Kérdések és válaszok

1. 2019-től az innovációért és technológiáért felelős miniszter által kijelölt személyként vesz részt a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsban. Hogyan fogadta a felkérést, és melyek azok az érdekek, melyeket képviselni és hangsúlyozni kíván az Innovációs és Technológiai Minisztérium delegáltjaként?

A környezettudatos fogyasztás, valamint a fenntartható fejlődés támogatása mindig szívügyem volt, örömmel fogadtam Miniszter úr államtitkári posztra vonatkozó felkérését. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkáraként a fenntarthatósági kérdések koordinációjáért felelek, kormányzati szinten segítséget nyújtok a fenntarthatósági célok teljesülésében, továbbá koordinálom a fenntarthatósági jellegű kezdeményezéseket, projekteket. Ezen kívül az államtitkárságom olyan gazdasági ágazatok közszolgáltatásainak stratégiai kérdéseit koordinálja, mint a hulladékgazdálkodás vagy a vízi közmű szolgáltatás. Harmadik szegmensként önálló szakterületként jelenik meg a portfóliónkban az építésgazdasági terület, mint az infrastrukturális környezet kialakításának és fejlesztésének részterülete. Elkötelezett vagyok a fenntarthatóság mellett a körforgásos gazdaság elérésében, szeretném, ha ezek megkerülhetetlen kritériumként megjelennének minden magyarországi beruházás esetében.

2. A fenntarthatóság egyre nagyobb és fontosabb szerepet játszik életünkben. Véleménye szerint hogyan lehetne elérni a fenntarthatósági szempontok széles körben való elterjesztését és alkalmazását a közbeszerzési eljárásokban?

Jelenleg a fenntarthatósági szempontok a „zöld” közbeszerzések során kapnak kiemelkedő szerepet. Az ilyen jellegű közbeszerzések környezetbarát termékek és szolgáltatások megrendelése útján komoly hatást gyakorolnak a piacra, az ipar ösztönzést kaphat az ilyen jellegű termékek és technológiák kialakítására, fejlesztésére. Ezt az irányt támogatva, véleményem szerint a jövőben még szélesebb körben válik terjeszthetővé a fenntarthatóság szerepe a közbeszerzések terén. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy az egyes beszerzések, beruházások tartósak legyenek, lehetőség szerint minél több, már rendelkezésre álló anyagot be lehessen építeni, csökkentve ezzel a túltermelést, a környezeti terhelést, vagyis visszatérünk a körforgásos gazdaság kérdéséhez. A fenntarthatóság azt is jelenti, hogy egy meglévő épületnek, terméknek adunk új funkciót, megtartva korábbi hagyományait.
 

3. Ügyvédi tevékenysége révén a közbeszerzési jogot gyakorlati szakemberként is ismeri, ugyanakkor jelentős oktatói tapasztalata azt sugallja, hogy az elméleti háttérre is nagy gondot fordít. Tapasztalt-e olyan közbeszerzési területet, ahol az elmélet és a gyakorlat nehezen egyeztethető össze?

Álláspontom szerint az elmélet gyakorlatba történő átültetése mindig komoly kihívást jelent az egyetemi oktatásban, különösen azért, mert az alap és mesterképzéseink döntően elméleti jellegűek. Nemcsak a közbeszerzések, hanem más területeken is hasznos lenne, ha a hallgatóink például a német közigazgatási képzéshez hasonlóan huzamosabb időt, akár egy-egy teljes szemesztert is eltöltenének a közigazgatásban vagy azon az adott szakterületen, amellyel ténylegesen foglalkozni kívánnak.

Ugyanakkor a többi, általam oktatott területhez viszonyítva a gyakorlati ismeretek elsajátítása a közbeszerzések területén még intenzívebben jelentkezik. A hallgatóimnak azt szoktam mondani, hogy a közbeszerzési jogszabályok elsajátítása csak a belépő erre a szakterületre. Ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárások összefüggéseit, azok teljes dinamikáját az ember elsajátítsa, részt kell venni egy közbeszerzési eljárás lebonyolításában, végig kell kísérni egy beruházás sorsát az ötlet megszületésétől a beruházással érintett dolog használatba vételéig és annak az állam működésébe történő integrálódásáig.

Éppen ezért óriási jelentősége van a Tanács jogalkalmazást segítő dokumentumainak, az applikációjának és azoknak a rendezvényeknek, amelyekkel a Közbeszerzési Hatóság is azon munkálkodik, hogy a hazai közbeszerzések közbeszerzési és gazdasági értelemben is még eredményesebbek legyenek.
 

4. A közigazgatási eljárásjogot és a közbeszerzési jogot kutató szakemberként, véleménye szerint mely közbeszerzési területek fejlesztésére, illetőleg mely közbeszerzési problémák megoldására kellene fókuszálnunk a közeljövőben?

Alapvetően a magyar közbeszerzési szabályozás az Európai Unió többi államához viszonyítva kezdetektől fogva előre mutató megoldásokat tartalmazott, amely egyúttal azt is jelenti, hogy bizonyos területeken túlszabályozás érzékelhető: így például a közbeszerzések ellenőrzése számos olyan funkcióval terhelt, amelyek lassúbbá teszik az eljárásokat, ezáltal jelentős mértékben visszavetik a beruházásokból eredő termelékenységet. Építésgazdaságért való felelősségi körömben eljárva ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy a közbeszerzések döntő hányadát képező építési beruházások esetében az értékes kivitelezési időszak ne teljen olyan adminisztratív eljárásokkal, amelyeknek a hazai jogorvoslati vagy uniós ellenőrzési szempontból is mérsékelt a jelentősége. 

Az eljárások lefolytatásának másik problematikus vetülete az elektronikusan végrehajtható eljárási cselekmények nem vagy nem megfelelő eszközölése, legfőképpen ajánlattevői oldalon. Szintén fejlesztendőnek érzékeljük a hazai kkv-k közbeszerzési eljárásban való részvételének további támogatásának igényét. A Közbeszerzési Hatóság természetesen ebben is számos segítséget nyújt a vállalatainknak, azonban a magyar gazdaságpolitika egyik legfontosabb célja, hogy a hazai kis – és középvállalkozások minél nagyobb részben vegyenek részt az hazai és az uniós piacon megnyíló források felhasználásában.

Végezetül különös figyelmet szentelünk a körforgásos gazdaságra való átállásra: a termék teljes életciklusának nyomon követése és annak a gazdasági életbe történő visszavezetésének egy fontos eleme, hogy már a közbeszerzési feltételek megfogalmazásánál gondoljunk a fenntarthatósági követelményekre. Ennek további erősítésére van szükség.
 

5. A Közbeszerzési Hatóságnál kezdte közbeszerzési jogi pályafutását, hogyan gondol vissza az itt eltöltött időre?

A Közbeszerzési Hatóságnál ellátott munkám  életem legszebb időszakai közé tartozott. A nemzetközi és oktatási főosztály vezetőjeként különösen szép emlékként gondolok vissza az ott megismert kollégákra, akik számos alkalommal bizonyították rátermettségüket és szakmai felkészültségüket. Az együtt töltött idő során számos közbeszerzési kommentár megalkotásán dolgoztunk együtt. Emellett a javaslatomra és az ötletim alapján indult el a Közbeszerzési Szemle 2011-ben, amelynek évekig én is a szerzője, szerkesztője voltam különböző funkciókban (főszerkesztő, szerkesztő, majd szerkesztőbizottsági tag). Ez az időszak azóta sem múlt el, abban az értelemben, hogy a mai napig kitűnő szakmai kapcsolatokat ápolok a Közbeszerzési Hatóság legtöbb korábbi és jelenlegi munkavállalójával.
 

6. Mivel foglalkozik legszívesebben szabadidejében? / Hogyan pihen ki egy fárasztó munkahetet?

Szabadidőmben a család és a sport áll a középpontban. Ha egy mód van rá, a hétvégét mindig együtt töltjük.