A 2018. évi közbeszerzési eljárások adatai az ajánlatkérők típusa szerint

 2018-ban az összes eredményesen zárult közbeszerzési eljárás 42,6%-át (4412 db) regionális/helyi szintű ajánlatkérők (pl. önkormányzatok) bonyolították le, ami az eljárások értékének mindössze 18,7%-át jelentette (617,6 Mrd Ft). Ezt követték a közjogi szervezetek (pl. nonprofit kft.-k) 14,8%-os hányaddal, nem sokkal megelőzve a támogatott szervezeteket (pl. alapítványokat, egyházakat), amelyek eljárásainak aránya 14,4%-ot tett ki. A legnagyobb értékben (1309,8 Mrd Ft) a közjogi szervetek bonyolítottak le közbeszerzéseket 2018-ban, a támogatott szervezetek és az egyéb ajánlatkérők (pl. intézmények, szövetkezetek) eljárásainak értékaránya ugyanakkor közel azonos volt (11,1%). Minden tizedik közbeszerzés központi szintű ajánlatkérőhöz (pl. egyetemhez, hivatalhoz) kapcsolódott, akik a legalacsonyabb értékben bonyolítottak le közbeszerzéseket (266 Mrd Ft). A közszolgáltatók1 (pl. vízművek, áram- és hőszolgáltatók) eljárásainak száma szintén a legalacsonyabb 6,1%-ot tette ki (627 db), miközben értékarányt tekintve 11,2%-os hányad (370 Mrd Ft) kötődött hozzájuk (1. táblázat).

A nemzeti eljárásrenden belül ugyancsak a regionális/helyi szintű ajánlatkérőkhöz tartozott a legtöbb közbeszerzés (4007 db), ami megközelítőleg az eljárások felét (51,2%) jelentette a 2018. évben megvalósult nemzeti eljárásrendű közbeszerzésekből (1. ábra). Értékarányt tekintve a regionális/helyi szintű ajánlatkérők és a támogatott szervezetek közel azonos hányadot alkottak (39,5% illetve 37,6%), az eltérés a hozzájuk tartozó közbeszerzések értékét illetően mindössze 17,7 Mrd Ft volt. A közjogi szervezetek, a közszolgáltatók, a központi szintű és egyéb ajánlatkérők az eljárások számát tekintve a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések körülbelül harmadát alkották (együttesen 30,5%-ot), miközben az általuk lebonyolított eljárások értéke a nemzeti eljárásrenden belül hozzávetőleg egynegyed részt tett ki (23%).


1 Az ajánlatkérők közül közszolgáltatónak tekintjük azokat, amelyek a hirdetményben az ajánlatkérő típusára vonatkozó megjelölés alapján magukat ebbe a kategóriába sorolják be, vagy közszolgáltatókra vonatkozó hirdetményt tesznek közzé.


Az uniós eljárásrenden belül a legtöbb eljárás (655 db) a közjogi szervezetekhez kapcsolódott, nem sokkal megelőzve az egyéb ajánlatkérőket (562 db). A központi szintű ajánlatkérők közbeszerzéseinek aránya 17,5%-ot tett ki, miközben a közszolgáltatók és a regionális/helyi szintű ajánlatkérők eljárásai szinte azonos számban fordultak elő (16%-os aránnyal). A támogatott szervezetek az uniós eljárásrenden belül a közbeszerzések mindössze 2,4%-át bonyolították le, ami a legalacsonyabb hányadot jelentette. Az eljárások értékét tekintve a közjogi szervezetekhez kapcsolódott az uniós eljárásrendű közbeszerzések közel fele (52,1%), miközben a második legnagyobb érték a közszolgáltatókhoz tartozott, 14,4%-os aránnyal. A regionális/helyi szintű, az egyéb, és a központi szintű ajánlatkérők, valamint a támogatott szervezetek együttesen az uniós eljárásrendű közbeszerzések értékének közel egyharmadát (33,5%) tették ki (2. ábra).

A beszerzés tárgya szerint vizsgálva az adatokat megállapítható, hogy az építési beruházásokon belül a regionális/helyi szintű ajánlatkérők bonyolították le a legtöbb közbeszerzést (3353 db), értékük azonban megközelítőleg fele akkora volt (451,1 Mrd Ft), mint a legnagyobb hányadot jelentő közjogi szervezetekhez kapcsolódó eljárásoké (1013,6 Mrd Ft). Az építési beruházások esetén a támogatott szervezetek körülbelül harmadannyi (956 db) közbeszerzést bonyolítottak le, mint a regionális/helyi szintű ajánlatkérők, miközben a közjogi szervezetek, a közszolgáltatók, a központi szintű és egyéb ajánlatkérők együttesen alkottak megközelítőleg egyötödös (20,4%) hányadot az építési beruházásokon belül (3. ábra).

Az árubeszerzések értékét figyelembe véve a közszolgáltatók (140,8 Mrd Ft) valamint a közjogi szervezetek (134,6 Mrd Ft) által lebonyolított eljárások bizonyultak a legjelentősebbnek, miközben az egyéb ajánlatkérők és a támogatott szervezetek árubeszerzéseinek értékei között mindössze 1,8 Mrd Ft volt a különbség. Az eljárások száma alapján nem mutatható ki akkora eltérés, mint az építési beruházások esetén, ugyanis az egyes ajánlatkérők között viszonylag egyenletesen oszlottak meg az árubeszerzések, a 10,4% – 19,9% közötti arányt alkotva.

A szolgáltatások2 közbeszerzései a legtöbb esetben a közjogi szervetekhez kapcsolódtak (539 db), emellett a legnagyobb érték is hozzájuk tartozott (161,7 Mrd Ft). A regionális/helyi szintű, a központi szintű, és egyéb ajánlatkérők, valamint a közszolgáltatók által lefolytatott közbeszerzések értékaránya a 15,2% - 19,9% közötti arányt tette ki 2018-ban, miközben a támogatott szervezetek mind az eljárások számát és értékét tekintve is a legalacsonyabb arányt alkották a szolgáltatások közbeszerzéseit illetően.


2A szolgáltatás kategóriája magában foglalja a szolgáltatási koncessziót is.


Az európai uniós forrást3 felhasználó közbeszerzéseket a legnagyobb számban (2500 db) a regionális/helyi szintű ajánlatkérők bonyolították le, az eljárások értékét tekintve ugyanakkor a közjogi szervezetekhez kapcsolódó közbeszerzések voltak a legjelentősebbek (789,8 Mrd Ft). A támogatott szervezetekhez az európai uniós finanszírozást tartalmazó eljárások közel negyede (23,6%) tartozott, értékarányuk pedig mindössze 0,3 százalékponttal haladta meg a regionális/helyi szintű ajánlatkérők által lebonyolított eljárások értékének hányadát. A közszolgáltatók mind az eljárások számát és értékét tekintve is 1%-nál kisebb arányt tettek ki 2018-ban az európai uniós forrást felhasználó közbeszerzések esetén, a központi szintű és egyéb ajánlatkérők pedig az eljárások számát és értékét tekintve közel azonos aránnyal rendelkeztek (4. ábra).

 

Az ajánlatkérők típusa szerint a nyertes kkv-t tartalmazó eljárások közül a legtöbb a regionális/helyi szintű ajánlatkérőkhöz tartozott (3278 db), őket követték a közjogi szervezetek (1117 db) valamint a támogatott szervezetek (1110 db), amelyek aránya közel azonosnak bizonyult (5. ábra). Az egyéb ajánlatkérőkhöz tartozó eljárások száma 937 db-t tett ki, nem sokkal megelőzve a központi szintű ajánlatkérőket (819 db) valamint a közszolgáltatókat (441 db), akik a legkevesebb eljárást bonyolították le a nyertes kkv ajánlatot tartalmazók közül.


3 Az erre vonatkozó adatok – amelyek az eredménytájékoztató hirdetményekben található „a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos” mező alapján – azt mutatják, hogy a közbeszerzések összértékének mekkora részéhez kapcsolódott európai uniós forrás (az adatok tehát nem a közbeszerzési eljárásokban felhasznált európai uniós források támogatási intenzitását mutatják).



Az eljárások értékét tekintve a közjogi szervezetekhez tartozó közbeszerzések alkották a legnagyobb összeget (593,1 Mrd Ft), a kkv-k által elnyert eljárások értékének megközelítőleg egyharmadát alkotva. Ezután következtek a regionális/helyi szintű ajánlatkérők 413,3 Mrd Ft-tal, miközben a támogatott szervezetek (284,4 Mrd Ft), az egyéb ajánlatkérők (257,6 Mrd Ft), a központi szintű ajánlatkérők (196,2 Mrd Ft), és a közszolgáltatók (166,9 Mrd) sorrendje megegyezett azzal, amit az eljárások száma alapján vett arányok mutattak.
A környezetvédelmi (zöld-) illetve szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzések közül mind az eljárások számát és értékét tekintve a regionális/helyi szintű ajánlatkérők voltak a legjelentősebbek, őket követték a támogatott- és a közjogi szervezetek. A 6. ábra adatai alapján megállapítható, hogy a közszolgáltatók, a központi szintű és egyéb ajánlatkérők eljárásainak szám- és értékaránya együttesen megközelítőleg 10% volt a szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzések esetén, amely arányok a zöld közbeszerzések adataira is érvényesek.


Az egyházak és vallási tevékenységet végzők4 közbeszerzési eljárásai jelentős mértékben a támogatott szervezetekhez kötődtek (82,7%), miközben az egyéb ajánlatkérők csupán a 2018-ban eredményesen zárult egyházi közbeszerzések körülbelül tizedét bonyolították le. Az eljárások értékét tekintve a támogatott szervezetek 69,1%-os hányadot alkottak, az egyéb ajánlatkérőkhöz pedig 28,5%-os arány kapcsolódott. A közjogi szervezetek, valamint a központi és regionális/helyi szintű ajánlatkérők kevésbé bizonyultak jelentősnek az egyházi közbeszerzések során, a hozzájuk köthető eljárások együttesen csupán 8%-ot, értékarányt tekintve mindössze 2,4%-ot jelentettek (7. ábra).


Az európai uniós finanszírozású közbeszerzéseket projektek szerint vizsgálva a 8. ábra adatai alapján megállapítható, hogy az eljárások értékét tekintve a közjogi szervezetekhez kapcsolódó közbeszerzések jelentősnek bizonyultak az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), valamint a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) esetén is. A Vidékfejlesztési Programon (VP) illetve a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (GINOP) belül a támogatott szervezetek által lebonyolított közbeszerzések értéke volt a legmeghatározóbb, miközben a regionális/helyi szintű ajánlatkérők eljárásaihoz kapcsolódott a TOP projektek összértékének megközelítőleg a kétharmada. 2018-ban az egyes ajánlatkérők között a KEHOP projektekkel kapcsolatos közbeszerzések esetén oszlott meg legegyenletesebben az eljárások értéke.


4 Az adatok a bevett egyházak, a belső egyházi jogi személyek, a vallási tevékenységet végző szervezetek, illetve az egyházak fenntartásában lévő intézmények által lefolytatott közbeszerzési eljárásokra vonatkoznak.


A közbeszerzések negyedéves bontását figyelembe véve a 9. ábra adataiból megállapítható, hogy a legtöbb eljárás a II. és III. negyedévben valósult meg, miközben a január-március illetve október-december közötti időszakokban valamivel kevesebb közbeszerzést bonyolítottak le az ajánlatkérők. Az egyéb és a központi szintű ajánlatkérőkhöz kapcsolódó eljárások kivételével a közbeszerzések megoszlása a negyedévek között viszonylag egyenletesnek bizonyult 2018-ban.

Az ajánlatkérők régiója szerint vizsgálva az adatokat Magyarország vidéki térségeiben az egyes ajánlatkérőkhöz kapcsolódó közbeszerzések aránya nagyjából egyforma mértékű volt, a támogatott szervezetek és a regionális/helyi szintű ajánlatkérők együttesen a vidéki térségek közbeszerzéseinek megközelítőleg háromnegyedét bonyolították le. Közép-Magyarországon a közjogi szervetekhez kötődött a legtöbb eljárás (26,8%), megelőzve a regionális/helyi szintű (19,8%) valamint a központi szintű ajánlatkérőket (18,8%). A közszolgáltatók eljárásainak aránya a vidéki térségek közül Dél-Dunántúlon volt a legnagyobb (6,3%), az egyéb ajánlatkérőkhöz pedig Közép-Magyarország (15,1%) után a Nyugat-Dunántúlon (11,9%) kapcsolódott a legtöbb eljárás. A közbeszerzések teljesítésének helye ugyanakkor nem minden esetben egyezik meg az ajánlatkérők régiójával, így a fenti adatok a magyarországi régiókban lebonyolított 2018. évi közbeszerzési eljárásokra vonatkoznak (10. ábra).