A határozattal érintett tárgyak: Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 79. § (1) bekezdését, a vonatkozó jogszabályok szerint az ajánlatkérő nem kizárólag az érvénytelenség jogcímét köteles pontosan megjelölni az összegezésben, hanem az ahhoz kapcsolódó szöveges indokolásnak is konkrétan és egyértelműen kell tartalmaznia, hogy mi volt az érvénytelenség indoka.
Tényállás
Az ajánlatkérő 2019. május 6-án küldte meg a Kbt. 113. § szerinti, nyílt eljárást megindító felhívást az általa ajánlattételre felhívni kívánt, valamint az eljárás iránt érdeklődésüket jelző további gazdasági szereplők részére, őrzés-védési feladatok ellátása szolgáltatás tárgyban.
Az ajánlatkérő a felhívásban meghatározta a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét.
A felhívás szerint az ajánlatkérő 12 hónap időtartamra kívánta megkötni az őrzés-védelmi tárgyú szerződést.
Az ajánlatkérő a felhívásban rendelkezett az értékelési szempontokról.
Az ajánlatkérő a felhívásban kizárta az alternatív ajánlatok benyújtásának lehetőségét, valamint rögzítette, hogy a közbeszerzés nem kapcsolódik európai uniós alapokból finanszírozott programhoz, illetve projekthez.
Az ajánlatkérő a felhívásban előírta az alkalmassági feltételeket.
Az ajánlatkérő közbeszerzési műszaki leírást készített, amelynek egyéb feltételek elnevezésű pontjában az alábbiakat is rögzítette.
Vállalkozónak biztosítania kell az őrszolgálat vezényléséhez és ellátásához szükséges őrszolgálati okmányokat, szolgálati jellegű felszerelési és berendezési tárgyakat.
Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a szerződéses feladat ellátására kizárólag vagyonőri igazolvánnyal rendelkező személyzetet alkalmazhat.
Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a szerződéses feladat ellátására csak olyan személyeket alkalmazhat, akik érvényes erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkeznek.
Vállalkozónak biztosítania kell a jelen szerződés teljesítésében résztvevő személyek részére az évszaknak megfelelő egységes formaruhát és munkacipőt, továbbá a résztvevő személy nevével ellátott kitűzőt.
Vállalkozónak biztosítania kell a szerződés teljesítésében résztvevők feladat ellátáshoz szükséges, az előírásoknak megfelelő munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatását, továbbá a szakmai oktatást, továbbképzést.
A gazdasági szereplők több alkalommal kiegészítő tájékoztatást kértek az ajánlatkérőtől.
Az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv szerint az ajánlattételi felhívásban előírt határidőig 9 ajánlat érkezett.
Az ajánlatkérő azt a tájékoztatást adta, hogy jelen eljárás során rendelkezésre álló anyagi fedezet összege: nettó 64.290.672.-Ft.
Ajánlatot nyújtott be a jelen ismertetés szerint C Kft. (későbbiekben kérelmező) is a következők szerint:
Nettó ajánlati ár (Ft/fő/óra): 1.376.-Ft
Szakember többlettapasztalata: 120
Az ajánlatkérő az ajánlatok vizsgálatát követően a Kbt. 72. §-ára hivatkozással az alábbiak szerinti árindokolás benyújtására hívta fel – többek között – a kérelmezőt:
A vonatkozó hatályos Kormányrendelet (116/2018. (VII. 2.) a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj általános forgalmi adó nélküli legkisebb mértékét 2.253 forint/óra összegben határozza meg.
Fentiek alapján az ajánlatkérő indokolást kér az árképzéssel kapcsolatban a Kbt. 72. §-a alapján mindazon ajánlattevőktől, akiknek az ajánlati ára, rezsióradíja a Kormányrendeletben meghatározott összeget nem éri el.
Kéri az ajánlattevőt, hogy az ajánlati árra vonatkozó indoklását részletesen, az azt megalapozó adatok megadásával adja meg, kitérve pl. a feladatok ellátásához szükséges élőmunkaráfordítás mértékére, alvállalkozói költségekre, az ajánlattevőt terhelő egyéb költségekre, az ezekhez kapcsolódó közterhekre és elérni kívánt haszonra, valamint azon tételekre is, melyek jogszabályi előírások alapján kötelezően felmerülnek a teljesítés során.
Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során az adott ágazatban kötelezően alkalmazandó irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől (Kbt. 72. § (4) bekezdés).
A kérelmező benyújtotta az árindokolását, melyet teljes egészében üzleti titokká nyilvánított. Az indokolásában egyértelműen rögzítette, hogy a feladat ellátását teljes mértékben nyugdíjasokkal kívánja ellátni.
Az ajánlatkérő elkészítette és továbbította a benyújtott ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést.
Az összegezés szerint az eljárás eredményes volt, az eljárás nyertes ajánlattevője a jelen ismertetés szerint S Kft. lett.
Az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította az alábbi indokokra figyelemmel:
« A Kbt. 73. § (1) e) pontja és (2) bekezdése alapján érvénytelen, mivel aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást, illetve teljesíthetetlen feltételt tartalmaz.
Az árindoklás kérésre benyújtott árindoklásában úgy nyilatkozott, hogy kizárólag nyugdíjas munkaerővel kívánja a szolgáltatást ellátni, ezért 0 Ft munkáltatói járulékkal kalkulált.
A tárgyi szolgáltatás ellátása során több személy részéről is elvárás a Tudományos és Technológiai Park, illetve a Solar Decathlon verseny megrendezése során a versenyterület gyalogos járőrözése, nem egy esetben folyamatos jelleggel. Ehhez társul, hogy a verseny július hónapban kerül megrendezésre, amikor nem kizárt, hogy kánikulai meleg is nehezíti a szolgáltatás ellátását, mind a verseny-, mind a látogatási időszakban.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint kizárólag nyugdíjas, vagy afeletti életkorú munkaerővel a tárgyi szolgáltatást nem lehet szerződésszerűen ellátni, ezért az ajánlatkérő a benyújtott árindoklást nem tudja elfogadni.
Az eljárás során az ajánlatkérő „Az ajánlattevő részéről élőerős vagyonvédelmi szolgáltatásként nyújtani kívánt teljesítésekbe öregkori nyugdíj ellátásban részesülő személy bevonható-e?” kérdésre azt a kiegészítő tájékoztatást nyújtotta, hogy „Igen, bevonható.” Ez azonban nem jelenti azt, mint hogy a kérdés nem is erre irányult, hogy ajánlatkérő hozzájárult volna ahhoz, hogy kizárólag öregkori nyugdíj ellátásban részesülő személyek bevonásával lássák el a szerződés szerinti feladatokat.
Egy-egy fő nyugdíjas bevonása értelemszerűen nem kizárt, azonban a járőrözési feladatok ellátása fizikailag megterhelő munka, melyhez nagyfokú állóképesség szükséges. A szolgáltatás erre tekintettel kizárólag öregkori nyugdíj ellátásban részesülő személyek bevonásával nem látható el szerződésszerűen, és ha ajánlattevő már nem nyugdíjas személyt is kénytelen bevonni a teljesítésbe, így arra az ajánlati ára nem nyújt fedezetet. »
A kérelmező a Kbt. 80. §-a alapján előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amelyben a nyugdíjas munkavállalók 100%-os bevonásával kapcsolatosan adta elő érveit.
Az ajánlatkérő válaszában az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította, többek között a következő indokokkal:
Az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát két okból kifolyólag nyilvánította érvénytelennek, a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja és (2) bekezdése alapján.
Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelemben foglaltakkal kapcsolatos álláspontját a fenti érvénytelenségi okok mentén ismertette.
I. Irreálisan alacsony ár
A bontási jegyzőkönyv tanúsága szerint is a kilenc beérkezett ajánlat ajánlati árai 1.376.-Ft és 2.253.-Ft között mozogtak.
Ha nem tekintjük azon három ajánlattevőt, akik hiánypótlást és/vagy árindoklást nem nyújtottak be, akkor a kérelmező és az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevők ajánlati árai 1.376.-Ft és 2.253.-Ft közöttiek.
Jól látható, hogy a kérelmező ajánlati ára 877.-Ft-tal elmarad a vonatkozó Kormányrendelet szerinti rezsióradíjtól, annak 61 %-a, de még a következő érvényes ajánlattevő ajánlati árától is 574.- Ft-tal elmarad.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint a különbség szemmel látható. Az ajánlattevők többsége a Kormányrendelet által megállapított rezsióradíjon, vagy attól egy-kétszáz forinttal elmaradva állapították meg óradíjukat, melytől a kérelmező ajánlati ára jócskán elmarad.
Álláspontja szerint ekkora különbség pusztán azzal a ténnyel nem támasztható alá, hogy a kérelmező kizárólag nyugdíjas korú munkaerőt kíván alkalmazni, melyre tekintettel nem merül fel járulékfizetési kötelezettsége.
Az ajánlatkérő által végzett számítások szerint a munkáltatói járulékok a kérelmező által kalkulált munkabér alapján nem érnék el a 877.-Ft-ot, tehát a nyugdíjas korú munkavállalók foglalkoztatásával a kérelmező ennél csak kevesebb költségtől mentesül.
Mindezek alapján ajánlatkérő a nettó 1.376.-Ft-os óradíjat változatlanul irreálisan alacsonynak tartja.
II. Érvénytelenség egyéb okból
Az érvénytelenség másik oka, hogy ajánlatkérő számára nem elfogadható a kizárólag nyugdíjas korúak bevonásával történő szolgáltatás.
A műszaki leírás részletesen tartalmazza az ellátandó feladatokat időszakonként (általános időszak, illetve Solar Decathlon versennyel kapcsolatos időszakok) és őrhelyenként is.
A műszaki leírás mellékleteként rendelkezésre bocsátotta a Szentendrei Tudományos és Technológiai Park helyszínrajzát is.
Az éjszakai vagyonőr feladata a teljes terület járőrözése, körbejárása a vázlaton megrajzolt útvonalon 18 – 07 óra között kétóránként, kiképzett kutyával. Éjszakai járőrözés során ellenőrizni kell az épületek (különösen Irodaház, „E” csarnok, Akusztika, Tűzvédelmi labor „fehér”, „zöld” és „sárga” épületei) nyílászáróinak sértetlenségét, az ellenőrző pontokon be kell jelentkezni.
A járőrözéssel érintett útvonal hossza hozzávetőlegesen 1500 m, másfél km.
Ezt a távot a vagyonőrnek minimum kétóránként, egy személyben, néhol gyéren világított területen, kutyát vezetve, egy éjszaka során – ha csak nyolcórás munkaidővel számolunk akkor is – legalább négyszer végig kell járnia. Esőben, hóban, fagyban is, mivel ezen feladatok a szerződéses időtartam (egy év) minden egyes napján felmerülnek.
Változatlan álláspontja szerint mindez kizárólagosan nyugdíjas korúak bevonásával nem teljesíthető, és ezen állítást a műszaki leírás idézett rendelkezéseire, valamint a józanész diktálta tapasztalatokra alapítja.
Megjegyezte, hogy felmerül annak kérdése is, mennyire lehet ezt a munkakört készenléti jellegű munkakörnek minősíteni, hiszen pl. az előbb említett járőrözési feladatok intenzív munkavégzést jelentenek, melyhez jó erőnlét és némi bátorság is szükségeltetik.
A kiegészítő tájékoztatás során az ajánlatkérő nem zárta ki annak lehetőségét, hogy ajánlattevők öregkori nyugdíj ellátásban részesülő személyeket vonjanak be a szerződés teljesítésébe. Ennek pl. a portaszolgálat esetén semmilyen akadálya nem lenne, a portaszolgálat ellátása valóban kisebb intenzitású, kevesebb testmozgással járó feladat, konstans, kellemes munkakörülmények között.
Mindezek ismeretében válaszolta az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás során azt, hogy igen, öregkori nyugdíj ellátásban részesülő személy a teljesítésbe bevonható.
Öregkori nyugdíj ellátásban részesülő személyek alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 4. § (1) b) pontja alapján a meghatározott életkort elért személyeket értjük.
Az öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatárokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (1) bekezdése rögzíti, melynek alapján megállapítható, hogy min. 64 éves személyekről beszélünk.
Mivel a feltett kérdés nem arra irányult, hogy ajánlatkérő hozzájárul-e ahhoz, hogy valamennyi bevont személy öregkori nyugdíj ellátásban részesülő személy legyen, értelemszerűen ajánlatkérő nem tudott erre választ adni. A feladatok ismeretében, fel sem merült ajánlatkérőben, hogy bármely ajánlattevő kizárólag nyugdíjasokkal kívánná a szolgáltatást ellátni. A kérelmező indoklása szerint mindezt helyi, azaz szentendrei illetőségű munkaerővel tudná ellátni, mivel a munkába járás költségeivel sem kalkulált.
A Solar Decathlon verseny lebonyolítása kapcsán az általánoson túl további extra feladatok merülnek fel, melyek a műszaki leírás 2-5.) pontjaiban kerültek részletezésre.
A verseny kapcsán kiemelte:
- A verseny júliusban kerül megrendezésre. Azon feladatok teljesítése során, melyeket ajánlattevőnek nem zárt helyen, épületben kell ellátnia, kalkulálnia kell a hőmérséklettel, adott esetben tűző napsütéssel. Kérelmező szerint mindezek „ismeretlen, előre nem látható, jövőbeni és esetleges körülmények”, azonban eddigi tapasztalatai szerint júliusban nagy valószínűség szerint ilyen időjárási körülményekre kell számítania.
- Mind a verseny, mind az azt követő látogatási időszakban napi szinten 5-6 ezer, hétvégén akár 7 ezer fő látogatóra kell számítani. Ezalatt rendfenntartási, egyéb intézkedést igénylő feladatok is felmerülhetnek.
A versenyidőszakban a versenyterület őrzés-védelme az általános időszakban szolgálatot teljesítőkön túl további 13 főt igényel.
Az ajánlatban tett nyilatkozat szerint a kérelmező előző naptári évre (2018. évre) vonatkozó éves átlagos statisztikai állományi létszáma 20 fő. A beszámolói adatok szerint 2018. évben 21 főt foglalkoztattak, azaz a teljes állománya túlnyomó részét kellene a tárgyi szerződés teljesítésére „ráállítani”, ami minden bizonnyal csak alvállalkozó bevonásával lehetséges, ekkora cégméret esetén.
Az ajánlatkérő maga is tisztában van azzal, hogy bármely ajánlattevő nyerné is el a közbeszerzési eljárást és kezdené meg a teljesítést, nehézséget jelent számára, hogy az ellátandó feladatok létszámigénye hektikus, az általános időszakhoz képest egy viszonylag rövid, párhetes periódusra kell az általános létszám többszörösét ráállítani, akkor, amikor minden cég amúgy is a szabadságolások okozta nehézségekkel kénytelen szembe nézni.
Erre megfelelő megoldást nyújthat az alvállalkozó bevonása, melyet az ajánlattevő jelzett is ajánlatában, igaz akként nyilatkozott, hogy ismert alvállalkozója egyelőre nincsen. Ez azonban azt jelenti, hogy nyertesség esetén csakis olyan alvállalkozóval tudna megállapodni és őt bevonni, aki tárgyi feladatokra maga is csak öregkori nyugdíj korhatár feletti munkavállalókat foglalkoztat, ellenkező esetben a megajánlott óradíj már nem nyújt fedezetet a munkáltatói járulékokra.
Megjegyezte, hogy a kérelmezői árindoklás alvállalkozói költségeket nem tüntet fel.
Mindezek alapján az ajánlatkérő a kizárólag öregségi nyugdíj korhatár feletti munkavállalókkal való feladatellátást változatlanul életszerűtlennek és kivitelezhetetlennek tartotta.
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készült összegezését nem kívánta módosítani.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmező jogorvoslati kérelme szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1) bekezdését és (2) bekezdésének első mondatát, a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontját, a Kbt. 73. § (2) bekezdését, valamint a Kbt. 79. § (1) bekezdését.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását alaptalanság miatt.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára és (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 69. § (1) bekezdését és a (2) bekezdés első mondatát, valamint a Kbt. 79. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 1.000.000.-Ft bírságot szabott ki.
A határozat indokolása az alábbiakat tartalmazta:
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a tárgyi, Kbt. 113. § szerinti nyílt eljárás felhívását 2019. május 6-án küldte meg az eljárás iránt érdeklődésüket jelző gazdasági szereplők részére, ezért a Döntőbizottság a Kbt. e napon hatályos előírásai alapján hozta meg a döntését.
A Döntőbizottság rámutatott továbbá arra, hogy a kérelmező az árindokolását teljes terjedelmében üzleti titokká nyilvánította, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem vizsgálata során a Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó az Ákr. 27. § (2) bekezdése szerint járt el.
A Döntőbizottság a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a határozat szerkesztésekor gondoskodott arról, hogy a kérelmező által megjelölt védett adatnak minősülő tartalmak ne kerüljenek nyilvánosságra.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy a jogorvoslati kérelem alapján abban a kérdésben kellett döntést hoznia, hogy az ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. 79. § (1) bekezdését azzal, hogy az előzetes vitarendezési kérelmet elutasító válaszában az összegezésben foglaltakhoz képest részletesebben indokolta, hogy mely körülményekre figyelemmel nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát. Továbbá döntést kellett hozni abban a kérdésben, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára és (2) bekezdésére figyelemmel megsértette-e a Kbt. 69. § (1) bekezdését és a (2) bekezdés első mondatát azzal, hogy a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos.
A Döntőbizottság határozatának indokolása szerint, a Kbt. rendelkezései alapján az ajánlatkérő kötelessége az ajánlatok elbírálása során, hogy megvizsgálja, az ajánlatok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Amennyiben az ajánlatkérő a vizsgálatot követően úgy dönt, hogy az ajánlat érvénytelen a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján, az egyéb módon nem felelt meg az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni az ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról és ennek részletes indokáról a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. Az ajánlatkérő további kötelessége, hogy az ajánlatok elbírálásának befejezésekor írásbeli összegezést készítsen az ajánlatokról és az írásbeli összegezés minden ajánlattevő részére történő megküldésével teljesítse – egyebek mellett – az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról és ennek részletes indokáról való tájékoztatást.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő két alkalommal közölt információkat a kérelmezővel az ajánlata érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatban.
Első alkalommal az összegezés keretében, második alkalommal az előzetes vitarendezési kérelmet elutasító válaszában.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az összegezésben a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja és (2) bekezdése alapján nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát.
Az összegezésben szereplő indokok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlatkérő az érvénytelenséget arra alapozta, hogy a kérelmező ajánlata teljesíthetetlen feltételt tartalmaz. A Döntőbizottság sem az összegezés szóhasználata, sem annak tartalma alapján nem jutott arra a következtetésre, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánításának indoka az ajánlatban szereplő aránytalanul alacsony ár lett volna. Az összegezés nem tartalmaz utalást a vonatkozó Kormányrendelet szerinti minimális rezsióradíj mértékére, sem arra, hogy az ajánlatban szereplő ár aránytalanul alacsony volna az ajánlatkérő szerint.
Az összegzésben az szerepel, hogy az ajánlatkérő álláspontja szerint kizárólag nyugdíjas, vagy afeletti életkorú munkaerővel a tárgyi szolgáltatást nem lehet szerződésszerűen ellátni.
A Döntőbizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az ajánlatkérő a szolgáltatás kizárólag nyugdíjas munkaerővel történő ellátását az ajánlatban szereplő teljesíthetetlen feltételnek minősítette és erre a körülményre figyelemmel nyilvánította érvénytelennek a kérelmező ajánlatát.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta az ajánlatkérő előzetes vitarendezési kérelmet elutasító válaszát, amelyben az ajánlatkérő szintén a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontját és (2) bekezdését jelölte meg az érvénytelenné nyilvánítás alapjaként, azonban az érvénytelenné nyilvánítás indokait az összegezésben megjelöltekhez képest bővebben, két pontban fejtette ki. Az előzetes vitarendezési kérelemre adott – elutasító – válasz I. „Irreálisan alacsony ár” megnevezésű pontjában az ajánlatkérő részletesen bemutatta és összehasonlította egymással a beérkezett ajánlatokban szereplő ajánlati árakat, hivatkozott a vonatkozó Kormányrendelet szerinti rezsióradíjra és bemutatta, hogy a kérelmező ajánlati ára ettől mekkora mértékben marad el. Az előzetes vitarendezési kérelmet elutasító válasz II. „Érvénytelenség egyéb okból” pontjában fejtette ki az ajánlatkérő, hogy számára mely körülményekre figyelemmel nem elfogadható a kizárólag nyugdíjas korúak bevonásával történő teljesítés.
A Döntőbizottság töretlen és egységes gyakorlata szerint az ajánlatkérőnek az összegezésben érthetően és egyértelműen kell megjelölnie az érvénytelenség indokát, ugyanis az ajánlattevők az összegezés alapján tudják megjelölni a kifogásolt ajánlatkérői döntéseket és döntést hozni arról, hogy élnek-e a jogorvoslathoz való jogukkal. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő azon előadását, amely szerint nem történt jogsértés, mivel mind az összegezésben, mind az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszában a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont, valamint (2) bekezdés szerinti jogszabályhelyek alapján nyilvánította érvénytelennek a kérelmező ajánlatát.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint az ajánlatkérő nem kizárólag az érvénytelenség jogcímét köteles pontosan megjelölni az összegezésben, hanem az ahhoz kapcsolódó szöveges indokolásnak is konkrétan és egyértelműen kell tartalmaznia, hogy mi volt az érvénytelenség indoka. Ahogy azt a Döntőbizottság már számos határozatában kimondta, a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása, a nyilvánosság és az esélyegyenlőség alapelvi rendelkezések érvényesítésének követelménye nem ad arra lehetőséget, hogy az ajánlatkérő az értékelését utólag, az összegezésben közölt indokoktól eltérően, kiterjesztően indokolja.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 79. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság ezt követően azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. 69. § (1) bekezdését és a (2) bekezdés első mondatát azzal, hogy a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy megvizsgálta a jogorvoslattal érintett, Kbt. 113. § szerinti nyílt eljárásban keletkezett közbeszerzési dokumentumokat és megállapította, hogy az ajánlatkérő ezen dokumentumok egyikében sem tett arra nézve előírást, hogy az őrzés-védelmi feladat teljesítésébe bevonható-e – illetve, ha bevonható, akkor milyen mértékben – öregkori nyugdíj ellátásban részesülő személy. Az ajánlatkérő ezt a tényt maga sem vitatta a jogorvoslati eljárás során tett észrevételében.
Az ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatás keretében nyilatkozott ugyan, hogy a teljesítésbe bevonható öregkori nyugdíj ellátásban részesülő személy, ennek részletes – a megfelelő ajánlattételhez szükséges – feltételeit azonban nem határozta meg.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy a Kbt. szabályozási rendszerében az ajánlatkérő kötelessége, hogy oly módon állítsa össze a közbeszerzési dokumentumokat, hogy azok alapján a gazdasági szereplők képesek legyenek olyan ajánlatokat benyújtani, amelyeket az ajánlatkérő objektív és ellenőrizhető módon össze tud hasonlítani. Az ajánlatkérő az eljárás során, így a bírálat során is kötve van a közbeszerzési dokumentumokban általa meghatározott feltételekhez.
Az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálása során azt kell megvizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, illetve a jogszabályokban rögzített feltételeknek. A Döntőbizottság rámutatott, hogy az ajánlatkérő jelen esetben az összegezésben a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét arra alapította, hogy a kérelmező a közbeszerzési eljárás tárgyát képező őrzés-védelmi szolgáltatást kizárólag nyugdíjas korúak bevonásával kívánta teljesíteni, ugyanakkor megállapítható, hogy ezen érvénytelenségi indok alapját képező kifejezett előírást nem tartalmaztak a közbeszerzési dokumentumok.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy a Kbt. 69. § (2) bekezdés első mondata szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni.
A Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát olyan indokok miatt nyilvánította érvénytelenné, amellyel kapcsolatos előírásokat a közbeszerzési dokumentumokban nem szerepeltetett, ezzel megsértette a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 69. § (1) bekezdését és a (2) bekezdés első mondatát.