2020. II. évfolyam 7. szám
Letöltés
2020.II.évfolyam 7. szám 54-58. oldal
DOI: 10.37371/KEP.2020.7.4

Az építési beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzések tárgya 2019-ben

Címszavak: közbeszerzés, statisztika, építési beruházás, építőipar

Az építési beruházások alakulásáról a 2019-es év első felében már beszámoltunk a Közbeszerzési Értesítő Plusz januári számában. Most azt vizsgáljuk, hogy az eredményes közbeszerzési eljárások során (a keretmegállapodások kivételével) milyen építkezések elvégzésére kötöttek szerződést. A vizsgálat során az építőiparnak három területét különböztettük meg a statisztikában használt csoportosítás szerint. Az első csoport az épületek építése (TEÁOR1 41), amit korábban magasépítésnek is neveztek. A második csoport az egyéb építmények építése (TEÁOR 42), ezt egykor mélyépítésnek tekintették. A harmadik csoport a speciális szaképítés (TEÁOR 42). Az első két csoportba összetett munkák tartoznak, például egy épület, egy híd megépítése, felújítása. A harmadikba azok munkája, akik az építkezésnek csak egy kis területét végzik (elkészítik a tetőt, kifestik a szobát, stb.). A tevékenységek besorolásához elsősorban a beszerzés tárgyaként megfogalmazott szöveget vettük figyelembe.

kép

Az első ábrából látszik, hogy az eljárások számát tekintve az épületek építése 59 százalék (2801 db), az egyéb építmény építése 39 százlék (1876 db), a speciális szaképítés 2 százalék (107 db) volt. Az eljárások értékét tekintve a legnagyobb arányt az egyéb építmények építése tette ki (53%, 1036,32 Mrd Ft). Ezt követte az épületek építése (45%, 876,66 Mrd Ft), majd a speciális szaképítés (2%, 29,97 Mrd Ft)
Épületek építése esetében két csoportot különítettünk el. Az egyikbe a lakóépületek tartoznak, a másikba a nem lakóépületek. Az eredményes közbeszerzések számát tekintve (2. ábra) a legnagyobb részt mind a lakóépületek, mind a nem lakóépületek esetében az épületek felújítása képviseli (lakóépületnél 107, nem lakóépületnél 1728 eljárás). Ezek értéke a lakóépületnél 8,8, nem lakóépületnél 292,1 milliárd forint. A felújítások jelentős része energetikai korszerűsítés volt, pl. nyílászárók cseréje, szigetelési munkák és megújuló energiaforrásokat igénybe vevő rendszerek telepítése. Ezen belül napelemes rendszerek, a hőszivattyú rendszerek és a termálvízben lévő hőt felhasználó rendszerek beépítésére került sor.
kép

kép
A lakóépületek esetében az építések egy része a telepszerű lakóterületek megújítása program keretében megvalósuló beruházást jelentett.

Az értékét tekintve a lakóépületek esetében nagyjából fele-fele arányt képvisel az építésre és a felújításra elnyert összeg (8,8; 8,2 Mrd Ft). Nem lakóépületek esetében az elnyert összeg 57 százalékát (489,02 Mrd Ft) építésre, 34 százalékát felújításra (292,1 Mrd Ft), 9 százalékát (78,51 Mrd Ft) bővítésre kiírt közbeszerzésekre ítélték oda (3. ábra).

Az 1. táblázat bemutatja, hogy a nem lakóépületek esetében milyen célra épített épületek esetében folytattak le eredményes közbeszerzési eljárást. A 2649 eljárás 65 százaléka épület felújítás, 28 százaléka új építés, 7 százaléka egy meglevő épület bővítése volt. A legtöbb eljárás az oktatás területéhez kapcsolódott (692 db), ennek 79 százaléka felújítási munka volt, értéke pedig 151,87 milliárd forint, ami a második legmagasabb összeg. Ezt követték kulturális épületek (361 db), majd közel azonos számban az egészségügyi és középületek (264 és 253 db).

A nem lakóépület építésére fordított összeg 859,63 milliárd forint volt. Ennek 57 százalékát új építésre, 34 százalékát felújításra, 9 százalékát bővítésre fordították. Ezen belül a legnagyobb összeget új sportlétesítmények építésére fordították (208,08 Mrd Ft), melynek fele kézilabda csarnokok kivitelezése volt különböző városokban. A másik feléből városi és iskolai sportcsarnokok, edzőközpontok, különböző sportágak részére alkalmas sportlétesítmények valósultak meg. A szociális célú közbeszerzések esetében a bölcsőde építés, a kereskedelmi célú közbeszerzések esetében a helyi termelői piacok kialakítása képviselt jelentős részt.

kép

1876 db eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le egyéb építmény építésére, melynek értéke 1036,32 milliárd forint volt (4. ábra). Ezen belül az útépítések aránya volt a legnagyobb, számarányát tekintve 60 százalék. Ezt követi a közműépítés 25 százalékkal, a kertépítés 7,5 százalékkal, majd a vízépítés 4,5 százalékkal, amely részint folyóvizek, állóvizek medrének karbantartását, részint gátak, kikötők építését takarja. Az erőmű építés, amely legtöbb esetben napelemes erőművet jelent, 2 százalékkal, majd a vasút építés 1 százalékkal képviselteti magát.
Legnagyobb értékben útépítésre nyertek el közbeszerzési pályázatot (48,5%). A második helyen a közműépítés (24,9%), harmadikon a vasútépítés (13%) szerepelt.
kép
Miután a közműépítés különböző tevékenységeket takar, ennek részleteit az 2. táblázat mutatja.

kép

A 2. táblázatból látszik, hogy a közműépítésen belüli közbeszerzések legnagyobb részét a víz és szennyvíz építés területén bonyolították le. A legtöbb közbeszerzést csapadékvíz okozta problémák megoldására írták (134 db), érétékét tekintve ez a harmadik helyen áll (40,11 Mrd Ft). Itt azokat az eseteket vettük számba, ahol esővízcsatornák kiépítésére írták ki a közbeszerzést. A felszíni csatornák, árkok építése, karbantartása a 4. ábrán szereplő vízépítés csoportjába tartozik. A következő csoportba a szennyvízzel kapcsolatos pályázatok tartoznak (93 db), ezen belül 65 alkalommal szennyvízhálózat, 28 alkalommal szennyvíztisztító, -kezelőmű építésére nyerték el a közbeszerzést, összességében 36,9 milliárd forint értékben. A vízhálózat fejlesztésére 75 nyertes ajánlat született, 20,85 milliárd forint összegben. Az 58 db elektromos hálózat kiépítésére szóló közbeszerzés erősáramú, gyengeáramú és optikai hálózat készítését is tartalmazta.

A speciális szaképítés területe igen kis szeletnek tűnik az építőiparban lebonyolított közbeszerzések között (lásd 1. ábra). Eljárás szinten vizsgálva minden olyan esetben, ahol egy épület felújítása több szaképítési területet érintett, a közbeszerzést az épületek építése ágazatba soroltuk. Ha ezt szerződés szinten néznénk, azt tapasztalnánk, hogy sok esetben más vállalkozó nyerte el a tetőfedést és más a villanyszerelési munkákat. Ennek következtében csökkenne az épület felújítások száma és értéke, és növekedne a speciális szaképítés részesedése a közbeszerzéseken belül.

Az eredményes eljárások számát tekintve az első helyen a villanyszerelés áll (44 db), második helyen a bontás (25 db) harmadikon a földmunka (14 db) áll. (lásd 5. ábra)

kép

Ha az értékét vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a speciális szaképítésre fordított összeg 63 százalékán mindössze 4 eredményes eljárás osztozott. Az eljárások értékében alkotott jelentős hányaduk végett a 6. ábra azt mutatja, hogyan alakul az egy eljárásra jutó érték, ha kihagyjuk a számításból az iménti 4 db nagy értékű közbeszerzést.
kép
Az ábrából látható, hogy átlagosan egy eredményes közbeszerzésre a legtöbbet az épületasztalos munkákra fordították (188,63 millió forintot), ezt követte a bontás 129,53, majd a kőműves munkák 115,82 millió forinttal.

A követkető térképek (7. és 8. ábra) a közbeszerzéseket a teljesítés helye szerint mutatják be.2

kép
Ha a teljesítés helyét nézzük, Vas megyében volt a legkisebb az egy közbeszerzésre jutó érték, 121,4 millió Ft/db. Ez közel azonos Jász-Nagykun-Szolnok megye (131,3 M Ft) és Békés megye értékével (132,8 M Ft). Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1,6-szorosa a legkisebb értéknek (190,8 M Ft), Bács-Kiskun megye (218,6 M Ft), Baranya megye (220,3 M Ft), Nógrád megye (223,9 M Ft) 1,8-szorosa. Heves (253,2 M Ft), Borsod-Abaúj-Zemplén (254,8 M Ft), Pest (257,2 M Ft) kétszerese, Fejér (279,2 M Ft), Tolna (298,4 M Ft), Komárom-Esztergom (302,0 M Ft) pedig 2,4-szerese. Veszprém (316,2 M Ft), Hajdú-Bihar (332,1 M Ft), Zala (438,0 M Ft) háromszorosa, Győr-Moson-Sopron (534,3 M Ft) 4,4-szerese, Somogy (681,2 M Ft), Csongrád (685,8 M Ft) 5,6-szorosa, Budapest értéke pedig közel hétszerese a Vas megyeinek (820,2 M Ft). (7. ábra)
kép

A 8. ábra azt mutatja be az egyes megyékben, hogy miként alakult egy lakosra vetítve a közbeszerzések értéke a teljesítés helye szerint. Ha lakosságarányosan nézzük az eredményes közbeszerzéseket az építőipar területén, akkor a legalacsonyabb érték Vas megyéhez tartozik (48,36 E Ft), ennek 12-szerese a Somogy megyei érték (574,02 E Ft), Budapest második helyen van 420,81 E Ft értékkel. A többi megye egy főre jutó értéke a következő: Baranya 149,61 E Ft, Bács-Kiskun 105,43 E Ft, Békés 84,64 E Ft, Borsod-Abaúj-Zemplén 159,05 E Ft, Csongrád 317,06 E Ft, Fejér 122,97 E Ft, Győr-Moson-Sopron 197,89 E Ft,  Hajdú-Bihar 137,11 E Ft, Heves 136,65 E Ft, Jász-Nagykun-Szolnok 53,59 E Ft, Komárom-Esztergom 128,19 E Ft, Nógrád 152,56 E Ft, Pest 76,61 E Ft, Szabolcs-Szatmár-Bereg 103,5 E Ft, Tolna 160,56 E Ft, Veszprém 152,86 E Ft, Zala 223,36 E Ft.


1 Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08).
2 A 7. és 8. ábra értelem szerűen nem tartalmazza azt a három közbeszerzést, amelynek teljesítési helye nem az ország területén található.