2020. II. évfolyam 11. szám
Letöltés
2020.II.évfolyam 11. szám 51-56. oldal
DOI: 10.37371/KEP.2020.11.3

A szolgáltatások főbb statisztikai adatai 2019-ben

Címszavak: közbeszerzés, statisztika, beszerzési tárgy, szolgáltatás-megrendelés


2019-ben 1971 eredményes közbeszerzési eljárást1  folytattak le a szolgáltatások körében 553,3 milliárd forint értékben. Ez a terület az összes közbeszerzés legkisebb szelete, számát tekintve 20, értékét tekintve 16,1 százaléka.

Ha a lefolytatott eljárások eljárásrendjét vizsgáljuk, szám szerint a nemzeti, míg értékében az uniós eljárásrend tett ki nagyobb hányadot. Ez 1071  nemzeti és 900 uniós eljárást jelentett, melynek értéke nemzeti eljárások esetében 46 milliárd forint, míg az uniós eljárásoknál 507,3 milliárd forint. Míg számarányát tekintve nemzeti eljárásrendbe a közbeszerzések 54 százaléka tartozott, addig értékét tekintve ez mindössze a teljes érték 8 százaléka volt.


1keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárások nélkül.



 

Az 1. táblázat mutatja, hogy az uniós eljárásrendű közbeszerzések között milyen típusú eljárások fordultak elő. Az eljárások nagy részét (72%) nyílt eljárás keretében bonyolították le, ami értékben 68 százalékot jelent. Második és harmadik helyet, 107-107 eljárással, a tárgyalásos és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás foglalta el. Értékét tekintve ez az összes érték 18 illetve 10 százaléka. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások nagy száma mögött számos olyan beszerzés bújt meg, amelyek szellemi tulajdont érintettek. Egy tudományos lap, egy egyetemi adatbázis, egy szoftver előfizetése esetén – a közbeszerzési törvényben rögzített egyéb feltételek fennállása esetén – nem értelmezhető a verseny, hisz ezek a javak csak attól szerezhetők be, akik a terjesztési joggal rendelkeznek.

A 2. táblázat a nemzeti eljárásrendű közbeszerzéseket részletezi az eljárás típusa szerint. Az eljárások háromnegyede (75%) a Kbt. 113. § szerinti nyílt eljárás volt, ami a teljes érték 65 százalékát tette ki. Ezt követi a Kbt. 117. § szerinti saját beszerzési szabályok szerinti eljárás 14 százalékkal, értékét tekintve az eljárások 20 százaléka tartozott ide. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma a teljes eljárásszám 4 százaléka, melyhez az eljárások értékének 6 százaléka tartozott.
 
Az ajánlatkérők típusa esetén a legnagyobb hányadot a regionális és helyi szintű szervezetek tették ki (610 db). Ezt követték 570 eljárással a közjogi szervezetek. A harmadik helyen az egyéb szervezetek álltak, az eljárások ötöd része tartozott hozzájuk (397 db). A közszolgáltató és a központi szintű szervezetek az eljárások kb. tizedét bonyolították le (193, ill. 174 eljárás). Támogatott szervezetekhez mindössze 27 eljárás tartozott. Értékét tekintve az egyéb csoportba tartozó szervezetek rendelkeztek a legtöbb pénz felett (168,8 Mrd Ft). Őket követték a közjogi szervezetek 137 milliárd forinttal, majd a közszolgáltatók 107,7 milliárd forinttal. Ennél valamivel kevesebb, 94,3 milliárd forint volt a regionális és helyi szintű szervezetek részesedése. Ennek kevesebb, mint fele volt a központi szintű szervezetekre jutó összeg (41,3 Mrd Ft).


A 4. ábra mutatja azokat az eljárásokat, ahol a nyertesek között kis- és középvállalkozás is megtalálható volt. Az eljárások számát tekintve 2019-ben 1658 közbeszerzésen 395,1 milliárd forint értékben hirdettek ki KKV-t is tartalmazó nyerteseket. Ez az eljárások számának 84, míg értékének 71 százaléka.

A szolgáltatások között az egyajánlatos eljárások száma az összes eljárás 32,9 százalékát tette ki, ami 649 közbeszerzést jelentett. Értékét tekintve ez az összes szolgáltatási tárgyú közbeszerzésnek 33,6 százaléka, 186 Mrd forint volt (5. ábra).


 
A 6. ábrából látható, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya a szolgáltatások területén 10 százalék alatt maradt, amely 155 eljárást és 51,3 milliárd forintot jelentett.
A közbeszerzés keretében beszerzett szolgáltatások rendkívül színes képet mutattak, mint a 7. és 8. ábrából látható. Még az itt kialakított kategóriák mögött is nagyon összetett a kép, ahogy ez a 10-13. ábrán látható.


 
A közbeszerzések számát vizsgálva a legnagyobb részt a mérnöki feladatok alkották (317 db, 16%). Zömében ezek a feladatok később megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódó tervezéseket jelentettek. Kisebb részben különböző vizsgálatokról, műszaki mérésekről, térképkészítésről beszélhettünk. Ehhez a területhez a közbeszerzések értékének 14 százaléka tartozott 75,5 milliárd forint értékben. Második helyen az informatika és távközlés állt (277 eljárás, 14% ill. 82,9 Mrd Ft, 15%). Itt a legjelentősebb terület az informatika, melyben szoftver jogok beszerzésére, karbantartásra, számítógépes rendszerek üzemeltetésére kiírt közbeszerzések eredménye összegződött (257 eljárás). Értékét tekintve informatikai beszerzésre 77,5; távközlésre 5,4 milliárd forintot fordítottak. Harmadik helyre az állami feladatok és a javítás karbantartás kerültek (lásd részletesen 10-11 ábra). Ezeket követték az épületfenntartásba sorolt tevékenységek (lásd részletesen 12. ábra). 152 közbeszerzési eljárás köthető üzleti tanácsadáshoz 88,7 milliárd forint értékben. Az egyéb csoport, melyhez 147 eljárás tartozott (35,2 Mrd Ft), a máshova nem sorolható szolgáltatásokat tartalmazza. Rendezvényszervezésre 111 esetben bonyolítottak le eredményes közbeszerzési eljárást, értéke 7,4 milliárd forint volt. A közterületfenntartáshoz tartozó eljárásokat a 13. ábra részletezi. A sor végén a pénzügy, jellemzően biztosítás, (66 eljárás, 18,7 Mrd Ft), a szállítás (64 eljárás, 12,7 Mrd Ft) és a hulladékgyűjtés (59 eljárás, 27,5 Mrd Ft) található.


A szolgáltatások körében kiírt közbeszerzések közel fele (47%) nem érte el az 50 millió forintos értékhatárt. Összességében ehhez az eljárások értékének 4 százaléka tartozott. 50 millió és 200 millió közé az eljárások 33 százaléka esett, amely értékét tekintve 61,8 milliárd forintot jelentett (11%). 200 millió és egymilliárd értéktartományban az eljárások 15 százalékában hirdettek ki eredményes közbeszerzést, 127,9 milliárd forint értékben. 93 db egymilliárd feletti eljárás volt (5%), melynek összértéke 340,5 milliárd forint volt.

A 10. ábrából látható, hogy az állami feladatok végrehajtására elnyert pályázatok közel fele oktatáshoz tartozik (109 eljárás, 45%), melynek értéke 11,5 milliárd forint volt (17%). Egészségügyre 88 eljárás (36%) során 17,5 milliárd forintot (26%) fordítottak. A legnagyobb összeg közétkeztetés körébe tartozott (38,2 Mrd Ft, 57%), melyhez 47 eljárás tartozott (19%).

Ha a 11. ábrán található adatokat tovább bontjuk, azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb esetben ipari gépek javítására, karbantartására folytattak le eredményes közbeszerzési eljárást. Ezek száma 108 db volt, 27,6 milliárd forint értékben. Ezt követték vasútijármű javítás ágazat közbeszerzései 51 db, melyre 10,4 milliárd forintot fordítottak. Az ajánlatkérők 42 építőiparba tartozó eljárást soroltak a szolgáltatások közé, melyek 8,4 milliárd forintot tettek ki. A gépjárműjavítás területén 30, gépjárműbérlet esetén 7 közbeszerzési eljárásra került sor 4,9 illetve 1,3 milliárd forint értékben. Mint az ábrából is látható, az egyéb jármű javítására kiírt közbeszerzés elenyésző részét képezte az eljárásoknak (3 db, 0,2 Mrd Ft).

Az épületfenntartás keretében végzett szolgáltatásoknál legjellemzőbben az épület fizikai fenntartására és karbantartására költöttek. Itt 30 eljáráshoz, 30,7 milliárd forint tartozott. 66 esetben folytattak le eredményes eljárást őrző-védő szolgáltatás igénybevételére (12,4 Mrd Ft). Számát tekintve az épülettakarítás foglalja el az első helyet, melyben 98 eredményes eljárást zártak le 15,8 milliárd forint értékben.

 
A 13. ábra mutatja, hogy a közterület fenntartására fordított közbeszerzéseken belül milyen arányt képviselnek az egyes ágazatok. A zöldterületkezelés számarányát tekintve 66 százalékot, értékét tekintve 67 százalékot tett ki. Ez a közterület takarításnál számát tekintve 24, értékét tekintve 28 százalék volt. Az egyéb takarítás területének részesedése, amelyhez az ipari berendezések és gépjárművek  (kivéve személygépkocsi) takarítása tartozik, számarányát tekintve 10, értékarány szerint 5 százalék volt.