2020. II. évfolyam 4. szám
Letöltés
2020.II.évfolyam 4. szám 59-64.oldal
DOI: 10.37371/KEP.2020.4.3

A kkv szektor közbeszerzési szereplésének statisztikai elemzése a 2019. évre vonatkozóan

Címszavak: közbeszerzés, statisztika, mikro-, kis- és középvállalkozások, térnyerés


2019-ben tovább folytatódott a mikro-, kis- és középvállalkozások, azaz a kkv szektor térnyerése a közbeszerzési eljárások 1 tekintetében. Ahogyan azt az 1. ábra adatai is mutatják, minden eddigi rekordot megdöntött a kkv-k által elnyert közbeszerzések számának (87%) és értékének aránya (58,8%), ami azt jelenti, hogy minden 100 eljárásból 87-et kkv-k nyertek és minden eredményesen elköltött 100 Ft-nak több mint a fele a kkv-khoz került. Ezen kívül abszolút értékben is 2019-ben volt a legmagasabb a kkv-k által elnyert eljárások értéke, meghaladva a 2000 Mrd Ft-ot, miközben 2016 óta a kkv-k által elnyert eljárások száma is folyamatosan növekvő tendenciát mutat (2. ábra). Érdemes tehát kiemelt figyelmet fordítani a kkv szektor helyzetére, ezért az alábbi cikkben néhány fontos aspektus szerint kerülnek megvizsgálásra a kkv-k által elnyert közbeszerzési eljárások.


1 Az adatok nem tartalmazzák azon eljárásokat, amelyek keretmegállapodás megkötésére irányultak, valamint eredménytelenek voltak.


2019-ben a kkv-k által nyert eljárások több mint háromnegyede (77,3%) a nemzeti eljárásrendhez kötődött, (2018-ban ez az arány 76,2%-ot tett ki), ami nagyságrendileg azonos hányadot jelentett az összes közbeszerzési eljárás számának nemzeti-uniós eljárásrendbeli megoszlásához. Amennyiben az eljárások értékének arányát vizsgáljuk, látható, hogy hasonlóan a 2018. évhez, az uniós eljárásrendű közbeszerzések tették ki közel a kétharmadát (63,6%) a kkv-k által elnyert eljárásoknak. Ebben a tekintetben nagyobb az eltérés az összes eljárás értékének nemzeti-uniós megoszlásától, ahol az egynegyed-háromnegyed arány érvényesült. 2019-ben a nyertes kkv-t tartalmazó eljárásokon belül a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések értékének aránya 12,3 százalékponttal volt nagyobb, mint a nemzeti eljárásrendhez kapcsolódó eljárások értékének aránya az összes eljárás értékéhez viszonyítva.


A kkv-k által elnyert közbeszerzési eljárások több mint a felét (52,1%-át) az építési beruházás tárgyú eljárások tették ki 2019-ben (4. ábra), ezt követték az árubeszerzésekhez köthető eljárások (28,6%-os aránnyal), miközben a szolgáltatások csupán 19,4%-át képezték a kkv-k által elnyert közbeszerzéseknek. Az imént felsorolt arányok hozzávetőlegesen megegyeznek a 2018. évi adatokkal. A nyertes kkv-t tartalmazó eljárások értékét tekintve is az építési beruházás tárgyú közbeszerzések jelentették a legnagyobb arányt 2019-ben (63%-ot képviselve), viszont a szolgáltatásokhoz kapcsolódó közbeszerzések értékaránya (19,6%) meghaladta az árubeszerzésekét (17,4%). Ebben a tekintetben tehát eltérés tapasztalható az összes közbeszerzési eljárás értékarányos megoszlásához képest, mivel ahogy az 5. ábrán is látható, az összes közbeszerzési eljárást tekintve az árubeszerzések jelentős értékarányt (27,2%) alkotva meghaladták a 16,1%-os értékarányt kitevő szolgáltatások közbeszerzéseit 2019-ben.


A közbeszerzési eljárások európai uniós támogatása mindig valamilyen konkrét operatív programhoz/projekthez kapcsolódik. A 6. ábrán a legjelentősebb projektek szerinti bontásban kerültek ábrázolásra a kkv-k által elnyert EU-s támogatásokban részesült közbeszerzési eljárások számai és értékei. Amint azt a grafikon is mutatja, a legtöbb európai uniós támogatásban részesült közbeszerzés, amely nyertes kkv-t tartalmazott, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódott 2019-ben, miközben az eljárások értékét tekintve is ez a program szerepel az első helyen (1470 db eljárás, 238,7 Mrd Ft értékkel, hozzávetőlegesen 40%-os hányadot képviselve a kkv-k által elnyert összes EU-s forrású közbeszerzésen belül).

Ezt követte az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), melyhez a nyertes kkv-t tartalmazó eljárások 592 db–t tettek ki (50,2 Mrd Ft értékben), de az eljárások értékét tekintve a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) szerepelt a második helyen 126,9 Mrd Ft értékű közbeszerzésekkel, miközben az ehhez kapcsolódó eljárások darabszáma csak 262 db volt. A harmadik helyen a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) szerepelt 92,6 Mrd Ft értéket kitevő 526 db eljárással, a sorban a negyedik helyen pedig a Vidékfejlesztési Program (VP) nyertes kkv-t tartalmazó eljárásai voltak (485 db, 60,8 Mrd Ft értékben). Meg kell említeni még az ötödik helyen a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programot (VEKOP), melyhez 83 db olyan eljárás tartozott, amelyet kkv nyert el 2019-ben, összesen 13,9 Mrd Ft értéket alkotva. A darabszámban 1%-nál és értékben 5 %-nál kisebb arányt képviselő programok összevontan az „egyéb” kategória alatt kerültek feltüntetésre, ide tartozott többek között az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP), a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív  Program (RSZTOP), a Belső Biztonsági Alap Programjai (BBA), vagy az Interregionális Együttműködési Programok (INTERREG).

A jogszabályi környezet a 2012. évtől lehetővé teszi az értékelési és egyéb követelményként  a zöld illetve a szociális szempontokat tartalmazó adatok gyűjtését, amelyre viszont csak a nemzeti eljárásrendben nyílik lehetőség, ugyanis az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó eljárások hirdetményeiből nem nyerhetőek ki ilyen jellegű információk a hirdetményminták sajátosságai miatt. A rendelkezésre álló adatok alapján az összes eredményes közbeszerzési eljárás tekintetében elmondható, hogy 2016-tól folyamatosan nőtt mind a zöld, mind a szociális szempontokat magában foglaló eljárások száma és az értéke is.  2019-ben a nemzeti eljárásrendű kkv-k által elnyert eljárások 13%-a tartalmazott környezetvédelmi szempontokat, 4,4%-a szociális szempontokat, ami hozzávetőlegesen megfelel a nemzeti eljárásrenden belüli összes eredményes eljárásra számított aránynak a zöld és szociális szempontot tartalmazó közbeszerzések esetében (12,6% és 4,3%). A kkv-k által elnyert eljárások értékére vonatkozóan a zöld közbeszerzések esetében 15,1%-ot jelentett a nemzeti eljárásrenden belüli arány, míg a szociális közbeszerzések tekintetében 5,1%-ot, amelyek szintén hasonlóak a nemzeti eljárásrenden belüli összes eredményes eljárásra számított zöld és szociális szempontot tartalmazó közbeszerzések értékarányaival (14,5% és 4,9%).
Az alábbi ábra és táblázat Magyarország megyéit ábrázolja2 térképen az ajánlatkérők megyéje szerint,3 a kkv-k által elnyert közbeszerzések számát 5 értékkategóriára csoportosítva:


2 Az eljárások teljesítésének helye nem minden esetben egyezik meg az ajánlatkérők régiójával, így az ábrán és a táblázatban szereplő adatok a magyarországi régiókban lebonyolított eljárásokra vonatkoznak.
3 Az ábra és a táblázat nem tartalmazza azon eljárások adatait, amelyeknél több ajánlatkérő szerepelt.


2019-ben a közép-magyarországi régió, azaz Budapest és Pest megye továbbra is jelentős helyet foglalt el a lebonyolított közbeszerzések számában és értékében, a kkv-k által elnyert eljárások több mint 40%-t, értékben közel 60%-t ebben a régióban folytatták le. A vidéki megyékben lebonyolított kkv nyertes közbeszerzések számarányában kevesebb, mint 5 százalékpont volt az eltérés 2019-ben, de az északi megyék súlya valamelyest nagyobbnak bizonyult. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is 5% fölötti volt a nyertes kkv-t tartalmazó eljárások számaránya, miközben értékarányban is a legmagasabb kategóriába tartoztak a fővárosi régió után. A nyugati megyék, mint pl. Vas, Zala, Veszprém és Somogy 3% körüli számaránnyal rendelkeztek 2019-ben a kkv-k által elnyert közbeszerzéseket illetően.


A 9. ábra adatai alapján a kkv nyertes közbeszerzési eljárások számának megoszlása az egyes negyedévek között 2019-ben viszonylag egyenletes volt, a legnagyobb különbség az arányokban mindössze 5,3 százalékpontot tett ki, ami a 3. és a 4. negyedév között volt kimutatható. Az 1. és a 4. negyedévben alacsonyabbnak, míg a 2. és 3. negyedévben magasabbnak bizonyultak a kkv-k által elnyert közbeszerzések számarányai. Ugyanezen eljárások értékét tekintve nagyobb különbségeket vehetünk észre 2019 egyes negyedévei között, mivel a 2. negyedévben volt a legmagasabb a kkv-k által elnyert közbeszerzések értéke (647,9 Mrd Ft, 32,1%), ami 12,2 százalékponttal volt nagyobb a legalacsonyabb értéket képviselő 1. negyedéves adatnál, ami 400,2 Mrd Ft-tal 19,9%-ot tett ki. A grafikonról az is látható továbbá, hogy a 3. negyedévben több, de inkább kisebb értékű közbeszerzési eljárást nyertek el a kkv-k.