatkérőket, amelyek nem valamelyik budapesti önkormányzathoz kötődik, és jellemzően a teljesítés helye az ország különböző helyén található.
6 A statisztikai elemzést az eredménytájékoztatóban az ajánlatkérők által rögzített adatok alapján készítettem el.
7 Csak azokat a szülészet körébe tartozó beszerzéseket vettem figyelembe, ahol nevesítették a Családbarát programot.